SZEMPONT
A Rovatból

Mit hozhat 2023 az orosz-ukrán háborúban? Patthelyzetre számítanak a szakértők

Az orosz csapaterősítés miatt csökken az esélye egy nagyarányú, sikeres ukrán offenzívának, ugyanakkor az oroszok ahhoz továbbra sem lesznek elég erősek, hogy győzzenek.
MTI/AP/Libkos - szmo.hu
2022. december 28.



A Putyin-rezsim által villámháborúnak elképzelt konfliktus lassan második évébe ér, és egyelőre nem látszik megoldás a harctéren, még kevésbé a diplomáciában.

Amerikai szakértők szerint a következő hónapokban az ukrán csapatok még inkább arra törekszenek, hogy visszaszerezzenek az oroszok által elfoglalt területekből, míg az oroszok ezek megtartására fognak koncentrálni.

A háború eddigi 10 hónapja alatt az ukrán hadseregnek, kétségtelen, jelentős nyugati támogatással, nemcsak sikerült megállítania a felkészületlen orosz erőket a Donbaszban, hanem vissza is vett tőlük jelentős területeket, még az egyetlen elfoglalt tartományi székhelyet, Herszont is – emlékeztet a New York Times.

Annak ellenére, hogy az oroszok folyamatosan támadják a polgári infrastruktúrát

Ukrajna szeptember óta képes fenntartani a nyomást a frontvonalakon. Ez azonban változhat a közeljövőben, amennyiben Oroszország megerősíti csapatait, és még több katonát küld a frontra. A háború második évében egyfajta patthelyzet alakulhat ki.

Evelyn Farkas Oroszország-szakértő szerint Ukrajnának könnyebb lesz megvédeni területét, mint offenzívát indítani a megszállt övezetek visszafoglalására. Azt mondja, emiatt az Egyesült Államoknak elsősorbana védekezéshez szükséges eszközök szállítására kell koncentrálnia.

Ilyen segítséget kért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a háború kitörése óta a múlt héten először hagyta el hazáját, hogy Washingtonban Joe Biden amerikai elnökkel tárgyaljon, majd felszólalt a Kongresszusban is.

Az elmúlt hat hónap ukrán győzelmeinek nagy ára volt: több ezer katona esett el, és óriási mennyiségű lőszert lőttek ki, elsősorban tűzérségi lövedékekből. Sokat elárul, hogy ez utóbbiakból egy hét alatt többet lőttek ki, mint amennyit az Egyesült Államok egy hónap alatt gyártani képes.

Bár az ukrán vezetők többször is figyelmeztettek egy nagyobb orosz offenzíva lehetőségére, szakértők szerint Ororország egyelőre nem rendelkezik ehhez megfelelő harckészültségű erőkkel. Közben Ukrajna azt tervezi, hogy saját ellentámadásukat a déli megszállt területekre koncentrálják.

Az amerikai szakértők arra számítanak, hogy Ukrajna nem küld közvetlenül csapatok a Krim-félszigetre, hanem inkább olyan elterelő hadmozdulatok hajt végre, mint amilyen a kercsi szoros hídja elleni támadás volt, amellyel megbénították az egyik kulcsfontosságú orosz utánpótlás-vonalat és légicsapásokat mér a krími orosz hadállásokra.

Ugyanakkor Kijevben attól tartanak, ha csökkentik a krími orosz haderőkre gyakorolt nyomást, nagyobb mozgásteret adnak az oroszoknak, hogy átcsoportosítsák hadseregüket és hadifelszerelésüket.

Az ukrán ellentámadás sikere például szeptemberben, Harkiv esetében annak is köszönhető volt, hogy az amerikai hírszerzés felhívta figyelmüket az orosz hadsereg leggyengébb pontjára. Még a Pentagont is meglepte egyébként, hogy az orosz hadvezetés mennyire nem volt tisztában a katonák gyenge felkészültségével. Ebben a szellemben dolgozik tovább az amerikai titkosszolgálat, keresik azokat az egységeket, amelyeket egy erősebb ukrán támadás szétzúzhat.

Mindazonáltal sem az orosz bázisok és utánpótlásvonalak elleni ukrán csapások, sem pedig a frontvonal kisebb áttörései nyomán nem várható az orosz hadsereg nagy összeomlása, de valószínűleg Oroszország sem arat nagyobb katonai győzelmeket Ukrajnában a következő hónapokban – vélekednek az amerikaiak.

A háború során az orosz hadvezetés számos hibát követett el. Az eredeti terv Kijev elfoglalása, Zelenszkij kormányának megdöntése és Ukrajnának a Fekete-tenger felé vezető déli útvonalaktól való elvágása volt. Az egyetlen részleges siker a délről indított támadás volt, amely Herszon elfoglalásához vezetett, és amely lehetővé tette az oroszok számára a szárazföldi összeköttetést a Krím-félszigettel, bár Odesszáig nem jutottak el. Végül azonban Herszont is visszafoglalták az ukránok.

Ugyanilyen hiba volt, amikor orosz tábornokok mentek a frontvonalakra, hogy növeljék a harci morált, azonban így könnyen bemérhetőkké váltak, és ez számos tábornok életébe került. Mindeközben képtelenek voltak arra is, hogy a légi fölényt biztosítsák harci gépeiknek.

Az amerikai szakértők szerint azonban az oroszok mára kezdenek tanulni hibáikból. Erre utal, hogy feladták Herszont, amelyre a korábban Szíriában szolgáló, Vlagyimir Putyin feltétlen híveként ismert, csak „Armageddon tábornokként” emlegetett Szergej Szurovikin, az ukrajnai hadműveletek új  főparancsnoka vette rá az elnököt.

Tőle a Kreml az összetett katonai manőverek hatékonyabb végrehajtását várja, és képesnek tartják a megszálló egységek fegyelmének megerősítésére is.

Az elmúlt hetekben ukrán katonai vezetők az eddiginél súlyosabb légitámadásokról számoltak be védelmi vonalaik ellen. Kérdés, hogy a 300 ezer orosz tartalékos mozgósításából adódó számszerű fölény mikor jelentkezik. E tekintetben sok múlik azon, hogy miként viselik el a kemény telet, amelyet a logisztikai hiányosságok és a rossz vezetés tovább súlyosbíthat.

Az oroszok most láthatóan védelmi pozícióikat erősítik meg, lövészárkokat ásnak és feladtak olyan területeket, amelyeknek megvédéséhez nagyobb létszámú egységek kellenének. A Donbasz régióbeli Bahmutnál folyó előrenyomulás is elsősorban a védelmet célozza.

Dara Massicot, a RAND Corporation amerikai politikai agytröszt kutatója szerint Szurovikin új taktikával kísérletezik a légierőnél is, például olyan rakétákat lövet ki, amelyek megzavarhatják az ukrán légvédelmet. Azonban ezek az új orosz taktikai húzások sem alkalmasak arra, hogy kimozdítsák a háborút a patthelyzetből, hiába akar mindkét fél előnyhöz jutni arra az esetre, ha egyszer valóban komoly tárgyalásokra kerülne sor.

Más megközelítésben viszont a háború kimenetele a fegyver- és lőszerutánpótláson múlik.

„Egyre fokozódik a versengés a nyugati és az orosz ipar között, miközben ez utóbbit némiképp segíti Irán, Észak-Korea és néhány más ország” – állapítja meg Seth G. Jones a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának alelnöke.

A Biden-kormányzat Zelenszkij látogatására időzítve jelentette be azt az újabb, 1,8 milliárd dolláros fegyvercsomagot, amelynek keretében egy Patriot légvédelmi rakétarendszert, valamint harci repülőgépekhez való precíziós lőszert és más fegyvereket adnak Ukrajnának. A háború februári kitörése óta az Egyesült Államok több mint 20 milliárd dollár értékű katonai segéllyel látta el az országot. Kongresszusi képviselők szerint azonban még több fegyverre és lőszerre lenne szüksége az ukrán szárazföldi erőknek.

Seth Moulton demokrata párti képviselő, aki a közelmúltban Kijevben járt, arra hívta fel a figyelmet, hogy egy sikeres ukrán offenzívához tankok, páncélozott harcjárművek és más mozgó platformok szükségesek. De elengedhetetlen az utánpótlás biztosítása a légvédelmi rakéták, páncéltörő egységek, drónok, valamint a különböző alkatrészek terén is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a vagyonkimentésről: A NER-lovagok nem szaladgálnak bőröndökkel a határon
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a NER-vagyonok visszaszerzése egy hosszú és bonyolult jogi folyamat lesz. Úgy látja, a nemzetközi szinten tartott vagyonok felkutatása nem hónapok, hanem évek kérdése.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 02.



Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy bejegyzésében árnyalja a „vagyonkimentésről” szóló közbeszédet, amelynek már a nyitánya is egyértelművé teszi az álláspontját: „A NER pénz nem fut. A NER vagyon fel lett építve.”

Úgy látja, a jelenlegi diskurzus túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet. „Az elmúlt napokban azt látom, hogy egyre többen beszélnek úgy »vagyonkimentésről«, mintha az egy hirtelen, kapkodó mozdulat lenne” – írja, hozzátéve, hogy ez a kép félrevezető.

Kifejti, hogy ezek a vagyonok nem pillanatok alatt jöttek létre, és nem egyetlen helyen tárolják őket. Szerinte egy ilyen mértékű vagyon felépítése évekig tartó, sokszínű folyamat.

„Mit jelent ez? Azt, hogy: több országban van jelen, több eszközben van tartva, cégeken, alapokon, befektetéseken keresztül működik”.

Tarjányi hangsúlyozza, ez a nagy vagyonok általános működési módja. A szakértő szerint a legnagyobb félreértés a folyamat jellegét övezi. Azt állítja, a kommunikáció gyakran azt a benyomást kelti, mintha a NER-hez köthető személyek készpénzzel teli táskákkal menekülnének. „Ez nem a valóság” – szögezi le.

Úgy látja, a pénz nem tűnik el, hanem a pénzügyi rendszeren belül mozog. „Átrendeződik. Átkerül. Átstrukturálják.” Rámutat, hogy a globális pénzügyi rendszerben léteznek olyan szolgáltatók, különösen a Közel-Keleten, Ázsiában vagy Latin-Amerikában, amelyek éppen az ilyen helyzetekre specializálódtak, amikor a tulajdonosok biztonságos helyet keresnek a vagyonuknak.

A kulcskérdés szerinte nem az, hogy van-e pénzmozgás, hanem az, hogy ezt hogyan értelmezzük: pánikreakcióként, vagy egy olyan rendszer előre megtervezett lépéseként, amelynek mindig is volt forgatókönyve a vészhelyzetekre.

Ezzel kapcsolatban a sajtó felelősségét is felveti: „Kevesebb hangulatkeltés és nagyobb pontosság kellene a médiában…”

Tarjányi szerint a jövőbeli kormány feladata rendkívül nehéz lesz. Óva int attól, hogy bárki könnyűnek állítsa be ezt a folyamatot.

„Az új kormánynak a vagyonok visszaszerzése hosszú menet lesz. Évek!!!”

Végül a jogállami garanciákra hívja fel a figyelmet. „Ha valaki – legyen az személy vagy cég – bizonyítani tudja, hogy jogszerűen rendelkezett a pénzzel, akkor az államnak vissza kell adnia azt.” A szakértő szerint ilyen esetekben a zárolásokat fel kell oldani, sőt, az államnak akár kártérítési felelőssége is felmerülhet. „Egyszóval ez kemény munka lesz…” – zárja gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András: Orbán helyében inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat
A politikus Facebook-posztban bírálta Orbán Viktort az Európai Bíróság ítélete után. Fekete-Győr szerint "a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 03.



Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója a közösségi oldalán fejtette ki véleményét az Európai Unió Bíróság magyar „gyermekvédelmi” törvénnyel kapcsolatos ítéletéről és a leköszönő kormányfő arra adott reakcióiról. A politikus szerint szórakoztató figyelni a bukott miniszterelnök utolsó erőfeszítéseit. Úgy véli, a közvéleményt már egyáltalán nem érdekli, mit tesz vagy nem tesz a leköszönő kormány.

Fekete-Győr azt állítja,

a volt kormányfő „már a múlt embere, aki a saját összeomlott kártyavárának a romjain próbálja elhitetni magáról, hogy még mindig ő osztja a lapokat”.

A politikus szerint hiába levelezget Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, mert „a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.

Levelezgethet Sulyok Tamással hajnaltól napestig, de a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását.

A poszt írója szerint a korábbi kormány tizenhat éven keresztül próbálta megosztani a társadalmat „mesterségesen generált, »gyermekvédelminek« hazudott aljas uszítással”, és ezzel ártatlan embereket állított célkeresztbe. Fekete-Győr úgy látja, „ennek az undorító kirekesztősdinek vetett véget április 12-én a magyarok elsöprő többsége”.

Felidézte, hogy

a vitatott jogszabály „puszta politikai haszonszerzésből, a leghitványabb módon egy kalap alá vették a pedofil bűnözőket a meleg honfitársainkkal”.

Állítása szerint most, hogy az Európai Bíróság is kimondta az ítéletét, „végleg lerántotta a leplet erről az államilag szervezett, homofób megbélyegzésről”, Orbán Viktor még mindig egy „genderpropaganda nevű ócska fantommal viaskodva” igyekszik eljátszani a nemzetmentő szabadságharcost.

Fekete-Győr szerint ma már egyértelmű társadalmi akarat van egy olyan Magyarországra, „amely nem a megosztásra és a kirekesztésre, hanem az emberi méltóságra, az egyéni szabadság megkérdőjelezhetetlen tiszteletére, a magánélet szentségére és az európai szolidaritásra épül”.

A politikus a „most felálló rendszerváltó parlament” felelősségének nevezte, hogy a következő hónapokban törölje el a „putyini kottából átvett propagandatörvényeket”. Ezzel együtt egy olyan új gyermekvédelmi törvényt kell alkotni, amely szerinte „nem ártatlan kisebbségeket bélyegez meg, hanem tényleges védelmet nyújt a valódi szexuális ragadozókkal szemben”.

Innen is üzenem a bukott miniszterelnöknek: a helyében én mélységesen befognám a számat, és inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor a következő hónapokban végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat!

Végül Fekete-Győr azt írta, nem akarja megzavarni a volt miniszterelnököt a „politikai önfelszámolásban”, és nyugodtan írogathatja tovább „az értelmetlen leveleit a saját kis bukott bábjainak”. Azt tanácsolta neki, egy dolgot azonban jobb, ha az eszébe vés: „a történelem és a szabad Magyarország már túllépett rajta, a politikusbűnözők korszakának végérvényesen leáldozott!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: A csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására sem volt szükség
Vidéki Prókátor egy friss posztban fejtette ki, hogy a választás utáni események, mint a Hankó-ügy, igazolják a korábbi forgatókönyvét. Szerinte a Fidesz népszerűségének bezuhanása már az új kormány megalakulása és az elszámoltatás megkezdése előtt beindult.


Vidéki Prókátor egy friss bejegyzésben vette sorra, hogy a választás utáni események, köztük a Medián egyik felmérése és a Hankó-ügy, az ő korábbi elméletét látszanak igazolni. A szerző szerint a történések „alátámasztani látszanak a kétlépcsős rendszerváltással kapcsolatos, választást megelőzően közzétett elméletem megalapozottságát és megvalósíthatóságát”.

Ennek a forgatókönyvnek az volt a lényege, hogy amennyiben a Tisza Párt nem szerez kétharmados többséget, a kormányváltást követően „rövid időn belül olyan mennyiségű csontváz fog kiesni a szekrényből”, hogy a Fidesz támogatottsága bezuhan. Úgy vélte, „ennek, meg a propaganda letekerésének köszönhetően az Orbán-párt népszerűsége nagy valószínűséggel levihető azon szint alá, mely a 2/3-os többség megakadályozásához szükséges”. A poszt írója szerint a második fázisban már könnyen elérhető lett volna a cél. „Ha pedig ez bekövetkezik, akkor a második lépcsőben, egy időközi választás révén már létrehozható az alkotmányozó többség.”

„Szerencsére azonban úgy alakult, hogy a gyakorlatban nem szükséges kipróbálni az elmélet megvalósíthatóságát” – írja a szerző.

Meglátása szerint a Fidesz népszerűségének csökkenése és a kellemetlen ügyek napvilágra kerülése már a kormányváltás előtt megindult.

„Amúgy ma már az is megállapítható, hogy a csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására és az új kormány intézkedéseire sem volt szükség”

– állítja.

A bejegyzést egy kérdéssel zárja, amely a jövőbeli kormányzati lépések lehetséges hatásaira utal: „MI lesz itt akkor, ha az új kormány elkezdi a munkát, elzárja a propaganda és a NER gazdasági hátországának közpénzcsapjait, nyilvánosságra hozza az Orbán-rendszer idején elkövetett bűnöket és nekiáll az elszámoltatásnak?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Ervin: Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni
Nagy Ervin nem csalódott, hogy nem ő lett a kulturális miniszter, szerinte a tárcának sok olyan része van, ami nem az ő szakterülete. De a kultúra területén lesz feladata. Megvédte Magyar Péter választását is, aki sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek.


„Most menő velünk lenni, menő ezzel a politikai tisztasággal menni” – mondja Nagy Ervin videónkban, ahol arról beszélt, hogy szerinte a közélet felszabadult, a fiatalok soha nem látott mértékben álltak be a Tisza Párt mögé. Hozzátette, „nem dőlünk be csalfa szavaknak és akár hirtelen átállt oligarcháknak”.

Arra a kérdésre, hogy csalódott-e, amiért nem ő kapta a kulturális tárcát, nemmel válaszolt. Elmondta, a terület óriási, és rengeteg olyan része van – mint az egyházügy, a nemzetiségek vagy a civil szervezetek –, ami nem az ő szakterülete.

„Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni, és meg fog találni ez a feladat – én bízom benne” – jelentette ki.

A színész szerint a politikai szerepvállalás miatt a színészi pályája most háttérbe szorul. Az NKA és az SZFE körüli helyzetet egy „forrongó üstnek” nevezte, amelynek rendbetétele most sokkal fontosabb számára, mint a következő színházi vagy sorozatszerep. „Az elmúlt harminc évben, amióta a pályán vagyok, amit lehetett, úgy érzem, nagyjából elértem, eljátszottam” – mondta, hozzátéve, hogy 50 évesen új lapot nyit az életében, és a következő időszakot a nemzet szolgálatára áldozza.

A Magyar Pétert a sógora, Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszteri kinevezése miatt ért nepotizmus-vádakra is reagált. Nagy Ervin elmondta, a minisztert a mozgalom második napja óta ismeri, és a párt magjában volt az első perctől kezdve mint jogi szakértő és bizalmas.

Szerinte Melléthei-Barna Mártonnak „van egy kétéves hitele és előtörténete”, ami alapján Péter őt választotta, nem pedig a rokoni szálak miatt.

„Én ezt nem tartom belterjes dolognak” – szögezte le.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk