Ezért kezdeményezte a környezetvédelmi bírság összegének megemelését Lantos Csaba energiaügyi miniszternél, mivel a kiszabott büntetéseknek nem volt visszatartó erejük. A miniszter azt is elmondta, a Telex cikkének megjelenése után tájékoztatót kért a Pest Vármegyei Kormányhivataltól a gödi akkugyár ügyében.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Telexnek adott interjút, ahol sok egyéb téma mellett szóba került a gödi Samsung-gyár körüli botrány is, és az ebben való felelőssége, hiszen a kormányhivatalok az ő hatáskörébe tartoznak. Navracsics elmondta:
„2024 januárja óta felügyelem a kormányhivatalokat, ekkor örököltük ezt az egész Samsung-történetet. Gyakorlatilag azóta tudom, hogy a Samsunggal különböző problémák vannak”
Szerinte a gödi gyár esetében a kormányhivatal kellő alapossággal járt el, és amikor szabálytalanságot észlelt, a jogszabály szerinti legmagasabb büntetést szabta ki. „Nem tudok róla, hogy szemet hunyt volna szabálytalanságok felett” – mondta.
Mivel azonban a kiszabott bírságoknak nem volt visszatartó erejük, ő maga kezdeményezte a környezetvédelmi bírság összegének megemelésétLantos Csaba energiaügyi miniszternél. „Igen, tehát léptünk ezen a területen” – erősítette meg.
A miniszter a Telex cikkének megjelenése után tájékoztatót kért a Pest Vármegyei Kormányhivataltól. Elmondása szerint „egy jó jelentést” kapott, amely inkább csak „egy eseménytörténet beszámolója”.
Arra a kérdésre, volt-e a jelentésben olyasmi, amire felhúzta a szemöldökét, így válaszolt: „Én nagyon nehezen húzom már fel a szemöldökömet.”
Azt is hozzátette, hogy úgy véli, ha az akkumulátorgyárak betartják a környezetvédelmi standardokat, „akkor ez nagyon fontos ágazat lehet.”
Navracsics Tibor egyébként azt is elmondta, hogy nem kért engedélyt interjúadáshoz, és nem is tudott róla, hogy a kampányfőnöktől kellene.
Arra a kérdésre, hogy ebből lehet-e baja, úgy felelt: „Attól függ, hogy miket mondok.”
A miniszter szerint az, hogy a párt központi narratívájától és kampányüzeneteitől gyakran eltér, annak köszönhető, hogy mindig is ezt a nyelvezetet használta, és a többiek tolerálják. Úgy véli, az ő nyelve és szókészlete közelebb áll a városi diplomás emberekhez, és ez nem megy szembe a párt kommunikációjával, hanem kiegészíti azt. Szerinte ez a kommunikációs különbség 2014 és 2019 között alakult ki, amikor uniós biztosként nem volt itthon, és távolról követte a magyar politika változásait, amihez földrajzi és politikai függetlenség is társult.
A mai Fidesszel való azonosulásáról szólva kitart korábbi kijelentése mellett. „Egyszer azt mondtam egy interjúban, hogy 65,3 százalékban [tudok azonosulni a Fidesszel]. Ehhez a számhoz most már ragaszkodom” – jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte nincs olyan ember, aki minden részletkérdésben tökéletesen tud azonosulni egy politikai irányvonallal.
Állítása szerint komolyan soha nem merült fel benne, hogy elhagyja a pártot, noha voltak éles vitái. A Fideszben tartó erőként a nemzedéki és szervezeti szolidaritást nevezte meg, ami 1994-es belépése óta köti a párthoz.
A jelenlegi politikai rendszerért való felelősségét firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a nyilvánosság felelősnek tartja, és ezt ő elfogadja. Bár zavarják olyan ügyek, amelyekhez semmi köze, vagy az akarata ellenére történtek, de tudomásul veszi, hogy a nyilvánosság így ítél. Arra a kérdésre, hogy ő maga felelősnek tartja-e magát, azt mondta: „Akkor mondjuk azt, hogy igen.”
Állítása szerint mindig a legjobb tudása és lelkiismerete szerint járt el, de ez nem jelenti azt, hogy nem vett részt rossz döntésekben. Ilyenként említette az azeri baltás gyilkos, Ramil Szafarov kiadatását, amit csak az azeri igazságügyi miniszter garanciája mellett volt hajlandó aláírni.
„Utólag mindenki azt mondja, hogy micsoda naivitás volt, de miben bízhatok, ha nem egy másik, független állam igazságügyi miniszterének szavában?” – tette fel a kérdést.
A Fidesz egyes társadalmi csoportokat, például a melegeket vagy romákat érő támadásairól azt mondta, a romák elleni támadást nem látja, a melegek esetében pedig interpretáció kérdésének tartja a helyzetet. A Pride betiltására tett kísérletekről
úgy vélekedett, hogy a Pride egy „ellenkulturális manifesztáció”, a kormánynak pedig joga van meghatározni a gyülekezési jog kereteit.
A „háborúpárti” jelző használatát a politikai ellenfelekre a „militáns politikai köznyelvbe” beleférőnek tartja. „Nincs mögötte állami szankciórendszer, tehát ez nem diszkrimináció, hanem verbális konfliktus” – fogalmazott. Elismerte, hogy ez esztétikailag nem szép, de egy politikai kampány része lehet. Hozzátette, ő maga kerüli a negatív kampányt és a személyeskedést.
Navracsics magát „politikafüggő embernek” tartja, és kijelentette, csak akkor hagyja ott a politikát, ha nem nyer a választókerületében. „Azért nem kértem magam a listára, mert nem közvetett úton akarok bekerülni a parlamentbe, hanem szeretnék megküzdeni a választópolgárok bizalmáért” – mondta. Szerinte az egyéni választókerületi győzelem nagy súlyt ad a magyar politikában, és ez adja a véleményének a legitimitását. Ha nem választják meg, visszamegy tanítani az ELTE-re és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre.
A Fidesz győzelmét leginkább a választói fásultság és unalom veszélyeztetheti, véli a miniszter. „Szerintem az a nehezen konkretizálható, testetlen érzés, hogy ezek már 16 éve kormányon vannak, és most jöjjön valaki más”
– fejtette ki.
A párton belüli hangulatot óvatosnak, de magabiztosnak írta le. Lázár János botrányos kijelentéseiről azt mondta, a miniszter bocsánatot kért, és ez szerinte megbocsátható. „Az én kampányomat biztosan nem hátráltatja”
– tette hozzá.
A fideszes politikusok meggazdagodásával és a hatvanpusztai birtokkal kapcsolatban kijelentette, annak örülne, ha minél több gazdag ember lenne Magyarországon, a Fidesz vezetésében is.
Arra a kérdésre, tudja-e, hogyan gazdagodtak meg párttársai, úgy felelt: „Nem, de nem is vagyok rá kíváncsi.” A hatvanpusztai birtok sem zavarja, mert elfogadja, amit a miniszterelnök mond, és a kérdés nem is érdekli. „Én nem foglalkozom Magyar Péter, Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára és Orbán Viktor dolgaival sem” – mondta. A hatalom jellemtorzító hatásáról úgy vélekedett, van, akit megváltoztat, de van, aki meg tudja tartani az alaptermészetét. Orbán Viktor esetében szerinte a változás inkább az idősödésből és a tapasztalatokból, nem pedig a hatalomból fakad.
