"Van egy tudatos magatartás, hogy megbontani a társadalom alapérték-rendszerét. Ezt jól látjuk a családok támadásánál, a nemekkel szembeni zavarkeltéssel, egyáltalán az identitások megbontásával. Van egy ilyen stratégiai elképzelés arra, hogy a meglévő normalitásokat minél gyorsabban fel lehessen számolni" - mondta a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában Földi László, szúrta ki a 444.hu.
Az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója a riporter kérdésére válaszolva úgy folytatta, szerinte igaz, hogy "a radikális baloldal szemében ellenséggé válhat az állam".
A riporter azt is megkérdezte, hogy mit lehetne kezdeni a generációk tudatos szembeállításával
"az idősebb generáció is kezdjen brillírozni az internet világában?"
"Le kell kapcsolni az internetet"
- válaszolta Földi László, majd hozzátette, hogy a gépeket nem a tömegek, hanem egy szűk csoport irányítja.
"Ilyen nem volt, hogy a gép tud irányítani és befolyásolni (...) tehát nem is lehet megjósolni vagy modellezni, hogy hogyan lehetne védekezni ellene, ezért mondom, hogy le kell kapcsolni" - zárta gondolatmenetét Földi László.
"Van egy tudatos magatartás, hogy megbontani a társadalom alapérték-rendszerét. Ezt jól látjuk a családok támadásánál, a nemekkel szembeni zavarkeltéssel, egyáltalán az identitások megbontásával. Van egy ilyen stratégiai elképzelés arra, hogy a meglévő normalitásokat minél gyorsabban fel lehessen számolni" - mondta a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában Földi László, szúrta ki a 444.hu.
Az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója a riporter kérdésére válaszolva úgy folytatta, szerinte igaz, hogy "a radikális baloldal szemében ellenséggé válhat az állam".
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Egyszerűen szégyelltem, hogy ehhez a párthoz tartozom” – Belső megaláztatásról és zsarolásról is beszélt egy volt fideszes miskolci képviselő
Czinkné Sztán Anikó független képviselő egy interjúban számolt be arról, hogy a miskolci Fideszben milyen belső nyomásgyakorlással szembesült. Állítása szerint a kampányban kötelező volt a „háború vagy béke” narratívát használni.
Lemondási hullám, frakciószakadás és egy feltételezett vesztegetési kísérletről szóló vallomás rázza meg a miskolci Fideszt az áprilisi választási vereség után. Czinkné Sztán Anikó, a Fidesz-frakcióból kilépett képviselő most részletesen beszélt a központilag irányított „háború vagy béke” kampányról, a belső megaláztatásokról és fenyegetésekről.
A választás utáni napokban sorra jöttek a személyi változások: lemondott alpolgármesteri tisztségéről Hollósy András, aki a Tisza Párt jelöltjével szemben maradt alul, távozott a Fidesz miskolci frakciójának éléről Bajusz Gábor, majd a város jegyzője, Senviczki Erika is benyújtotta lemondását. Ezzel párhuzamosan Czinkné Sztán Anikó bejelentette, hogy a jövőben független önkormányzati képviselőként dolgozik.
A politikai földindulás okairól most Czinkné részletesen beszélt a Borsod24-nek adott interjúban. Elmondása szerint a kampányt szigorú központi elvárások jellemezték, a képviselőknek és jelölteknek nem a helyi problémákról, hanem egyetlen témáról kellett beszélniük.
„Az volt kiadva központilag, hogy csak a háborúról és a békéről kommunikálhatunk” – mondta a képviselő.
Czinkné szerint a párton belüli kommunikáció katonai logikát követett. Rendszeresen azzal szembesültek, hogy ez „a főni parancsa”, nekik pedig katonaként kell engedelmeskedniük.
A központi irányítás a közösségi médiára is kiterjedt: Czinkné szerint
megmondták nekik, mit kell posztolni, lájkolni és kommentelni, ehhez pedig sablonokat is küldtek. Állítása szerint előfordult, hogy egy megbeszélésről addig nem mehettek el, amíg mindenki végre nem hajtotta a kötelező online feladatokat.
A nyomásgyakorlás része volt a nyilvános megszégyenítés is, emellett burkolt és írásos fenyegetéseket is kapott.
A végső erkölcsi töréspontot számára nemcsak a kampány stílusa, hanem annak személyes következményei jelentették. A Harcosok Klubja megjelenését és a Menczer–Magyar Péter-szócsatát is visszataszítónak tartotta.
„Egyszerűen szégyelltem, hogy ehhez a párthoz tartozom” – mondta, hozzátéve, hogy gyerekei és baráti köre többsége a Tiszát támogatta, és elvi alapon sem volt hajlandó ellenük kampányolni.
Czinkné azt állítja, hogy a mostani szakítás mögött egy korábbi, mélyebb konfliktus is meghúzódik. Elmondása szerint még 2013-ban, a Selyemréti fürdő fejlesztésének lezárásakor vesztegetési kísérlettel találkozott. Azért nem írta alá az átadás-átvételi papírokat, mert a kivitelező jelezte neki, hogy nem fizetik ki a szerződésben rögzített összeget.
Ezt követően – Czinkné állítása szerint – Pálffy Kinga, Kriza Ákos akkori polgármester unokatestvére és a városi holding volt vezetője találkozót kért tőle. Felajánlotta, hogy a férjével közös cégük legyen a holdingvállalatok beszállítója, cserébe pedig azt kérte, írja alá a hiányos teljesítés ellenére is a papírokat.
„Egyértelmű volt, hogy ezzel meg akart vesztegetni” – jelentette ki Czinkné.
Az ajánlat visszautasítása után rövidesen elvesztette pozícióját.
A Fidesz helyi vezetői a választási vereség után a felelősségvállalás és a megújulás szükségességét hangsúlyozták. Hollósy András arról beszélt, hogy a választói akarat után mindenkinek le kell vonnia a konzekvenciát, Bajusz Gábor pedig a jobboldali közösség megújítását sürgette. Tóth-Szántai József polgármester szerint a miskolciak világos üzenetet küldtek, és a város érdekében mindenkinek együtt kell működnie.
A képviselő a mandátumát megtartja, és függetlenként folytatja a munkát. Ezt azzal indokolta, hogy a körzete fontos projektjeit szeretné megvédeni, és a lakosság bevonásával, átlátható módon akar dolgozni.
Lemondási hullám, frakciószakadás és egy feltételezett vesztegetési kísérletről szóló vallomás rázza meg a miskolci Fideszt az áprilisi választási vereség után. Czinkné Sztán Anikó, a Fidesz-frakcióból kilépett képviselő most részletesen beszélt a központilag irányított „háború vagy béke” kampányról, a belső megaláztatásokról és fenyegetésekről.
A választás utáni napokban sorra jöttek a személyi változások: lemondott alpolgármesteri tisztségéről Hollósy András, aki a Tisza Párt jelöltjével szemben maradt alul, távozott a Fidesz miskolci frakciójának éléről Bajusz Gábor, majd a város jegyzője, Senviczki Erika is benyújtotta lemondását. Ezzel párhuzamosan Czinkné Sztán Anikó bejelentette, hogy a jövőben független önkormányzati képviselőként dolgozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogán korábbi propagandagyárosa szerint Balásy Gyula valójában nem önálló döntéshozóként működött
A kormányzati kommunikációs piac korábbi nagyágyúja a 24.hu-nak nyilatkozott Balásy Gyula cégbirodalmának felajánlásáról. Az üzletember szerint a valódi verseny hiánya miatt a Balásy-cégeknél a korábbi árak többszörösével kellett számolni.
Háromszoros-négyszeres szorzókról, politikai háttérkoordinációról és egy 80 milliárdosra becsült cégbirodalom állami felajánlásáról beszélt Kuna Tibor, a kormányzati kommunikációs piac korábbi kulcsszereplője. A jelenleg Spanyolországban élő üzletember a 24.hu-nak nyilatkozva úgy vélte, Balásy Gyula hétfői lépése, amellyel felajánlotta cégcsoportját az államnak, kontraproduktív volt.
Kuna szerint a kormányzati kommunikációs cégbirodalom nem autonóm módon működött.
„Én személyesen azt gondolom, hogy Balásy Gyula az elmúlt évtizedben valójában nem önálló döntéshozóként működött. Az üzleti és stratégiai döntések mögött mindig volt egy politikai és hatalmi koordinációs háttér” – fogalmazott.
Az üzletember arról is beszélt, hogy miután 2018-ban az ő cégeit kiszorították az állami piacról, több korábbi kollégája Balásy cégeinél helyezkedett el, így volt némi rálátása a történtekre. Azt állítja, 2019 körül olyan információk jutottak vissza hozzá a piacról, hogy az árak jelentősen megemelkedtek.
„Azt hallottam, hogy azokhoz az árakhoz képest, amelyekkel mi korábban dolgoztunk, már háromszoros vagy négyszeres szorzókkal kellett tervezniük ugyanazokon a feladatokon”
– mondta, hozzátéve, hogy a valódi verseny hiánya szerinte törvényszerűen vezet túlárazáshoz.
A történet sokban emlékeztet Kuna Tibor korábbi felemelkedésére és bukására. Az üzletember cégei 2018-ig szintén milliárdos állami kommunikációs megbízásokat nyertek, majd hirtelen kegyvesztetté váltak. Elmondása szerint két hét alatt az állam az összes szerződésüket felmondta, a feladatokat pedig szinte kivétel nélkül a Balásy-csoport kapta meg.
A megrendelések elvesztése után Kuna egykor piacvezető cégei elértéktelenedtek, egyikük később felszámolás alá is került.
Az üzletember ellen korábban áfacsalás miatt indult büntetőügy 245 millió forintnyi hamis számla befogadása miatt, amit az előkészítő tárgyaláson el is ismert.
A Balásy-cégek az elmúlt években több nagy értékű állami megbízást kaptak. A magyar uniós elnökség kommunikációjára a tervezett egymilliárd forint helyett közel 30 milliárdos megbízást kaptak. A Szuverenitásvédelmi Hivataltól kevesebb mint öt hónap alatt nettó 1,28 milliárd forintot, a külügyminisztériumtól pedig közel egymilliárdot kaptak zászlókra és molinókra.
A cégcsoport a Diákhitel Központtal is újra szerződött, miután Magyar Péter a megbízásokat túlárazottnak nevezte. Az ügyletek árlistáiért indított közadatpert az Átlátszó első fokon megnyerte, a bíróság pedig kötelezte a Diákhitel Központot az adatok kiadására. Később nyilvánosságra került egy 2021-es KEHI-jelentés is, amely több szerződésnél túlárazást vagy aránytalanságot állapított meg. A közpénzekből finanszírozott megbízások mellett Balásy személyes vagyongyarapodása is a figyelem középpontjába került, többek között egy Tihanyban épült luxusvilla miatt, amelynek építését Hadházy Ákos képviselő szerint szabályossági problémák övezik.
Kuna Tibor a 24.hu-nak azt is elmondta, nem térne vissza a piacra, és úgy véli, az államnak másfajta kommunikációra lenne szüksége.
„Én továbbra is azt gondolom, hogy az államnak nem politikai propagandára, hanem közszolgálati kommunikációra van szüksége”
Háromszoros-négyszeres szorzókról, politikai háttérkoordinációról és egy 80 milliárdosra becsült cégbirodalom állami felajánlásáról beszélt Kuna Tibor, a kormányzati kommunikációs piac korábbi kulcsszereplője. A jelenleg Spanyolországban élő üzletember a 24.hu-nak nyilatkozva úgy vélte, Balásy Gyula hétfői lépése, amellyel felajánlotta cégcsoportját az államnak, kontraproduktív volt.
Kuna szerint a kormányzati kommunikációs cégbirodalom nem autonóm módon működött.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Révész Máriusz államtitkár kitálalt: Évekig küzdött a Balásy-cégek túlárazásai ellen, de nem járt sikerrel
A politikus megerősítette, hogy éveken át harcolt a Balásy Gyula-féle Lounge Group túlárazott szerződései ellen. Elmondása szerint a problémával egészen Gulyás Gergely miniszterig eljutottak, a rendszer azonban egy érvényes közbeszerzés miatt nem változott.
Révész Máriusz, a leköszönő kormány Aktív Magyarországért felelős államtitkára az Indexnek adott interjúban erősítette meg munkatársa, Petényi Mirkó állításait, miszerint éveken át küzdöttek a New Land–Lounge-konzorcium keretszerződése ellen. Révész szerint ez a központosított kommunikációs közbeszerzés nemcsak náluk, hanem rengeteg állami cégnél okozott komoly problémákat, mivel egyetlen, megkerülhetetlen szereplővel lehetett csak dolgozni, verseny nélkül. A helyzetet egy azóta elhíresült mondatával jellemezte.
„A Lounge nem tudott olyan rosszul és olyan drágán dolgozni, hogy legközelebb ne vele kelljen szerződnünk.”
Elmondása szerint
többször is jelezték a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál (NKOH) és máshol is, hogy a rendszer tarthatatlan, de végül annyit tehettek, hogy megpróbálták a legkedvezőbb feltételekkel megvalósítani a feladataikat.
Ennek érdekében Révész szerint tudatosan keresték a kiskapukat. „Elég határozottak voltunk és elég sokat jártunk az NKOH-ba, ezért például a nyomdai közbeszerzést önállóan kiírhattuk” – magyarázta, hozzátéve, hogy enélkül a Petényi Mirkó által is említett kiadványokat nem tudták volna kedvező áron elkészíteni. Másik megoldásként Révész szerint civil szervezeteknek szervezték ki a feladatokat, ami bár több munkával járt, jelentős megtakarítást eredményezett.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a helyzet az államtitkárságon belül is feszültséget okozott, mivel a legkülönfélébb világnézetű munkatársai mind látták a keretrendszer kedvezőtlen jellegét.
„Kreatív módon próbáltuk ezt kimozogni. Elmentünk elég sokszor a törvényesség határáig.”
Elmondása szerint többször is jártak az NKOH akkori elnökénél, Lenkei Mirtillnél, aki segítőkész volt, de egy már lezajlott közbeszerzés miatt meg volt kötve a keze. Annyit tudott segíteni, hogy engedélyezte számukra a külön nyomdai közbeszerzés kiírását.
A probléma súlyát jelezve az államtitkár és munkatársa Gulyás Gergely miniszterhez is elmentek konkrét számokkal, hogy bemutassák a piaci árak és a konzorcium árazása közti különbséget. Gulyás Gergely reakciójáról Révész Máriusz azt mondta:
„A konkrét számokon meglepődött. Azt mondta, hogy ez elfogadhatatlan,
és megpróbálja elintézni, hogy kikerüljünk az NKOH alól.” A változás azonban elmaradt, mivel egy érvényes közbeszerzés volt érvényben, amit sem Gulyás, sem Navracsics Tibor nem tudott befolyásolni, mert a terület nem hozzájuk tartozott. Arra a kérdésre, hogy akkor miért hozzájuk fordultak, úgy felelt: „Mert én abban a minisztériumban voltam államtitkár. Az én főnököm a Miniszterelnökségen Gulyás miniszter úr volt, aztán mikor átkerültem a KTM-be, akkor Navracsics Tibor úr lett a főnököm.”
Arra a felvetésre, hogy ki állhatott a konzorcium monopolhelyzetének fenntartása mögött, Révész nem adott egyértelmű választ. Kijelentette: „Itt azt kell megnézni, hogy ez a két beszerzés hogy került ki, hogy bírálták el, ki írta ki a közbeszerzést. Ez nem a Miniszterelnökség és nem a KTM kompetenciája volt.” Amikor az újságíró egyenesen Rogán Antal nevét vetette fel, az államtitkár kitérő választ adott. „Ön az újságíró, hagyok önnek egy kis újságírói munkát, nézze meg” – mondta.
Balásy Gyula könnyek között tett bejelentéséről és interjújáról Révész azt mondta, nem látta. „Nem volt erőm, se kedvem megnézni. De hallottam róla, többen mesélték” – fogalmazott. Véleménye szerint minden, amit elmondott, benne van a válaszban: „Az állam kötött egy rossz szerződést, ezen belül kellett mozogni, és nagyon sok energiánkba és munkánkba került, hogy próbáljuk mérsékelni a problémákat.”
Azt, hogy miért csak most, évekkel később álltak a nyilvánosság elé, azzal indokolta, hogy a kormányon belüli rendet tiszteletben kellett tartaniuk.
„Egy kormányban vagyunk, és az elég furcsán veszi ki magát, hogyha, mondjuk, egy kormány államtitkára nekiront egy másik miniszternek vagy egy másik területnek.”
Hozzátette, hogy a kommunikációs költések az államtitkárságuk költségvetésének csak egy elenyésző részét tették ki. Mostani kiállásával azt szeretné elérni, hogy az érintettek nézzenek szembe a tetteikkel.
„Ha valaki inkorrekt módon járt el, és úgy gazdagodott meg, ahogy az nem törvényes, annak felelnie kell ezért”
– jelentette ki.
Saját politikai jövőjével kapcsolatban Révész Máriusz egyértelművé tette, hogy nem vállalna szerepet „a másik oldalon”, mivel 1988 óta a Fidesz tagja, és hálás a pártnak. „A Fidesznek nagyon sokat köszönhetek, ezért lettem államtitkár” – mondta. Jelenleg a megkezdett munkái befejezésére és az Aktív Magyarország Program tisztességes átadására koncentrál, remélve, hogy a program folytatódik, és a munkatársai is együtt maradhatnak.
Révész Máriusz, a leköszönő kormány Aktív Magyarországért felelős államtitkára az Indexnek adott interjúban erősítette meg munkatársa, Petényi Mirkó állításait, miszerint éveken át küzdöttek a New Land–Lounge-konzorcium keretszerződése ellen. Révész szerint ez a központosított kommunikációs közbeszerzés nemcsak náluk, hanem rengeteg állami cégnél okozott komoly problémákat, mivel egyetlen, megkerülhetetlen szereplővel lehetett csak dolgozni, verseny nélkül. A helyzetet egy azóta elhíresült mondatával jellemezte.
„A Lounge nem tudott olyan rosszul és olyan drágán dolgozni, hogy legközelebb ne vele kelljen szerződnünk.”
Elmondása szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Én is gyűjtöttem neki aláírást” – Egy sárvári fideszes önkormányzati képviselő elismerte, hogy ezzel segített a kamu Magyar Péternek
Varga Károly, a Fidesz-KDNP sárvári önkormányzati képviselője elismerte, hogy segített ajánlásokat szerezni a függetlenként induló névrokon Magyar Péternek. A független jelölt 909 szavazatot kapott, miközben a fideszes Ágh Péter mindössze 248 szavazattal nyert a Tisza Párt jelöltje előtt.
„Én is gyűjtöttem neki aláírást” – ismerte el Varga Károly, a Fidesz–KDNP sárvári önkormányzati képviselője, hogy segített ajánlásokat szerezni a Vas megyei 2-es választókerületben függetlenként induló, a Tisza Párt által csak „kamu Magyar Péterként” emlegetett névrokonnak. Az ügyről az Ugytudjuk.hu számolt be szerdán.
A portál arról is kérdezte a képviselőt, hogy a rendőrség kereste-e már tanúként az ügyben, mire Varga azt felelte, felkészült a hatóságok megkeresésére.
A kijelentés azért fontos fejlemény, mert a Sárvár központú választókerületben a fideszes Ágh Péter mindössze 248 szavazattal győzte le a tiszás Strompová Viktóriát.
A hivatalos végeredmény szerint Ágh Péter 25 700, míg Strompová Viktória 25 452 szavazatot kapott. Ezzel párhuzamosan a független Magyar Péter 909 voksot szerzett, ami több, mint a két fő jelölt közötti különbség.
A Tisza Párt szerint a névazonosságra épülő indulás tudatos megtévesztés volt, ami nélkül a Fidesz jelöltje nem nyerhetett volna, ezért a választás megismétlését követelték.
A Fidesz-oldal a jogerős eredményre hivatkozik.
A független jelölt hátteréről korábban a sajtó a falujában, Bucsuban érdeklődött, ahol a helyiek egybehangzóan állították, hogy a férfi hithű Fidesz-támogató, aki „nagyon szereti Orbánt”, és korábban soha nem mutatott politikai ambíciókat.
A kampányban teljesen láthatatlan maradt, ezért a Tisza Párt és több beszámoló szerint felmerült, hogy a névazonosság megtéveszthette a választókat.
Varga Károly mostani kijelentése egy már folyamatban lévő rendőrségi nyomozásba illeszkedik. A hatóságok ugyanis már a választás után eljárást indítottak a választás rendje elleni bűntett gyanúja miatt. Ennek keretében lefoglalták a független Magyar Péter, valamint két másik jelölt ajánlóíveit is.
„Én is gyűjtöttem neki aláírást” – ismerte el Varga Károly, a Fidesz–KDNP sárvári önkormányzati képviselője, hogy segített ajánlásokat szerezni a Vas megyei 2-es választókerületben függetlenként induló, a Tisza Párt által csak „kamu Magyar Péterként” emlegetett névrokonnak. Az ügyről az Ugytudjuk.hu számolt be szerdán.
A portál arról is kérdezte a képviselőt, hogy a rendőrség kereste-e már tanúként az ügyben, mire Varga azt felelte, felkészült a hatóságok megkeresésére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
