Minden férfi ősatyja 340 ezer éves? Lehet, hogy át kell írnunk az emberiség kezdeteinek történetét?
Albert Perry titkot rejtegetett a DNS-ében: egy Y kromoszómát, amely új információkat árul el fajunk eredetéről. Azt mutatja, hogy a legrégibb közös férfi ősünk apai ágon legalább kétszer olyan idős, mint ahogy eddig gondoltuk.
A közelmúltban elhunyt Perry egy Dél-Karolina államban élő afro-amerikai volt. Néhány évvel ezelőtt egyik rokona átadott egy DNS-mintát a Family Tree DNA cégnek családfa-elemzés céljából.
A hasonló tesztekből származó adatok eddig azt mutatták, hogy minden férfi Y kromoszómáját egy közös férfi őstől kapta. Ez a genetikai „Ádám” valamikor 60.000 - 140.000 évvel ezelőtt élhetett.
Csakhogy éppen Perry úr nem illeszkedett bele ebbe a sorba. Amikor a Family Tree DNA szakemberei megpróbálták őt elhelyezni az Y-kromoszómás családfába, nem sikerült nekik. Az ő Y kromoszómája ugyanis más volt, mint az eddig elemeztek – írta a New Scientist.
Michael Hammer, a tucsoni Arizonai Egyetem genetikusa értesült Perry szokatlan Y kromoszómájáról, és további teszteket végzett a mintájával. Ezek során kutatócsoportja egészen különleges dologra bukkant:
Perry nem „Ádám” génjeiből származik. Y kromoszómája annyira más, hogy az ő férfiága valószínűleg mintegy 338 ezer évvel ezelőtt elvált az összes többitől.
Bármennyire is meglepte a tudományos világot, mostantól kezdve az Y-kromoszóma gyökereit másutt kell keresni.
Hammer csapata mélyebbre is ásott: megvizsgáltak egy közel 6000 Y-kromoszómából álló afrikai adatbázist, és
hasonlóságokat találtak Perry és 11 másik férfi mintái között. Valamennyien ugyanabban a kameruni faluban éltek.
Ez arra utal, hogy Perry ősei is innen származhattak.