SZEMPONT
A Rovatból

New York Times: az Orbán Viktort kritizáló amerikaiakat titkosszolgálati módszerekkel csalták csapdába

Az amerikai lap oknyomozó cikke szerint azt próbálták bizonyítani, hogy az ellenzék Soros György közvetlen irányítása alatt áll. Kati Marton szerint az egész akció olyan, mintha a Kremlben rendelték volna meg, visszatértünk az 1950-es évekbe.


Hat évvel a Black Cube botrány után a New York Times arról ír, hogy ismét az izraeli magán-titkosszolgálati cég módszereit vehették elő, hogy lejárassák az Orbán Viktort kritizáló amerikaiakat, azokat, akik szerepet vállaltak az Action for Democracy nevű szervezetben. Ez az a szervezet, amelyet a kormánypárti politikusok azzal vádolnak, hogy pénzt juttatott a magyar ellenzéknek, és ezzel megpróbálta befolyásolni a 2022-es választásokat.

A kuratórium elnöke, Kati Marton magyar származású írónő például azt állítja, hogy egy titokban rögzített beszélgetéssel húzták csőbe. A számos sikerkönyvet, többek között a szülei történetét feldolgozó, A nép ellenségeit jegyző szerző azt hitte, hogy Wesley Clark, a NATO egykori európai parancsnokának egyik barátjával beszél. A férfi az elküldött önéletrajza szerint Svájcban élő „eredményorientált vagyon- és befektetési menedzser”, és azt mondta Martonnak, hogy a kelet-európai zöldenergia-lehetőségeket kutatja.

Az írónő nem bánta, amikor a beszélgetés Magyarország helyzetére terelődött, hisz ismeri az ország múltját, és aktívan követi a jelenlegi politikai eseményeket is. Most, több mint fél évvel a beszélgetés után úgy hiszi, rájött, mi történt valójában:

egy bonyolult és trükkös akció keretében csalták csapdába, így akarják besározni Orbán Viktor kormányának más kritikusaival együtt.

Január 31-én kezdtek megjelenni egy MagaBabe nevű X-felhasználó fiókjában a beszélgetésről készült, titokban felvett videó részletei. Jóval a beszélgetés után, ráadásul jelentősen megvágva.

MagaBabe egyébként magát egy nyíltan trumpista, jó keresztény lányként azonosítja, az USA déli részéről. (A nevében szereplő MAGA rövidítés is Donald Trump Make America Great Again, azaz Tegyük Újra Naggyá Amerikát jelmondatából származik.)

Ezeket a részleteket azután a Mandiner, a Magyar Nemzet, a megyei napilapok, a Pesti Srácok és az Origo is megosztotta, „feketeöves Soros-ügynőknek” bélyegezve Martont, és a történetbe beleszőve Korányi Dávidot az Action for Democracy alapítóját és ügyvezetőjét is. Őt egyébként a kormányközeli média folyamatosan mint a magyarok pénzügyi támogatását megfúró brüsszeli ügynököt mutatja be.

Egyes videókon maga Wesley Clark tábornok is beszél. A kérdező, akinek hangját eltorzították, azt szeretné megtudni, hogy sok olyan amerikai van-e, aki támogatja a magyar baloldali ellenzéket. Clark erre azt mondja: „Nincsenek olyan sokan, mint szeretném. Senki sem olyan, mint George”.

Azonban a New York Times cikke szerint ebben az információban nincs újdonság, azt sem Soros György, sem az érdekeltségébe tartozó csoportok nem tagadták soha, hogy az amerikai milliárdos az 1980-as évek óta támogatja a demokráciát hirdető, és azt a zászlajára tűző csoportokat a volt kommunista kelet-európai országokban. A New York Times cikke megemlíti, hogy miközben a magyar kormányzati sajtó felrója Soros szervezeteinek, hogy beleszólnak a magyar belpolitikába, Magyarország is támogat pénzzel olyan ügyeket, mint például a Trump MAGA mozgalmához köthető amerikai politikai csoport, a CPAC, a Konzervatív Politikai Akcióbizottság éves budapesti összejövetelét.

Kati Marton azt érzi, olyan a helyzete, mint a kommunista diktatúra alatt üldözött szüleinek volt az 1950-es években.

„Ez olyan, mintha a Kremlben rendelték volna meg. Visszatértünk az 1950-es évekbe”

– jelentette ki a magyar származású író, aki szerint az akció célja, hogy hiteltelenítsék a véleményét. „Ugyanabba a szerepbe vetettek engem, mint a szüleimet: a nép ellenségének szerepébe” – teszi hozzá.

Brian Liston, a Recorded Future kiberbiztonsági cég elemzője szerint egyébként, dacára annak, hogy MagaBabe megkapta a hitelesítő kék pipát (amihez egyébként az X-en legendásan nem nehéz hozzájutni), a fiók egyáltalán nem hiteles. Példaként hozta fel, hogy a korábbi felhasználói fotója egy svéd modell ellopott képe volt.

Kati Marton szerint az ellene és más, az Action for Democracy-ban szerepet vállalók – például Clark tábornok ellen – folytatott művelet erősen a Black Cube nevű izraeli kibercég módszereire utal, ami a LinkedIn szerint arra használta a szolgáltatásait, hogy magyar aktivistákat csaljon csapdába.

A LinkedIn egyik kutatója, Mona Damian novemberben azt mondta, hogy a célpontok között olyan személyek is szerepeltek, akiket „a magyarországi civil szervezetek lejáratására irányuló kampány részeként” választottak ki.

David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete azt mondta a New York Times-nak: „Különös figyelemmel követjük, hogy Magyarország a titkosszolgálatok egy részét amerikai állampolgárok ellen használja”, hozzátéve, hogy nem tud véleményt mondani a legutóbbi videók eredetiségéről.

A MagaBabe-ügy szerinte „az első alkalom, hogy ilyen jellegű tevékenységet az Egyesült Államok területén végeznek” Magyarország „vélt ellenfelei ellen”.

Az üggyel összefüggésbe hozott Action for Democracy szóvivője elmondta, hogy a szervezet „nem kap és soha nem is kapott támogatást a Nyílt Társadalom Alapítványoktól, és a Nyílt Társadalom Alapítványok nem finanszíroznak politikai pártokat Magyarországon”.

A New York Times cikke kitért arra, hogy a nemrég létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal már fel is figyelt az ügyre. Lánczi Tamás, a szervezet elnöke úgy fogalmazott, hogy vannak körülmények, amelyek lehetséges bűncselekményekre utalnak, ezeket ki kell vizsgálni. A lapnak azonban nem kívánt nyilatkozni.

New York Times


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Fluor a kivégzős AI-videóról: Szégyellje magát mindenki, akinek ehhez a gusztustalan szarhoz köze van!
A rapper is elítélte a Fidesz Budapest Facebook-oldalán megjelent videót. Nem ő volt az első, aki kiakadt a legújabb háborús AI-videón.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 19.



Közéleti vihart kavart az a mesterséges intelligenciával készült kampányvideó, ami csütörtökön jelent meg a Fidesz Budapest Facebook-oldalán. A felvételen egy kislány az édesanyját kérdezi, mikor jön haza az apja, miközben a párbeszédet háborús képsorok szakítják meg, bemutatva a férfi kivégzését.

A videó Fluorhoz is eljutott, aki korlátozott ideig elérhető Instagram-történetében reagált a látottakra, vette észre a 24.hu.

„Szégyellje magát mindenki, akinek ehhez a gusztustalan szarhoz köze van!”

– írta a rapper.

Korábban a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter a közösségi oldalán posztolt a videóról. Szerinte a Fidesz ezzel minden határt túllépett.

„Amit most tettek Orbánék, az a legalapvetőbb emberi és erkölcsi normákat tiporja sárba. Gyerekekkel, kivégzéssel, félelemkeltéssel játszani, ez nem politika, ez lelketlen manipuláció! Gyomorforgató, megbocsáthatatlan és mélységesen felháborító” – fogalmazott a politikus, aki a videó eltávolítását és bocsánatkérést követelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Romsics Ignác: Előbb-utóbb kiderül, hogyan került közel a Kremlhez az Orbán-rezsim
Romsics Ignác történész új könyvének bemutatóján fejtette ki véleményét az Orbán-kormány és a Kreml viszonyáról. Úgy véli, a közeledés okai idővel kiderülnek majd a hivatalos iratokból.


A rómaiak rettegése, hogy Hannibal már a kapuknál van, a 21. századi Európában is ismerős lehet, csak a fenyegetés jellege más – ez derült ki Romsics Ignác új kötetének bemutatóján. A Hannibal ante portas című könyv arról szól, miért érezhetik magukat ismét veszélyben az európai polgárok a világpolitikai átalakulások közepette. A budapesti Inga Kultúrkávézóban a Széchenyi-díjas történésszel Magyari Péter, a Válasz Online újságírója beszélgetett – írta a Telex.

Romsics szerint a történelemnek nincsenek az egzakt tudományokéhoz hasonló szabályai, de szabályszerűségei igen. Ilyen tendencia például, hogy a szegényebb térségekből a jómódúbbak felé áramlanak az emberek. A múlt ismerete a jelent segít megérteni; az ókori görög történetíró, Thuküdidész alapelve, miszerint egy feltörekvő hatalom előbb-utóbb konfliktusba kerül a meglévővel, máig használatos az elemzők között.

A történész szerint a vezetők személyisége sosem lényegtelen. Bár a politikusoknak földrajzi és gazdasági kényszerekkel kell szembenézniük, képesek gyorsítani vagy fékezni a folyamatokat. Romsics a magyar történelemből Bethlen István példáját hozta fel, aki a keleti fronton szerzett tapasztalatai miatt próbálta lebeszélni Horthyt az oroszok elleni mozgósításról, sikertelenül.

A történész szerint a demokratikus hatalmak szorosabban követik a globális normákat, mint az autokráciák, példaként a Clinton- és az Obama-adminisztráció békésebb működését említette Donald Trump törekvéseivel szemben.

Az Európai Unió jövőjével kapcsolatban Romsics elmondta, hogy ő maga a szorosabb integráció híve. Úgy véli, a hazai választók áprilisban arról dönthetnek, hogy egy mélyebb integrációt képviselő vagy egy nemzeti projektben gondolkodó politikai erőnek adnak bizalmat.

A kötet másik része Magyarország nyugati megítélését vizsgálja a londoni Economist, a párizsi L’Express, a hamburgi Der Spiegel és a svájci Die Weltwoche cikkein keresztül 2010-től napjainkig. Romsics arra jutott, hogy Magyarország a méretén és súlyán felül szerepel ezekben a lapokban, de megosztóan.

Míg az első három lap egyre negatívabban ítéli meg a magyarországi politikai helyzetet, a jobboldali-populistaként leírt Weltwoche hasábjain Orbán Viktor nem ritkán Európa megmentőjeként tűnik fel. A történész egy személyes tapasztalatot is megosztott: míg régebben Franciaországban Nagy Imrét, Bartók Bélát és Puskás Ferencet ismerték, nemrég egy pincér Orbán Viktort és Tarr Bélát sorolta fel neki.

A Hannibal okozta ókori rettenethez hasonló kelet-európai tapasztalatot A tizedes meg a többiek szállóigéje foglalja össze: „már a spájzban vannak az oroszok”. Romsics kifejtette, Orbán Viktor megítélése a nyugat-európai értelmiség körében elsősorban az orosz kapcsolatok miatt negatív.

„Sokan próbálják megfejteni, mi módon került közel a Kremlhez az Orbán-rezsim” – mondta Romsics, hozzátéve, hogy az okoknak előbb-utóbb ki kell derülniük a tárgyalási feljegyzésekből vagy a tolmácsok memoárjaiból, bár valószínűleg nem mostanában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz kivégzős AI-videója ellen egyelőre senki sem tehet semmit, jogi szürkezónába tartozik
Fidesz a hivatalos kampányidőszak előtt tette közzé a katona kivégzését mutató AI-videóját a Facebookon. Az időzítés miatt jelenleg sem a reklám-, sem a választási, sem a médiahatóság nem tud eljárni ellene.


Valóságos jogi szürkezónába került a Fidesz legújabb, mesterséges intelligenciával készült háborús videója, amelyben egy magyar katonát végeznek ki, miközben a kislánya hazavárja.

A felkavaró tartalommal szemben egyelőre három magyar hatóság is széttárja a kezét: az egyik a politikai reklámok miatt, a másik a kampányidőszak hiányában, a harmadik pedig a Facebook írországi székhelye okán nem tud eljárni.

Ha egy gazdasági társaság jönne elő hasonló hirdetéssel, egyértelműen megsértené a magyar reklámetikai szabályokat, de a politikai reklámok nem tartoznak az Önszabályozó Reklám Testülethez. „Nem etikus dolog a reklámban félelemmel, halállal riogatni vagy, bármi olyan dologgal, ami az emberi méltóságot sértheti, vagy félelmet kelthet,

de hangsúlyozom, eddig tudunk elmenni, mert hivatalosan mi politikai reklámot és politikai tartalmú reklámot nem véleményezünk, a magyar reklámetikai kódex hatálya alá ezek nem tartoznak”

– fejtette ki Gerendi Zsolt, a testület főtitkára.

A politikai hirdetések ügyében a Nemzeti Választási Bizottság lenne illetékes, de a testület csak a hivatalos kampányidőszakban járhat el.

„A hivatalos választási kampány 50 nappal a választás előtt kezdődik, ami még két nap. A Kúria joggyakorlata értelmében csak ebben a szűk időszakban vizsgálhatjuk a politikai hirdetéseket”

– mondta Litresits András ügyvéd, az NVB szocialisták által delegált tagja.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság pedig jelezte, hogy a Facebookot üzemeltető, Írországban letelepedett Metával szemben joghatóság és hatáskör hiányában nem tud eljárni

– írta a 24.hu.

A helyzet február 21-én változhat meg, a hivatalos kampány kezdetével. Ha a hirdetés akkor is fut, az NVB már vizsgálhatja az ügyet, amennyiben valaki kifogást nyújt be.

Litresits András szerint a bizottság megállapíthatja a jogsértést, eltilthatja a jogsértéstől vagy akár bírsággal is sújthatja a hirdetőt, bár hozzátette,

a fideszes többségű testületet ismerve nem tartja reálisnak, hogy elmarasztalják a Fideszt. Alternatívaként a bírósághoz fordulás vagy a Facebooknál történő tömeges bejelentés jöhet szóba.

A videó éles politikai reakciókat váltott ki. A Fidesz Budapest a videó melletti szövegben úgy fogalmazott: „Ez most még csak rémálom, de Brüsszel arra készül, hogy valósággá váljon.” Az ellenzéki oldalon a Demokratikus Koalíció rémhírterjesztés miatt feljelentést tesz. „Ezt a videót mindenhonnan törölni kell, a videó megrendelőivel, elkészítőivel, és terjesztőivel szemben pedig a törvény erejével kell eljárni” – írta közleményében Arató Gergely DK-s képviselő. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint „amit most tettek Orbánék, az a legalapvetőbb emberi és erkölcsi normákat tiporja sárba.” Litresits András szerint a videóra inkább a közveszéllyel fenyegetés vagy annak kísérlete húzható rá.

A gazdasági reklámtörvény tiltja az erőszakos vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönzést, valamint a gyermek- és fiatalkorúak fejlődését károsító reklámokat, de ezek a szabályok a politikai hirdetésekre nem terjednek ki. Az AI-tartalmakra az iparági állásfoglalás szerint az az alapszabály érvényes, hogy a reklám nem lehet megtévesztő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Így lehet 10-11 órát eltölteni a sürgősségin” – Videóban számolt be elképesztő kálváriájáról a Szeretlek Magyarország riportere
Vencelnek órákat kellett várnia, miközben rossz leletet kapott és még egy mentősökre támadó férfit is elé soroltak. A személyzet kedvessége volt az egyetlen pozitívum a káoszban.


A Szeretlek Magyarország videósa egy előadás közben lett rosszul, elképesztő vesegörcsök kínozták, így orvosai tanácsára a sürgősségi osztály felé vette az irányt. A kórházban töltött tíz órájáról készített élménybeszámolót, amelyben a magyar egészségügy minden nyűgét és báját megtapasztalta.

„Így lehet 10-11 órát eltölteni a sürgősségin 2026 Magyarországen” – kezdte kálváriájának történetét Vencel, aki hangsúlyozta, beszámolójában „nulla ferdítés” lesz. Reggel fél 11-kor lépett be a kórházba, ahol rögtön adminisztrációs falba ütközött. Mivel nem volt nála a TAJ-kártyája, és a lakcíme Zalaegerszegen van, körülményessé vált a felvétele.

„Nem örültek nekem közvetlen, hogy Budapesten vagyok, noha Budapesten adtam elő, tehát én mondtam nekik, hogy én Budapesten vagyok, én Budapesten adtam elő, segítsenek már rajtam, hát nem hiszem el”

– panaszolta.

Az első akadályok után egy kedves orvos vagy beteghordó kísérte be, ám ekkor vette kezdetét az igazi tortúra.

„Körülbelül másfél-két órán át szerintem rám sem basztak, hogyha lehetek őszinte”

– fogalmazott a riporter. Végül behívták, vért vettek tőle és infúziót is kapott a fájdalmaira, amit „nagyon-nagyon király”-nak nevezett. Az örömbe azonban üröm vegyült:

az infúziós állvány lába rossz volt, így minden alkalommal kézben kellett cipelnie, miközben mosdóba kísérték, ami „kicsit sem volt megalázó”. Ezt követően újabb órák teltek el várakozással, majd jött a döbbenetes hír: valószínűleg összecserélték a vérmintáját.

Az eredmények ugyanis egyáltalán nem feleltek meg a korának. „Semmi értelme nincsen annak, amit látnak a lapon, ez a lényeg” – összegezte a helyzetet. A kórházi személyzet így a vizsgálatok megismétlése mellett döntött, miután Vencel már 4-5 órát töltött a sürgősségin. Újabb vizeletminta és vérvétel következett.

A magyarországi sürgősségi osztályokon a betegeket állapotuk súlyossága szerint rangsorolják, vagyis triázsolják. A nem életveszélyes állapotban lévő páciensek, mint Vencel is, gyakran órákat kénytelenek várni, amíg egy súlyosabb eset ellátása zajlik. Ez a rendszer az ellátóhelyek leterheltsége miatt elkerülhetetlen.

Este hat óra körül jutottak el odáig az orvosok, hogy CT-vizsgálatra küldenék, de a várakozás nem ért véget, mivel folyamatosan érkeztek a súlyosabb esetek, akiket érthető módon előre vettek. Vencel több abszurd jelenetnek is szemtanúja volt.

Volt egy beteg, aki folyamatosan káromkodott, majd az ágyból kiszökve a mosdóban esett el. Egy másik férfit pedig azért soroltak elé, mert korábban rátámadt a mentősökre.

„Körülbelül olyan 20 óra, 10 perc környékén, 20 óra, 20 perc környékén tájékoztatott az orvos arról, hogy mik lettek végül is az eredmények” – mesélte Vencel. A CT végül azt igazolta, amit ő maga is sejtett a veseköveiről.

A diagnózis után gyógyszereket kapott, de még a zárójelentésre is várnia kellett, így végül este háromnegyed 9 körül, közel tíz óra után hagyhatta el a kórházat.

„Nagyon sok időt töltöttem el, annak ellenére, hogy összesen egyetlen egy labort és egyetlen egy CT-t kaptam. Ez Magyarországon 8-9-10 órában kerül jelenleg a sürgőségén”

– vonta le a következtetést.

Bosszankodva távozott, de a negatívumok mellett a pozitív élményeket is kiemelte. Az orvosokról és ápolókról azt mondta, „mindenki megfelelően szakmailag felkészült volt, és nagyon-nagyon-nagyon kedves volt velem”. Úgy érezte,

a probléma nem a személyzettel, hanem a rendszerrel van: a vizsgálatokhoz való hozzáférés rendkívül körülményes, a kórház nincs felkészülve a betegek gyors ellátására.

A hosszú várakozásnak azonban volt egy váratlan hozadéka: a váróban a sorstársak között közösség épült. „Nagyon-nagyon kedves emberekkel találkoztam ott a váróban, és a váróban már mindenki politizált, és szinte barátságot kötött. Úgyhogy ez a nap végén egy jó élmény volt” – zárta történetét Vencel.

Tízórás kálvária a sürgősségin:

@szeretlekmagyarorszag.hu #kórház #magyar #vlog #szeretlekmagyarország #szmo ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk