Nagyot fordult a világ két hét leforgása alatt. Amit akkor sokan médiahisztinek gondoltak, de a megfontoltabb véleményalkotók is egy komoly, de jól kezelhető problémaként beszéltek róla, mára súlyos következményekkel járó, mindenkitől fegyelmezett erőfeszítéseket igénylő válsághelyzetté nőtte ki magát. Aminek jelenleg az elején vagyunk, és nem látjuk még, hol van a vége. Amire továbbra sincs szükség, az a pánik. Helyette megfontolt, összehangolt és fegyelmezett cselekvésre van szükség minden magyar (és európai, illetve más országbeli) állampolgártól. Racionális cselekvés azonban csak megfelelő és tényszerű információk alapján lehetséges. Összeszedtük tehát a legfontosabb kérdéseket és a ma tudható válaszokat. FONTOS: ezek március 15-én érvényes tények és előrejelzések, melyek a jövőben biztosan változni, pontosodni fognak.

1. Hol tart a járvány Európában?

Európában ezidáig 48.869 esetet regisztráltak. Közülük 2.691-en már meggyógyultak, és 1.814-en elhunytak, így a jelenleg fertőzött emberek száma 44.364. A legsúlyosabb a helyzet Olaszországban, ahol ma 17.863 embert ápolnak, de Spanyolországban, Németországban és Franciaországban is 4-6 ezer közötti a fertőzöttek száma.

2. Kínában tényleg lecsengőben van ez az egész?

Nagyon megtévesztő lenne így fogalmazni. Kínában a világtörténelem egyik legkeményebb karanténját vezették be a 10 milliós (!) Vuhan városára, és a 60 milliós Hubei tartományra. Az élet a mi mércénkkel nézve lényegében megállt ezeken a helyeken az elmúlt hetekben. Így sikerült több mint egy hónap leforgása alatt minimalizálniuk az új megbetegedések számát. Azonban jelenleg nem tudjuk, mi fog történni Kínában, ha lazítanak a karanténon, ezért felelőtlenség lenne azt mondani, hogy Kína túl van a járványon.

3. Mi a helyzet Magyarországon?

A magyar adatok március 15. délutánján 32 fertőzött, akik közül sajnálatos módon egy 75 éves férfi nemrég elhunyt. (Március 16-i adatok szerint már 39 fertőzött van - a szerk.)

4. Ha csak 32 fertőzött van és ők is karanténban, akkor miért kell ekkora óvintézkedés itthon?

Itt van az első dolog, amit az elégtelen kormányzati kommunikáció miatt sajnos kevesen tudatosítanak. Hazánkban feltehetően jóval több fertőzött van ma, mint a hatóságok által ismert és közölt 32 fő.

Mivel azonban a vírus lappangási időszaka 7-12 nap, addig nem okoz tüneteket, ezért ezek a fertőzött emberek nem kerülnek az egészségügy látókörébe, így a hivatalos statisztikákban sincsenek benne. Sajnos előfordul, hogy már ez alatt a lappangási időszak alatt is fertőznek, ami tovább gyorsítja a vírus terjedését.

5. Ezek szerint lehet, hogy az ismerőseim körében is van fertőzött, de se ő, se én nem tudok róla?

Így van. Annál is inkább, mert – és ez a jó hír – a vírus az esetek legalább 80%-ában semmilyen vagy csak nagyon enyhe tüneteket okoz (egy könnyebb náthához hasonlóan). Azok az emberek, akiknél semmilyen tünet nem jelenik meg, mert az immunrendszere könnyedén legyűri a vírust, lehet, hogy sosem tudják meg, hogy fertőzöttek voltak. Ez jó hír abból a szempontból, hogy mennyire veszélyes a vírus az egészségünkre. De rossz hír a fertőzőképessége szempontjából, mivel

a lappangási időszak és a tünetmentesség ellenére ezek az emberek is terjeszthetik a vírust – ha más nem, a kezükön, és az általuk megfogott tárgyakon keresztül.

6. Mennyire veszélyes a vírus által okozott betegség?

A hivatalos statisztikák szerint a kimutatott fertőzöttek 80-85%-a semmilyen vagy enyhe tünetekkel megússza a fertőzést. Kórházi ápolást az esetek kb. 15%-a igényel. A vírus halálozási rátája jelenleg 3% körül mozog, de mivel a jelenlegi fertőzötteknél még nem tudjuk a kimenetet, ez a járvány előrehaladtával változhat. Összehasonlításképpen: a szezonális influenza halálozási aránya 0,1% alatti.

7. Tényleg csak az idősekre és a betegekre veszélyes?

A 60, de különösen a 70 feletti korosztályban sokkal magasabb a halálozási arány (15% feletti), ami azt is jelenti, hogy az ez alatti korosztályokra lényegesen kevésbé veszélyes. Hasonlóképp, leginkább azok az emberek veszítik életüket a betegségben, akik már előtte is valamilyen súlyos betegséggel (pl. rák, komoly szív-érrendszeri megbetegedések) szenvedtek. Tévedés lenne azonban azt mondani, hogy kizárólag számukra veszélyes a kórokozó. Sajnos a fiatalabb korosztályokban is okozott már súlyos megbetegedést és nem egyszer halált is az elmúlt hetekben-hónapokban.

8. De mire jó az, ha mindent bezárunk? Ez tényleg megállítja a vírus terjedését?

Itt van a másik pont, ahol gyakoriak a félreértések. Részben azért, mert jelenleg nem tudjuk megjósolni a korlátozó intézkedések hatását, részben pedig azért, mert a kormány nem kommunikálja világosan a terveit. Fontos ugyanis kimondani: jelenlegi tudásunk szerint az ún. társas távolságtartás nem állítja meg, hanem jelentősen lelassíthatja a vírus terjedését Magyarországon (és a világ más országaiban).

9. Mire jó a vírus terjedésének lassítása, ha nem tudjuk megállítani?

A terjedés lassítása a legfontosabb eredmény, amit a különböző korlátozásokkal (iskolabezárások, rendezvények betiltása, határzárak, repülőjáratok leállítása stb.) el tudunk érni. Az egészségügy ugyanis képes lehet arra, hogy ellássa a megbetegedett embereket, de csak akkor, ha azok száma az egészségügyi rendszer kapacitásai alatt marad. Ha mindenki hirtelen, szinte egyszerre betegedne meg, nem lenne elég kórházi ágy, felszerelés, orvos és ápoló annak a 15%-nak az ellátására, akinek erre valóban szüksége lenne. Ha viszont lassan, folyamatosan „esik át” rajta a lakosság, akkor – bár továbbra is zsúfoltság várható az egészségügyben – kezelhető méretű maradhat a járvány.

10. De hát már most is elég leterhelt az egészségügy, nem?

Pont erről van szó. Éppen ezért kell elérnünk, hogy a további terhelés, ami elkerülhetetlen, legalább ne legyen hirtelen és radikális mértékű. Annak ugyanis nemcsak az a veszélye, hogy a vírussal fertőzött embereket nem tudják ellátni a kórházakban. Hanem az is, hogy az egyéb betegségeket, műtéteket, baleseti sérüléseket sem tudják majd megfelelő színvonalon kezelni.

EZÉRT KIEMELKEDŐEN FONTOS, HOGY BETARTSUNK MINDEN, EMBEREK KÖZTI ÉRINTKEZÉST KORLÁTOZÓ, ILLETVE HIGIÉNIAI SZABÁLYOZÁST.