Mit arról mi is írtunk, megérkezett Ferenc pápa Budapestre. A katolikus egyházfő a repülőtérről autóval érkezett a Várba, ahol a Sándor-palotánál Novák Katalinnal találkozott.
A pápa - meglepetésre - egy kis autóval, egy Fiattal utazott keresztül a magyar fővároson.
Egy Facebook-posztban válaszolt Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország magyarországi nagykövete Magyar Péternek, miután a Tisza Párt vezetője arról beszélt, hogy a Kreml beavatkozna a magyar választásokba. A nagykövet szerint a diplomáciai gyakorlat elvileg nem írja elő a nyilvános levelezést pártvezetőkkel, de mivel Magyar nyílt levélben fordult hozzá, kénytelen ugyanígy válaszolni.
Sztanyiszlavov levelében egyetértett a politikussal abban, hogy Magyarország egy szabadságszerető nemzet, amit nem lehet megfélemlíteni, és megemlítette, hogy az ország az elmúlt években sok igazságtalan nyomást kapott az Európai Uniótól. Azt írta:
A nagykövet állítása szerint a diplomáciai misszió célja a normális kétoldalú kapcsolatok fenntartása és az orosz állampolgárok érdekeinek védelme, minden más pedig rosszindulatú kitaláció.
Sztanyiszlavov szerint az ilyen inszinuációkra a nagykövetség sajtószolgálata reagál, amely nem érti, miért használnak nyilvánvalóan hamis információkat választási célokra.
Jól emlékeznek arra, hogy a nyilvánosság előtt felkapott, kitalált »orosz nyom« a 2016-os amerikai elnökválasztás során, 2025 júliusában elhalt, amikor Tulsi Gabbard, az amerikai Nemzeti Hírszerzés igazgatója nyilvánosságra hozta azokat az anyagokat, amelyek bizonyítják a hírszerzési adatok hamisítását és Moszkva szerepének politizálását Donald Trump választási győzelmében” – írta posztjában a nagykövet.
A VSquare oknyomozó portál értesülései szerint a Kreml „politikai technológusokból” és GRU-hoz köthető szakemberekből álló csapatot küldött Budapestre, hogy befolyásolja az áprilisi országgyűlési választást. A források a műveletet Szergej Kirijenko, Vlagyimir Putyin első kabinetfőnök-helyettese felügyelete alá sorolják.
A budapesti orosz nagykövetség egy korábbi közösségi médiás bejegyzésben már visszautasította, hogy bármiféle orosz hírszerzői delegáció érkezett volna Budapestre, és „hamis információknak” nevezte az erről szóló értesüléseket.
A nagykövet posztjában hivatkozott Tulsi Gabbardra, akit 2025 februárjában erősítettek meg a Nemzeti Hírszerzés igazgatói posztján. Gabbard 2025 júliusában valóban nyilvánosságra hozott anyagokat a 2016-os amerikai elnökválasztásba történő orosz beavatkozással kapcsolatba . A közzétett dokumentumok nem támasztották alá egy, a hírszerzési adatokat meghamisító összeesküvés meglétét.
Magyar Péter levele az orosz nagykövetnek:
Rendkívüli ülésen hozott váratlan döntést hétfő délelőtt a szerb kormány: ideiglenesen megtiltotta a kőolaj és minden, motorok hajtására szolgáló üzemanyag exportját. Kommunikációjuk szerint a lépés a belföldi piac védelmét szolgálja a globális piaci zavarok közepette, miután ma világgazdasági pánik tört ki a közel-keleti háború hatására elszálló olajár miatt.
– közölte a Mondo hírportál szerint Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter, aki hozzátette, a cél az esetleges hiányok és az árrobbanás megelőzése.
A kabinet január 25-én újabb 60 napra meghosszabbította a kőolajszármazékok árplafonját. Két nappal ezelőtt Aleksandar Vučić államfő igyekezett megnyugtatni a lakosságot, részletes készletadatokat is közölve.
– jelentette ki.
Az ellenzék szerint azonban a helyzetet kormányzati mulasztások súlyosbították. Dragan Đilas, a Szabadság és Igazságosság Pártjának elnöke drámai helyzetet vázolt:
Mások rendszerszintű felelősséget emlegetnek. „Január 11. óta tudtunk a szankciókról, és semmi sem történt a megoldás érdekében… Ez maximális felelőtlenség” – fogalmazott Miroslav Aleksić, a Narodni pokret Srbije elnöke.
Az amerikai pénzügyminisztérium csak március 20-ig adott kivételt Szerbiának az orosz olaj beszerzésére, ezután bizonytalan, hogy mi fog történni.
A nyugat-balkáni ország elsősorban a szomszédos Bosznia-Hercegovinába, Montenegróba és Észak-Macedóniába szállít kőolajszármazékokat.
Rendkívüli ülést tart a kormány hétfőn délután, miután az olajárak drámai mértékben emelkedtek hétfőre, ez pedig világgazdasági pánikot okozott. Orbán Viktor reggel már bejelentette, hogy összehívta a védelmi és az energiabiztonsági tanácsot, az ülést követően pedig Facebook-videóban számolt be a fejleményekről.
Elmondása szerint „az ukrán olajblokád” és a közel-keleti háború miatt a kőolaj ára Magyarországon is robbanásszerűen nő. A miniszterelnök állítja, „ebben a helyzetben a Zelenszkij által bevezetett ukrán olajblokád a lehető legsúlyosabb fenyegetést jelenti immár nemcsak Magyarország és Szlovákia, hanem az egész Európai Unió számára”. Úgy véli, a veszély elhárításához két döntésre van szükség.
– mondta Orbán Viktor. A kormányfő hozzátette, itthon is lépni kell.
Orbán Viktor azt is közölte, hogy az ülés után ismét jelentkezni fog, tehát hamarosan bejelentés várható.
Ahogy arról beszámoltunk, a Brent hordónkénti ára hétfő hajnalban rövid időre közel 120 dollárig lőtt ki, majd 105–108 dollár körüli szintre esett vissza. Ettől világgazdasági pánik tört ki, az ázsiai tőzsdék mélyrepülésbe kezdtek, de globálisan, Európában is eladási hullám söpör végig.
Két szomszédos országunk már reagált a várható üzemanyagkrízisre: Szerbiában megtiltották az üzemanyag kivitelét, Horvátországban pedig árstopot vezettek be.
A védelmi és az energiabiztonsági tanács ülése után Szijjártó Péter külügyminiszter is arról beszélt, hogy a közel-keleti háború és a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalának megbénulása miatt drámai áremelkedés fenyegeti Európát, ezért azonnal vissza kell engedni az orosz energiahordozókat az európai piacra.
A közel-keleti háború és a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalának megbénulása miatt drámai áremelkedés fenyegeti Európát, ezért azonnal vissza kell engedni az orosz energiahordozókat az európai piacra – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
„Szóval a helyzet az, hogy a közel-keleti háború miatt egy csomó olaj kiesik a világpiacról. Mivel Európa, az Európai Unió korábban megtiltotta az orosz energiahordozók importját is, ezért a közel-keleti háború energiahatása Európára hatványozott nagyságú, hiszen Európából nemcsak a közel-keleti háború miatt hiányzik olaj és más energiahordozó, hanem az orosz energiahordozók kizárása miatt is kevesebb olaj és gáz van az európai piacon, mint korábban” – magyarázta a miniszter. Szerinte a megoldás egyértelmű: „a mostani helyzetben Brüsszelnek azonnal lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megelőzzék a drámai áremelkedéseket Európában minden területen, azonnal fel kell oldani az orosz energiahordozókkal szembeni behozatali tilalmat”.
Szijjártó Péter szerint „olyan mértékű áremelkedések történhetnek Európában, amelyek teljes egészében tönkre vágják az európai gazdaságot és rendkívüli nehézségeket okoznak az európai embereknek”. Leszögezte: „Brüsszelnek most azonnal, ideológiától mentesen, az európai emberek és az európai gazdaság érdekében, a drámai áremelkedéseket megelőzendő azonnal lépnie kell”.
Ahogy arról beszámoltunk, a közel-keleti háború miatt súlyos gondot okoz a Hormuzi-szoros lezárása, amelyen a világ tengeri kőolajszállításának 33 százaléka és a tengeri földgázszállításának 20 százaléka halad át. A szoros forgalmának akadozása önmagában is felhajtja az olaj- és gázárakat.
Az Európai Unió az ukrajnai háború kezdete óta dolgozik az orosz energiafüggőség csökkentésén. Az orosz kőolaj tengeri behozatala már 2022 decembere óta tilos, ezt 2023 februárjában kiterjesztették a finomított olajtermékekre is. A vezetékes kőolajra – mint amilyen a Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezeték déli ága – néhány tagállam mentességet kapott. Az unió emellett jogszabályt fogadott el az orosz gáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) fokozatos, 2027-ig tartó kivezetéséről is, azzal az indoklással, hogy Oroszország fegyverként használja az energiahordozókat, a függőség csökkentése pedig biztonsági és külpolitikai cél.
Via MTI
Ne maradj le a legfrissebb, legérdekesebb hírekről! Töltsd le a mobil alkalmazásunkat!
