HÍREK
A Rovatból

Kósa: Skarlát ellen van védőoltás, a DNS-t a 70 években fedezték fel, a hidrogénmeghajtás pedig reménytelen

Szürreális interjút adott a volt debreceni polgármester az önkormányzat tévéjének.


A beszélgetés témája elvileg az volt, hogy Debrecenben vakcinagyár lesz, de erről nem sok szó esett. Viszont a felvétel felér egy kabaréval.

A fideszes politikus beszélt arról, hogy szerinte megverték a "másik fővárost", a skarlát ellen van védőoltás, illetve, hogy a DNS-t a 70-es években fedezték fel
- adta hírül a Debreciner, majd tételesen megcáfolta a politikus állításait.

A felvétel a kötelező brüsszelezéssel kezdődött, a 3. percben Kósa Lajos elmondta azt is, hogy az oltóanyaggyár létrehozása egy logikus lépés több okból is, ráadásul biztosan nem a koronavírus volt az első és utolsó járvány, ami miatt oltani kellene.

„Hiszen Magyarországon kötelező oltások vannak a különböző gyermekbetegségekre a TBC-től a Sabin-cseppeken át, ami a paralízisre vonatkozik, vagy a bárányhimlőig, vagy a skarlátig bezárólag, és eleddig egyébként ezeket importáltuk döntően az oroszoktól, tehát a magyar népesség döntő többsége orosz vakcinával van beoltva. Csak ezt '90 előtt senki nem kifogásolta.”

Ám a politikus állításával szemben az 1990-es évekig létezett vakcinagyártás (influenza ellen ma is gyártanak) Magyarországon, nem kizárólag importáltuk azokat. Azzal kapcsolatban az interneten nem sok információ lelhető fel, hogy a rendszerváltás előtt a lakosság milyen arányban részesült hazai gyártású és importált vakcinákból, kérdés tehát, hogy milyen forrás alapján állítja Kósa ismét, hogy a magyarok döntő többségét orosz vakcinával oltották be.

Abban valóban igaza van a politikusnak, hogy a bárányhimlő ellen van kötelező védőoltás (igaz, nem túl régóta, 2019 szeptemberétől), de

a skarlát (vörheny) ellen ma nem létezik oltóanyag. A skarlátot többnyire a Streptococcus pyogenes okozza, főként gyerekeket érint, és akár súlyos szövődményei is kialakulhatnak. A lezajlott betegség nem jelent egyértelmű védettséget, mindenesetre aki megfertőződik vele, azt antibiotikumokkal kezelik.

Az 5. percben arra a kérdésre, hogy miért Debrecenben hozzák létre a vakcinagyárat, Kósa azt válaszolja:

„két helyszín jött szóba komolyan, a két főváros: Budapest, Debrecen. Most megvertük a másik fővárost, mert Debrecenben lesz” - magyarázta Debrecen korábbi polgármestere.

Majd gondolatmenetét a 7. percben azzal folytatta, hogy Debrecen az egyeteme miatt is alkalmasabb a vakcinagyár létrehozására, mint Budapest.

„Nincs egységes egyetemi háttér: Budapesten egy szakegyetem van, a Semmelweis, és nem egy univerzitás, mint Debrecenben.”

Kósa érvelése abból a szempontból érdekes, hogy Budapesten az orvosi és a gyógyszerészi képzés valóban önálló egyetemen zajlik, azonban, ha a gyár létrehozásához más tudományágak bevonására is szükség van, a fővárosban más intézmények is működnek, amelyeket az állam bekapcsolhatna a folyamatba.

A műsornak még mindig csak a 11. percében járunk, amikor Kósa technológiai kérdésekbe bonyolódik bele.

„Fel van találva a világ legesleghatékonyabb, alternatív üzemanyaggal menő erőforrása? Igen, úgy hívják, hogy üzemanyagcella vagy hidrogéncella. Az összes űrtechnológiában ezt használják, ahol ez értelmes. Csak nem tudjuk gyártani. Mármint tudjuk gyártani, csak aranyáron. Ezzel nem lehet kiállni a közlekedésbe, mert ez reménytelen.”

A hidrogénmeghajtású közlekedés "reménytelenségét" mi sem cáfolja jobban, minthogy a japán Toyota gyár már több mint 10 ezer darabot adott el a világ első hidrogéncellás autójából, a Miraiból, idén pedig elkezdik a modell tömeggyártását. A cég előrejelzése szerint 2021-ben már Magyarországon is kapható lesz.

Az interjú közepén a fideszes képviselő azt igyekezett kifejteni, hogy a nyugat-európai és amerikai vakcinafejlesztők által használt technológiát még nem ismerjük annyira, mint a régi, a vírus legyengítésén alapuló módszereket.

Ekkor hangzik el a következő gondolatmenet:

„A géntechnológiával előállított gyógyszerek, oltóanyagokban nagy gyakorlat nincs, mert a géntechnológia is azért ipari méret... Korábban már volt, mert a DNS-t már a '70-es években... de... sőt talán... várjál csak, mikor is... most nem jut ez eszembe, de a '70-es évek környékén már felfedezték.”

Ami a DNS felfedezését illeti, 1869-ben tette meg a svájci Friedrich Miescher.

Ezt követően a politikus kritizálni kezdte azokat az ellenzéki képviselőket, akik tiltakoznak az ellen, hogy az uniós hatóság által nem engedélyezett vakcinákat használjanak Magyarországon.

„Gyártsák azt akár Biden irodájában, olyat nem hozunk be, amire a magyar szakemberek nem mondják azt, hogy biztonságos. Ha az Unió azt mondja, hogy biztonságos, de mi is megvizsgáljuk, mert azért egyelőre nem igázott le minket az Unió”
– fogalmaz Kósa.

Valójában amellett, hogy ellenzéki politikusok részéről egyetlen példát sem találni arra, hogy kifogásolták volna a magyar kutatók vizsgálatait.

A 18. percben aztán már a magyar kutatók tudását is összevetette „Brüsszellel”: „A magyar szürkeállomány – főleg a gyógyszeriparban meg az orvoslásban – kitűnő. Messze felveszik a versenyt, sőt jobbak is számos vonatkozásban, mint amit csinálnak Brüsszelben.”

Hogy pontosan mit csinálnak Brüsszelben az orvoslás és a gyógyszeripar terén, azt nem fejtette ki a képviselő.

A 21. percben Kósa még mindig brüsszelezik:

„Brüsszel is mellénézett már jónéhány dolgot. Soroljuk? A lengyel uborka hajlásszöge innentől kezdve lefele, felfele. A brüsszeli szabályozás abszurditását évekig lehetne sorolni.”

Valójában nincs uniós szabályozás se a lengyel, se a magyar uborka hajlásszögére vonatkozóan.

A műsorvezető a beszélgetés végéhez közeledve megkérdezte Kósa Lajost, hogy milyen biztatót tudna mondani a magyar vendéglátósok számára, akik közül sokan igencsak megsínylik a hosszú ideje tartó kötelező zárva tartást. A parlamenti képviselő erre így reagált:

„Mondjak jó hírt a vendéglősöknek? A magyar emberek márciusban is nagyon éhesek lesznek, és szeretnének sört inni, meg elmenni a barátaikkal jó konyhájú vendéglőkbe, és ott jól érezni magukat"
- jelentette ki Kósa Lajos.

VIDEÓ: A Fidesz országgyűlési képviselője Kósa Lajos nyilatkozata


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Tíz évvel lőtt mellé Rogán Antal csapata – Orbán Viktor honlapján a 2016-os évértékelő jelent meg
A miniszterelnok.hu-n a Várkert Bazárban elhangzott friss beszéd helyett tévedésből a tíz évvel korábbi szöveg volt olvasható. A hibát a Kabinetiroda is elismerte, azóta javították az oldalt.


Egy adminisztratív hiba miatt órákra összecsúszott a múlt és a jelen Orbán Viktor miniszterelnök honlapján: a február 14-i évértékelő beszédének szövege helyett sokáig a tíz évvel korábbié szerepelt.

A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda jelezte, hogy a 2016. február 28-án elmondott beszéd szövegét tették közzé 2026-osként

– írta a 24.hu.

A hibát azóta javították, így már a Várkert Bazárban tartott 27. évértékelő írott változata is megerősíti, hogy a miniszterelnök arra számít, 2026 a győzelem éve lesz a családoknak, a jobboldalnak, a Fidesznek és Magyarországnak. Beszédében azt is kiemelte, hogy az egész évszázad Európa megaláztatásáról fog szólni, ha pedig a „Tisza–Brüsszel–nagytőke koalíció” kormányra kerül, az kizsebeli a magyar családokat. Idén a közvetlen veszélyforrást már Brüsszelben nevezte meg. „A putyinozás primitív és komolytalan. Brüsszel azonban kézzel fogható valóság és közvetlen veszélyforrás” – hangzott el a beszédben.

A lap egy képet is közölt a bakiról!

Mint írják, tíz éve, 2016. február 28-án a kiemelt téma még a migrációs veszély és az uniós vezetők bírálata volt, mondván, nem néznek szembe a valósággal. Akkor a miniszterelnök a veszélyt a népvándorlással azonosította, és jelezte, hogy veszély fenyegeti a pénzügyi stabilitást, a gazdasági felzárkózást, a nemzeti külpolitikát, a közrendet és a nemzeti kultúrát is. Úgy fogalmazott:

„Ideje különválogatni azt, ami van, és azt, ami szeretnénk, ha lenne. Ideje elengedni az illúziókat, a mégoly emelkedett elméleteket, az ideológiákat és a délibábos álmokat.”

A miniszterelnöki évértékelőre egy nappal később, február 15-én reagált Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki szintén évértékelőt tartott. Beszédében európai irányt hangsúlyozott, nyilvános miniszterelnök-jelölti vitát sürgetett, és bejelentette, hogy a választásig hátralévő időben országjárásra indul. „56 nap van hátra, itt állunk a győzelem kapujában, lépjünk be rajta” – mondta Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szijjártó: tripla rezsit és ezer forintos benzint fizetnénk Orbán-Trump-barátság nélkül
Szijjártó Péter Marco Rubio amerikai külügyminiszter budapesti látogatása után értékelte a magyar-amerikai kapcsolatokat. A miniszter szerint a jó viszony garantálja az olcsó orosz energiaimportot és a rezsicsökkentés megvédését.


Szijjártó Péter szerint ha Donald Trump és Orbán Viktor nem lennének barátok, a magyaroknak ma triplaannyi rezsit kellene fizetniük. A külügyminiszter Orbán Viktor miniszterelnök és Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatója után beszélt erről – írta a 24.hu.

A sajtótájékoztatón Marco Rubio is arról beszélt, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok új aranykorukat élik, és kijelentette, Magyarország nem elszigetelt. Az amerikai diplomata szerint Donald Trump elkötelezett Orbán Viktor sikere mellett, mert az az amerikai sikereket is jelenti.

Rubio elmondta, hogy ha Magyarországot bármilyen baj érné, az Egyesült Államok segítene, a pénzügyek területén is, hozzátéve, amíg Orbán a miniszterelnök, az Egyesült Államok érdekelt Magyarország sikerében. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy Donald Trump ellátogat-e az április 12-i választás előtt Magyarországra, hogy Orbán mellett kampányoljon.

A találkozót követően Szijjártó Péter már arról beszélt, hogy a magyar–amerikai stratégiai együttműködés nem létezne ilyen szinten, ha nem állna fenn személyes barátság Orbán és Donald Trump között. „Az amerikai külügyminiszter világossá tette, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat és az elnök is abban érdekelt, hogy a stratégiai együttműködés Magyarország és az Egyesült Államok között fennmaradjon” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette, Rubio látogatása bizonyítja, hogy Trump az Orbán Viktorral fennálló barátsága okán egyezett bele abba, hogy Magyarország továbbra is olcsó orosz kőolajat és földgázt vásárolhasson, „s így garantálható legyen a rezsicsökkentés megóvása”.

Szijjártó ebből azt a következtetést vonta le, hogy ha a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök nem lennének barátok, akkor mára a magyar embereknek a rezsiköltségek háromszorosát kellene fizetniük, és a benzinár is ezer forintra kúszott volna fel.

A külügyminiszter szerint a két ország folytatja azokat a megbeszéléseket is, amelyek a pénzügyi együttműködés új formáinak konkrét kidolgozásáról szólnak, utalva egy lehetséges amerikai pénzügyi védőpajzsra.

Szijjártó Péter bejelentette azt is, hogy a két ország fontos megállapodást írt alá az atomenergetikai együttműködésről. Leszögezte, Magyarországnak „abszolút nemzeti érdeke a nukleáris kapacitások bővítése”, mert csak így lehet biztonságosan és olcsón fedezni a növekvő áramigényt.

„Erre most az amerikaiakkal szövetséget kötöttünk. A nukleáris energia terén új technológiák kerülnek kidolgozásra, eddig ismeretlen, eddig nem is remélt újabb technológiák. És hogy ezen technológiákból Magyarország is a lehető leggyorsabban profitálhasson, most az amerikaiakkal kötöttünk egy fontos megállapodást, hiszen ezen technológiáknak egy részét éppen Amerikában dolgozzák ki”

– fejtette ki.

A miniszter szavait azzal zárta, hogy a nap világossá tette, a magyar-amerikai együttműködés egy személyes kapcsolaton álló stratégiai együttműködés, amelynek fenntartása Magyarországnak abszolút érdeke.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A kormányhivatal törvénytelenül titkolja, mit találtak a gödi akkugyárban egy tavalyi ellenőrzés során, a NAIH a jegyzőkönyv kiadására kötelezte őket
Tordai Bence a gödi gyár tetején lévő fekete por miatt kérte ki a 2025-ös ellenőrzés jegyzőkönyvét, amit nem adtak ki. A kormányhivatalnak 30 napja van teljesíteni a NAIH felszólítását, különben per jöhet.


Törvénytelenül titkolja a Pest Vármegyei Kormányhivatal, hogy mit találtak a hatóságok a gödi Samsung-gyárban egy tavalyi ellenőrzés során – mondta ki Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A hatóság szerint a kormányhivatal megsértette Tordai Bence közérdekű adatok megismeréséhez való jogát, amikor nem adta ki a 2025. március 4-én tartott hatósági ellenőrzés jegyzőkönyvét – írja a Telex.

A hivatalnak haladéktalanul el kell küldenie a dokumentumot a képviselőnek, és 30 napon belül igazolnia is kell, hogy ezt megtette. A felszólító határozatot február 9-én vette át a kormányhivatal, ha nem teljesítik, Tordai a bírósághoz fordulhat.

Szintén ez a lap írt arról korábban, hogy a gyár tetején fekete elszíneződés jelent meg.

Erről azt állította korábban a kormány, hogy nem mérgező grafit okozta, a részletes vizsgálati dokumentumokat azonban nem hozták nyilvánosságra. Tordai Bence független országgyűlési képviselő ezért kikérte a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvét, ám a kormányhivatal ezt megtagadta.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a válaszában azt is kiemelte, hogy 2025 májusa óta hivatalból külön monitoringeljárásban is vizsgálja a kormányhivatal környezeti információkra vonatkozó adatmegtagadási gyakorlatát, de ez az ellenőrzés még tart.

A kormányhivatal egy korábbi, az MTI-nek küldött közleményében azt állította: „a Samsung gyár működése nem veszélyeztette a környezetet”, és hivatkozott egy február 3-i kúriai döntésre, amely alapján a gyár visszakapta egységes környezethasználati engedélyét.

A gödi gyár ügye azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy a Telex tényfeltáró cikke szerint a gyár több pontján 2021 és 2023 között a határértéket esetenként 275-szörösen, illetve 510-szeresen meghaladó mértékben mutattak ki rákkeltő porokat. A cikk szerint a témáról titkosszolgálati jelentés is készült, amely kormányülés elé került. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a cikket álhírnek nevezte és jogi lépéseket helyezett kilátásba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
135 km/órás orkán csapott le a Balatonra, de a viharos, cudar napoknak nincs vége, mediterrán ciklon érkezik hóval, széllel
A sarkvidéki levegőt hozott szél Öskü térségében fújt a legerősebben. A folytatásban is újabb frontok és egy bizonytalan pályájú ciklon alakítja az időjárást.


Orkán erejű széllel és sarkvidéki hideggel csapott le a hétvégén egy hidegfront Magyarországra, de a viharos napok sora ezzel nem ért véget:

a héten újabb frontok és egy mediterrán ciklon is alakítja az időjárást.

Vasárnap egy hidegfront haladt át az országon, amely a HungaroMet tájékoztatása szerint sokfelé viharos, a Bakonyban és a Balatonnál pedig orkán erejű szelet hozott. Öskü térségében 135,7 km/órás széllökést is mértek, a vihar pedig fakidőlések és felsővezetéki hibák miatt a dunántúli közlekedésben is fennakadásokat okozott. A front hatására nagyjából tíz fokkal esett vissza a hőmérséklet, és miután a szél éjszakára veszített erejéből, hétfő reggelre mindenütt fagypont alá hűlt a levegő.

Hétfőn egy front miatt növekszik meg a felhőzet, délutántól pedig nyugat felől vegyes halmazállapotú csapadék érkezik. Az előrejelzés szerint északabbra havazás, míg délebbre eső valószínű.

Kedden az ország időjárását egy kettős ciklonális hatás alakítja: egy új ciklon tőlünk délre, egy elöregedő pedig északabbra helyezkedik el. A két rendszer közé ékelődve az áramlás ismét északiasra fordul, a csapadékhajlam pedig napközben csökken.

Szerdán átmenetileg nyugodtabb időre számíthatunk, a légkör kissé stabilizálódik.

A hét második felében azonban ismét változás jön, csütörtökön egy mediterrán ciklon éri el hazánkat, ami többfelé kiadós mennyiségű csapadékot hozhat.

Ez vár ránk a következő napokban:

Bizonytalan az időjárási helyzet, de jókora hőmérsékleti kontraszt, eső mellett hó érkezése körvönalazódik csütörtökre és péntekre - írja az Időkép.

Mivel újra mediterrán ciklon alakítja majd időjárásunkat, így nehéz megmondani, mi vár ránk. A ciklon általában kiszámíthatóan vonul át rajtunk, a mediterrán társaik olyanok, mint (általában) a művészlelkek: hirtelen bukkannak fel, hatalmas energiákat mozgatnak meg és az utolsó pillanatban is képesek váltani. Utóbbi a ciklonok esetében természetesen a mozgásirányra vonatkozik - írják. Most újra egy ilyen közelít felénk. A magasabb légrétegekben délnyugat felől először az enyhébb légtömegek érkeznek csütörtökön, majd péntekre virradóra északnyugat felől léphet be a hideg, ami kiszorítja a meleget a társágből. Emiatt várható, hogy a hőmérsékleti értéket tekintve jókora kontraszt alakulhat ki az ország északi-északkeleti és déli, délnyugati fele között. Az északi határszélen fagypont közelében maradhat, míg délen akár 10 fokot meghaladó hőmérséklet is elképzelhető.

Csütörtökön és pénteken többször is várható csapadék, eleinte eső, majd a hideggel egyre többfelé hó jöhet. Megmaradó hóra az ország északi, északkeleti felén számítunk, itt akár 5-10-15 centit meghaladó hó is hullhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET: