Magyarország már harmadik éve sereghajtó az uniós korrupciós rangsorban
A Transparency International közzétette a 2024-es Korrupció Érzékelési Indexet, amelyben Magyarország ismét az Európai Unió legrosszabbul teljesítő tagállama lett. Hazánk 41 pontot kapott a 0-tól 100-ig terjedő skálán, ami egy ponttal kevesebb, mint az előző évben. Magyarország a 180 ország közül a 82. helyre esett vissza, a tavalyi 76. pozícióhoz képest.
Az elmúlt tizenkét évben hazánk teljesítménye romlott a legnagyobb mértékben, összesen 14 ponttal esett vissza. 2012-ben Magyarország még 55 ponttal a 46. helyet érte el, 2014-ben pedig a 28 tagú unióban a 21. helyen végzett. 2020-ban Bulgáriával és Romániával közösen került az utolsó helyre, de azóta mindkét ország megelőzte.
Emiatt az ország végleg elveszített 1,04 milliárd eurót a 2021 és 2027 közötti felzárkóztatási alapból. Emellett kockázatot jelent a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alap is, amelynek teljes összegét elbukhatja Magyarország, ha nem teljesíti a vállalt intézkedéseket.
A közbeszerzések terén sem sikerült áttörést elérni.
A közbeszerzési piac továbbra is erősen koncentrált, és a koncessziós szerződések, valamint a keretmegállapodások alkalmazása sem hozott változást.
A gazdasági mutatók szintén kedvezőtlen képet mutatnak.
François Valérian, a Transparency International globális elnöke hangsúlyozta: „A korrupció olyan, egyre fokozódó veszélyt jelentő globális fenyegetés, amely nemcsak a fejlődés lehetőségét ássa alá, hanem a demokrácia hanyatlásának, az instabilitásnak és az emberi jogok megsértésének egyik fő oka.” Hozzátette: „A nemzetközi közösségnek és minden nemzetnek kiemelt és hosszú távú prioritássá kell tennie a korrupció elleni küzdelmet. Ez kulcsfontosságú a tekintélyelvűség visszaszorításához és a békés, szabad és fenntartható világ biztosításához.”
Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a jelentés bemutatóján azt mondta: „A közelmúlt társadalmi-gazdasági indikátorai azt támasztják alá, hogy
Szerinte az elmúlt öt évben mind a korrupciós helyzet, mind a gazdasági teljesítmény romlott.
A jelentés három ügyet külön kiemelt: a kormányközeli körök fővárosi ingatlanfejlesztéseit, a 35 éves autópálya- és hulladékkoncessziókat, valamint a sokat emlegetett lombkoronasétányokat.
A Transparency International értékelése szerint az Integritás Hatóság és a Korrupció Ellenes Munkacsoport létrehozása nem bizonyult elegendőnek.
A 2023 decemberében elfogadott szuverenitásvédelmi törvény pedig létrehozta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely 2024 nyarán a Transparency International Magyarország ellen indított vizsgálatot. A szervezet szerint a törvény a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozza, hiányzik belőle a bírói jogorvoslat, valamint a tisztességes eljárás követelménye.
A korrupciós index 2024-ben 30. alkalommal készült el. A felmérés 12 szervezet 13 értékelésén alapul, amelyek szakértők és üzletemberek tapasztalatait összegzik. A Transparency International 180 országot vizsgált, Magyarország teljesítményét tíz különböző mutató alapján.
