Megrohamozták az igénylők a bankokat: akár fél év alatt is kimerülhet a zöld hitelekre szánt keret

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom volt elnöke a Facebookon üzent Orbán Viktornak az Iványi Gábor ellen indított bírósági eljárás első napja után. Azt írta, még mindig a történtek hatása alatt áll, és szerinte amit a kormány „művelt”, az „túlmutat a politikán, túlmutat a hatalmi harcokon, de még az emberi gonoszság számára elképzelhető határain is”.

– írta a miniszterelnöknek címezve.

A politikus szerint szó szerint meghasad az ember szíve, ahogy Iványi Gábort a vádlottak padján látja. Úgy fogalmazott: „Azt az embert, akinek a tekintetéből még ebben a méltatlan helyzetben is csak a szelídség és a végtelen jóság sugárzik.”

Fekete-Győr András szerint Iványi Gábor hazánk egyik legkiválóbb embere, aki egész életében adott, kezet nyújtott a nincsteleneknek, ételt az éhezőknek és fedélt a fagyoskodóknak. Nem érti, „hogy lehet valaki annyira velejéig romlott”, hogy így bánjanak vele.

„Nézem a képeket erről a tiszteletreméltó, bátor emberről, és arra gondolok: talán még a pokol is kevés lenne önöknek, akik ezt a gyalázatot képesek voltak hideg fejjel elrendelni” – jelentette ki a politikus.

„Miféle torz lélek lakik magában, miniszterelnök »úr«? Mi romlott el magában ennyire végzetesen az évek alatt? Hiszen ön is ember, vannak gyerekei, van családja. Tényleg ez okoz önnek örömet? Hogy egy 74 éves lelkészt hurcoltat meg? Ez az ön ereje? Mert én itt nem erőt látok” – tette fel a kérdéseket Fekete-Győr.

A posztban szembeállította a kormány és Iványi Gábor értékrendjét. „Hogyan is foghatnák fel önök, mit jelent a krisztusi irgalom és szeretet, amikor önöknél a hit csak egy politikai termék, egy szavazatszerző plecsni, Iványi Gábornak viszont maga a levegővétel. Önök svájci bankszámlákban, Louis Vuitton-táskákban és a rokonok nevére íratott luxusbirtokokban mérik az emberi értéket – ő pedig megmentett sorsokban és a megosztott kenyérben. Éppen ez az a tükör, amibe nem mernek belenézni: mert az ő kopott kabátja és tiszta tekintete minden nap arra emlékezteti önöket, hogy hiába lopták össze a fél országot, soha, de soha nem lesznek olyan emberek, mint ő.”

A posztot azzal zárja, hogy a „közelgő rendszerváltás” után semmi nem lesz elfelejtve: „Minden fel van jegyezve. Április 12-e után pedig minden el lesz rendezve.”

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség 2025 novemberében emelt vádat Iványi Gábor ellen csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt. Ahogy arról beszámoltunk, a büntetőügy előkészítő ülése hétfőn kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ahol a lelkész nem ismerte el bűnösségét, így az ügy tárgyalással folytatódik májusban. Az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott, miközben a bíróság épülete előtt demonstrációt tartottak Iványi támogatói.

A kormány keddtől pajzsot emel a sportkluboknak utalt állami pénzek köré: Orbán Viktor miniszterelnök az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva írt alá egy rendeletet, amely gyakorlatilag megvédi a sportszervezetek működési támogatását a végrehajtóktól – írja a 24.hu.

A rendelet célja, hogy a bíróság ne tilthassa le azt a közpénzt, amely a sportlétesítmények fenntartására, az ott dolgozók bérének kifizetésére vagy a sporttevékenység támogatására szolgál. A szabályozás a hatálybalépésekor már folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is vonatkozik, ha az állami támogatást a rendelet hatálybalépése után fizetik ki.

Már 2025-ben is történt hasonló lépés, amikor a költségvetést megalapozó törvény módosításával kiterjesztették a végrehajtás alóli mentességet bizonyos, sportcélra ingyenesen juttatott állami ingóságokra. A kormány emellett tavaly márciusban a Haladás VSE-t is megmentette egy egyszeri, közel 470 millió forintos rendkívüli támogatással, a látványcsapatsportok számára pedig idén is 125,2 milliárd forintos TAO-keretet biztosított.

Nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból elkövetett rágalmazás bűntette miatt tett feljelentést Magyar Péterrel és a Telex szerkesztőségével szemben Szijjártó Péter – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a 24.hu-val a gödi Samsung-gyárról megjelent cikk nyomán.

– reagált Szijjártó Péter.

Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn a Telexen megjelent egy tényfeltáró cikk, amely arról írt, hogy a gödi Samsung-akkugyárban olyan súlyos munkavédelmi és légszennyezési problémák voltak, hogy a kormányülésen is felmerült a gyár bezáratása. A cikk szerint a dolgozók egy részét a határértéket messze meghaladó mértékű, rákkeltő vegyi anyagoknak tehették ki. Források alapján arról számolt be, hogy az ügyben a titkosszolgálatok is vizsgálatot folytattak, a jelentésük pedig több minisztert megdöbbentett. A Telex szerint Rogán Antal a politikai kockázatok miatt a gyár bezárását javasolta, míg a támogatók között volt a külföldi beruházásokért felelős Szijjártó Péter. A kormányülésen végül az a döntés született, hogy nem állíttatják le a gyárat, hanem határidőt adnak a problémák megoldására.

Hozzátette, nem tart attól, hogy a dokumentumok nyilvánosságra kerülnek, mert szerinte a leírt események nem történtek meg. Arra a kérdésre, hogy a gödi gyár mindig is az előírásoknak megfelelően működött-e, Szijjártó így reagált:

„A magyar államnak vannak hatóságai […], és ezeknek az a dolguk, hogy minden, Magyarországon működő gyár esetében érvényt szerezzenek a szabályoknak […], érjék el, hogy azokat betartsák, büntessék meg az illetőket, korlátozzák a működést, vagy zárják be a gyárakat. Nemcsak ebben az esetben, de soha nincsen ilyen helyzet, mint amiről a Telex ír, ilyen ügyekről mi nem tárgyalunk, mi nem lobbizunk, nem próbáljuk elérni azt, hogy ha a hatóság tapasztal valamit, akkor az ellenkezőjét csinálja” – állította a miniszter. Személyes érvként azt is felhozta, hogy öt kilométerre lakik a gyártól.

– jelentette ki Szijjártó.

Tavaly júliusban a Pest Vármegyei Kormányhivatal a maximálisan kiszabható, 100 millió forintos munkavédelmi bírsággal sújtotta a Samsungot, mert 66 dolgozó esetében nem végezték el a rákkeltő nikkel és kobalt kötelező biológiai monitorvizsgálatát. Tavaly ősszel a bíróság megsemmisítette a gödi gyár egységes környezethasználati engedélyét, bár a kormányzat szerint az üzem csökkentett kapacitással addig is működhetett. A Kúria idén február 3-i döntése értelmében a gyár visszakapja az engedélyét. A kormányhivatal a Telex cikkére reagálva közölte: szerintük az valótlanságokat tartalmaz, és a gyár működése nem veszélyeztette a környezetet.

Az akkugyártás körüli feszültség nem csak Gödön érezhető. A Pilisjászfaluba tervezett akkuipari beruházással kapcsolatban Erős Gábor fideszes országgyűlési képviselő arról posztolt, hogy erre nem kerül sor. A 24.hu kérdésére, miszerint ezek szerint fideszes térségbe nem kerülhet akkuipari beruházás, máshova igen, Szijjártó azt mondta, ez féligazság. „Beszéltem Gáborral erről, ott elkezdtek valakik álhírt terjeszteni. Erről nekünk fogalmunk sincs, minket senki nem keresett meg ilyen ügyben. Ez kamu.”

Ugyanakkor egyetértett a térség fideszes képviselőjének környezetvédelmi érveivel:

A miniszter elmondása alapján az iparág kapacitásainak bővítése a jövőben is hangsúlyos szerepet kap az iparstratégiában, ha a technológiai és egyéb feltételeknek megfelelnek.

„A Telex tegnap megjelent, a gödi Samsung gyár működésével foglalkozó cikke valótlanságokat tartalmaz. Az üzem működése nem veszélyeztette a környezetet” – jelentette ki keddi közleményében a Pest Vármegyei Kormányhivatal.

Ahogy arról beszámoltunk, a Telex hosszú cikket jelentetett meg hétfőn a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár munkavédelmi és egészségügyi problémáiról. Azt állítják, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ 2023 tavaszán jelentést juttatott el a kormányhoz, amelyben súlyos mérgezéseket rögzítettek. Egy belső jegyzőkönyv szerint egy dolgozónál 510-szeres határérték-túllépést mutattak ki. A riport arról is beszámolt, hogy egy kormányülésen a termelés felfüggesztése is felmerült, miközben a gyár a hatósági bírságok ellenére sem tett érdemi lépéseket.

A hírekre reagálva a Pest Vármegyei Kormányhivatal azt közölte, környezetvédelmi és munkavédelmi hatóságként is rendszeresen és kiemelten ellenőrzik az üzemet, és mindig eljártak a szabálytalanságokkal szemben, „szakmai alapon, mindenfajta politikai befolyástól mentesen”. Hozzáteszik, hogy jogsértés – beleértve a határérték-túllépéseket is – esetén megteszik a szükséges intézkedéseket és szankcionálnak, munkavállaló veszélyeztetésekor pedig a legszigorúbban járnak el.

A közlemény egy bírósági döntésre is hivatkozik, eszerint

A gödi üzem engedélyezése körül évek óta zajlik a jogi és társadalmi vita. 2024 áprilisában az elsőfokú bíróság ideiglenesen felfüggesztette a gyár egységes környezethasználati engedélyét, ám ezt a döntést a Fővárosi Ítélőtábla 2024 szeptemberében hatályon kívül helyezte. Ezt követően 2025 októberében a Budapest Környéki Törvényszék megsemmisítette a környezethasználati engedélyt, és új eljárás lefolytatását írta elő. A kormányhivatal már 2024-ben úgy értelmezte a helyzetet, hogy az engedély felfüggesztése nem a teljes leállást jelenti, hanem a kapacitások korlátozását az engedély nélkül is végezhető szintre. Szakmai számítások szerint ez a gyakorlatban a korábbi oldószer-felhasználás alapján mindössze 1,38 százalékos kapacitást tett volna lehetővé.

Civil szervezetek és ellenzéki pártok többször is tiltakoztak a gyár működése miatt, súlyos kibocsátásokra, zaj- és légszennyezésre, valamint a bírósági döntések figyelmen kívül hagyására hivatkozva. 2024 májusában tüntetéseket és útlezárásokat is tartottak, követelve a termelés leállítását vagy korlátozását. A Telex egyik korábbi cikke szerint négy év alatt 88 tonna, a magzatra is veszélyes NMP-oldószer jutott a levegőbe a gyárból.

Az üzem 955 milliárd forintos bővítéséhez 133 milliárd forint állami támogatást kapott, miközben a 2023-as termelési csúcshoz képest leépítések is történtek. A gyár különleges gazdasági övezeti besorolást kapott, így az általa fizetett iparűzési adó nem Göd városához, hanem a vármegyéhez folyik be; ez 2023-ban 6,8 milliárd forintot tett ki.