HÍREK
A Rovatból

Liz Truss a legrövidebb ideig funkcionáló pártvezető és a miniszterelnök volt a brit politikában

A kormány piaci és politikai hitelességét alapjaiban megrendítő adópolitikai fiaskó nyomán már hetek óta téma volt a vezetőváltás gondolata, a tory törvényhozók bizalmi szavazást szerettek volna.


Mi is hírt adtunk róla, hogy csütörtökön lemondott Liz Truss brit miniszterelnök a kormányzó Konzervatív Párt vezetői posztjáról. A lépés miniszterelnöki tisztségének megszűnését is jelenti, de Truss a Downing Street-i kormányfői hivatal előtt felolvasott rövid nyilatkozatában közölte, hogy utódja megválasztásáig ellátja miniszterelnöki teendőit.

Liz Truss - Margaret Thatcher és Theresa May után az Egyesült Királyság harmadik női miniszterelnöke - alig 45 napot töltött a Konzervatív Párt élén. Ez azt jelenti, hogy a brit politikatörténetben ő töltötte be a legrövidebb ideig a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztséget.

Liz Truss csütörtökön bejelentett távozásának közvetlen előzményeként Kwasi Kwarteng volt pénzügyminiszter - akit Truss múlt pénteken menesztett - szeptember végén átfogó adócsökkentési csomagtervet jelentett be, ezt azonban példátlan - a font árfolyamának meredek zuhanását, a brit állampapírok hozamának ugrásszerű emelkedését okozó, és így soron kívüli jegybanki adósságeszköz-vásárlási intervenciót is igénylő - piaci felfordulás követte, mivel a piaci szereplők nem látták biztosítottnak a 45 milliárd font értékű program finanszírozhatóságát.

A zűrzavar nyomán - amely még a Bank of England 65 milliárd font értékű állampapír-vásárlási programja nyomán sem ült el teljesen - rendkívüli ütemben zuhanni kezdtek Liz Truss és a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt támogatottsági mutatói.

A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov által e héten elvégzett országos felmérés kimutatta, hogy Truss támogatottságának nettó egyenlege - az elégedettek és az elégedetlenek százalékos arányának különbsége - mínusz 70. A YouGov részletes adatsora szerint ugyanis tíz válaszadó közül átlagosan mindössze egy mondta azt, hogy jó véleménnyel van a miniszterelnökről, a résztvevők 80 százaléka ugyanakkor kedvezőtlenül - ezen belül 62 százalék nagyon kedvezőtlenül - ítélte meg Liz Truss tevékenységét. A cég kimutatása szerint Truss nettó támogatottsági egyenlege egy hét alatt 14 ponttal zuhant.

A Konzervatív Párt egészének megítélése is igen kedvezőtlen: az országos felmérés résztvevőinek mindössze 18 százaléka mondott jó véleményt a kormánypártról, 71 százalék ugyanakkor elégedetlen volt a konzervatívokkal, vagyis a párt nettó támogatottsági egyenlege mínusz 53, kilenc ponttal rosszabb az egy héttel korábbinál.

Ebben a helyzetben

a Konzervatív Párt frakciójának számos tagja Liz Truss ellen fordult. A kormánypárt frakciójából származó, egybehangzó, folyamatos és nem cáfolt brit médiaértesülések szerint az alsóházi tory pártcsoport a kormány piaci és politikai hitelességét alapjaiban megrendítő adópolitikai fiaskó nyomán már hetek óta aktívan foglalkozott a vezetőváltás gondolatával, és gyűltek az 1922 Bizottságnál azok a képviselői levelek, amelyekben a tory törvényhozók bizalmi szavazást kezdeményeztek Truss ellen.

Liz Truss - valószínűleg Sir Graham Brady rábeszélésére - ennek ment elébe, amikor csütörtökön bejelentette, hogy távozik a Konzervatív Párt éléről.

A Downing Streeten felolvasott nyilatkozatában úgy fogalmazott: kormányának elképzelése az volt, hogy Nagy-Britanniát alacsony adóterhelésű, gyors ütemű növekedéssel jellemzett gazdasággá teszi, amely kiaknázhatja a brit EU-tagság megszűnéséből (Brexit) eredő előnyöket.

"Elismerem ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzetben nem tudok eleget tenni annak a megbízatásnak, amelynek alapján a Konzervatív Párt megválasztott" - tette hozzá a távozó brit kormányfő.

Liz Truss hivatali elődjét, Boris Johnsont - aki három évig állt a Konzervatív Párt és a kormány élén - sorozatos belpolitikai botrányok nyomán a nyáron kényszerítette távozásra a pártfrakció.

A legnagyobb botrány akkor robbant ki, amikor kiderült, hogy a Downing Streeten a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt szigorú korlátozások idején több partit rendeztek, és ezeken rendszerint Johnson is jelen volt, megsértve a saját kormánya által hozott járványügyi előírásokat.

A korlátozások idején lezajlott partik ügyében rendőrségi vizsgálat is zajlott, amelynek eredményeként a Scotland Yard összesen 126 pénzbírságot rótt ki 83 kormánytisztviselőre, köztük Johnsonra.

Boris Johnson a modern brit politikatörténetben az első olyan, hivatalban lévő miniszterelnök volt, akit törvénysértés miatt hatósági szankcióval sújtottak.

Lemondását bejelentő csütörtöki nyilatkozatában Liz Truss közölte: Sir Graham Bradyvel megállapodtak arról, hogy a vezetőválasztási folyamat a jövő héten befejeződik, vagyis az Egyesült Királyságnak néhány napon belül új miniszterelnöke lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vályi István Sulyok Tamásnak: Szégyellem magam helyetted is. És lassan elnézést kérhetünk a szatyortól
A népszerű autós újságíró kemény hangon szólt be a köztársasági elnöknek, aki korábban kitörölte az „orosz” jelzőt a munkácsi rakétatámadásról szóló posztjából.


[sz]

Ahogy arról korábban hírt adtunk, törölte az „orosz” szót Sulyok Tamás egy korábbi posztjából. A köztársasági elnök az éjjel a kárpátaljai Munkácsot ért rakétatámadás kapcsán először azt írta: „Mély együttérzésemet fejezem ki a Munkácsot ért orosz rakétatámadás sérültjeinek”, majd később törölte a bejegyzésből a támadókra utaló részt.

Az esettel kapcsolatban Török Gábor úgy fogalmazott, hogy „digitális analfabétizmus”. (Az elemző korábban nevezte már az államfőt – és kommunikációs csapatát – politikai analfabétának is.) De Magyar Péter is élesen kritizálta Sulyokot.

Délután az esettel kapcsolatban megszólalt Vályi István autós szakújságíró is, aki az elmúlt időszakban egyre többször ad hangot nemtetszésének közéleti ügyekben – szúrta ki a 24.hu. A népszerű vlogger Facebook-posztjában úgy fogalmazott:

„Ennyire vagy gyáva. Szégyellem magam helyetted is. És lassan elnézést kérhetünk a szatyortól, még arra sem vagy érdemes.”

Ugyan a nap folyamán Szijjártó Péter külügyminiszter is kerülte, hogy orosz támadásról kelljen írnia, Orbán Viktor a délutáni kormányülés után egyértelművé tette a hivatalos álláspontot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter egy kiugrott papot nevezett ki a londoni magyar nagykövet helyettesének
A Válasz Online szerint Németh Norbert püspök szeretett volna lenni, de elöljárói nem támogatták. Ezután a külügyminiszter egy fontos diplomáciai posztra nevezte ki.


Németh Norbert korábban hat éven át vezette a Pápai Magyar Intézetet, majd tavaly lemondott a rektori tisztségről. Ezt követően Székely János megyéspüspök egyéves szabadságot engedélyezett számára olaszországi tanulmányok idejére. A szabadságot azonban végül nem használta ki, hanem arra kérte a püspököt, hogy bocsássa el a papságból.

A korábbi szombathelyi pap teológiai és társadalomtudományi végzettséggel rendelkezik. Diplomáciai tapasztalata annyi, hogy tanácsosi feladatokat látott el a szentszéki magyar nagykövetségen.

A Válasz Online információi szerint

Németh egyházi pályán is folytatni szerette volna a munkáját, és püspök kívánt lenni. A források szerint azonban „esetében magánéleti kockázatok merültek fel, így az elöljárók nem támogatták a püspökké válás felé vezető úton”.

Közben a londoni magyar nagykövetségen betöltetlen maradt a helyettes vezetői poszt, amelyet korábban Palóczi Péter látott el. Ő június végéig dolgozott ezen a poszton, majd kinevezték stockholmi nagykövetnek.

A Válasz Online szerint Szijjártó Péter rövid időn belül Németh Norbertet nevezte ki a londoni magyar nagykövet első beosztottjának.

A lap egyházi körökből származó információi szerint a külügyminiszter és Németh baráti kapcsolatot ápoltak.

A londoni magyar nagykövetség második emberének tisztsége komoly szakmai felkészültséget igényel. A nagykövet, Kumin Ferenc kormányzati, államigazgatási és diplomáciai tapasztalatokkal rendelkezik, a lap szerint azonban ez nem indokolja, hogy a helyettes vezetői posztot diplomáciai tapasztalat nélküli személy kapja meg.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lakner Zoltán: A nemzetbiztonsági kockázat a várbeli spájzban van – megszólalt az elemző a munkácsi rakétatámadás kormányzati kommunikációjáról
Rakéta csapódott egy munkácsi gyárba, tizenkét sérült kórházban van. Sulyok Tamás először orosz támadásról írt, majd gyorsan módosította bejegyzését.
F. O. - szmo.hu
2025. augusztus 21.



Csütörtök hajnalban rakétatalálat érte a magyar határtól mintegy harminc kilométerre fekvő Munkács egyik elektronikai gyárát. A telephelyen tűz keletkezett, amely még reggel is lángolt. A támadásban közel húsz ember megsérült, közülük tizenkettőt kórházban ápolnak, és van köztük súlyos sérült is. Halálos áldozatról nem érkezett hír.

Az esetre elsőként Sulyok Tamás köztársasági elnök reagált. Együttérzését fejezte ki, majd rövid időn belül módosította posztját: törölte belőle az „orosz” szót, így az esemény már csak „rakétatámadásként” szerepelt a bejegyzésben.

A változtatásról Török Gábor politikai elemző is véleményt mondott. Úgy fogalmazott: „Egy újabb gyöngyszem, amely megmutatja, hogy a politikai mellett a digitális analfabétizmus is létezhet. Amit kiveszel a szövegből, nyilván az lesz a legérdekesebb és a legárulkodóbb.”

Lakner Zoltán politikai elemző szintén értékelte a kormányzati kommunikációt. Azt írta: „Egy biztos,

a magyar kormányzat ma minden eddiginél látványosabban, széltében-hosszában bebizonyítja, meddig tart a szuverenitása Putyinnal szemben: semeddig.”

Lakner szerint a kabinet nem találja a megfelelő szavakat a kárpátaljai orosz rakétatámadás megnevezésére, ezért olyan kifejezéseket használ, mint a „Munkácsot ért rakétatámadás”, az „éjszakai események” vagy az „Ukrajnából érkező hírek”.

A szakértő a közösségi médiában megjelent magyarázatokról is írt. Felidézte, hogy terjedtek olyan bejegyzések, amelyek ukrán önmegtámadásról vagy hadiüzemet érő katonai csapásról szóltak, miközben valójában egy amerikai tulajdonú kávéfőzőgyárat ért találat Munkács mellett.

Lakner hozzátette: „A nemzetbiztonsági kockázat a várbeli spájzban van.”

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor is megszólalt a munkácsi orosz rakétatámadásról
A miniszterelnök – Sulyok Tamással és Szijjártó Péterrel ellentétben – posztjában le is írta, hogy orosz támadásról volt szó. Ezen kívül beszámolt a kormányülés egyéb döntéseiről is.


Délután 5 óra után nem sokkal Orbán Viktor is posztolt az éjjel Munkácsot ért orosz rakétatámadásról. A miniszterelnök azt írta:

„A mai kormányülésen áttekintettük a Munkácsot ért orosz rakétatámadás következményeit. Utasítottam a belügyminisztert, hogy készítse fel a debreceni és nyíregyházi kórházat a sebesültek fogadására. Hála Istennek nem volt rá szükség.”

Hozzátette: Szijjártó Péter egyeztetett a kárpátaljai magyarok képviselőivel, akiknek szintén felajánlottuk a magyar kormány segítségét.

Orbán szerint a „béke irányába tett erőfeszítéseket, és a Trump elnök által kezdeményezett tárgyalási folyamatot folytatni kell. Csak a béke!”

Orbán Viktor tehát egyértelművé tette, hogy álláspontja szerint a támadás Oroszország részéről érkezett. Mint arról korábban írtunk, Sulyok Tamás köztársasági elnök utólag törölte posztjából az „orosz támadás” szókapcsolat „orosz” jelzőjét, míg Szijjártó Péter csak „Ukrajnából érkező hírekként” utalt a magyarok által is lakott területet ért rakétatámadásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET: