HÍREK
A Rovatból

Orbán: Európa jövője nem az iparban, a zöldítésben, a digitalizációban van, hanem a gyerekben

A szokásos péntek reggeli interjújában a kormányfő beszélt a Demográfiai Csúcsról, a magyar családpolitikáról, az adóvisszatérítésről, a 13. havi nyugdíjról és a járványról is.


"Nagy forgalom van Budapesten és nemcsak a közutakon, hanem a politikában is" - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában a Demográfiai Csúcsra utalva, majd hozzátette: "eljöttek a barátaink, egymásnak adják a kilincset tudósok és politikusok".

A kormányfő az interjúban kifejtette, hogy elindult egy vita Európa jövőjéről, aminek szerinte az a legfőbb kérdése, hogy lesz-e gyerek.

"Európa jövője nem az iparban, a zöldítésben, a digitalizációban van, ezek is fontosak, de a jövő a gyermekekben van"

- fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint "ezért nem szabad elfogadni, hogy saját gyermekek helyett Európa migrációval és migránsokkal akarja pótolni a hiányzó gyermekeket".

Orbán arról is beszélt, hogy a Nyugat nem képes saját magát fenntartani.

A kormányfő azt is kifejtette, hogy szerinte a magyar családpolitika különleges és kilóg a sorból, ugyanis mi költjük a legtöbbet családpolitikára. Szerinte ugyanakkor ahhoz, hogy ez kifejtse a hatását, egy-két évtizednyi változatlan családpolitika kell.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy megérti azokat az embereket, akik más életformát választanak, mint a hagyományos, így az LMBTQ csoportba tartozókat is, de "nem követelhetik, hogy ők legyenek az általános szabályozás alapjai". Orbán szerint gondolni kell arra, hogy "ők a kivételek".

"Kérem, elégedjenek meg azzal, hogy emberhez méltó, elfogadó, őket semmilyen hátrányban nem részesítő politikában és lehetőségekben van részük Magyarországon, de ne akarják megmondani, mi hogy éljünk, és hogyan neveljük a gyerekeinek"

- fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a gyerekvállaláshoz kell a gazdasági motiváció is. Szerinte a magyar családpolitika öt pillérre épül, de a legfontosabb az, hogy ha "gyereked van, jobban élj". A gyermekvállalás a miniszterelnök szerint sokaknak inkább gond, mint öröm, és ő csodálja azokat a nőket, akik próbálkoznak azzal, hogy dolgoznak és gyereket is nevelnek.

"A gyerek az gond, költséggel is jár, erőfeszítést is igényel, nem lehet egyszerre otthon is lenni a gyerekkel meg dolgozni is, vagy legalábbis ez nagyon nehéz, a nők próbálkoznak ezzel, de nem sikerül mindenkinek. A gyereknevelés mellett jól megfizetett munkahelyet találni, összeegyeztetni karrierszempontokat a családdal, az rendkívül nehéz dolog. Én csodálattal nézem a hölgyeket, akik ezzel próbálkoznak"

- fogalmazott Orbán, aki szerint ugyanakkor, ha a kormány nem segít abban, hogy a gyermeket vállaló nők ne tudjanak jobban élni, akkor a család "mögötti gazdasági motívum el fog tűnni". Orbán azt szeretné elérni, hogy a család gazdasági előnyökkel is járjon embereknek.

Az adóvisszatérítéssel kapcsolatban azt mondta, "2021 egy nagyon nehéz év volt, mindenkit meggyötört a pandémia, de a legnehezebb azoknak volt, akik gyereket is neveltek". A kormányfő szerint ugyan családról beszélünk, de a család az anya körül szerveződik. "Előbb utóbb mindenki a konyhában köt ki, ha vacsorát készít az ember édesanyja" - fogalmazott Orbán, aki megjegyezte: "le a kalappal" az édesanyák előtt, akik otthon próbálták segíteni gyermekeiket, a digitális tanulást.

A miniszterelnök megjegyezte, hogy sikeres a gazdaságpolitika, a növekedés 5,5 százalék fölé érhet, így az államnak többletbevétele lesz, és mivel a legnagyobb terhet a családok vitték, így nekik adnák vissza azt az adót, amit ők befizettek.

Az interjú során szóba került a minimálbér-emelés is. A kormányfő megjegyezte: a minimálbérről nem a kormány dönt, hanem a munkaadó a munkavállalóval, és ha nem tudnak megegyezni, akkor jön a kormány.

"Most nagyot akarunk lépni, majdnem 20 százalékos minimálbér-emelésről lenne szó"

- mondta Orbán, aki szerint ekkora béremelés gondot okozna a kis- és középvállalkozóknak, ezért a kormány adót fog csökkenteni. Ennek a mértéről viszont még nem döntöttek.

A miniszterelnök azt is hozzátette: a garantált bérminimum is jócskán fog emelkedni.

"Azt a jóvátételt, amelyet a Gyurcsány-Bajnai kormányok rombolása után megígértünk, azt most teljesítjük a munkavállalóknak" - fogalmazott Orbán. A kormányfő szerint ugyanakkor a nyugdíjasoknak még tartoznak, de harcol azért, hogy a következő választás előtt már úgy álljon a az emberek elé, hogy visszaadta a 13 havi nyugdíjat is.

A koronavírussal kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt, hogy lesz negyedik hullám, de kulcskérdés, hogy mi ismerjük-e jobban a vírust, vagy a vírus minket. A miniszterelnök szerint

"a baj azokkal van, akik nem oltották be magukat", mert ők súlyos betegségnek vannak kitéve.

Ezért arra biztatta azokat, akik eddig még nem tették meg, hogy oltassák be magukat, ezzel pedig csökkentsék a saját életüket érintő kockázatot, és védjenek másokat is.

Az oltás kötelezővé tételével kapcsolatban azt mondta, túl nagy ellenállásba ütközne, szerinte az emberek még nem fogadják el azt, hogy a koronavírus elleni oltás is kötelező legyen.

Az interjúban Orbán arra is kitért, hogy nem híve a lezárásoknak, mert az igazságtalan azokra nézve, akik beoltatták magukat.

"Azokat kell inkább korlátozni, akik nem oltatták be magukat, és azokat viszont védeni, akik felelősségteljesen viselkedtek, és beoltatták magukat"

- fogalmazott, majd hozzátette: szerinte a méltányosság elve ezt diktálja. Ezért - hacsak a szakemberek mást nem javasolnak - a kormány nem tervez újabb lezárásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk