ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Kutyatartás kánikulában, nyaralás a négylábúval – hasznos tanácsok a hőségre gazdiknak

Korom Gábor kutyatréner és -szakértő minden kérdésre választ adott, ami egy kutyásban felmerülhet most, hogy a városi klíma lassan már az emberek számára is elviselhetetlen.


Egymás után megdőlő hőségrekordok, izzó beton, harmadfokú hőségriasztás, perzselő nap: ilyen klímában már nemcsak mi vagyunk fokozott veszélynek kitéve, hanem a kedvenc négylábúink is, akik ráadásul mezítláb tapossák mellettünk az aszfaltot nap mint nap. Emiatt ebben az időszakban még inkább oda kell rájuk – és a jelzéseikre – figyelnünk, hogy ha baj van, mielőbb cselekedhessünk. A kellő információk birtokában, egy nagy adag gondoskodással és elővigyázatossággal viszont ez is ugyanolyan élvezetes időszak lehet, mint az év többi része – pláne, ha még nyaralni is elmegyünk együtt!

Magyarország egyik leghíresebb trénerével és kutyaszakértőjével, a Tükör Módszer megalkotójával, a Neked ugatok!-könyvek és a ZsEBetikett szerzőjével, Korom Gáborral körbejártunk mindent, amit tudni érdemes a kutyatartás és a nyár viszonyáról.

Hol a kutya helye?

Egy korábbi interjújában Korom egy igen megosztó kijelentést tett, mikor azt mondta: a kutya helye nem a kertben van, hanem a nagyvárosban. Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet ezzel most, amikor lassan egy árnyas, vidéki kertben is elviselhetetlen az időjárás, nemhogy Budapest belvárosában.

„Ilyenkor a kutya helye a lakásban vagy egy park árnyas fái alatt van. Nyilvánvaló, hogy ez a kánikula egy kutya számára sem hosszan fenntartható állapot.”

Hozzátette, hogy attól azért nem kell megijednünk, hogy a kutyánk a tűző napon van egy ideig, azaz nyugodtan elvihetjük sétálni, egy keveset még dolgozhatunk is vele, de alapvetően ne ilyenkorra időzítsük a nagy energiaszintet igénylő munkát.

Hogyan alakítsuk a napi rutint?

Az egyik alapszabály, hogy igyekezzünk ilyenkor kerülni a nap legmelegebb szakát, a sétákat időzítsük kora reggelre vagy az éjszakai órákra. Jó tudni, hogy nyáron a kutyák hajnali 5 és reggel 9 óra között a leginkább befogadók, ilyenkor még ők is érzik az éjjeli környezeti lehűlés hatását. Ebben az idősávban megpróbálkozhatunk a fizikailag megterhelőbb feladatokkal is – például aktív szaladgálással –, ám később ezt ne kockáztassuk, mert ez túlságosan megterheli a kutyák szívét.

Szintén alapvetőnek számít, hogy ha sétálunk, az árnyékos területeket részesítsük előnyben a naposakkal szemben, illetve a fűvel, földdel fedett részeket a betonnal szemben. Az aszfalt ugyanis akár 60 fokosra is felmelegedhet, és bár a kutyák tappancsát vastag, elszarusodott bőrréteg védi, az extrém hő képes abban is kárt tenni.

A fizikai lefárasztás tehát ebben az időszakban nehezebb, hiszen kevesebb időt tudunk velük mozgással tölteni a szabad levegőn.

Felmerülhet tehát a kérdés, hogy mennyi az annyi? Korom szerint a kutya maga fogja láttatni velünk, hogy milyen energialeadást igényel, de általános, hogy nagy hőségben a kutyák mozgás- és munkaigénye is megcsappan, hiszen már maga a meleggel való küzdelem is energiát emészt fel. Vannak persze olyan kutyák is, akik számára a meleg nem visszatartó erő: ilyenkor az árnyas parkokban, erdőkben való nagy séták, kirándulások jelenthetnek megoldást – a népszerű kutyastrandok mellett.

Előfordulhat persze, hogy nincs lehetőségünk hajnalban vagy kora reggel hosszabban kutyázni, ilyen esetekben érdemes betartani néhány óvintézkedést.

Ha húsz percnél hosszabb sétára indulunk, mindenképp vigyünk magunkkal itatóedényt, kutyakulacsot. (A fertőzések elkerülése végett egyébként is fontos a saját itató használata, de nyáron egyenesen kötelező, hogy rendelkezzünk vele.) Emellett figyeljünk oda a kutyánk hűtésére is, amit többféleképpen megtehetünk. Az egyik eljárás, ha megnedvesítjük a bundáját, így egyfajta természetes légkondit hozunk nekik létre: megkezdődik az a fajta hőleadás, amit az ember számára az izzadás jelent. Ilyenkor viszont fontos, hogy megfelelő körülményeket biztosíthassunk a bunda teljes megszárításához, ellenkező esetben ugyanis a nedvességben felszíni bőrsérülések alakulhatnak ki, amelyek el is fertőződhetnek. (Ez különösen a vastagbundájú kutyáknál jelent veszélyt.)

És ha már hűtés, otthon erre a bundanedvesítés mellett más lehetőségünk is kínálkozik: a hűtőfekhelyek gyors enyhülést nyújthatnak a kedvencünknek, de náluk is beválnak a ventilátorok, csak úgy, mint nálunk.

Milyen hatással van rájuk a hőség?

„Pontosan úgy, mint mi, a kutya is érző lény, neki is vannak reakciói, érzései és viszonyulásai a környezethez, tehát ő sem egy masina” – magyarázza Korom. Azaz: ha mi észrevesszük magunkon, hogy valamilyen külső terhelés ront valamilyen készségünkön, úgy ugyanez igaz lehet a kutyánkra is. Az extrém hőség pedig pontosan így hat például a koncentrációra: nehezebben figyelnek, ezért is fontos a tréningek megfelelő időzítése. De a toleranciaszintjük is megváltozik, ami azt jelenti, hogy olyan dolgokra, amiket egyébként jól viselnek, türelmetlenebbül reagálnak. Ez lehet egy másik kutya közeledése vagy a gyermekes családoknál az, ha többen is nyúzzák őt, miközben szeretne éppen elvonulni a lakás leghidegebb pontjára, ahol kicsit elviselhetőbb számára a klíma.

Ilyenkor kiemelten fontos, hogy biztosítsuk nekik a megérdemelt nyugalmat.

A kutyák számára nemcsak a meleg megterhelő, hanem a páratartalom is. Ők – az emberekkel ellentétben – nem tudnak izzadni, nem tudnak e biológiai reakció által lehűlni. Erre az ő eszközük a lihegés – és emiatt is olyan fontos, hogy legyen nálunk víz és itató.

Korom arra is kitért, hogy több tényezőtől is függhet, hogy egy kutya hogyan bírja a meleget. Közrejátszik benne a méret, a szőrzet mennyisége, minősége és színe, ezeknél fogva pedig a fajta is. Alapvetően a nagyobb kutyáknak van nehezebb dolguk, hiszen az ő szívüknek többet kell dolgoznia ebben az időben (is). Azt gondolhatnánk, hogy ilyenkor kellemesebb rövidszőrű kutyának lenni, de nem így van: gyakran a nagy szőr védelmet nyújt a napsugárzás káros hatásai ellen. Ami a színt illeti, a fekete bundák természetesen jobban elnyelik a fényt, mint a világosabbak, így a sötét kutyáknak ilyenkor nehezebb dolguk van.

Nem lehet azonban általános szabályt felállítani: csak úgy, mint az emberek esetében, úgy a kutyáknál is van, amelyik élvezi a napfürdőt, míg egy másik szívesebben húzódik be az árnyékba.

Itt fontos megjegyezni, hogy ha a kutyánk ki is fekszik „napozni”, túl hosszú ideig ne hagyjuk, hogy süttesse magát, hiszen káros lehet – mindig biztosítsunk széljárta, árnyékos helyet neki!

Milyen intő jelekre figyeljünk?

Arról is szót ejtettünk, hogy milyen esetekben kell mindenképpen orvoshoz fordulnunk a négylábúnkkal.

„Először is észlelnünk kell azt, hogy a kutyának a meleggel van baja. Tipikusan ilyen eset, amikor otthon vagyunk, és a kutya úgy is liheg, hogy nincs kitéve intenzív terhelésnek, hogy nem történt körülötte semmi. Ha ehhez társul még az, hogy egészen üveges a tekintete és egy nem komfortos pozícióban fekszik, ott már probléma van.”

Ilyenkor azonnal kezdjük meg a hűtését a fent említett módszerrel: nedvesítsük be a bundáját! Ha ezután sem szűnik meg az állapot, azonnal állatorvoshoz kell vinnünk. Ugyanez a helyzet séta közben is, ugyanis ilyenkor is figyelnünk kell a lihegésre: amikor nagyon szaporává válik és túlzottnak látjuk a végzett mozgáshoz képest, akkor szintén a fent említett módon kell eljárnunk.

A legextrémebb hőségre adott reakciójuk az ájulás lehet, ami hőguta miatt következhet be. A legelső dolgunk ilyenkor, hogy lelocsoljuk vízzel, hogy a hűtés beinduljon, majd a lehető leghamarabb állatorvoshoz visszük. Amennyiben a locsolástól nem tér magához, a helyzet már sürgősségi szállítást igényel.

Fotó: Nima Sarram/Unsplash
Nyári kiruccanások

A téma kapcsán elsőként a kutya szállításáról beszéltünk: a nagy részük alapvetően szeret autóban utazni, hacsak nincs valamilyen rossz élményük ezzel kapcsolatban. Ez számukra egy olyan biztonságos közeg, ahol megnyugodhatnak, pihenhetnek, regenerálódhatnak, ráadásul eljutnak vele olyan helyekre, ahol nagyon szeretnek lenni.

Nyáron viszont a kocsi jelentős veszélyforrásnak számít.

Ez ugyanis egy szűk tér, amelynek hőmérséklete és páratartalma nagyon hirtelen fel tud emelkedni. Ha mégis kutyát szállítunk benne, akkor több óvintézkedést is tennünk kell. Menet közben járassuk a légkondit, ha ez nem adott, akkor ügyeljünk rá, hogy a levegő minden ablakon átjárhassa a járművet. Amennyiben megállunk, és a kutyánkat egy időre bent hagyjuk – bár ezt felügyelet nélkül ne tegyük –, ezt mindenképp árnyékos helyen, lehetőleg az összes ablakot 2-3 centiméterre lehúzva tegyük.

És ha már autózás, arról is beszéltünk, hogy merre érdemes indulni ebben az időszakban.

„Van egy hely, ami a nyarat tökéletessé teszi a kutyák számára, ez pedig nem más, mint minden olyan vízpart, ahol nedves lehet a bundájuk.”

Korom tapasztalatai szerint a vízparton a kutyáknak már nem számít a hőség, nem számít a nap, egy ilyen környezetben tökéletesen tudnak regenerálódni. Magunk is észrevehettük már: ha a kutyánk huzamosabb időn át nedvesen tartja a bundáját – legyen bármilyen hőség –, akkor igen magas energiaszintet tud elérni.

„Abban a pillanatban, ahogy egy vízpartra érkezünk, a kutya enerigaszintje kilő.”

Emiatt hajlamosak sokkal szertelenebben viselkedni, nehezebben kezelhetőek és így egymásra nézve könnyen megterhelővé válhatnak. Ebből akkor nem lehet probléma, ha a gazdi rendelkezik egy alapkontrollal a kutyája felett.

Egyszer viszont itt is elfáradnak, ilyenkor pedig kifeküdhetnek a napra pihenni, ami szintén jelentős veszélyforrásnak számít. A vizes közeg ugyanis nem jelenti azt, hogy ne kellene foglalkoznunk a meleggel: ha a négylábú kedvencünk huzamosabb időre kifekszik a napra, akár hőgutát is kaphat a homokban – vagy bármilyen forró felületű parton – pihenve.

Ha először megyünk vízpartra, akkor az egyik legfontosabb tanács, hogy türelmesen szoktassuk a kutyát a vízhez, hagyjuk, hogy megszeresse, semmiképp se erőltessük!

Ami magát az úszást illeti, Korom nyugtató hírrel szolgált a gazdáknak: a kutyák genetikájukból fakadóan tudnak úszni. Persze lehetnek kivételek, például a nagyobb izomtömegű kutyák esetében előfordulhat, hogy nem előre, hanem függőlegesen próbálkoznak: ilyenkor nem kell mást tennünk, mint a testüket a hasuk alatt megemelve megmutatni nekik, hogyan tudnak lebegni a vízen.

Ha pedig közös úszásra, fürdésre kerül a sor, érdemes tudni, hogy a kutyák hajlamosak ráúszni a gazdájukra, és egyszerű reflexből összekarmolni őket. Ebben természetesen nincs indulat vagy gonoszság, de igen kellemetlen lehet, ezért helyén kell kezelnünk. Korom tanácsa, hogy ilyenkor, ha felénk úszik a kutyánk, álljunk meg vele szemben, majd egy határozott mozdulattal toljuk el magunktól a nyakánál. Ha ezt néhány alkalommal megismételjük, a kutya megtanulja majd, hogy ezt többé ne csinálja.

Nyaralás kutyával

Elvigyük magunkkal a kutyát a családi nyaralásra vagy sem? Ez sokaknál visszatérő dilemma lehet, amire Korom egyszerű megoldást adott a válaszával:

„Akkor vigyük magunkkal, ha a nyaraláson legalább olyan körülményeket tudunk a kutya számára biztosítani, mint otthon.”

A tengerparton töltött délutánok természetesen számukra is élvezetesek, de például egy többórás városnézés a kánikulában már sokkal inkább terhelő, mint kellemes közös program. Persze ez utóbbi program sem lehet kizáró ok, ha a kutyát a szálláson hagyhatjuk – ami viszont csak akkor történhet meg, ha a kutyánk kondícionálva van a boxra.

Korom hosszan fejtegette a box jelentőségét, aminek jelenleg Magyarországon nincs nagy hagyománya, pedig igen hasznos találmány. Egyfajta biztonságos kuckót jelenthet a kutyánk számára, amennyiben mi azzá tesszük neki például azzal, hogy ott kap enni. Otthoni közegben töltsük fel számára pozitív élményekkel, legyen ez egy olyan hely, ahol a kutyánk mindig békére lelhet, soha ne erőltessük őt bele! Ehhez a szoktatáshoz akár 2-3 hónapra is szükségünk lehet, de mindenképpen megéri.

Amennyiben ezt otthon ügyesen kialakítjuk neki és megszereti a boxot, akkor hatalmas előnnyel bírunk majd: a lakás egy olyan darabja bármikor velünk utazhat, ahol a kutyánk mindig jól érzi magát.

Így sokkal több helyre el tudjuk vinni a kedvencünket és sokkal több közös élménnyel gazdagodhatunk együtt — nyáron vagy az év bármelyik szakában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A Bridgerton sminkese most elárult néhány komoly beauty-titkot a forgatásról – köztük azt is, mitől olyan hibátlan Sophie bőre
Nic Collins, a sorozat sminkmestere, végre megmutatta, hogyan érik el Sophie Baek irigylésre méltó, ragyogó bőrét. A trükk egy egyszerű keverési technika.


A szereplők ragyogása nem csak kosztüm kérdése: a Bridgerton 4. évadában Sophie Baek hibátlan bőre mögött fegyelmezett előkészítés, visszafogott textúrák és egy profi keverési trükk áll – közvetlenül a sorozat sminkfőnökétől. A Netflix nemrég tette elérhetővé a sorozat negyedik évadának első négy epizódját, amely Benedict Bridgerton és az új hősnő, Sophie Baek történetére fókuszál. A Daily Mail szerint a karakter szépsége a történetmesélés szerves része, ami a két világ közötti különbséget is hangsúlyozza.

Nic Collins, a sorozat haj- és sminktervezője elárulta, Sophie sminkjét szándékosan visszafogottra tervezték.

„A kedvenc részem Sophie megjelenésének megalkotásában az egész »lenti« világ felépítése volt, és annak biztosítása, hogy egyértelmű különbség legyen a két világ között.

Sophie sminkjének nagyon természetesnek és letisztultnak kellett lennie ahhoz képest, ahogyan a »fenti« szereplőket látjuk” – magyarázta a szakember.

A friss hatás elérése már jóval az alapozó felvitele előtt elkezdődött. „A bőrelőkészítés nagy része volt a reggeli rutinnak. A legtöbb napon nagyon korán voltak a sminkes hívások, ezért

egyenesen a hűtőből kivett cryo golyókat használtunk egy nyirokelvezető masszázshoz, hogy felébresszük az arcot. Ez egy annyira egyszerű dolog, de valóban meghatározza, hogyan néz ki a bőr egész nap”

– mondta Collins. Ezt követte a hidratálás egy Caudalie Beauty Elixir permettel és egy réteg Tatcha Dewy Skin Creammel. „Együtt hibátlan, »belülről ragyogó« alapot hoztak létre, ami azt jelentette, hogy a természetes smink erőfeszítés nélkülinek és valódinak tűnt a kamerán. Az egész arról szól, hogy megteremtsük azt a finom ragyogást, ami egyáltalán nem tűnik sminknek.”

Sophie legdrámaibb sminkje a maszkabálon látható, ahol az arcának nagy részét maszk takarja. „Mivel az arcának nagy része takarásban volt, igazán arra koncentráltam, hogy a szemek és az ajkak kiugorjanak.

Lágy definíciót adtunk a szemek köré, az ajkakat pedig hidratáltan és ragyogóan tartottuk”

– részletezte a sminkes. Az ajkak különösen központi szerepet kaptak. „Yerinnek már eleve gyönyörű ajkai vannak, ezért csak egy áttetsző színnel emeltem ki őket.”

A kulisszák mögött azonban akadtak nehézségek, különösen a maszkok helyén tartásával. „Határozottan alábecsültük, milyen trükkös lesz a maszkot pont jónak beállítani. Egy kis komédiává vált a forgatáson” – nevetett Collins.

Ahogy a szezon halad előre, Sophie sminkje is finoman átalakul, követve érzelmi útját.

„Annyit elárulhatok, hogy Sophie sminkje valóban átalakul a szezon során, követve a karakterívét.

A megjelenése tükrözi, hol tart érzelmileg, de ez mind nagyon finom. Apró változásokat fogtok észrevenni a színben, az intenzitásban és a ragyogásban, ahogy a magabiztossága nő.”

Ami pedig a tökéletes bőrt illeti, Collins egyetlen bevált technikára esküdött.

„A kedvenc módszerem a gyönyörű bőr létrehozására Sophie-n az volt, hogy összekevertem az alapozót egy ragyogásfokozó primerrel.”

Ezt a kombinációt a „hibátlan, természetes bőrhöz minden alkalommal bevethető” párosnak nevezett.

Via Daily Mail


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Hidegzuhany az Ozempic-kúra után: ezért jönnek vissza a leadott kilók kamatostul - mutatjuk a megoldást
Sokan a végső megoldást látták az Ozempicben, most pedig tehetetlenül nézik, ahogy visszajönnek a kilók. Egy spanyol orvos elmagyarázza a sokkoló biológiai okot és a lehetséges kiutat.


A fogyás gyors lehet, a visszahízás még gyorsabb – ez a hidegzuhany vár azokra, akik abbahagyják a népszerű Ozempic vagy Mounjaro injekciókat. A leadott kilók akár 80-90 százaléka is visszakúszhat, és velük együtt a korábban elért egészségügyi előnyök is semmivé válnak.

Egy friss, januári oxfordi kutatás szerint a gyógyszer elhagyása után a visszahízás üteme havonta akár 0,8 kilogrammot is elérhet.

A jelenség mögött egyszerű biológia áll. Dr. Gontrand López-Nava, a madridi HM Sanchinarro Egyetemi Kórház Endoszkópos Bariátriai Egységének igazgatója szerint a gyógyszerek az agy étvágyközpontjában fejtik ki hatásukat. „Ezek a GLP-1 gyógyszerek közvetlenül az agyban hatnak, blokkolva az étvágyat és a jóllakottságot jelző áramköröket. De ez a blokk csak addig működik, amíg a gyógyszert szedik” – magyarázta a szakértő. Amint a kezelés véget ér, az agy visszatér a régi működéséhez: a páciensek újra éhesnek érzik magukat, a jóllakottság érzése csökken, és rájönnek, hogy a szokásaik valójában nem változtak meg.

A visszahízás mértéke sokkoló. Dr. López-Nava a The British Medical Journalban megjelent metaanalízisre hivatkozva állítja, hogy a leadott súly 80-90 százaléka visszajön. Ezt támasztja alá a STEP 1 kísérlet kiterjesztett vizsgálata is, amely szerint

a gyógyszert elhagyók egy éven belül a leadott súly kétharmadát szedték vissza.

A legrosszabb pedig nem is a mérleg által mutatott szám. „A visszahízással a kardiometabolikus előnyök is eltűnnek” – figyelmeztet Dr. López-Nava, utalva arra, hogy a vércukor-, koleszterin- és vérnyomásértékek is visszaromolnak a kiinduló szintre.

A szakértő szerint a valódi megoldás a szokások megváltoztatása. „A megoldás egyik fele az, hogy segítünk a pácienseknek kontrollálni az éhséget, akár gyógyszerrel, akár endoszkópos bariátriai eljárásokkal. A másik fele viszont a bariátriai pszichológia és a táplálkozástudomány, mert a páciensek így tudják valóban megváltoztatni az életmódjukat és az ételhez fűződő viszonyukat” – hangsúlyozza Dr. López-Nava. A cél, hogy az evés ne az érzelmek – szorongás, gyász vagy ünneplés – levezetésére szolgáljon. Dán kutatások azt is kimutatták, hogy

a gyógyszeres kezelés melletti rendszeres, közepes vagy erős intenzitású testmozgás nemcsak az anyagcserét javítja, de a gyógyszer elhagyása után is segíthet mérsékelni a visszahízást.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a gyógyszeres kezelés hatalmas előrelépés, de önmagában csak egy mankó. Az elhízás krónikus betegség, nem az akaraterő hiánya, kezelése pedig nem egyetlen recept felírásával, hanem egy életre szóló tervvel lehetséges. Ez magában foglalja az orvosi, táplálkozási és pszichológiai támogatást, és a gyógyszereket is kizárólag orvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni.

Via ¡HOLA!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kutatók belenéztek az agyba ásítás közben, és nem hittek a szemüknek
Ausztrál kutatók azt hitték, tudják, mi történik ásításkor, de egy MRI-vizsgálat mindent a feje tetejére állított.


MRI-felvételek leplezték le: egyetlen ásítás teljesen más irányba tereli az agyat védő folyadékot, mint egy mély lélegzetvétel. Ausztrál kutatók jöttek rá a meglepő jelenségre egy friss tanulmány alapján, írta a ScienceAlert. A kutatócsoport 22 egészséges résztvevő fejét és nyakát vizsgálta MRI-vel, miközben ásítottak, mélyeket lélegeztek, vagy épp megpróbálták elfojtani az ásítást.

A felvételek kimutatták, hogy ásításkor az agy-gerincvelői folyadék (CSF) a koponyától a gerinc felé mozdult el.

Ez pont az ellenkezője annak, ami egy mély belégzésnél történik.

Mindkét cselekvés, az ásítás és a mély légzés is, fokozta az agyból kiáramló vér mennyiségét, helyet csinálva a friss vérnek. Az ásítás kezdeti szakaszában azonban az agyba áramló artériás vér mennyisége nagyjából egyharmadával megugrott. A kutatók azt is észrevették, hogy minden résztvevőnek volt egy rá jellemző, egyedi ásítási mintázata, ami minden alkalommal ismétlődött.

„Az ásítás a cerebrospinális folyadékot az ellenkező irányba mozgatta, mint egy mély lélegzetvétel” – mondta Adam Martinac idegtudós a New Scientist magazinnak. „És mi csak ültünk ott, hogy hűha, erre egyáltalán nem számítottunk.”

A nagy kérdés, hogy miért van ez a különbség.

A kutatók szerint az ásításnak különleges szerepe lehet az agy „kitakarításában”, vagyis a salakanyagok eltávolításában. Egy másik elmélet szerint az agy hűtését szolgálhatja.

Az agyhűtés elméletét korábbi adatok is alátámasztják, amelyek kapcsolatot találtak a környezeti hőmérséklet és az ásítások gyakorisága között. Az agyi salakanyag-eltávolítás, az úgynevezett glymphatikus rendszer kutatása egyre fontosabb terület, és más vizsgálatok már kimutatták, hogy

alvás közben a folyadékáramlás felerősödik az agyban.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. A tanulmányt még nem bírálták el független szakértők, és a megfigyelt hatás nem jelentkezett mindenkinél, a férfiaknál például ritkábban. Ezt azonban részben a mérőeszköz zavaró hatása is okozhatta. Az ásítás tehát jóval több lehet egy egyszerű reflexnél. Egy bonyolult, velünk született idegrendszeri program, amelynek pontos szerepét további kutatásoknak kell tisztáznia.

„Az ásítás egy rendkívül adaptív viselkedésnek tűnik, és élettani jelentőségének további kutatása gyümölcsöző lehet a központi idegrendszer homeosztázisának megértésében” – írják a szerzők.

Már csak az a kérdés, hogy amíg ezt cikket olvastad, hányszor kellett ásítanod?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Itt a krónikus hazudozók lebuktatásának új, alattomos módszere – kiderült, mit árul el a szenvedély
Egy friss brit kutatás trükkös, de zseniális módszert dolgozott ki a notórius hazudozók kiszűrésére: nem azt figyeli, mit mondanak, hanem hogyan.


A hazugságkutatás a kommunikációpszichológia Szent Grálja. Mindenki hazudik – ezt rég tudjuk, de nem mindegy, milyen gyakran, és milyen típusban. Van az apró, szociálisan elfogadott hazugság: „Nagyon jól áll ez az ing!”, „Sajnálom, aznap nem érek rá…” Ezek a kis füllentések valójában kenegetik az emberi kapcsolatokat. A másik véglet viszont a krónikus hazudozó:

aki úgy és olyan gyakran ferdít, hogy már-már a valóság is csak egy lehetőség neki a sok közül.

Ők azok, akiknek a szavában már senki sem bízik, és akikkel kapcsolatban egyre inkább az a kérdés: mitől ilyen kórosan allergiásak az igazságra?

Most a University of Portsmouth kutatói – élükön Sharon Leel pszichológussal – egy újfajta kísérleti módszert dolgoztak ki arra, hogy a krónikus hazudozók mikor és hogyan buknak le. A módszer neve: az Ördög ügyvédje-teszt. Az alapötlet annyira egyszerű, hogy szinte fáj: kérj meg valakit, hogy előbb érveljen a saját véleménye mellett, majd érveljen az ellenkezője mellett is. És nézd meg, mikor mondja szenvedélyesebben. Na, ott lesz az igazság.

Nem mindegy, milyen hazugságról beszélünk

A klasszikus hazugságvizsgálatok – például a poligráf vagy a szemmozgás-elemzés – mindig azt feltételezték, hogy valaki vagy igazat mond, vagy nem. A Portsmouth-i kutatás viszont egy finomabb réteghez nyúlt: az identitás szintjén lévő véleményhazugságokhoz, azaz ahhoz, amikor valaki a politikai, erkölcsi vagy társadalmi nézeteiről nem mond igazat. Tipikus helyzet: beszélgetsz valakivel, nem ismered jól, és a téma átcsúszik kényes terepre – mondjuk politikára. Először csak óvatosan puhatolózol, majd esetleg bele is mész egy kis hazugságba, nehogy összezördüljetek. De vajon ki az, aki csak udvariasságból „csúszik meg”, és ki az, aki alaptermészeténél fogva hajlamos a hazugságra?

Az ördög ügyvédje: egy új hazugságcsapda

Leel és munkatársai 170 résztvevővel dolgoztak, akiket videós Zoom-interjúkon keresztül kérdeztek meg véleményes kérdésekről – például, hogy bízhatunk-e a kormányban, vagy hogy a közterületi kamerák megsértik-e a magánszférát. A résztvevőket két csoportra osztották: egyik fele mondhatott igazat, a másiknak viszont hazudnia kellett.

Ezután mindenkitől azt kérték, hogy mondja el az álláspontját, majd érveljen az ellentétes nézőpont mellett is, mintha ő is azt vallaná.

Később megkérték őket, értékeljék, mennyit hazudtak, és mennyire gondolták, hogy az interjúztató elhitte nekik.

Az interjúkat hang- és videófelvétel alapján értékelték: hány érvet tudtak felsorakoztatni, mennyire voltak világosak, eredetiek, szenvedélyesek, és mennyire tűnt az egész hitelesnek. A legérdekesebb mérőszám: a szenvedély – azaz az, hogy valaki mennyire hisz abban, amit mond. Ez lett a legfontosabb különbség a hazudozók és az igazmondók között.

A lebukás kulcsa: a szenvedély hiánya

A kutatás azt találta, hogy a krónikus hazudozók meglepően simán eljátsszák az ördög ügyvédjét – tehát könnyen és folyékonyan tudnak az ellenkező vélemény mellett érvelni. Az igazmondóknak ez sokkal nehezebben ment, különösen akkor, ha részletes, példákkal alátámasztott magyarázatot kellett adniuk.

A különbség ott jelent meg igazán, amikor a szenvedélyességet mérték. A hazudozók, amikor nem az igazi nézetüket mondták, látványosan elvesztették a lendületüket. Nem világosan, nem meggyőzően, és legfőképp: nem szenvedéllyel beszéltek. Ahogy a kutatók fogalmaztak:

„Ha valaki olyan véleményt mond, amit igazán vall, abba szenvedélyt is visz. A hazudozók viszont, akik nem hisznek abban, amit mondanak, nem mutatnak szenvedélyt.”

A leglátványosabb különbségek akkor jelentkeztek, amikor bővebb kifejtést kértek: ilyenkor a krónikus hazudozók még inkább lebuktak – nem volt elég az ékesszólás, ha hiányzott mögüle az elhivatottság.

Így ismerhetsz fel te is egy hazudozót

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem kell többé mikrokifejezéseket figyelned, nem kell szemmozgást vagy gesztusokat elemezned – elég, ha hallgatod, ahogy a másik beszél.

A szenvedély az, ami nem hamisítható: ha valaki igazat mond, az felizzik. A hangja, a testtartása, a szóhasználata is átmegy egy másik regiszterbe.

Ha pedig kényszerből a másik oldal mellett kell érvelnie, egyből megtorpan, dadogni kezd, ismétli magát, vagy unott lesz. A szenvedély nem hazudik.

Éppen ezért a kutatás azt is javasolja, hogy ha tudni akarod, mit gondol valaki valójában – például egy párkapcsolat elején –, csak kérd meg, hogy játsszon ördög ügyvédjét. Érveljen az ellenkező vélemény mellett is. És csak figyelj: hol lobban fel a láng. Mert ott lesz az igazság.

A Leel-féle tanulmány új korszakot nyithat a hazugságkutatásban: nem a szándékos lebuktatásról szól, hanem arról, hogyan kényszeríthető ki az igazság egy olyan helyzetben, ahol nem lehet hazudni. Mert nem a konkrét tények érdekelnek, hanem az, hogy valaki miben hisz igazán. És erre nem feltétlenül az a válasz, amit mond – hanem az, ahogyan mondja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk