Olyan összeesküvés-elmélet terjed Franciaországban, amely szerint Macron felesége férfiként született

Gulyás Gergely videós interjút adott a Mandiner Reakció című műsorában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjúban több témát is érintett, köztük Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét is, vette észre a Telex.

A beszélgetés során Gulyás azt mondta, hogy szerinte Magyar Péter pszichés állapota miatt sem alkalmas arra, hogy közhatalmat gyakoroljon. Hozzátette:

A miniszter kitért arra a hangfelvételre is, amelyen Varga Judit hallható. A felvételen az akkor még igazságügyi miniszterként dolgozó politikus 2023-ban beszélgetett volt férjével, Magyar Péterrel a Völner–Schadl-ügyről. A hanganyagot Magyar Péter hozta nyilvánosságra, majd az ügyészségnek is átadta. Gulyás ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ilyet „a náci házmesterek és a kommunista besúgók csináltak.”

Az interjúban szóba került az Állami Számvevőszék feljelentése is, amely az MNB-alapítványokat érinti. Gulyás Gergely szerint a kormánynak nem volt, és nem is lehet köze a jegybank működéséhez. Úgy fogalmazott, hogy amikor ezek az állítólagos cselekmények történtek, a balliberális sajtó úgy mutatta be a jegybank vezetését, mint amely a kormánnyal szemben állva alternatív gazdaságpolitikát képvisel. Hozzátette: az ügyet ki kell vizsgálni, és ha a vádak egy büntetőper során beigazolódnak, a felelősöket felelősségre kell vonni.

A teljes interjút itt lehet megnézni:

A Tisza Párt EP-képviselői nem vettek részt az Európai Néppárt valenciai kongresszusán, ahol elfogadták a Szolidaritás Ukrajnával című állásfoglalást, derül ki Magyar Péter péntek esti posztjából. Ez az a dokumentum, ami az ukrán EU-csatlakozás tárgyalások felgyorsítását sürgeti, és amiről a kormányközeli Mandíner azt állította, hogy a tiszások is megszavazták.

„A miniszterelnök és a teljes propaganda szokás szerint végig hazudta az utóbbi két napot. Az hazudták többek között, hogy a TISZA képviselői megszavazták az Európai Néppárt valenciai kongresszusának határozatát, amely kiáll Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása mellett. A többi hazugságot inkább le se írom” - fogalmazott a bejegyzés elején Magyar Péter.

- írta a folytatásban a pártelnök.

Magyar ezután leszögezte, hogy pártja „már többször jelezte, hogy amennyiben minden feltétel ismert és Ukrajna uniós csatlakozása időszerű kérdéssé válik, akkor ügydöntő, jogi kötőerővel bíró népszavazás kiírását kezdeményezi”.

„A TISZA a néppárti állásfoglalás több pontjával, így a gyorsított uniós csatlakozással sem ért egyet. Két okból sem. Ukrajna jelenleg háborúban álló ország és szinte semmilyen csatlakozási feltételnek nem felel meg és minden tagjelölt ország egyenlő elbánásban kell, hogy részesüljön. Kedves fideszes elvtársak, megint hazudtatok, megint lebuktatok” - olvasható Magyar Péter posztjában.

A bejegyzést azzal zárja, hogy állítása szerint „a néppárti kollegák jót nevettek azon, ahogy Orbán propagandistái azon vergődtek Valenciaban, hogy sikerüljön valami lejárató anyagot összeütni”.

Az Egyesült Államok a jövőben nem vállal közvetítő szerepet az orosz–ukrán béketárgyalásokban – erről május 1-jén beszélt Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Azt mondta:

A szóvivő kijelentette, hogy Washington „nem lesz közvetítő”, és hozzátette, Donald Trump elnök csalódott amiatt, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem tesz olyan lépéseket, amelyek a megoldás irányába mutatnának. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a felek nyíltan elmondják, milyen elképzeléseik vannak a háború lezárásáról.

Tammy Bruce hangsúlyozta, hogy

A szóvivő Marco Rubio külügyminiszter álláspontját is ismertette: a miniszter úgy döntött, hogy az Egyesült Államok változtat a hozzáállásán és szerepvállalásán. Bár a jövőben is támogatják majd a békefolyamatot, közvetíteni nem fognak Ukrajna és Oroszország között.

Korábban J.D. Vance amerikai alelnök egy interjúban úgy fogalmazott, hogy szerinte a konfliktus nem ér véget egyhamar.

Május 7-én kezdődik a konklávé a Vatikánban, ahol 135 bíboros dönt arról, ki legyen Ferenc pápa utódja. A pápaválasztás különleges esemény, a résztvevők teljesen elzárva élnek a külvilágtól, a Szent Márta-házban laknak, és a Sixtus-kápolnában szavaznak. Telefon, internet és hírek nélkül, titkos körülmények között döntenek a katolikus egyház jövőjéről. Az első napon egy, majd naponta két szavazást tartanak, amíg valaki el nem éri a kétharmados többséget.

Az egyház ma olyan időszakban választ új vezetőt, amikor világszerte változik a hívők összetétele, és sok a vita arról, milyen irányba haladjon tovább az egyház.

A fogadóirodák adatai alapján három bíboros számít a legesélyesebbnek: Pietro Parolin, Luis Antonio Tagle és Peter Turkson – írja az oddschecker.com.

Pietro Parolin jelenleg a Vatikán államtitkára, vagyis gyakorlatilag az egyház „miniszterelnöke”. 2014 óta Ferenc pápa egyik legközelebbi munkatársa, diplomáciai tapasztalata kiemelkedő. Fontos szerepet játszott a Vatikán és Kína közötti kapcsolatok kezelésében, valamint az ukrajnai ügyekben is. Sokan úgy tartják, kiválóan ismeri az egyház központi működését, és jó eséllyel pályázik a pápai tisztségre.

Luis Antonio Tagle, a Fülöp-szigetekről származó bíboros korábban Manila érseke volt, jelenleg pedig a Vatikánban dolgozik az evangelizációs ügyek vezetőjeként. A 67 éves egyházi vezető közel áll Ferenc pápa befogadó szellemiségéhez. Többször felszólalt a peremre szorult közösségek érdekében, és az ázsiai, illetve fejlődő országok hívői között nagy tiszteletnek örvend. Sokan „ázsiai Ferencnek” is nevezik, utalva társadalmi érzékenységére és kommunikációs stílusára.

Peter Turkson Ghánából származik, és az egyik legismertebb afrikai képviselője a katolikus egyháznak. A Vatikánban több fontos pozícióban is dolgozott, többek között vezette az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításáért felelős dikasztériumot. Rendszeresen felszólal a társadalmi igazságosság, a klímaváltozás és a béke kérdéseiben.

A választás akár néhány nap alatt is lezárulhat, ahogy Ferenc pápa esetében is történt, de a történelemben volt már példa arra is, hogy éveken át tartott a konklávé. A világ most figyel, hogy ki lesz az, aki tovább viszi az egyház vezetését a 21. században.