HÍREK
A Rovatból

Nyílt levélben tiltakoznak magyar kutatók és akadémikusok a Magyar Természettudományi Múzeum költözése miatt

Szerintük egy nagy múltú intézmény átvételét, új, hozzáértő és képzett muzeológusi gárda kialakítását nemhogy Debrecen, de a világ egyetlen egyetemi városa sem lenne képes még évtizedek alatt sem megoldani.


Mint azt megírtuk, a kormány jóváhagyta Debrecen 2030-ig tervezett fejlesztési koncepcióját, amelynek célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen. Ennek részeként átköltöztetik a Budapesten lévő Természettudományi Múzeumot Debrecenbe. Palkovics László miniszter szerint a múzeum kedvéért biztos többen látogatnának majd el a városba. Mivel a tárgyak költöztetése sérülést okozhat, több szakmabeli is tiltakozott már korábban. Erre az volt a válasza, hogy "Ne sérüljenek, erre vannak technológiák, hogy hozzuk le".

A múzeumi szakma, a főváros vezetése és a dolgozók egy része is kinyilvánította már, hogy nem értenek egyet a múzeum elszállításával. Nemcsak a felbecsülhetetlen értékek megóvása miatt, hanem például a munkatársak többsége nem akarna emiatt elköltözni otthonából, vagy nehézkesebbé válna a gyűjtemény elérése az ország többi részéből.

Most pedig 34, nemzetközileg is elismert tudós és akadémikus írt nyílt levelet a debrecenieknek, az ott lakóknak és az ott dolgozó természettudósoknak.

A tudósok nyílt levélben ezt írták:

"A sajtóhírekből Önök nyilván mindannyian értesültek a kormány végleges tervéről Debrecen város hosszú távú fejlesztését illetően. Nem vitás, hogy például az egyetem megerősítésével kapcsolatos elképzelések nagyszerűek, és a város – és ezáltal az ország – előrelépését szolgálják. Van azonban ennek a tervnek egy olyan pontja, amiben már nem nyilvánvaló az egyetértés – ez pedig a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Debrecenbe költöztetésének ügye.

Ezt a tervet rendkívül sokan ellenzik szakmai és nem szakmai körökben egyaránt. A tudomány és a közművelődés képviselői már minden lehetséges fórumon felhívták a kormány figyelmét arra, hogy

- nem veszi figyelembe azt, hogy évtizedek alatt kialakult szakértelem vész el véglegesen az eredeti helyről 200 km-re költözés miatt,

- a munkájukat elveszítő specialista muzeológusok nem pótolhatók egyik évről a másikra, de még évtizedek alatt sem,

- nemzetközi tapasztalatok szerint egy ilyen költözés elkerülhetetlen és pótolhatatlan károkat (törés, megsemmisülés, elkallódás) okoz a sok millió tételből álló gyűjteményben,

- és lehetetlenné válik az, hogy iskolai csoportok könnyen elérjék a kiállításokat az ország bármely részéből.

A tradíció, a hosszú, sikeres múlt, és a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf írásban, latin nyelven lefektetett szándéka sem számít ezúttal. A nagyszámú cikket, petíciót, MTA határozatot és a külföldi véleményeket teljesen figyelmen kívül hagyva a kormány elhatározta, hogy Debrecen fejlesztése az MTM odaköltöztetésével valósítandó meg.

Nem maradt tehát más lehetőség, mint hogy Önökhöz forduljunk. Sok kérdésben szeretnénk hallani az Önök véleményét. Tényleg valódi fejlődés és fejlesztés-e az, ami a közvélemény mellőzésével, egy pótolhatatlan nemzeti kincs épségének kockáztatásával, az ország érdekeinek sérelmére történik? Valóban Önök is úgy látják, hogy az MTM-et gyökereitől és működési környezetétől elszakítva, erőszakkal és nagyon jelentős (továbbá felesleges) költségráfordítással egy másik városba kellene áttelepíteni? Összhangban lenne-e ez a lépés a város polgárainak közismerten haladó gondolkodásával? Tényleg büszke lenne minden helybéli az elorozott múzeum megnyitóján, bármilyen modern is lesz majd az új épület? Okozhat-e egészséges lokálpatriotizmus akkora jóvátehetetlen károkat, amelyek most megjósolhatók? Indokolja-e mindezt az egyébként téves sőt, teljesen hamis felfogás, miszerint „a fővárosiak lenézik a vidékieket”? Tájékozódott-e minden illetékes fél arról, hogy egy ilyen tudományos központként működő intézet feladata nemcsak turistacsalogató kiállítások rendezése, hanem a bemutatott anyag sokszázszorosát kitevő gyűjtemények szakszerű tárolása, és tudományos igényű feldolgozása is egyben? Miért nem elfogadható az az alternatív fejlesztési koncepció, hogy Debrecenben is legyen egy múzeumi egység, kiállítással és újonnan alapított gyűjteményi részleggel, melynek szakmai hátterét a város egyeteme biztosan szolgáltatni tudná?

Talán figyelmetlenek vagyunk, de személyes beszélgetéseken és egyes elszigetelt megnyilvánulásokon kívül nem láttuk nyomát annak, hogy a természettudomány helyi képviselői nyilvánosan kifejtették volna véleményüket ebben a kérdésben; kollektív tiltakozásra pedig biztosan nem került sor eddig a részükről.

Talán a döntéshozók elgondolkodnának akkor, ha a “kedvezményezettek” is elmondanák: egy kétszáz éves múlttal rendelkező intézmény átvételét, egy teljesen új, hozzáértő, lelkes és képzett muzeológusi gárda kialakítását nemhogy Debrecen, hanem a világ egyetlen egyetemi városa sem lenne képes még évtizedek alatt sem megoldani. Ebből a szempontból nem vitatható, sőt egyenesen nélkülözhetetlen a tudósok tisztázó felelőssége.

Elképzelhető persze, hogy ez a múzeumköltöztetés egy szép álom megvalósulása lehetne sokak szemében. Ám kérjük, gondoljanak bele abba, mit szólnának Önök ahhoz a – természetesen teljesen fiktív – helyzethez, amelyben egy jövőbeli kormány, mondjuk, a Református Kollégium átköltöztetésével akarná elősegíteni valamelyik dunántúli nagyvárosunk fejlődését!!

A tudomány nevében és a nemzeti vagyon védelme érdekében várjuk, és előre is megköszönjük őszinte véleményüket" - írták. A levél végén pedig olvasható az aláírók névsora.

Fotó forrása: Google Maps


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nyilvánosságra hozták az Epstein-akták 300 nevét: Trump, Bill Clinton, az Obamák és Michael Jackson is szerepel a listán
Akik „jelenleg vagy korábban kormányzati tisztségviselők vagy politikailag exponált személyek”, és akiket „a törvény alapján nyilvánosságra hozott iratok legalább egyszer megemlítenek”. Fontos azonban, hogy az iratokban való szereplés önmagában nem jelenti a jogsértést, és sokan tagadták is az őket érintő állításokat.


Lezárult egy korszak a Jeffrey Epstein-ügyben: az amerikai főügyész bejelentette, hogy minden iratot nyilvánosságra hoztak, a Kongresszus pedig megkapott egy 300 nevet tartalmazó listát, amelyen politikusok, popsztárok és üzletemberek is szerepelnek.

Pam Bondi főügyész bejelentette, hogy az Epstein-iratok átláthatóságáról szóló törvény értelmében az összes dokumentumot nyilvánosságra hozták. A bejelentés azután érkezett, hogy januárban már több mint hárommillió oldalnyi anyagot tettek közzé

– írta a Ladbible.

Az oldalak, képek és videók között számos terhelő állítás is előkerült. Ilyen volt az a vád, hogy Bill Gates nemi úton terjedő betegséget kapott „orosz lányoktól”, és megpróbált antibiotikumot adni akkori feleségének, Melindának. Az iratok között zavarba ejtő fotók is voltak Andrew Mountbatten–Windsorról, amint négykézláb egy nő fölé hajol, valamint Donald Trumppal szembeni állítások is napvilágot láttak. Fontos azonban, hogy az iratokban való szereplés önmagában nem jelenti a jogsértést, és sokan tagadták is az őket érintő állításokat.

A főügyész leveléhez mellékelték azok listáját, akik „jelenleg vagy korábban kormányzati tisztségviselők vagy politikailag exponált személyek”, és akiket „a törvény alapján nyilvánosságra hozott iratok legalább egyszer megemlítenek”. A levél kiemeli, hogy a nevek rendkívül sokféle kontextusban bukkannak fel.

A listán olyan nevek találhatók, mint Bill Clinton, Cher, Mick Jagger, Woody Allen, Amy Schumer, Beyoncé, Jay Z, Diana Ross, Bruce Springsteen, Michael Jackson, az Obamák, a Trump család, Ronald Reagan, Diana hercegnő, Margaret Thatcher, Richard Branson, George W. Bush, Hillary Clinton, Kevin Spacey, Mark Zuckerberg, Harry herceg és Jeff Bezos.

A levél hangsúlyozza, hogy a közzététel során nem mérlegeltek politikai szempontokat:

„Egyetlen iratot sem tartottak vissza vagy szerkesztettek ki megszégyenítés, jóhírnév sérelme vagy politikai érzékenység miatt, beleértve bármely kormánytisztviselőt, közéleti szereplőt vagy külföldi méltóságot.”

A visszatartott dokumentumokról Bondi azt írta: „Az egyetlen visszatartott iratkategória azok az iratok voltak, amelyeknél a 2(c) szakasz szerinti megengedett visszatartások és a kiváltságos anyagok nem voltak elválaszthatók a 2(a) szakasz szerinti válaszként szolgáló anyagoktól.” A levél szerint a visszatartott iratokra alkalmazott kiváltságok a döntéselőkészítési kiváltság, a munkatermék-kiváltság és az ügyvéd–ügyfél kiváltság voltak.

Az Epstein-iratok átláthatóságáról szóló törvény tette kötelezővé a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A jogszabályt a Kongresszus fogadta el, tavaly novemberben lépett hatályba, és 30 napos határidőt szabott az Igazságügyi Minisztériumnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Varró László globális Shell-alelnök a magyar politikusok tulajdonában álló hadiipari cégekről ír
Varró László egy Facebook-posztban ecsetelte a Shell kőkemény biztonsági kultúráját. Náluk még a legkisebb szivárgásról szóló jelentést is mindenkinek tanulmányoznia kell.


Varró László, a Shell stratégiai, insight és forgatókönyv-tervezési alelnöke egy Facebook-posztban írt arról, mit értékel a cégnél. Konkrétan ugyan nem írta le, de a gödi akkugyár környezetszennyezésére is reagált a bejegyzésben. Varró kiemelte, hogy a vállalatnál a biztonság és a dolgozók egészsége megkérdőjelezhetetlen prioritást élvez. Bár ő maga egy elemzőcsapatot vezet és nem dolgozik veszélyes anyagokkal, állítása szerint náluk is minden értekezlet biztonsági tájékoztatással kezdődik.

Varró azt írja,

„ha a világ bármelyik sarkában a legkisebb szivárgás vagy legenyhébb baleset történik, az arról szóló jelentést mindenkinek tanulmányozni kell,

a tanulságok az intranet nyitóoldalára kerülnek. Tengeri platformot senki sem látogathat meg a tengerbe zuhanó helikopterből kimenekülési tréning elvégzése nélkül (még a veteránok sem emlékeznek olyan esetre amikor ilyen a valóságban történt volna), a K+F olyan drónokat fejleszt, amik kiváltják az olyan vizsgálatokat ahol vegyvédelmi öltözékben kell kollégákat egy zárt helyre küldeni.” Szerinte az, hogy potenciálisan szennyezett helyre az előírásos védőöltözék nélkül menjenek emberek, „egyszerűen teljesen elképzelhetetlen”. A „biztonság az első” tervezési elv miatt a Shell létesítményei gyakran drágábbak a versenytársakénál – állítja Varró, de példaként említi, hogy a metánelszivárgás a cégnél hetede az iparág globális átlagának. „A biztonsági paraméterek beépülnek a kompenzációs rendszerbe, az én prémiumom is csökken, ha Braziliában baleset történik.

Ha egy létesítményben dolgozókat az egészségügyi limitet akár csak egy hajszállal meghaladó szennyezés érné és vezetők ezt megpróbálnák a szőnyeg alá söpörni, az Igazgatóság nem egyszerűen kirúgná őket hanem büntetőeljárást kezdeményezne”

– tette hozzá.

Varró László kitért a Shell tevékenységének nemzetbiztonsági aspektusaira is:

"Az irodában gyakran el szoktam menni a márványtábla mellett amely megörökíti az 570 shelles kolléga emlékét akik megtorpedózott tankhajókon haltak hősi halált a 2. világháborúban, az üzemanyag ellátás a náci tengeralattjárók elsődleges célpontja volt. Az Európa légterét ma védő légitámaszpontokat egy NATO csövezetékrendszer szolgálja ki, amely Pernisből, a Shell rotterdami finomítójából indul. Ezt a német, a brit vagy a holland kormány a demokrácia védelmének hívja, lehet más kifejezést is használni, de akkor alkalmazzuk azt a magyar politikusok tulajdonában lévő hadiipari cégekre is."

A poszt szerint a Shell finomítói 2022-ben leváltak az orosz olajról.

„A Shell 5 milliárd dollár veszteséget irt le az orosz agresszió kapcsán, és jóval túlment a jogilag kötelező lépéseken, például más nyugat európai és japán cégek érdekeltek maradtak oroszországi cseppfolyós földgáz projektekben, a Shell távozott Szahalinról. Noha ez érintette a részvényárfolyamot és az én személyes kompenzációmat is, nagyon büszke voltam rá” – írta. Varró szerint az agresszió elutasítása, az európai kormányokkal való együttműködés, valamint a dolgozók egészségének és a biztonságnak a priorizálása hosszabb távon a sikeres működés pillére. A poszt végén jelezte, hogy a leírtak szigorúan a személyes véleményét tükrözik.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
40 millióból egy ledöngölt parkolót adott át a fideszes képviselőjelölt, majd egy 800 méteres utca kevesebb mint felét is felavatta
Bánné Gál Boglárka, a sátoraljaújhelyi fideszes képviselőjelölt utóbb videóban magyarázta: a parkoló most még csak „első ütem”, szilárd burkolat hónapok múlva lesz.


Nemzeti színű szalag, pulpitus és ünnepi beszédek kísérték a sátoraljaújhelyi parkoló átadását, amely egyelőre csak ledöngölt földes-köves talajból áll. A megyei közgyűlés fideszes elnöke – aki a térség országgyűlési képviselőjelöltje is – később egy 800 méteres utca kevesebb mint felét is felavatta. Bánné Gál Boglárka utóbb videóban magyarázta: a parkoló most még csak „első ütem”, szilárd burkolat hónapok múlva lesz. Az RTL Híradónak nyilatkozó politikai elemző szerint a választások közeledtével megszaporodnak az ilyen átadások.

Bánné ezt írta egy Facebook-bejegyzésben:

„Az elmúlt években Sátoraljaújhely példát mutatott abban, hogyan lehet tudatosan, kormányzati támogatással, helyi együttműködéssel és felelős városvezetéssel valódi fejlődési pályára állni. A most megvalósuló parkolófejlesztés jól példázza ezt a gondolkodást.

Ez a beruházás nem pusztán parkolóhelyek kialakításáról szól, hanem a turisztikai és gazdasági infrastruktúra tudatos bővítéséről, ezúttal a Versenyképes Járások Programnak köszönhetően”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vonatról rángatták le a volt minisztert, 100 millió dolláros sikkasztással gyanúsítják Ukrajnában
Herman Haluscsenkót az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal vette őrizetbe a határon. A Midas-ügyként ismert nyomozás az állami atomenergia-ügynökséget érinti.


Vasárnap, az ország elhagyása közben tartóztatták le Ukrajna volt energiaügyi miniszterét, akit a hírek szerint egy vonatról szállítottak le – írta a 24.hu. Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal megerősítette, hogy a volt tárcavezetőt a nagy visszhangot kiváltó Midas-ügy keretében, a határátlépéskor vették őrizetbe. A sajtó az érintettet Herman Haluscsenkóként azonosította.

Haluscsenko 2021 és 2025 között vezette az energiaügyi minisztériumot, majd tavaly júliustól novemberi lemondásáig igazságügyi miniszter volt. Őrizetbe vétele ahhoz a korrupciós ügyhöz kapcsolódik, amelyben a gyanú szerint egy körülbelül 100 millió dolláros sikkasztási hálózat működött az állami atomenergia-ügynökségnél, az Energoatomnál.

A nyomozás adatai szerint a cég beszállítóitól 10-15 százalékos visszaosztást kértek.

Az ügy miatt tavaly novemberben, egy nála tartott házkutatás után lemondott Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij elnök kabinetfőnöke is. A hatóságok ugyanakkor sem az elnököt, sem Jermakot nem gyanúsítják bűncselekménnyel. A nemzetközi partnerek, köztük az Európai Unió és a G7-országok üdvözölték az ukrán korrupcióellenes szervek munkáját, és hangsúlyozták a jogállamisági reformok fontosságát. Ezzel szemben egy tavaly decemberi felmérés szerint az ukránok 59 százaléka Zelenszkijt is felelősnek tartja a történtekért.

A hivatal azonnali nyomozati lépéseket helyezett kilátásba, és későbbre ígért további tájékoztatást. Az ügyben a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség tehet indítványt, a volt miniszter sorsáról pedig – például az előzetes letartóztatásáról – a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság dönthet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: