HÍREK
A Rovatból

Magyarországon is jártak ketten a koronavírus első amerikai áldozatai közül

Már 24 ezren haltak bele a koronavírus-járványba az Egyesült Államokban, és a halál nem válogat sem etnikum, sem életpálya, sőt, még életkor szerint sem.


A Washington Post a tragikus statisztikák mögött az embereket kereste, és az első 1000 áldozat közül kiszemeltekkel egyfelől arra döbbentette rá az olvasókat, hogy milyen életek szakadtak félbe, másfelől pedig arra, hogy hiába hangsúlyozzák világszerte, hogy az idős korúak a legveszélyeztetettebbek, valójában senki sincsen biztonságban.

A lap emlékeztet arra, hogy február végén még látszólag minden rendben volt az Államokban, pedig a gyilkos kór már megkezdte pusztítását, és egy hónap alatt már több mint ezren haltak bele. Az első két áldozat a Washington állambeli Kirkland egyik szanatóriumának két lakója volt: egy ötvenes férfi és egy 80 feletti nő február 26-án hunyt el. Ugyanezekben a napokban tartották New Orleans-ban a híres farsangot, a Mardi Gras-t, amelyre ezúttal is milliók özönlöttek. A Katrina hurrikán által lerombolt város ismét bekerült a fekete krónikákba, hiszen már több mint 400-an haltak meg azóta New Orleans-ban és környékén.

Azóta a hivatalos erőjelzések már 60.000 – 200.000 halottal számolnak (csak összevetésképpen: az elmúlt 75 év legnagyobb veszteséggel járó háborújának, a vietnaminak az eltűntekkel együtt volt 60 ezer áldozata). A legpesszimistábbak szerint az sem kizárt, hogy mire az egész járványnak vége lesz, már szinte mindenkinek lesz olyan családtagja, vagy ismerőse, akit a koronavírus ölt meg.

Az áldozatokat lehetetlen bármilyen alapon közös nevezőre hozni.

A 35 éves Shoshana Davis-nek, aki Park Ridge-ben (New Jersey) halt meg március 23-án, utolsó szép családi emléke Magyarországhoz kötődött. Tavaly decemberben jártak Budapesten férjével és hároméves kislányával. A Vörösmarty téri karácsonyi vásár forgataga, ízei, illatai különösen megragadták őket. Számára azonban a legszebb élmény az volt, hogy lássa, amint a kislánya kinyílik a világra. A bajok februárban kezdődtek számára, amikor lábon kihordott egy tüdőgyulladást, aztán március elején leverte lábáról a magas láz. Egy sürgősségi osztályon csináltak neki egy koronvírustesztet, majd hazaküldték. Ezt követően szinte minden nap 40 fokra felment a láza, de az orvosok azt mondták, hogy csak akkor jelentkezzenek, ha nem tudják a tüneteket kezelni. Egy ideig ez ment is, március 23-án azonban Shoshana férje, Adam arra ébredt, hogy párja nem kap levegőt. Azonnal mentőt hívtak, de már késő volt. Azóta Adam és a kis Sienna is karanténban vannak. A férfi tesztje is pozitív lett, de számára legnehezebb lesz azt megértetni a hároméves gyerekkel, hogy nem látja többé az anyját.

Shoshana újságíróként dolgozott a CNN-nél és a CBS-nél, és a sors kegyetlensége, hogy hat nappal később mentorát, Maria Mercadert is a Covid-19 terítette le. A CBS hírigazgatója korábban olyan eseményeket vezényelt le, mint Diana hercegnő halála vagy 9/11.

Ugyancsak járt Magyarországon, bár több mint 70 évvel korábban az egyik legidősebb korai áldozat, Romi Cohn. A 91 éves New York-i rabbi március 24-én halt meg. Két hónappal korábban az amerikai kongresszusban az ő imádságával kezdődött az auschwitzi haláltábor felszabadítása alkalmából tartott emlékülés. Alig múlt tíz éves, amikor a nácik által megszállt Csehszlovákiában beállt a partizánok közé. 1942-ben, amikor a csehszlovákiai zsidókat deportálni kezdték, átszökött Magyarországra. Két évvel később hamis papírokkal visszatért szülőhazájába, hogy segítsen hitsorsosainak. A háború után Brooklynban telepedett le, ahol nagy tekintélyű rabbi lett.

A harmadik nagy amerikai tv-csatornának, az NBC-nek is megvolt a maga halottja, a 61 éves Larry Edgeworth hangtechnikus, aki 25 éven át ugyanazzal a profizmussal dolgozott háborús övezetekben, politikai kampányokban és olimpiákon. Savannah Guthrie, a reggeli Today hírműsor vezetője úgy emlékezett rá, mint az aranyszívű medvére, aki a biztonságot jelentette neki.

A 31 éves St. Louis-i afro-amerikai Jazmond Dixon az amerikai Vöröskereszt egyik vérbankjában dolgozott, és közben gazdálkodás-tudományból szerzett mesterfokozatot. Életcélja az volt, hogy magasra jusson az üzleti életben. Március 22-én halt meg, a városban elsőként. Négy nappal azután, hogy intenzív osztályra szállították. Nagy családja volt, amelynek tagjai gyakran összejöttek. A fiatal nő temetésére azonban csak nyolcan mentek el, de ők sem szálltak ki az autójukból, még meg sem ölelhették egymást.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Képgaléria: Ekkora tömeg fogadta Magyar Pétert Szegeden
A TISZA Párt elnöke a választási kampány során bejárja az ország számos települését. Naponta több helyre is ellátogatnak.


Magyar Péter a szombati kampánynyitó után országjáró útra indult, A legfontosabb országjárás címen járják be az ország településeit sorra. Azt ígérték, hogy naponta több helyre is ellátogatnak, a végén akár 8-9 helyen is ott lesznek. Hétfőn este Szegedre érkezett, ahol tömeg fogadta a TISZA Párt elnökét.

Képgaléria: Fotók Szegedről

VIDEÓ: Az eseményről


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egy 10 méteres cápa úszik a horvát partoknál, a kutatóknak fontos kérésük van a helyiekhez és a hajósokhoz
A Cres-szigetnél felbukkant óriáscápa egy sérülékeny, védett faj, amelynek kutatásához a lakosság segítségét kérik. A Blue World Institute a Marine Ranger mobilalkalmazáson várja a bejelentéseket.


Óriáscápa (Cetorhinus maximus), a világ második legnagyobb termetű cápafaja bukkant fel Horvátország partjainál. Az állatot Cres szigete mellett videózták le, a felvétel alapján pedig a Blue World Institute tengeri kutatóintézet szakértői is egyértelműen azonosították a fajt - írja a cCroatia Week.

A faj elnevezése nem véletlen:

példányai akár a 10 méteres hosszúságot is elérhetik, méretben csupán a cetcápa múlja felül. A legtöbb cápafajjal ellentétben nem ragadozó, hanem a bálnákhoz hasonlóan szűrögető életmódot folytat, kizárólag planktonokkal táplálkozik, ezért az emberekre sem jelent veszélyt.

Úszás közben hatalmasra tátott szájjal szűri át a vizet a kopoltyúrésein, ahol a táplálék fennakad.

Az óriáscápa ritka vendég az Adrián, példányai leginkább tél végén és tavasz elején bukkannak fel. Leggyakrabban a Kvarner-öbölben észlelik, mivel itt különösen magas a fő táplálékát jelentő zooplanktonok koncentrációja. A mostani észlelés illeszkedik a sorba: tavaly márciusban a Trieszti-öbölben, az azt megelőző év februárjában pedig Pula előtt is lencsevégre kaptak egy példányt.

A Blue World Institute éppen ezért arra kéri a hajósokat és a helyieket, hogy a Marine Ranger mobilalkalmazáson vagy más online felületeken jelentsék be, ha óriáscápát látnak, ezzel segítve a faj kutatását. A faj a korábbi túlhalászat és lassú szaporodása miatt sérülékenynek számít. Nemzetközi egyezmények védik, az Európai Unió vizein pedig tilos a célzott halászata, a kifogott példányok megtartása és a velük való kereskedés is.

VIDEÓ: A cápáról

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Éppen kertet ásott Boldog István, amikor az RTL megkérdezte tőle, honnan származott a krumplit osztó tiszásokról készült hamis kép
A volt fideszes képviselő magánembernek nevezte magát, akit nem kéne zavarni. Magyar Péter szerint viszont örülhet, hogy egyáltalán szabadlábon van.


Éppen a kertjét ásta Boldog István, amikor az RTL Híradó riportere telefonon utolérte, hogy a Tisza Pártot lejárató, mesterséges intelligenciával (AI) generált képéről kérdezze. A volt fideszes képviselő közölte, a képet nem ő készítette, „csak megosztotta”, és egyébként is magánember. A posztról, amiről előbb az AI-vízjelet vágta le, majd a kommentelők nyomására a teljes képet eltüntette, végül csak a szöveget hagyta meg.

Boldog István a fotóval azt sugallta, hogy a Tisza Párt „zsák krumplival és almával” fizet az aláírásokért, a poszthoz pedig annyit írt: „Aki aláír kap egy zsákkal? Peti, ez nagyon gáz!”. A képen azonban ott maradt a Google Gemini mesterséges intelligencia-szolgáltatásának vízjele, ami lebuktatta.

Amikor az RTL Híradó telefonon elérte,

a politikus arra kérte a riportert, ne zavarja, mert ő már nem politikus, hanem egy magánember, aki éppen kertet ás.

Korábban egy bírósági tárgyaláson Boldog egyébként úgy fogalmazott: „Jó napot kívánok. Ártatlan vagyok, nem követtem el bűncselekményt.”

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és a poszt címzettje az RTL-nek reagált az esetre.

„Nem nézzük az ő Facebook-oldalát; még a Fideszen belül is olyan mélység, amit nem érdemes követni, és senkinek sem ajánlom – kivéve, ha nevetni szeretne”

– mondta Magyar, aki hozzátette, Boldognak örülnie kéne, hogy szabadlábon van.

A vita azonban túlmutat egyetlen Facebook-poszton, a politikai kampányokban használt AI-tartalmakról ugyanis épp a napokban tárgyalt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is. A testület a budapesti Fidesz háborús AI-kampányvideóját vizsgálta, amelyben egy nem létező család történetén keresztül mutatják be, ahogy a családapát kivégzik a fronton. A videóban egy kislány hangja hallatszik: „Anya, mikor jön haza apa?”

Gulyás Gergely miniszter szerint az AI-videóban a háború emberi dimenzióját mutatják be. „Ha háború van, akkor ott lelőnek embereket” – jelentette ki. A miniszter azt is mondta, hogy „a háború borzalmainak ábrázolása az általam látott videóban még mindig elmarad a valóságtól”, majd a riporteri kérdésre elismerte: „Nem, még sajnos nem láttam.”

Az NVB MSZP-s delegáltja szerint a videó terjesztése bűncselekmény, mert „rémhírterjesztés, illetve közösség elleni uszítás alapos gyanúja felmerül.” A kormánypárti delegáltak azonban leszavazták a kifogást, mondván, a videó belefér a politikai véleménynyilvánításba.

Boldog István 12 éven át volt a Fidesz országgyűlési képviselője, egészen 2022-ig. Jelenleg bírósági eljárás folyik ellene, hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel vádolják. A vád szerint uniós pályázatokkal trükközött, az ügyészség hat év letöltendő börtönt kért rá.

A mesterséges intelligencia kampánycélú bevetése egyébként a választókat is erősen foglalkoztatja. Egy 2025. novemberi felmérés szerint a megkérdezettek 81 százaléka egyszerű választási csalásnak tartja a hamis AI-videók használatát, és 85 százalékuk törvényi szabályozást sürgetne a területen.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Többen rosszul lettek” – időpontra érkezett, mégis 5 és fél órát kellett várnia a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján, mondja egy beteg
Elképesztő a terhelés, a rektor szerint napi 600 beteget látnak el. A váróban még víz sem volt, az egyik mosdó pedig nem is működött.


Közel öt és fél órás kálváriáról számolt be egy beteg, aki hiába érkezett előre egyeztetett időpontra a Semmelweis Egyetem Mária utcai Szemészeti Klinikájára.

A maratoni várakozás alatt a zsúfolt váróteremben többen is rosszul lettek

– számolt be róla az RTL Híradó. A csatorna rejtett kamerás felvételeket is bemutatott a tömegről.

A budapesti, VIII. kerületi klinikán ugyanis elképesztő a terhelés: az egyetem rektora szerint naponta mintegy 600 beteget látnak el. A riportban megszólaltatott egyik várakozó szerint már az elején közölték velük, hogy nem lesz gyors menet: azt mondták neki, hogy 2–3 óra.

Hasonló, sőt, még rosszabb tapasztalatokról beszélt telefonon az a beteg, aki végül 5 és fél órát töltött az intézményben.

"Közel öt és fél órát voltam bent. Időponttal veszik fel a betegeket, és az időpont ellenére ekkora csúszások vannak"

– panaszolta.

A várakozást a körülmények is nehezítették. A neve elhallgatását kérő érintett szerint a váróban tarthatatlan állapotok uralkodtak.

"Többen rosszul lettek, én sem éreztem magam túl jól. Hiába van kihelyezve vizesblokk, a vízautomatában egyetlenegyszer sem volt víz. A két mosdóból az egyik nem üzemelt, a másikban nem volt papír, szappan, fertőtlenítő sem."

Az RTL Híradó kereste az egyetemet is. Merkely Béla rektor elismerte, hogy a várakozás időnként elkerülhetetlen, de hangsúlyozta, hogy a sürgős eseteket priorizálják.

"Aki beérkezett, valamikor sorra fog kerülni. A látásromlás vagy -vesztés az elsődleges prioritás, tehát a sürgős eseteket előrevesszük. Sok a beteg, de az egyetem a beérkező betegeit mind ellátja" – fogalmazott a rektor. A Szemészeti Klinika közleménye szerint folyamatosan dolgoznak a betegirányítás és az ellátásszervezés fejlesztésén, valamint a kapacitások bővítésén.

Egy, a riportban megszólaló egészségügyi szakmenedzser szerint azonban a probléma rendszerszintű.

"Kevés az orvos, és akik a magyar állami egészségügyben dolgoznak, azoknak egy részét elszívja a magánegészségügy"

– mondta Rékassy Balázs. A szakértő az alulfinanszírozottságot is komoly gondnak nevezte.

Az Egészségügyi Államtitkárság a 2024-ben bevezetett Járóbeteg Irányítási Rendszertől (JIR) várja a megoldást, amely szerintük gyorsíthatja a betegek szakorvoshoz jutását. A helyzetet árnyalja, hogy országos szinten is feszültségek látszanak az ellátásban. A 2026 eleji adatok szerint éppen a szürkehályogműtéteknél nőtt meg jelentősen azoknak a száma, akik a törvényben előírt 60 napon túl várnak a beavatkozásra. A Mária utcai klinika terheltségét jól mutatja, hogy hivatalos adataik szerint évente több mint 200 ezer pácienst vizsgálnak az ambulanciákon, ami alátámasztja a rektor által említett napi 600 fős betegforgalmat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET: