Mélyponton az orosz–brit viszony, „a süket és a néma tárgyalása” volt a két külügyminiszter találkozója
Oroszország kész rendezni viszonyát Nagy-Britanniával – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor csütörtökön Moszkvában fogadta brit hivatali partnerét, Lizz Trusst.
Az orosz diplomácia vezetője kifejezte reményét, hogy a két ország helyre tudja állítani a kétoldalú együttműködés mechanizmusait és a tárcaközi kapcsolatokat, amelyeket, mint mondta, nem Moszkva kezdeményezésére építettek le. Azt is hangoztatta, hogy az Oroszország elleni fenyegetések és ultimátumok nyelve nem vezet sehová.
Truss kifejezte reményét, hogy moszkvai tárgyalása hozzájárul az európai biztonság megerősödéséhez és az állandó ENSZ BT-tag Nagy-Britannia képviseletében felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a hidegháborús retorikával, valamint hogy a diplomácia és a NATO-val folytatott párbeszéd útját járja. Mint mondta, Moszkvának az általa aláírt, 1994-es budapesti memorandum értelmében tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Az 1994-ben aláírt budapesti memorandumban az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia garantálta Ukrajna határait, cserében azért, hogy Ukrajna csatlakozzék az atomsorompó-szerződéshez.
Brit külügyminiszter 2017 decembere óta nem járt az orosz fővárosban. Akkor a jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson töltötte be ezt a tisztséget. A két ország viszonya az úgynevezett Szkripal-ügy nyomán romlott meg jelentősen. 2018 márciusában a délnyugat-angliai Salisburyben sikertelen mérgezéses merényletkísérlet történt Szergej Szkripal átállt orosz katonai hírszerző és a lánya ellen. London Moszkvát vádolta meg a bűncselekménnyel, amit az orosz fél visszautasított.
Még mindig van arra idő, hogy Oroszország véget vessen az Ukrajna elleni agressziójának, amely aláássa Moszkva nemzetközi pozícióit – jelentette ki a találkozó után Liz Truss.
– vélekedett a Lavrovval közösen megtartott sajtótájékoztatóján
„Ezek a lépések valójában azt a hatást váltották ki, hogy megerősödött a NATO elszántsága, és az ukrán nép még inkább elfordult Oroszországtól” – tette hozzá.
Nem ad ugyanakkor túl nagy bizakodásra okot, hogy a néma és a süket párbeszédéhez hasonlította Szergej Lavrov a tárgyalásokat azok lezárulta után.
„Őszintén szólva csalódott vagyok amiatt, hogy a néma és a süket párbeszéde alakult ki közöttünk, úgy tűnik, hogy hallgattuk, de nem hallottuk meg egymást. Legalábbis a mi igen részletes magyarázataink előkészítetlen talajra hullottak” – mondta az orosz külügyminiszter a brit kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón.
Truss ellenben úgy fogalmazott: „Én biztos, hogy nem voltam néma a beszélgetésünk során, és világosan értésre adtam Nagy-Britannia álláspontját az ügyben.
Meg is hallgattam Lavrov minisztert, és úgy gondolom, hogy tárgyalásokra van szükség. Vannak arra vonatkozó javaslataink, hogy hogyan javítsunk az átláthatóság és a bizalom ügyében kialakult helyzeten” – mondta a brit külügyminiszter.
A tárgyalások homlokterében az Ukrajna körül kialakult feszültség és az orosz biztonsági garanciaigények álltak. A brit miniszter a sajtótájékoztatón azt mondta, még mindig van arra idő, hogy Oroszország véget vessen az Ukrajna elleni agressziójának.
– tette hozzá.
Leszögezte, hogy London nem hajlandó feláldozni a NATO "nyitott ajtók" politikáját és Ukrajna területi épségét a Moszkvával történő megegyezés kedvéért. Hangsúlyozta, hogy szerinte egy ukrajnai konfliktus elhúzódó háborúvá fajulna, amely súlyos károkat okozna mind az orosz, mind az ukrán népnek, ezért „bármi áron” meg kell akadályozni az események ilyen alakulását.
Arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajna elleni invázió súlyos szankciókat vonna maga után, amelyek kiterjednének az Északi Áramlat-2 gázvezeték blokkolására is. Truss szerint „valótlan” az az állítás, amely szerint Oroszország biztonságát bárki is fenyegetné, és felszólította Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait az ukrán határról.
Lavrov Oroszország szuverén belügyének nevezte, hogy hol állomásoztat csapatokat a saját területén. Hozzátette, hogy a NATO-országok balti- és fekete-tengeri manővereivel ellentétben az orosz erők a saját országukban megtartott hadgyakorlatok után a felszerelésükkel együtt visszatérnek kaszárnyáikba.
Az orosz külügyminiszter szerint a nézeteltérés alapja az, hogy a nyugati országok saját módon próbálják értelmezni a biztonság oszthatatlanságának az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által elfogadott alapelvét, előtérbe helyezve a szövetségek szabad megválasztásának jogát azzal szemben, hogy egyetlen állam se fenyegesse a másik biztonságát.
Lavrov megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia készülhet valamire, ha evakuálja követségének személyzetét Ukrajnából. Hozzátette: Moszkva fontolóra vette, hogy kövesse a példát.
A csütörtöki kétoldalú külügyminiszteri egyeztetés után pénteken Szergej Sojgu orosz és Ben Wallace brit védelmi miniszter ül majd tárgyalóasztalhoz Moszkvában.
