Korom Ferenc vezérezredes kérte a Magyar Honvédség parancsnoki posztjáról való felmentését Benkő Tibor honvédelmi minisztertől - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) csütörtökön az MTI megkeresésére. Korom Ferenc kérését egyebek mellett azzal indokolta: a Magyar Honvédség előtt álló új feladatok más típusú vezetőt kívánnak.
A Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg a határozat, amely szerint Áder János köztársasági elnök felmentette Korom Ferencet, a Magyar Honvédség parancsnokát.
Áder János köztársasági elnök 2019. január 15-én nevezte ki Korom Ferencet a Magyar Honvédség parancsnokává. Korom Ferenc parancsnoki megbízatása 2023. május 15-ig szólt. A köztársasági elnök a honvédelmi miniszter előterjesztésére, június 1-jei hatállyal mentette fel Korom Ferencet.
Benkő Tibor honvédelmi minisztertől Korom Ferenc vezérezredes kérte a felmentését.
A vezérezredes kérését azzal indokolta, hogy a 2018-ban rábízott feladatokat - a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) szétválasztását, az MH Székesfehérvárra történő költöztetését, a haderő szervezeti átalakítását és a haderőfejlesztés alapjainak megteremtését, az eszközbeszerzések előkészítését - jó eredménnyel, maradéktalanul elvégezte, és sikeresen vezette a Magyar Honvédséget a járványhelyzetben jelentkező feladatok végrehajtásában is.
Korom Ferenc meglátása szerint azonban a Magyar Honvédség előtt álló új feladatok más típusú vezetőt kívánnak. Ugyanakkor tapasztalatait, tudását tervezetten továbbra is Magyarország szolgálatában, külföldön kamatoztatja
- tették hozzá.
Korom Ferenc parancsnoki utódjáról egyelőre nem született döntés - írta a HM.
Korom Ferenc vezérezredes kérte a Magyar Honvédség parancsnoki posztjáról való felmentését Benkő Tibor honvédelmi minisztertől - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) csütörtökön az MTI megkeresésére. Korom Ferenc kérését egyebek mellett azzal indokolta: a Magyar Honvédség előtt álló új feladatok más típusú vezetőt kívánnak.
A Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg a határozat, amely szerint Áder János köztársasági elnök felmentette Korom Ferencet, a Magyar Honvédség parancsnokát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hamarosan indul a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány március 15-re meghirdetett Békemenete.
A kormánypárti szimpatizánsok gyülekezője kilenc órakor kezdődött az Elvis Presley téren, a Margit híd budai hídfőjénél. Fotósunk képein láthatjátok, hogy már sokan várnak az indulásra, számos kokárdát és magyar zászlót lehet látni a gyülekező tömegben.
A menet tizenegy órakor indul el a Szent István körút, Nyugati tér, Alkotmány utca útvonalon, egészen a Kossuth térig. A tömeg ugyanígy vonult az október huszonharmadikai ünnepen is.
A szervezők és a résztvevők erőteljes üzenetekkel mozgósítottak a mai napra. „Nagyon nagy létszámra, soha nem látott menetre számítunk, amely Európának is példát tud mutatni” – nyilatkozta Csizmadia László, a szervező szervezet elnöke.
A Békemenet a Kossuth térre érkezik meg, ahol Orbán Viktor miniszterelnök délután egy órakor mond ünnepi beszédet.
Hamarosan indul a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány március 15-re meghirdetett Békemenete.
A kormánypárti szimpatizánsok gyülekezője kilenc órakor kezdődött az Elvis Presley téren, a Margit híd budai hídfőjénél. Fotósunk képein láthatjátok, hogy már sokan várnak az indulásra, számos kokárdát és magyar zászlót lehet látni a gyülekező tömegben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hamarosan indul a Békemenet a Kossuth térre, a tömeg már javában gyülekezik. A résztvevők a Szent István körút, Nyugati tér, Alkotmány utca útvonalon vonulnak a Parlamentig, ahol Orbán Viktor mond majd ünnepi beszédet.
Ahogy az lenni szokott, a kormánypárti szimpatizánsok között megjelentek a Fideszt támogató ismert emberek is, például Nagy Feró, a Beatrice frontembere, Gáspár Győző televíziós személyiség, Pataky Attila, az EDDA Művek frontembere, Bayer Zsolt publicista és Bencsik András újságíró.
Természetesen a résztvevők között vannak fideszes politikusok is, Szentkirályi Alexandrát sikerült is lencsevégre kapnunk.
Galériánkban láthatod fotósunk róluk készült képeit:
Hamarosan indul a Békemenet a Kossuth térre, a tömeg már javában gyülekezik. A résztvevők a Szent István körút, Nyugati tér, Alkotmány utca útvonalon vonulnak a Parlamentig, ahol Orbán Viktor mond majd ünnepi beszédet.
Ahogy az lenni szokott, a kormánypárti szimpatizánsok között megjelentek a Fideszt támogató ismert emberek is, például Nagy Feró, a Beatrice frontembere, Gáspár Győző televíziós személyiség, Pataky Attila, az EDDA Művek frontembere, Bayer Zsolt publicista és Bencsik András újságíró.
Természetesen a résztvevők között vannak fideszes politikusok is, Szentkirályi Alexandrát sikerült is lencsevégre kapnunk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Soha nem látott tömegre számít Magyar Péter a Nemzeti Meneten: Ünnepeljük együtt, hogy valami véget ér
„Sok százezren fogjuk emelt fővel ünnepelni a hőseinket, és közösen kiállunk a szabad Magyarországért” – mondta videóüzenetében a TISZA Párt elnöke, aki a gyűlöletmentességre és a közösség erejére is felhívta a figyelmet. Szerinte az idei március 15-e az elmúlt évtizedek legszebb és egyben legméltóságteljesebb napja lesz.
Soha nem látott tömegre számít Magyar Péter a TISZA Párt délutáni nemzeti menetén Budapesten, ahol a Deák Ferenc térről délután kettőkor induló eseményen a „szabad Magyarországért” állnak ki a résztvevők.
A pártelnök a Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében úgy fogalmazott:
„Az idei március 15-e az elmúlt évtizedek legszebb és egyben legméltóságteljesebb napja lesz. Soha nem látott tömeg fog vonulni a TISZA Nemzeti Menetén. Sok százezren fogjuk emelt fővel ünnepelni a hőseinket, és közösen kiállunk a szabad Magyarországért”.
Arra kért mindenkit, hogy derűsen és békésen, családostul érkezzenek az ünnepre, amelyen a pártja szeretné visszaadni a magyaroknak „a szabadságunkba vetett hitet és azt az érzést, hogy ez az ország valóban minden magyar emberé”.
Felhívásában hangsúlyozta a provokáció elkerülésének fontosságát. „Kérlek ne üljetek fel semmilyen provokációnak, és különösképpen ne provokáljatok” – hangsúlyozta Magyar Péter.
Kijelentette, nem a Fidesz szavazóival van vitájuk, hanem a kormánnyal. „Nekünk azzal a hatalommal van vitánk, amely kisajátította ezt az országot, és gyűlöletet próbál kelteni magyar és magyar között. Elképzelhető az is, hogy kétségbeesésükben megpróbálják bepiszkolni ezt a csodálatos ünnepünket is.”
A Nemzeti Menet üzeneteként Magyar Péter a gyűlöletmentességet és a közösség erejét emelte ki. Mint mondta, a gyerekeik és az unokáik boldogabb jövőjéért is vonulnak délután.
„Higgyétek el, amikor egy hatalmas közösség emelt fővel, békében és egymásba kapaszkodva kiáll a hazája szabadságáért és egy emberibb jövőért, annál nincs erősebb üzenet.
Aki tudja, hogy az igazság és a szeretet vele van, annak nem kell gyűlöletet vinnie magával. Mosolyogjunk egymásra, legyünk méltóságteljesek, és ünnepeljük együtt, hogy valami véget ér, és hogy nemsokára egy teljesen új történetbe kezdünk bele” – mondta videójában.
A Nemzeti Menet délután két órakor indul a Deák térről. A résztvevők az Andrássy úton keresztül sétálnak a Hősök terére, ahol Magyar Péter beszédet tart.
Soha nem látott tömegre számít Magyar Péter a TISZA Párt délutáni nemzeti menetén Budapesten, ahol a Deák Ferenc térről délután kettőkor induló eseményen a „szabad Magyarországért” állnak ki a résztvevők.
A pártelnök a Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely a fiatal Orbán Viktor szavaival tartott tükröt a kormánynak ünnepi beszédében
Budapest főpolgármestere az 1989-es rendszerváltás hangulatát idézte meg videóban elmondott beszédében. A béke, szabadság és egyetértés hármas jelszavával kritizálta a jelenlegi hatalomgyakorlást.
Az 1848-as eszményeket a rendszerváltás tapasztalatával és a jelen politikai vitáival kötötte össze Karácsony Gergely március 15-i ünnepi beszédében, amelyet videóban mondott el.
A főpolgármester először arról beszélt, hogy a március 15-i ünnep mindig magában hozza a változás ígéretét, és ez „a leghosszabban üldözött ünnepünk is egyben”. Most 1989. március 15-ének emlékezete ötlött fel benne, amire így emlékezett vissza:
„Az a nap, amikor megmutatta magát a változás akarata a maga higgadt és békés, mégis roppant erejében. Kamaszként éltem meg azt a 37 évvel ezelőtti napot, de emlékszem az érzésre, amikor visszaigazolást nyert, hogy a demokrácia és a jogállam reménye utat tör magának, immár megállíthatatlanul. Egyik oldalon egy ijedt hatalom, amely elöregedett eszméit, mozdulatlanná tokosodott struktúráit félti milliók reményétől, a másik oldalon pedig az egymásba fonódó halk mondatok mennydörgése”.
Úgy folytatta, hogy 1848 márciusában Budapest ifjúsága utcára vonult, mert sajtószabadságot, szólás- és gyülekezési szabadságot, állampolgári jogegyenlőséget, felelős kormányt akart. „Sokat elmond az azóta megélt kudarcainkról, hogy ezekért a célokért még mindig utcára kell menni”.
Felidézte 1989. március 15-ét, amikor 37 éve a „nemzet visszavette magának az ünnepet”. Idézte Csengey Dénes egykori mondatát, ami szerinte az idei ünnep kulcsmondata is lehetne: „Itt az ideje, hogy végre elmosolyodjunk”.
A beszédében kitért az akkori fiatal Orbán Viktorra is, aki szerint 1848 mércét állított a nemzeti függetlenségnek és a politikai demokráciának.
„Ettől a pillanattól kezdve egyetlen kormány sem kerülhette el, hogy március 15-én ezzel a mércével megméressen” – fogalmazott akkor a mostani miniszterelnök.
„Ha ez igaz volt akkor, márpedig igaz volt, akkor igaz kell legyen ma is. És az akkori Orbán Viktor kérdéseire a mainak kellene tudni megfelelni” – mondta Karácsony Gergely.
Szerinte a béke ma „az erő helyett az igazság uralmát” jelenti, és nem pusztán a háború szüneteltetését, hanem „intézmények és a jogrend által fenntartott állapot”.
A szabadságról úgy vélekedett, az nem egyéni, hanem kapcsolati minőség. „Vagy együtt vagyunk szabadok, vagy sehogy” – fogalmazott, emlékeztetve az elmúlt évek tüntetéseire a sajtó, az oktatás, a kultúra és az önkormányzatok szabadságáért.
A jelenlegi hatalomgyakorlást az „erő logikájával” jellemezte, amely lerombol intézményeket, szabályokat és szövetségeket, de „nincs elég ereje, hogy újakat teremtsenek helyettük”. Ennek kapcsán beszélt arról, hogy a magyar önkormányzatok visszakövetelik jogaikat, mert az elmúlt évek tapasztalata szerint „minél távolabb születnek a döntések az érintettektől, annál kártékonyabbak lesznek”.
A 28 nap múlva esedékes választásra utalva a szavazófülkét „a világ legszabadabb helyének” nevezte, ahol az ország polgárai választhatnak a „közös álmok” és a „történelmi rémálmok” között.
Az 1848-as eszményeket a rendszerváltás tapasztalatával és a jelen politikai vitáival kötötte össze Karácsony Gergely március 15-i ünnepi beszédében, amelyet videóban mondott el.
A főpolgármester először arról beszélt, hogy a március 15-i ünnep mindig magában hozza a változás ígéretét, és ez „a leghosszabban üldözött ünnepünk is egyben”. Most 1989. március 15-ének emlékezete ötlött fel benne, amire így emlékezett vissza:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
