Majdnem fele nő volt a jelölteknek, de csak férfiakat szavaztak be a 20. század ikonjai közé
A szavazást BBC indította el Icons című műsora számára. Hét kategóriában jelöltek 4-4 olyan hírességet, akik a maguk területén irányadók voltak a 20. században. A kínálatban, amelyet a brit közmédia szerint „szakértő zsűri” állított össze, politikusok, felfedezők, tudósok, előadóművészek, aktivisták, sportcsillagok, valamint írók és más művészek szerepeltek. Annak ellenére, hogy a bővebb, 28-as listára 12 nő került fel, egyikük sem győzött a maga kategóriájában – írta a Daily Mail.
A népszerű lap a történelmi show-t az X-Faktorhoz hasonlította, amelyben minden listán „kiszavazták” a nőket. A legnagyobb művészek között Pablo Picasso előzte meg Alfred Hitchcockot, Andy Warholt és az egyik legnagyobb angol írónőt, Virginia Woolfot.

A politikai vezetőknél Margaret Thatcher néhai brit kormányfő a dél-afrikai polgárjogi vezetővel, a szabadulása után államfőnek választott Nelson Mandelával szemben maradt alul, míg a tudósok között két Nobel-díjas nőnél. Mandela nemcsak a Vaslady-t előzte meg, hanem neves Downing Street-i elődjét, Winston Churchillt és Franklin D. Roosevelt amerikai elnököt is.
Marie Curie-nél és Tu Ju-junál, aki a malária-gyógyszert fejlesztette ki jobbnak találták a matematikus Alan Touringot, aki a II. világháború idején megfejtette a nácik Enigma nevű rejtjelező gépét. A negyedik jelölt Albert Einstein volt.

A szórakoztatóipar nagyjai közül David Bowie ütötte ki a nagy jazz-énekesnőt, Billie Holiday-t és Marilyn Monroe-t. A „Sovány Fehér Herceg” azt a Charlie Chaplint előzte meg, aki iránti tiszteletből a svájci Vevey-be, Chaplin életének utolsó lakhelyére költözött.

A felfedezők versenyén Ernest Shakleton sarkkutató végzett az élen, megelőzve Gertrude Bellt, aki első nyugati nőként kelt át Arábián, és az etológus Jane Goodallt. Mellesleg ebben a kategóriában ott volt az első ember a Holdon, Neil Armstrong is.

Az aktivisták listáján Martin Luther King végzett az élen, Máhátmá Gandhi előtt, itt csak a 3. és a 4. helyet tudta megcsípni az amerikai Helen Keller írónő, aki süketnéma létére tanult meg írni és olvasni, és a legendás 20. század eleji szüffrazsett, Emmeline Pankhurst, akinek a brit nők szavazati jogukat köszönhetik.

Nem meglepő, hogy a sportban a „Legnagyobb”, Muhammad Alit szavazták az első helyre, a boksz-világbajnokkal szemben legfeljebb Pelének lehetett volna esélye, de ő csak a 4. lett, két nő előzte meg, a para-olimpikon Tanni Grey-Thompson és Billie Jean King, aki nemcsak az egyik legnagyobb női teniszező volt, hanem harcolt a női sportolók egyenjogúságáért, és a 80-as évektől az elsők között vállalta leszbikusságát.