FELFEDEZŐ
A Rovatból

Már csak 11 ország maradt, ahol nem bukkant fel a koronavírus – így úszták meg a világjárványt

Van olyan ország, ahol a szigorú intézkedések váltak be, máshol pedig a valóság elhallgatása működik a koronavírus ellen.
Fotó: Pixabay/JAY PARK - szmo.hu
2021. január 16.



Bármennyire is hihetetlen, de még mindig létezik 11 olyan ország a Földön, ahol hivatalosan egyetlen koronavírus-fertőzöttet sem azonosítottak, írja a Daily Star. Ugyan a világjárvány már egy éve pusztít a bolygón, ám néhány eldugott szegletében a mai napig ismeretlen fogalom a kötelező maszkviselés és a védőtávolság.

A vírusmentes helyek többsége nem meglepő módon a csendes-óceáni szigetvilágból kerül ki, melyek már a járvány kezdeti szakaszában szigorúan bezárkóztak, és megtiltották az idegenek belépését területükre. Mára ez a 11 ország maradt a normális élet utolsó mentsvára, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy paradicsomi állapotok uralkodnak ezeken a helyeken.

Cook-szigetek

A 17 ezer lakost számláló szigetcsoporton összesen 22 orvos él, és szükség esetén csak 2 lélegeztetőgép áll rendelkezésre. A 15 sziget közül a legnagyobb, Raratonga összes iskoláját bezárta a kormány a pandémia első heteiben, az embereknek pedig a védőtávolság betartását ajánlotta. Az élet azóta visszatért a normális kerékvágásba, bár a járvány nyomában érkező gazdasági válság érzékenyen érintette a kis országot, ahol a GDP több mint kétharmada a turizmusból származik.

Tuvalu

A Hawaii és Ausztrália között félúton fekvő parányi szigetország a világ egyik legkisebb független nemzete. Tuvalu lakosainak száma a négy évvel ezelőtti népszámlálás szerint 11 192 fő, akik a három zátonysziget és a hat atoll összesen 26 négyzetkilométernyi területén élnek. A kormány már a koronavírus-járvány kitörésének első pillanataiban lezárta a határokat a turisták előtt, majd kötelező karantént írt elő. A stratégia egyelőre sikeresnek tűnik, mert hivatalosan egyetlen Covid-19 esetet sem regisztráltak az országban.

Tonga

104 ezer lakosával Tonga az egyik legnépesebb csendes-óceáni szigetországának számít, ennek megfelelően kemény szigorral léptek fel már a Covid-19 megjelenésének elején is. A világjárvány kezdetétől korlátozzák a tengerjáró kirándulóhajók közlekedését a térségben, lezárták a repülőtereket és teljes nemzeti karantént rendeltek el. Az országba nemcsak a belépés, hanem a kiutazás is tilos. Több más szigetországgal együtt Tonga is részesül az új-zélandi kormány 75 millió dollár értékű koronavírus-vakcina szállítmányából, amit az év későbbi részében kapnak meg.

Pitcairn-szigetek

Ha ezen az apró szigeten felütné a fejét a koronavírus, majdnem biztos, hogy néhány nap alatt végig is söpörne az itt lakó nagyjából 50 emberen. A hivatalosan az Egyesült Királyság tengerentúli területének számító szigetcsoport egyetlen lakott szigetén a híres HMS Bounty túlélői és néhány tahiti fogoly leszármazottai élnek 1789 óta. A szigetcsoport honlapja büszkén hirdeti, hogy egy Covid-mentes területen oldalán járunk, ahol legalább 2022 márciusáig érvényben maradnak az utazási korlátozások.

Palau

100 fő híján 18 ezren élnek a 300 szigetből álló Palaun. A Fülöp-szigetektől 800 kilométerre található független ország a járvány kitörése elején felfüggesztette a kereskedelmi célú repülőjáratokat, miközben a hazatérő helyiek számára kötelező karantént rendelt el. A cikkünk kiemelt képén is látható turistaparadicsom 1994-ben kiáltotta ki függetlenségét az Egyesült Államoktól.

Niue

A fél budapestnyi területen elhelyezkedő Niue bennszülöttjeinek többsége ma már Új-Zélandon él, de az 1624 helyben maradt lakos mindent megtett, hogy megússzák a járványt. Miközben a világ nagyobb része egyébként a koronavírussal volt elfoglalva, addig Niuét a választás tartotta izgalomban. Az új elnök végül egy korábbi gyepteke bajnok lett, aki a szavazategyenlőség miatt érmefeldobással nyerte meg a választást.

Nauru

A főváros nélküli Nauru a világ harmadik legkisebb országa. A közel 13 ezer lakosú szigetet leginkább arról ismerik világszerte, hogy itt működik Ausztrália hírhedt migrációs fogvatartási központja is, ahol állítólag embertelen körülmények között szenvednek a menekültek. A szigetállam szigorú utazási korlátozásainak köszönheti, hogy egyelőre elkerülte a világot térdere kényszerítő koronavírus-járvány.

Kiribati

A Nauru szomszédságában elhelyezkedő szigetcsoporton közel tízszer annyian élnek. Ami korábban átok volt, a világjárvány kezdetén hatalmas szerencsének bizonyult: az országba csak nagyon kevés légitársasággal lehet eljutni. Mivel a Covid-19 miatt több létfontosságú mezőgazdasági termék behozatala ellehetetlenült, a helyiek közül többen is kertészkedésbe fogtak az élelmiszer-ellátási lánc fenntartása érdekében.

Tokelau

A Hawaii és Új-Zéland között félúton található szigetcsoportnak csupán egyetlen kórháza van, mely képes lenne megbirkózni a járvány okozta nyomással. Az 1411 lakosú, hivatalosan Új-Zélandhoz tartozó terület legkönnyebben egy 24 órás, Szamoáról induló hajóúttal érhető el. Ám mivel Szamoa szigetén novemberben hivatalosan is azonosítottak koronavírusos fertőzöttet, Tokelau ma már jobban elszigetelődött a világtól, mint korábban valaha.

Mikronézia

A 600 különálló szigetet magába foglaló területen a cikk írásának idején még nem regisztráltak koronavírusos megbetegedést, de öt nappal ezelőtt azonosították az első fertőzöttet. Így a valamivel több mint 100 ezer lakosú szövetségi köztársaság már nem számít Covid-mentes területnek.

Türkmenisztán

Nem úgy Türkmenisztán, ahol hiába élnek közel 6 millióan, a népesség a hivatalos adatok alapján koronavírus-álló. Ugyan a közép-ázsiai ország valamennyi szomszédjánál megjelent már a világjárvány, a türkmén határon mégsem tud átjutni. Ugyanakkor az országból kiszivárgó jelentések szerint Türkmenisztán sem úszta meg a koronavírust, csak feltehetően Észak-Koreához hasonlóan eltitkolják a valóságot. Tavaly júliusban egy török diplomata hunyt el egy türkmén kórházban. Kemal Uchkun tünetei nehéz légzés, köhögés és magas láz voltak, vagyis minden, ami a koronavírusra jellemző. A férfit a helyi orvosok egyszerű tüdőgyulladással kezelték, a gyógyszerek azonban hatástalanok voltak. Uchkun özvegye pert fontolgat a türkmén állam ellen, amiért nem engedték férje Törökországba szállítását, ahol megfelelő kezelésben részesítették volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Videó: hatalmas bulit rendeztek a jegesmedve-bocsok Nyíregyházán egy bójával
A 2024-ben született medvék remekül érzik magukat a Nyíregyházi Állatparkban, ahol mindig akad számukra valami újabb izgalmas játék.


A Nyíregyházi Állatparknak és a látogatóknak is egyik kedvence a jegesmedve család. Ootek és Jorek, a 2024 végén született bocsok nagyon élénkek, és sok vidámságot hoznak a hétköznapokba. Az állatkert ezért külön "Macihíradó"-ban számol be arról, hogy éppen mit művelnek a nagyra nőtt medve-gyerekek. Anyjuk Sznyezsána is felbukkan a videókban.

A legfrissebb kisfilm igazán viccesre sikerült, úgy tűnik, hogy a bocsok érzik a farsang közeledtét. Egy narancssárga bójával kezdtek játszani, ami végül az egyikük fejére került. Nehéz eldönteni, hogy kalapnak, vagy hatalmas csőrnek gondolta a maci, de a jelek szerint élvezte a játékszert.

A jegesmedve mama kétéves korig neveli a bocsait. Utána - ivel a fajmegőrzési programban érkezett szülőállatok utódai - a faj koordinátor ajánlásával másik állatkertbe kerülnek majd.

VIDEÓ: Játék a medvecsaládnál


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Megdermedt leguánok potyognak a fákról Floridában, egy nap alatt több mint ezret gyűjtöttek be
A hatóságok különleges engedélyt adtak ki a befogásukra. Sokan azonban nem is sejtik, mekkora veszélynek teszik ki magukat a megmentésükkel.


Miközben a hideghullám miatt szó szerint az égből potyognak a megdermedt leguánok Dél-Floridában, a lakosok tömegesen kezdték leadni az állatokat. Az NBC6 South Florida kamerái rögzítették, ahogy

a Floridai Hal- és Vadvédelmi Bizottság sunrise-i irodájánál februárban egyetlen nap alatt több mint ezer példányt vettek át. Egyikük 50-100 állatot vitt be, egy másik pedig arról számolt be, hogy „több mint 100 fontnyi (mintegy 46 kilogramm) leguánt” gyűjtött össze rövid idő alatt.

A bizottság rendkívüli rendelettel tette lehetővé, hogy a lakosok ideiglenesen, külön engedély nélkül is befogják a hidegtől elkábult zöld leguánokat. Mindeközben másokról videók készültek, amint autóikban, törölközőkkel és hajszárítókkal próbálták melegíteni a hüllőket, ami viszont ellentétes az előírásokkal.

A zöld leguán nem őshonos Floridában, az 1960-as években került az államba. Mivel invazív faj, jelentős környezeti és gazdasági károkat okoz. Mint minden hüllő, a zöld leguán is ektoterm, vagyis testhőmérsékletét a külső környezet határozza meg.

„Floridában azonban megfigyelték, hogy a leguánok akkor kerülnek hidegsokkba, amikor a kinti hőmérséklet 10 Celsius-fok alá süllyed”

– magyarázta Natalie Claunch, az USDA vadvilág-kutató központjának biológusa. A hideg hatására anyagcseréjük és szívverésük lelassul, egyfajta kábult állapotba kerülnek, elveszítik izomkontrolljukat, és egyszerűen lepotyognak a fákról.

A hatóságok éppen ezért óva intenek mindenkit attól, hogy az állatokat otthon vagy az autóban próbálja felmelegíteni.

„A leguánok gyorsan fel tudnak ébredni a kábultságból”

– figyelmeztetett Shannon Knowles, a bizottság kommunikációs igazgatója. „A vadon élő leguánok védekezhetnek, ha nem tudnak elmenekülni: éles fogaikat és karmaikat, valamint hosszú, csapó farkaikat használják.”

Az ingatlantulajdonosok, vagy az ő beleegyezésükkel bárki, humánus módon elpusztíthatja a befogott állatokat, bár az állatkínzás elleni törvények rájuk is vonatkoznak. A Karib-térségben, ahol őshonosak, a leguánokat „a fák csirkéjének” is nevezik, húsukat és tojásukat is fogyasztják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Téli olimpia: Először darabokra tört, majd elvesztette olimpiai ezüstérmét a svéd sífutó percekkel a díjátadó után
A sportoló honfitársa, Frida Karlsson mögött lett második a női 10+10 kilométeres tömegrajtos versenyen. A darabok keresését feladták, de a NOB-nak van eljárása a sérült érmek pótlására.


Alighogy a nyakába akasztották, máris darabokra tört és elveszett a svéd sífutó, Ebba Andersson olimpiai ezüstérme, miután szombaton a női sífutók tíz plusz tíz kilométeres tömegrajtos versenyében másodikként ért célba honfitársa, Frida Karlsson mögött, számolt be róla az MTI. A baj akkor történt, amikor az eredményhirdetés után sietve követte a győztest, és a medál a hóba esett.

Az esetről maga Andersson számolt be a svéd SVT tévécsatornának.

„Frida után futottam, és a sietség közben az érmem három darabra törve a hóba esett”

– mondta a sífutó, aki bízik a szervezők megoldásában.

„Remélem, a szervezőknek van tervük arra az esetre, ha ilyesmi történik a medálokkal. Az én törött érmem még mindig valahol a hóban hever, hiába kerestük a darabjait, nem találtuk meg, és végül feladtuk.”

A mostani ezüst egyébként Andersson első egyéni olimpiai érme. Korábban kétszer állhatott dobogón, de mindkétszer a női 4x5 kilométeres váltóval: Phjongcshangban ezüst-, négy éve Pekingben pedig bronzérmet szerzett. Mindezek mellett hatszoros világbajnoknak is mondhatja magát. A svéd sajtó úgy tudja, Andersson a sérült érem maradványait átadta a szervezőknek. Vélhetően egyeztetnek a javításról vagy a cseréről, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak ugyanis van bevett eljárása az elveszett vagy megrongálódott medálok pótlására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Itt a meló a világ végén, ami megváltoztathatja az életedet: évi 14 milliót fizetnek az Antarktiszon fizikai munkáért
Olyan szakembereket keresnek, akik a fagyos viszonyokat választanák a szürke hétköznapok helyett.


Eleged van a munkádból? Abból, hogy semmi kihívást nem találsz?

Nos, a világ végén most fizikai munkásokat keresnek, ahol a kaland garantált, a megélhetésért pedig nem kell külön fizetni.

Mint arról a HR portál beszámolt, British Antarctic Survey januárban

nagyszabású toborzást indított antarktiszi kutatóállomásaira, ahová most nem tudósokat, hanem a mindennapi működést biztosító szakembereket várják.

A bázisok gyakorlatilag önellátó mini települések extrém körülmények között. A legnagyobb brit állomás, a Rothera nyáron akár száz embernek is otthont ad. A síléceken mozgatható Halley VI bázison a téli hőmérséklet mínusz 55 fokig is süllyedhet, és a dolgozóknak 105 napnyi folyamatos sötétséggel kell megbirkózniuk.

A szervezet asztalosokat, szakácsokat, víz- és gázszerelőket, gépkezelőket, dízelenergetikai technikusokat, hajózási tiszteket, búvárkoordinátorokat, meteorológiai megfigyelőket és rádiókezelőket is keres.

A következő hónapokban további állásokat is meghirdetnek, például állomásvezetőket.

A szerződések a cikk szerint 6–18 hónapra szólnak, a kezdő fizetés pedig juttatásokkal együtt évi 30 244 fonttól, azaz átszámítva nagyjából 14 millió forinttól indul.

Állítólag munkáltató a szállást, az étkezést, az utazást, a speciális ruházatot és a szükséges képzést is biztosítja.

Mike Brian, a Rothera állomás operatív vezetője szerint a logika egyszerű: „Ha végiggondoljuk, mi kell egy közösség fenntartásához – szerelők, ácsok, mérnökök, szakácsok –, arra itt mind van munka.” Hasonló utat járt be Dan McKenzie is, aki vízvezeték-szerelőként kezdett, ma pedig már a Halley VI állomás vezetője.

Szerinte a lehetőség bárki előtt nyitva áll, aki hajlandó keményen dolgozni.

Phill Coolman asztalos hat éve tér vissza minden évben. „Az antarktiszi munka alkalmazkodóképességet és csapatmunkát igényel” – mondja, hozzátéve, hogy a tapasztalatokat a „való világban” is kamatoztatni tudja.

A jelentkezési határidők pozíciónként eltérnek: egyes gépkezelői állásokra már február 22-ig, míg a legtöbb szakmai és támogatói szerepkörre március 29-ig vagy április 26-ig lehet pályázni. A kiválasztott jelölteknek kötelező felkészítő tréningen kell részt venniük, mielőtt május és szeptember között megkezdik a munkát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk