HÍREK
A Rovatból

Megszűnhet jövőre a határellenőrzés a román határnál

A csütörtöki EU-csúcson szó volt arról, hogy Romániának és Bulgáriának jövőre biztosítani kell a csatlakozást a schengeni övezethez.


Az európai uniós tagállamok vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon üdvözölték, hogy Horvátország január elsejétől a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik, valamint hangsúlyozták, Bulgáriának és Romániának a jövő év folyamán szintén biztosítani kell a csatlakozást a belső határellenőrzés nélküli övezethez - közölte az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtök este.

Charles Michel az egynapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón az európai uniós integrációval kapcsolatban közölte, a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács megadta a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának. A fontos lépést jelentő döntés határozott üzenetet küld az EU bővítés iránti elkötelezettségéről.

Elmondta továbbá, hogy a tagállami vezetők hozzájárultak az Ukrajnának szánt 18 milliárd euró összegű támogatás folyósításához és megerősítették, hogy előmozdítják a béketeremtést. A támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére.

Tájékoztatása szerint

a tagállami vezetők megegyeztek az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett kilencedik szankciós csomag részleteiről, már csak a jogi szövegének pontosítása van hátra. Az újabb uniós megszorító intézkedések egyebek mellett az orosz energiaszektort érintik, valamint segítik a globális élelmiszerellátást - mondta.

Beszámolt arról is, hogy az uniós vezetők megvitatták, miként lehet versenyképesebbé tenni az EU gazdaságát az emelkedő energiaárak és az amerikai klímavédelmi intézkedések keretében bevezetni tervezett állami támogatások életbelépése esetén. Az uniós tanács azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy már 2023 januárjának végére dolgozzon ki stratégiát az európai versenyképesség védelmére és a termelékenység növelésére.

A migrációs nyomás nem szűnő növekedése miatt a vezetők megállapodtak abban, hogy február első felében a migráció témakörével foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozóra gyűlnek össze Brüsszelben - tájékoztatott Charles Michel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: az ukrajnai háború súlyos hatást gyakorolt az európai gazdaságokra, a negatív időszak jövőre is folytatódni fog. Felhívta a figyelmet, hogy

jövőre Európában 30 millió köbméternyi gázhiánnyal lehet számolni, amit lehet ugyan pótolni, de várhatóan magasan maradnak az energiaárak.

Véleménye szerint gyors cselekvésre van szükség, minél előbb közös beszerzési platformot kell létrehozni, fel kell gyorsítani a megújulóenergia-projektek engedélyezését, és piaci korrekciós mechanizmust kell bevezetni a gázárakra. Reményét fejezte ki, hogy erről a három intézkedésről megállapodás születik az energiaügyi miniszterek hétfői tanácskozásán.

Von der Leyen arról is beszélt, hogy az amerikai kormány jelentős befektetése a tiszta technológiai ágazatokba önmagában üdvözölendő, azonban tenni kell annak érdekében, hogy a szektorban Európa megőrizze globális vezető szerepét. "Meg kell győzni az iparág szereplőit, hogy Európában és ne az Egyesült Államokban fektessen be" - mondta. Ennek érdekében négypontos tervet javasol majd az Európai Bizottság, amely az amerikai kormánnyal való együttműködésre, az állami támogatási szabályok reformjára, a zöld átmenet felgyorsításra és a megújuló energiaforrások kiépítésének előmozdítására összpontosít.

A bizottsági elnök méltatta az EU cseh soros elnökségének tevékenységét, különösen a jogállamisági kondicionalitási mechanizmussal kapcsolatban. "A cseh elnökség alatt alkalmaztuk legelőször a mechanizmust, ez egyértelműen jelezte, hogy az EU eltökélten élni kíván előjogaival a jogállamiság védelme érdekében" - fogalmazott.

Alexander De Croo belga miniszterelnök távozásakor közös európai választ sürgetett az amerikai tervezett állami támogatások ügyében, és hangsúlyozta: el kell kerülni az unió egységes piacát veszélyeztető egyéni megoldásokat.

Emmanuel Macron francia elnök közölte, hogy az uniós vezetők egyértelmű megbízást adtak az Európai Bizottságnak arra, hogy már 2023 első negyedévében erős válaszintézkedést dolgozzon ki az amerikai klímavédelmi csomagra. Két szuperhatalom, az Egyesült Államok és Kína állami támogatásokat biztosít gazdasági szereplőinek, miközben Európa nem tesz semmit. "Nem az európai piacok megnyitásával kívánjuk megoldani a helyzetet" - fogalmazott a francia elnök.

Mark Rutte holland miniszterelnök reméli, hogy az EU-tagországok energiaügyi miniszterei hétfőre tervezett tanácskozásukon minden tagállamnak elfogadható megoldást találnak a tőzsdén jegyzett gázárplafon meghatározása ügyében.

Olaf Scholz német kancellár távozáskor adott nyilatkozatában, az uniós parlamenti korrupciós botránnyal összefüggésben azt mondta, reméli hogy a testület elnöke valóban végrehajtja az átláthatóság megerősítését célzó reformokat.

"Az ügy nagyon komoly, megingathatja a demokráciába és a parlamentarizmusba vetett bizalmat" - jelentette ki. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi vitáról a német kancellár azt mondta, bízik abban, hogy a párbeszéd révén javulást érhető el amerikai partnerekkel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Példátlan, hogy a bukás előtt álló hatalom saját érdekében külső beavatkozással akarja befolyásolni a magyar választást
A Tisza elnöke szerint Kádár János óta Orbán Viktor az első, aki behívja az oroszokat. Magyar Péter követeli a magyar választásokba való külső beavatkozás azonnali leállítását, az orosz hírszerzők kiutasítását.


Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szombat reggeli Facebook-posztjában arról írt, hogy a magyar kormány orosz segítséggel próbálja befolyásolni a választásokat. A politikus szerint Kádár János óta Orbán Viktor az első, aki „behívja az oroszokat a hazánkba”.

Magyar Péter több helyről származó információi szerint az orosz katonai hírszerzés (GRU) emberei már hetek óta Budapesten vannak, hogy befolyásolják a magyar választás eredményét. Hozzátette, ugyanezt tették korábban Moldáviában is, és szerinte példátlan, hogy „a bukás előtt álló hatalom saját érdekében külső beavatkozással akarja befolyásolni a magyar választást”. A posztban felszólította Orbán Viktort, hogy állítsa le az akciót, és utasítsák ki az országból a diplomáciai fedésben érkező orosz titkosszolgákat.

„Követelem a Nemzetbiztonsági Bizottság azonnali összehívását és tájékoztatását az ügyben! És mint a leendő kormány vezetője azonnali tájékoztatást kérek arról, hogy a szövetséges országok szolgálataitól a magyar kormány milyen információkat kapott az orosz beavatkozásról, és hogy eddig miért nem lépett fel a példátlan orosz akció kapcsán”

– olvasható a bejegyzésben.

A Tisza Párt elnöke szerint Magyarországnak olyan vezetésre van szüksége, amely semmilyen keletről érkező fenyegetésnek nem teszi ki az országot, jöjjön az Putyintól vagy Zelenszkijtől. Álláspontja szerint a nemzeti érdek az, hogy Magyarország stabil és kiszámítható partner maradjon, mert a szövetségi rendszerek és a felelős külpolitika erősítik az ország biztonságát és szuverenitását, míg Orbán Viktor akciói gyengítik azt. Magyar Péter arra is utalt, hogy idén van 1956 hetvenedik évfordulója, és a magyarok nem fogják tétlenül nézni, hogy Orbán Viktor „ránk hívja az oroszokat”. A bejegyzés végén mindenkit szavazásra buzdított április 12-én, majd azzal zárt: „Éljen a szabad, független, európai Magyarország! Ruszkik haza!”

Magyar Péter állításait több magyar és nemzetközi oknyomozó cikkre alapozta, amelyek szerint az orosz katonai hírszerzéshez (GRU) köthető, diplomáciai mentességet élvező személyek hetek óta Budapesten tartózkodnak az április 12-ére kiírt országgyűlési választás befolyásolásának céljával. Elsőként Panyi Szabolcs a VSquare hírlevelében névtelen európai nemzetbiztonsági forrásokra támaszkodva azt írta, hogy a műveletet Vlagyimir Putyin első kabinetfőnök-helyettese, Szergej Kirijenko koordinálja, és egy háromfős, GRU-hoz köthető csapat a budapesti orosz nagykövetségről dolgozik. A magyar kormány ezeket az állításokat hivatalosan nem kommentálta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Mennyiségi korlátozást vezetett be egy hazai benzinkút „a kialakult helyzetre való tekintettel”
Az őcsényi benzinkút üzemeltetője mennyiségi korlátozást vezetett be a benzinre és a gázolajra. A lépés terjedhet, mivel a környék más kútjai is a vásárlás maximalizálását valószínűsítik.


Alig lötyögne a 130 literes traktortartályban az a 30 liter üzemanyag, amennyit március 6-tól naponta legfeljebb tankolni lehet az őcsényi benzinkúton. A kút üzemeltetője egy táblán tudatja az autósokkal, hogy „a kialakult helyzetre való tekintettel” naponta és járművenként legfeljebb 30 liter benzin vagy gázolaj vásárolható – tudta meg a TEOL.hu.

A környékbeliek bosszankodnak a döntés miatt. Egy helyi gazdálkodó, aki épp a traktorát szerette volna teletankolni, a lapnak fakadt ki a kialakult helyzet miatt: „Százharminc literes a traktorom tartálya, a 30 liter csak lötyögne benne. Ezt nem gondolja komolyan ez a jóember! Itt vannak a tavaszi munkák, mást sem csinálunk majd, mint a benzinkútra járunk tankolni? Mekkora veszteség lenne ez nekünk? Inkább keresek egy másik benzinkutat a környéken.”

A lap több környékbeli töltőállomást is megkeresett, de akkor még nem találtak másikat, ahol hasonló korlátozás lett volna érvényben.

Ugyanakkor több helyen megerősítették, könnyen elképzelhető, hogy hamarosan nekik is maximálniuk kell az egyszerre tankolható mennyiséget.

A „kialakult helyzet” hátterében az iráni háború és a Hormuzi-szoros körüli kockázatok miatti energiaár-emelkedés állhat, ami Európa-szerte bizonytalanságot okoz. A jelenség nem példa nélküli Magyarországon: a 2022-es üzemanyagár-stop idején széles körben vezettek be a kutak 20-50 literes korlátozásokat az ellátási nehézségek miatt. Az ilyen intézkedések a mezőgazdaság mellett a fuvarozási ágazatot is érzékenyen érintik, mivel növelik a költségeket és a logisztikai terheket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fordulat a háborúban: Irán bocsánatot kért a rakétatámadásokért
Egyhetes rakétatámadás-sorozat után az iráni elnök bocsánatot kért az érintett öböl-menti államoktól. A döntést az ország ideiglenes vezetői tanácsa is jóváhagyta, így a tűzszünet hivatalos.


Váratlan bocsánatkéréssel fordult a szomszédos országokhoz szombaton Maszúd Peszeskján iráni elnök, miután országa egy hete rakétákkal és drónokkal támadja az amerikai erőket befogadó öböl-menti államokat. Az állami televízióban közvetített beszédében az elnök bejelentette, hogy Irán leállítja a katonai akciókat.

„Bocsánatot kell kérnem azoktól a szomszédos országoktól, amelyeket Irán megtámadott”

– közölte a The Guardian tudósítása szerint. Peszeskján tudatta azt is, hogy Irán ideiglenes vezetői tanácsa jóváhagyta a döntést: „Mostantól nem szabad támadni a szomszédos országokat, és nem szabad rakétát indítani rájuk, hacsak nem onnan indul ellenünk támadás. Úgy gondolom, ezt diplomáciával kell megoldanunk.”

A bejelentés egy héttel azután érkezett, hogy február 28-án amerikai és izraeli erők összehangolt légicsapásokat mértek iráni célpontokra. Válaszul Teherán megtorló rakéta- és drónhullámokat indított többek között Bahrein, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek ellen. A támadások még a bocsánatkérés reggelén is folytatódtak: a szaúdi légvédelem szombat hajnalban négy drónt semmisített meg egy olajmező térségében. Az elmúlt napok offenzívájának méretét jelzi, hogy az Egyesült Arab Emírségek egy korábbi közlése szerint csak március 3-ig 186 ballisztikus rakétát észleltek a légterükben, amelyek többségét sikeresen elfogták.

Mindeközben Donald Trump amerikai elnök pénteken a Truth Social platformon követelt feltétel nélküli megadást Irántól. „Nem lesz alku Iránnal, csak a FELTÉTEL NÉLKÜLI MEGADÁS!” – írta bejegyzésében. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig korábban kijelentette, hogy a hadműveletet folytatják. „A művelet addig folytatódik, ameddig szükséges” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Már hazatért Ukrajnába a hét elfogott pénzszállító, videón a diplomáciai konvoj
Az egyik legsúlyosabb magyar-ukrán diplomáciai botrány után kék villogóval megkülönböztetett autókban távoztak az M5-ös autópályán elfogott ukrán pénzszállítók. Ügyvédjük szerint semmivel nem gyanúsították meg őket, de a lefoglalt pénzeket és az aranyat a magyar hatóságok nem adták vissza Ukrajnának.


Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en megerősítette, hogy a magyar hatóságok által előállított pénzszállítók péntek késő délutánra, kora estére visszatértek Ukrajnába.

A külügyminiszter egy videót is mellékelt, amelyen feltehetőleg az elfogott banki dolgozókat szállítják diplomáciai megkülönböztetéssel közlekedő autók.

Az ukrán pénzszállítók ügyvédje a 24.hu-nak azt mondta, hogy

semmivel nem gyanúsították meg őket, de a lefoglalt pénzeket és az aranyat a magyar hatóságok nem adták vissza Ukrajnának.

A budapesti ukrán nagykövetség a Facebookon közölte, hogy az ukrán bűnüldöző szervek már bűntetőeljárást indítottak túszejtés és vagyon eltulajdonítása miatt. „Ukrajna fenntartja a jogot a megfelelő válaszlépésekre és ellenintézkedésekre” – írták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk