HÍREK
A Rovatból

Kósa: Skarlát ellen van védőoltás, a DNS-t a 70 években fedezték fel, a hidrogénmeghajtás pedig reménytelen

Szürreális interjút adott a volt debreceni polgármester az önkormányzat tévéjének.


A beszélgetés témája elvileg az volt, hogy Debrecenben vakcinagyár lesz, de erről nem sok szó esett. Viszont a felvétel felér egy kabaréval.

A fideszes politikus beszélt arról, hogy szerinte megverték a "másik fővárost", a skarlát ellen van védőoltás, illetve, hogy a DNS-t a 70-es években fedezték fel
- adta hírül a Debreciner, majd tételesen megcáfolta a politikus állításait.

A felvétel a kötelező brüsszelezéssel kezdődött, a 3. percben Kósa Lajos elmondta azt is, hogy az oltóanyaggyár létrehozása egy logikus lépés több okból is, ráadásul biztosan nem a koronavírus volt az első és utolsó járvány, ami miatt oltani kellene.

„Hiszen Magyarországon kötelező oltások vannak a különböző gyermekbetegségekre a TBC-től a Sabin-cseppeken át, ami a paralízisre vonatkozik, vagy a bárányhimlőig, vagy a skarlátig bezárólag, és eleddig egyébként ezeket importáltuk döntően az oroszoktól, tehát a magyar népesség döntő többsége orosz vakcinával van beoltva. Csak ezt '90 előtt senki nem kifogásolta.”

Ám a politikus állításával szemben az 1990-es évekig létezett vakcinagyártás (influenza ellen ma is gyártanak) Magyarországon, nem kizárólag importáltuk azokat. Azzal kapcsolatban az interneten nem sok információ lelhető fel, hogy a rendszerváltás előtt a lakosság milyen arányban részesült hazai gyártású és importált vakcinákból, kérdés tehát, hogy milyen forrás alapján állítja Kósa ismét, hogy a magyarok döntő többségét orosz vakcinával oltották be.

Abban valóban igaza van a politikusnak, hogy a bárányhimlő ellen van kötelező védőoltás (igaz, nem túl régóta, 2019 szeptemberétől), de

a skarlát (vörheny) ellen ma nem létezik oltóanyag. A skarlátot többnyire a Streptococcus pyogenes okozza, főként gyerekeket érint, és akár súlyos szövődményei is kialakulhatnak. A lezajlott betegség nem jelent egyértelmű védettséget, mindenesetre aki megfertőződik vele, azt antibiotikumokkal kezelik.

Az 5. percben arra a kérdésre, hogy miért Debrecenben hozzák létre a vakcinagyárat, Kósa azt válaszolja:

„két helyszín jött szóba komolyan, a két főváros: Budapest, Debrecen. Most megvertük a másik fővárost, mert Debrecenben lesz” - magyarázta Debrecen korábbi polgármestere.

Majd gondolatmenetét a 7. percben azzal folytatta, hogy Debrecen az egyeteme miatt is alkalmasabb a vakcinagyár létrehozására, mint Budapest.

„Nincs egységes egyetemi háttér: Budapesten egy szakegyetem van, a Semmelweis, és nem egy univerzitás, mint Debrecenben.”

Kósa érvelése abból a szempontból érdekes, hogy Budapesten az orvosi és a gyógyszerészi képzés valóban önálló egyetemen zajlik, azonban, ha a gyár létrehozásához más tudományágak bevonására is szükség van, a fővárosban más intézmények is működnek, amelyeket az állam bekapcsolhatna a folyamatba.

A műsornak még mindig csak a 11. percében járunk, amikor Kósa technológiai kérdésekbe bonyolódik bele.

„Fel van találva a világ legesleghatékonyabb, alternatív üzemanyaggal menő erőforrása? Igen, úgy hívják, hogy üzemanyagcella vagy hidrogéncella. Az összes űrtechnológiában ezt használják, ahol ez értelmes. Csak nem tudjuk gyártani. Mármint tudjuk gyártani, csak aranyáron. Ezzel nem lehet kiállni a közlekedésbe, mert ez reménytelen.”

A hidrogénmeghajtású közlekedés "reménytelenségét" mi sem cáfolja jobban, minthogy a japán Toyota gyár már több mint 10 ezer darabot adott el a világ első hidrogéncellás autójából, a Miraiból, idén pedig elkezdik a modell tömeggyártását. A cég előrejelzése szerint 2021-ben már Magyarországon is kapható lesz.

Az interjú közepén a fideszes képviselő azt igyekezett kifejteni, hogy a nyugat-európai és amerikai vakcinafejlesztők által használt technológiát még nem ismerjük annyira, mint a régi, a vírus legyengítésén alapuló módszereket.

Ekkor hangzik el a következő gondolatmenet:

„A géntechnológiával előállított gyógyszerek, oltóanyagokban nagy gyakorlat nincs, mert a géntechnológia is azért ipari méret... Korábban már volt, mert a DNS-t már a '70-es években... de... sőt talán... várjál csak, mikor is... most nem jut ez eszembe, de a '70-es évek környékén már felfedezték.”

Ami a DNS felfedezését illeti, 1869-ben tette meg a svájci Friedrich Miescher.

Ezt követően a politikus kritizálni kezdte azokat az ellenzéki képviselőket, akik tiltakoznak az ellen, hogy az uniós hatóság által nem engedélyezett vakcinákat használjanak Magyarországon.

„Gyártsák azt akár Biden irodájában, olyat nem hozunk be, amire a magyar szakemberek nem mondják azt, hogy biztonságos. Ha az Unió azt mondja, hogy biztonságos, de mi is megvizsgáljuk, mert azért egyelőre nem igázott le minket az Unió”
– fogalmaz Kósa.

Valójában amellett, hogy ellenzéki politikusok részéről egyetlen példát sem találni arra, hogy kifogásolták volna a magyar kutatók vizsgálatait.

A 18. percben aztán már a magyar kutatók tudását is összevetette „Brüsszellel”: „A magyar szürkeállomány – főleg a gyógyszeriparban meg az orvoslásban – kitűnő. Messze felveszik a versenyt, sőt jobbak is számos vonatkozásban, mint amit csinálnak Brüsszelben.”

Hogy pontosan mit csinálnak Brüsszelben az orvoslás és a gyógyszeripar terén, azt nem fejtette ki a képviselő.

A 21. percben Kósa még mindig brüsszelezik:

„Brüsszel is mellénézett már jónéhány dolgot. Soroljuk? A lengyel uborka hajlásszöge innentől kezdve lefele, felfele. A brüsszeli szabályozás abszurditását évekig lehetne sorolni.”

Valójában nincs uniós szabályozás se a lengyel, se a magyar uborka hajlásszögére vonatkozóan.

A műsorvezető a beszélgetés végéhez közeledve megkérdezte Kósa Lajost, hogy milyen biztatót tudna mondani a magyar vendéglátósok számára, akik közül sokan igencsak megsínylik a hosszú ideje tartó kötelező zárva tartást. A parlamenti képviselő erre így reagált:

„Mondjak jó hírt a vendéglősöknek? A magyar emberek márciusban is nagyon éhesek lesznek, és szeretnének sört inni, meg elmenni a barátaikkal jó konyhájú vendéglőkbe, és ott jól érezni magukat"
- jelentette ki Kósa Lajos.

VIDEÓ: A Fidesz országgyűlési képviselője Kósa Lajos nyilatkozata


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely: megüzenték neki a Fideszből, hogy ha indulna a 2026-os választáson, könnyebb lenne a főváros pénzügyeit rendezni
A főpolgármester szerint a kormányoldalon azt remélik, hogy ha elindul egy új, progresszív párttal, akkor megbontja az ellenzéki egységet.


Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormányoldalon abban bíznak, hogy a Pride politikai hatására elindul egy új, progresszív párttal, és így megbontja az ellenzéki egységet. Erről az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt.

Azt mondta, több ilyen üzenetet is kapott, és az egyiket egy fideszes háttérember közvetlenül az ATV stúdiójában fogalmazta meg. Hozzátette, olyan embereken keresztül is eljutottak hozzá ezek az üzenetek, akikkel napi kapcsolatban áll. Azt viszont nem árulta el, pontosan kitől származtak a célzások.

Karácsony úgy fogalmazott, ezeknek az üzeneteknek a lényege az volt, hogy könnyebb lenne a főváros pénzügyeit rendezni, ha a kormányváltás megakadályozása érdekében „felzavarná az ellenzéki állóvizet”.

Amikor arról kérdezték, hogy ez zsarolásnak tekinthető-e, azt mondta: „Nem, nem, de hát ez mégiscsak egy üzenet.”

Szerinte az utóbbi időszakban megszakadt a kapcsolat a főváros és a kormány között. Azok a miniszterek, akikkel korábban tárgyalt, már nem veszik fel a telefont, és az üzenetekre sem válaszolnak.

A kormány és Budapest jelenleg a szolidaritási hozzájárulás mértékéről tárgyal. A főváros szerint az adó jogszerűtlen, ezért nem fizeti be, a kormányzati elvonások miatt pedig eddig csak különböző jogi-pénzügyi megoldásokkal sikerült elkerülni a csődhelyzetet. A szolidaritási adó mértékét egyébként a székesfehérvári fideszes városvezetés is túlzónak tartja.

Karácsony Gergely a 2026-os választással kapcsolatban azt mondta:

„Én nem készülök a 2026-os parlamenti választás kapcsán semmilyen, az ellenzéki vagy a belpolitikát meghatározó dologra. Nyilván, abban vagyok érdekelt, hogy egy Budapest- és önkormányzatbarát kormánya legyen Magyarországnak, és ezt sokkal inkább látom egy ellenzéki győzelemtől, mint azt, hogy a kormány hirtelen ráeszmél arra, hogy eddig rossz úton járt. Viszont én nem tudok semmilyen politikai és erkölcstelen dílbe belemenni azért, hogy a városom egyébként megkapja azt, ami jár neki.”

Forrás: 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a legnépszerűbb politikus, Orbán Viktor a harmadik – itt a 21 Kutatóközpont friss listája
Karácsony 26-ról 30 százalékra lépett, Hadházy két pontot erősödött, a miniszterelnök-jelölti preferenciában Magyar hat ponttal előrébb tart.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 04.



A 21 Kutatóközpont augusztus végén 15 vezető politikus kedveltségét és ismertségét mérte. A kedveltségi arány azt mutatja, hányan látnák szívesen fontos politikai szerepben az adott politikust az ötfokú skálán a 4-es és 5-ös értékek alapján, írja a 24.hu.

Az erőviszonyok lényegében nem változtak az áprilisi kutatáshoz képest.

Magyar Péter 39 százalékkal az első. A második Hadházy Ákos 34 százalékkal, ami két százalékpontos erősödés. A harmadik Orbán Viktor, aki egy százalékponttal gyengült.

Hadházy eredménye azért figyelemre méltó, mert alacsonyabb ismertséggel érte el, mint az élmezőny többi tagja. Karácsony Gergely ugrott a legnagyobbat: 26-ról 30 százalékra lépett előre, ebben feltehetően szerepet játszott a Budapest Pride melletti kiállása.

Szijjártó Péter csak 1 százalékponttal maradt el Orbán Viktortól. A kormánypárti politikusok közül Gulyás Gergely 22, Lázár János 21 százalékon áll. Kocsis Máté 16 százalékon, és az ismertsége is alacsonyabb.

A Tisza Párt több politikusánál még alacsonyabb az ismertség. Tarr Zoltánt 51, Bódis Krisztinát 59 százalék ismeri, és az adatfelvétel egy időben zajlott a Tarról megjelent videók napirendre kerülésével. Magyaron kívül egyedül Ruszin-Szendi Romulusz tartozik az ismertebb tiszás politikusok közé, ő a hatodik helyen áll a népszerűségi rangsorban.

A mezőny végén a kispárti politikusok sorakoznak. Kovács Gergely 21 százalékos kedveltségen, Toroczkai László 13 százalékon, Dobrev Klára 10 százalékon áll. Dobrev ezzel is a dupláját éri el az előző DK-s pártelnök, Gyurcsány Ferenc népszerűségének, ám a vizsgált 15 politikus közül így is az utolsó.

Sulyok Tamás köztársasági elnök 13 százalékon áll, ami három százalékpontos csökkenés az áprilisi adathoz képest, ezzel az utolsó előtti.

A rendszerváltás óta jellemző volt, hogy az államfő vezeti a listát; ez Göncz Árpádnál, Mádl Ferencnél, Áder Jánosnál és Novák Katalinnál is így volt. Ennyire népszerűtlen és kevéssé ismert államfője a rendszerváltás után valószínűleg nem volt még Magyarországnak, kivéve talán Novák utolsó néhány hetét a kegyelmi ügy után.

A miniszterelnök-jelölti preferenciák is hasonló képet mutatnak, mint áprilisban. A teljes mintában Magyar Péter most 6 százalékponttal vezet Orbán Viktor előtt.

Ennek fő oka, hogy a mögötte egységesen felsorakozó Tisza-tábor nagyobb, mint az Orbánt egyöntetűen támogató Fidesz-bázis. Más pártok szavazói között Magyar egy kicsit népszerűbb, bár az előnye csökkent. Összességében Orbán hátránya ebben az összevetésben valamivel kisebb, mint amekkora a Fideszé a Tiszával szemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Történelmi rekord: egyetlen év alatt közel 1000 milliárddal gyarapodott a Mészáros család cégeinek értéke
Először szerepel a rangsorban ezermilliárd feletti becslés, tavaly még 627,5 milliárdnál tartott a csomag. A növekedés hátterében portfóliószintű eredményjavulás áll.


A Forbes közzétette a 25 legértékesebb magyar családi vállalkozás friss rangsorát, írja a Telex. A listán először jelent meg ezermilliárd forint fölötti becsült érték:

a Mészáros család vagyonát 1549,8 milliárd forintra teszi a lap.

A növekedés hátterében az áll, hogy tavaly szinte minden érdekeltségük jelentős eredményjavulást ért el. A becsült érték a 2024-es 627,5 milliárd forintról ugrott ekkorára. A Forbes összegzése szerint a nagy családi cégek többsége az inflációs válság és a recessziós félelmek idején is stabilan növekszik, a NER-közeli szereplők – köztük a Mészáros család – pedig messze kiemelkednek.

A Mészáros-érdekeltségek közül kiemelkedik az MBH Bank és az Opus Global Nyrt. Az utóbbihoz tartozik a magyar ellátás mintegy negyven százalékát lefedő energetikai portfólió (Opus Tigáz és Titász). Az Opus Global Nyrt. 48 milliárdos rekord adózott eredményt ért el, és 334 milliárddal növelte a tulajdonosok vagyonát. Az MBH Bankkal együtt közel 700 milliárd forintot tesznek ki a több mint harminc cégből álló portfólió összértékéből.

Íme az idei top 10 (a bővített lista a Forbes szeptemberi számában érhető el):

  1. Mészáros Csoport (1549,8 milliárd forint); tulajdonos: Mészáros család
  2. MPF Holding (501,8 milliárd forint); tulajdonos: Felcsuti család
  3. Bonafarm csoport (400 milliárd forint); tulajdonos: Csányi család
  4. Duna Aszfalt (234,4 milliárd forint); tulajdonos: Szíjj család
  5. Gránit Pólus csoport (176,6 milliárd forint); tulajdonos: Demján Sándor örökösei
  6. Hell Group Holding (175,2 milliárd forint); tulajdonos: Barabás család
  7. Master Good (172,2 milliárd forint); tulajdonos: Bárány család
  8. Jász-Plasztik (129,3 milliárd forint); tulajdonos: Kasza család
  9. Budapesti Ingatlan (BIF) Nyrt. (piaci érték: 121,7 milliárd forint); tulajdonos: Schmidt–Ungár család
  10. Kész Holding Zrt. (piaci érték: 102,4 milliárd forint); tulajdonos: Varga család

A lista hatodik helyén álló Hell Group Holding egy helyet javított a tavalyihoz képest. A cég a héten pert indított a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ellen. Állításuk szerint a TASZ „valótlan, pontatlan, félrevezető állításokat” közölt a Forbes ellen indított pereikről, amelyekben a jogvédő szervezet képviselte a magazint.

A Barabás család vállalata tavaly évek után újra felkerült a Forbes listájára. 2024 márciusában – több mint négy év után – döntés született a Fővárosi Törvényszéken a Hell tulajdonosai és a Forbes kiadója közötti polgári perben. Az energiaital-cég 2019-ben indított pert a leggazdagabb magyar milliárdosokat szerepeltető lista miatt, amelyen név szerint említették a Hell tulajdonosait. A jogerős, idén februári ítélet szerint a Forbes listáján megjelenhetnek a Hell-tulajdonosok nevei is. Ezt követően a Hell tulajdonosai tízmilliós sérelemdíjat, nyilvános bocsánatkérést és a róluk szóló tartalmak eltávolítását követelték a TASZ-tól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lengyel külügyminiszter Szijjártónak: Úgy tűnik, a másik csapatban játszol, Péter
A magyar külügyminiszter a pekingi díszszemlén Putyin, Hszi és Kim társaságában masírozott. A NATO/EU-vezetők közül rajta kívül csak Robert Fico tűnt fel.


„Úgy tűnik, a másik csapatban játszol, Péter” – írta Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter ahhoz a fotóhoz, amelyen Szijjártó Péter a pekingi katonai parádén Kim Dzsongun, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin társaságában vonul, vette észre a Telex.

Szijjártó a díszszemle után a magyar–kínai gazdasági együttműködés fejlesztéséről tárgyalt Kínában. Szerinte Magyarország és Kína most a kétoldalú együttműködés rekordidőszakát éli, és a felek készen állnak ennek folytatására, a kapcsolatok további mélyítésére.

Kína tíz év után újra megrendezte a második világháború lezárását ünneplő katonai parádét. A pekingi Tienanmen téri ünnepségre a NATO- és az EU-tagok közül csak Szijjártó Péter és Robert Fico szlovák kormányfő ment el.

A magyar és a lengyel kormány Donald Tusk hatalomra kerülése óta nincs jó viszonyban, a kapcsolatot oda-vissza szólogatások jellemzik. Legutóbb heves szóváltás alakult ki a két külügyminiszter között, miután Szijjártó a Barátság vezeték elleni támadásról posztolt az X-en.


Link másolása
KÖVESS MINKET: