Még a vírusnál is súlyosabbak lehetnek a karantén hatásai a szervezetre – állítja egy kutatás
A koronavírus terjedésére márciusban hozott nagy-britanniai korlátozások miatt a szokásosnál magasabb szintet ért el a stressz, nőtt a szorongásos betegek és depressziósok száma, és ez csak fokozódhat, ha újabb karantén-intézkedésekre kerülne sor az országban – figyelmeztetnek a szigetországi pszichológusok.
A pandémiának a mentális egészségre gyakorolt hatását vizsgáló Nottinghami Egyetem és a londoni King’s College végzett felmérést 3000 brit felnőtt részvételével a járvány első hónapjaiban.
A tanulmány megállapította, hogy már a karantén korai időszakában a felmértek 57%-ának voltak szorongásos tünetei, 64% pedig a depresszió jeleit mutatta. A kutatás alanyai elsősorban nők, fiatalok és a legmagasabb kockázati kategóriákba tartozók voltak.
Bár a rossz egészségi állapotban lévőknél elsősorban a vírustól való félelem dominált, a fiatalok és a nők főleg a munkahely elvesztéséért aggódtak, de féltek a magánytól is, a nők pedig különösen az erősödő családi erőszaktól.
A Kavita Vedhara egészség-pszichológus professzor vezette kutatás során hajmintákat vettek a résztvevőktől, hogy mérjék a stresszhormonnak tartott kortizol szintjét.
A korlátozások csökkenésével e tünetek is enyhültek, de félő, hogy ha egy komolyabb zárlatra kerül sor ősszel és télen a fertőzések növekedésével, az emberek mentális állapota is újra romlásnak indulhat – intenek a kutatók.
Egy, az írországi Maynooth egyetem még publikálásra váró tanulmányában brit háztartásokban élő 14 ezer ember mentális egészségét vizsgálták a karantén idején. Megállapították, hogy a nők és a fiatalok, valamint a felsőfokú végzettségűek érezték a legrosszabbul magukat e téren, de az is tény, hogy az ő állapotuk tért vissza a leggyorsabban a normális szintre.
Vedhara professzornő szerint a politikai döntéshozóknak segíteniük kell abban, hogy az emberek kevésbé féljenek a vírustól. Az országnak alacsony szinten kell tartania a fertőzéseket, szüksége van egy olyan hatékony rendszerre, amellyel nyomon tudják követni a fertőzöttek kontaktjait, és olyan tesztelési képességre, amellyel az emberek nyugodtan élhetik mindennapjaikat.
Egyúttal azt tanácsolta az embereknek, hogy amennyire lehet, tartsák egymással a kapcsolatot, hogy leküzdjék a magányt, és legyen idejük a szórakozásra is. „Minden nap csináljanak legalább egyvalamit, amitől jól érzik magukat, amin jó nagyot tudnak nevetni, forduljanak a barátaikhoz, családjukhoz, vagy kérjenek szakmai segítséget, ha úgy érzik, hogy a dolgok kezdenek elviselhetetlenné válni”
– idézte a professzornőt a Guardian.