Tanulságos fotók: ezt eszik a gyerekek a finn iskolákban
Nem, igazán nem azért írom ezt a posztot, hogy mindenki irigykedjen... Inkább azért, hogy legyen miből tanulni. A finn iskola ingyenes, itt jóval kevesebb a magániskola, mint Magyarországon, többségében állami iskolákba járnak a diákok.
Finnország jóléti állam, ezért minden finn óvodás, általános iskolás és középiskolás jogosult ingyenes étkezésre, már 1948-tól.
A főiskolákon és az egyetemeken az étkezés már nem ingyenes, de jelentősen támogatott.
Az iskolai étkezés célja, hogy egészséges ételekkel hozzájáruljanak a diákok teljesítményéhez, koncentrálási hatékonyságához a tanórákon, az étkezés során pedig a helyes viselkedést is elsajátíthatják. A társakkal való közös étkezések jó alkalmak arra, hogy a gyerekek kialakítsák és fejlesszék az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismereteiket és szokásaikat.
Az iskolai étkezés mindenkinek jár. Kép: op.fi
Általában az iskola 8-kor vagy 9-kor kezdődik, az ebédszünetnek - ami 30 perces - 11-13 óra közé kell kerülnie.
A legkisebbek esznek először, ők már 11 órától ebédelnek, de a legnagyobbak is 12 óra körül esznek, a legtöbb helyen pedig már 13 órakor véget ér is ér az ebédidő. Rövid tehát az idő az iskolába érkezés és az ebéd között, éppen ezért külön tízórai nincs. A reggelit a gyerekek általában otthon fogyasztják el, de pl. a sportgimnáziumban a korai edzésre jövő diákoknak reggelit, a délutáni órákban pedig uzsonnát is kínálnak. Étel- és italautomata az iskolákban nincs, a büfében többnyire egészséges harapnivalókat árulnak.
Nézzük mit is esznek ebédre a finn diákok.
A menza önkiszolgáló, mindenki, még a legkisebb gyerekek is az általános iskolában, annyit szednek, amennyit szeretnének.
Ezzel is az önállóságra szoktatják a diákokat. A menüsor változatos, többkomponensű, az ételek egészségesek. Naponta egy tál meleg ételt kínálnak, vagy tartalmas levest, vagy főételt. A friss zöldségek, mint a saláta, reszelt káposzta vagy sárgarépa, paradicsom hozzátartozik a főétkezéshez. Az egyedi igények sem okoznak problémát, figyelnek a különböző ételallergiákra, így a vegetáriánusoknak vagy a gluténérzékenyeknek külön ételeket kínálnak.
"Hogy néz ki a tányérod az iskolában?" (Kép: maistuvakoulu.fi)
A menüsorokat a finn Állami Táplálkozási Tanácsadó Testület táplálkozási ajánlása alapján alapján építik fel, és a tányérmodellre épül. Az okostányér vagy a tányérmodell azt jelenti, hogy a tányér 1/4-ére főtt krumpli/rizs/tészta (55% szénhidrát) kerül, másik negyede hús/hal (15% fehérje, 30% zsír), a tányér másik felét pedig friss vagy főtt zöldségekkel kell megtölteni. A sót és az állati fehérjét korlátozni, a rostokat pedig előnybe kell részesíteni. Az ebédet tejjel/kefirrel/vízzel fejezik be. Desszert nincs, ritkán előfordul gyümölcszselé vagy gyümölcs.
A diákok véleménye a finn menzáról általában pozitiv, nagyon kevés diák az, aki nem veszi igénybe ezt a jóléti szolgáltatást. Gyakran visszatérő kérdés azonban, esznek-e eleget a diákok, ugyanis főként a lányok hajlamosak keveset szedni az ételből.
Az étkezés során arra is ügyelnek, ne maradjon sok maradék, ezért az iskolák versengenek egymással, mennyi maradék maradt az egyes napokon, és ezeket feltüntetik. Éppen ezért szinte íratlan szabály, hogy amennyi ételt elvettél, annyit meg is kell enni.
Ezt még a legkisebb gyerekek is tudják (otthon tanulták) éppen ezért kevés maradékot hagynak.
Főétel, saláta, vajas kenyér és ital jár az ebédhez (Kép: peda.fi)
A legkedveltebb ételek a rakott tészta, húsgombóc krumplipürével, a spenótos palacsinta és a halrudacskák. Sok iskolában a menü tervezésekor bevonják a diákokat is, és figyelembe veszik az ő véleményüket is.
Személyes tapasztalataim alapján is sokat javult a finn közétkeztetés minősége a 2000-es évek eleje óta. 2010 óta a közétkeztetés fókuszában az ökológiai ételek - bio alapanyagok - állnak, növelték ezek felhasználását az intézményekben, és a fenntarthatóság érdekében növelik a helyben termelt élelmiszerek felhasználását is.
Nagy szerepe van a tudatos étkezés és táplálkozás kialakításában a finn iskolákban oktatott háztartástan és egészségtan tantárgyaknak. Míg az előbbi gyakorlati konyhai, ételkészítési ismeretekkel vértezi fel a fiatalokat, addig az egészségtan már az általános iskolától kezdve a megfelelő, egészséges életvitelhez biztosít étkezési, táplálkozástudományi információkat.
VIDEÓ: és még főzni is tanunak a suliban
