HÍREK
A Rovatból

Koronavírus – egymást érik a szigorítások, szükségállapot, kijárási tilalom, mozik, színházak, vendéglátóhelyek zárása Európa országaiban

Spanyolországban szükségállapot és éjszakai lakhelyelhagyási tilalom, Olaszországban este 6-kor bezárnak a vendéglátóhelyek, Horvátország kötelezővé teszi a maszk viselését nyílt térben is.


Európában egymást érik a szigorítások, a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében változatos intézkedéseket léptettek életbe több országban is holnaptól.

Spanyolország

A spanyol kormány vasárnap ismét szükségállapot elrendeléséről döntött, amely törvényi keretet biztosít az éjszakai kijárási tilalom bevezetéséhez.

"Rendkívüli helyzetben élünk.(...) Azért rendeltünk el újból szükségállapotot, mert a fertőzések megfékezéséhez és a vírus feltartóztatásához ez a leghatékonyabb eszköz"

- fogalmazott Pedro Sánchez miniszterelnök a kormány rendkívüli ülése után tartott madridi sajtótájékoztatón.

Hozzátette: az ország 17 tartománya és két észak-afrikai exklávéja közül 11 kérvényezte ezt a lépést a kormánynál az elmúlt néhány napban.

A járvány miatt országos szükségállapot bevezetésére legutóbb március közepén került sor, a spanyol parlament ezt összesen hatszor hosszabbította meg és fenntartotta egészen június 21-ig.

Míg a tavaszi intézkedéssel lakhelyelhagyási tilalom is együtt járt, most csak az éjszakai kijárást korlátozzák, általánosságban este 23 órától másnap reggel 6 óráig, amelynek kezdetét és végét a tartományok saját hatáskörben módosíthatják plusz-mínusz egy órával.

Az egyetlen kivételt a Kanári-szigetek jelentik, ahol a kedvező járványügyi adatok miatt nem lép életbe korlátozás. Több európai ország, például Nagy-Britannia, Németország és Svédország épp feloldotta a karantén-kötelezettséget a spanyol szigetekről érkezőkkel szemben.

Pedro Sánchez, epidemiológiai szakértőkre hivatkozva, elmondta: a járvány második hulláma nagyban eltér az elsőtől, kevesebb a halálos áldozat, alacsonyabb a fertőzöttek átlagéletkora és kisebb az egészségügyre nehezedő nyomás, ezért most más típusú intézkedésekre van szükség.

A spanyol hatóságok szerint jelenleg az illegális utcai és házibulik okozzák a legtöbb problémát. Például a madridi városi rendőrség adatai szerint a múlt hétvégén több mint 300 összejövetelen kellett intézkedniük.

A miniszterelnök elmondta: hatnál többen nem gyűlhetnek össze sehol sem, kivéve, ha együtt élő családtagokról van szó. A most országossá váló szabályt már több tartomány bevezette korábban.

A további járványügyi tilalmakról, mint például a szabad mozgás területi korlátozása, a tartományok maguk dönthetnek.

Olaszország

A vendéglátóhelyek este hat órai bezárását jelentette be a koronavírus-járvány elleni újabb szigorításként vasárnapi sajtótájékoztatóján Giuseppe Conte olasz miniszterelnök, arra kérve a lakosságot, hogy csak munkavégzés vagy iskolába járás miatt hagyja el otthonát.

Az újabb intézkedések országosan vasárnap éjféltől lépnek életbe, és november 24-ig érvényesek.

A bárok, presszók, fagylaltozók, éttermek és más vendéglátóhelyek esti zárását 18 órára tették, és a korlátozás a hét minden napjára vonatkozik. Az éttermekben minden asztalnál legfeljebb négy vendég foglalhat helyet, kivéve ha ugyanannak a családnak több tagjáról van szó. Betiltották az utcán vagy szabadtéren történő étel- és italfogyasztást. Az étel házhozszállítás éjfélig engedélyezett.

Ismét bezárják Olaszországban a mozikat, színházakat, koncerttermeket, edzőtermeket, uszodákat, diszkókat és játéktermeket. A múzeumok nyitva maradnak.

Szüneteltetik az amatőr csapatsportokat. Tilos lesz mostantól a hivatalos és magán jellegű rendezvények, ünnepek rendezése, közöttük a házibuli, az esküvői ebéd és a jelenléttel tartott konferenciák is.

Horvátország

Horvátország hétfő éjféltől két hétig újabb szigorításokat léptet életbe, korlátozza a rendezvényeken részt vevők maximális létszámát, tilos lesz alkoholt árulni éjfél és reggel hat óra között, továbbá kötelező lesz a maszk viselése nyílt térben is - közölte vasárnapi sajtótájékoztatóján a válságstáb.

A szigorításokról azután döntött a testület, hogy a héten sorra dőltek meg a korábbi csúcsok az újonnan regisztrált fertőzöttek számában, és egyre több embernek van szüksége kórházi ellátásra.

Davor Bozinovic belügyminiszter, a válságstáb vezetője ismertetése szerint

ötven fő felett tilosak lesznek a nyilvános összejövetelek, esküvőkön, temetéseken legfeljebb 30-an, más magánjellegű rendezvényeken legfeljebb 15-en vehetnek részt. A sporteseményeket nézők nélkül lehet csak megrendezni, abban az esetben, ha nem tartható be a 1,5 méteres távolság, és nyitott térben is kötelező lesz a maszk viselése. Éjféltől reggel hat óráig tilos lesz szeszesitalt árulni.

Ez utóbbit a válságstáb azzal magyarázta, hogy miután egy korábbi rendelet miatt a vendéglátóhelyeknek legkésőbb éjfélkor be kell zárniuk, sokan a benzinkutakon és éjjel-nappali boltokban vásárolnak szeszesitalokat, amit azt követően köztereken fogyasztanak el.

Vili Beros egészségügyi miniszter elmondta: a legnagyobb kihívás az egészségügyi rendszer túlterheltsége. Bejelentette, hogy a jövő héten újra felszerelik az Arena Zágráb sportcsarnokban még tavasszal kialakított ezer férőhelyes ideiglenes kórházat is.

Az egészségügyi minisztérium szombaton felhívást tett közzé, amiben arra kéri a nyugdíjas orvosokat és szakképzett kórházi ápolókat, hogy álljanak ismét munkába.

A válságstáb jelentése szerint egy nap alatt, vasárnapra 2421-gyel nőtt és elérte a 36 380-at az azonosított fertőzöttek száma. Nyolc ember meghalt, a járvány halálos áldozatainak száma így 437-re nőtt. Kórházban 825 beteget ápolnak, közülük 58-an vannak lélegeztetőgépen.

Szlovénia

A szomszédos Szlovéniában a kormány által vasárnap közzétett adatok szerint szombaton 1675-tel 22 952-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Öt beteg meghalt, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 240-re nőtt. A diagnosztizált betegek közül 508-an vannak kórházban, közülük 71-et ápolnak intenzív osztályon.

Tomaz Gantar szlovén egészségügyi miniszter bejelentette: két hétig beszüntetnek minden olyan egészségügyi szolgáltatást, amely nem sürgős jellegű, és elsőbbségben részesítik a Covid-19-betegségben szenvedő betegek ellátását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Újabb vezetőcsere: Leváltották a Magyar Pétert is védő Készenléti Rendőrség parancsnokát
Markó Attila István rendőr dandártábornok vette át a Készenléti Rendőrség irányítását a belügyminiszter döntése nyomán. Az új parancsnok a BRFK-tól érkezik.


Csütörtökön a belügyminiszter felmentette Tarcsa Csabát, és pénteki hatállyal Markó Attila Istvánt nevezte ki a Készenléti Rendőrség parancsnokának - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.

Markó Attila István rendőr dandártábornok eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon töltött be rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciót.

Az új belügyminiszter sorcserét hajt végre a rendőri vezetésben, korábban felmentette Terdik Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, helyére Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes került, de az Országos Rendőr-főkapitányság élén is változás történt, szerdán iktatták be Mecser Tamás új országos főkapitányt, akiről már egy hete azt pletykálták, hogy ő veheti át az ORFK irányítását.

A Készenléti Rendőrség az országos rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alatt álló, országos hatáskörű szerv. Feladatai közé tartozik a tömegrendezvények biztosítása, a határőrizeti feladatok támogatása, védett létesítmények őrzése, és alá tartozik a Nemzeti Nyomozó Iroda is, amely a legkomolyabb bűnügyekben nyomoz.

Május 4-én az új miniszterelnök, Magyar Péter bejelentette, hogy személyi védelmét a Terrorelhárítási Központ helyett a jövőben a Készenléti Rendőrség látja el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Civil szervezetek szerint követhetetlenül került 117 milliárd forint a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül a civil szektorhoz
Egy civil koalíció felmérése szerint 117 milliárd forintnyi állami támogatás sorsa átláthatatlan a Nemzeti Együttműködési Alapnál. A 665 szervezet megkérdezésével készült jelentés a politikai befolyást is vizsgálta, a válaszadók többsége szerint a NEA nem pártsemleges.


Tizennégy év alatt 117 milliárd forint került túlnyomórészt átláthatatlan módon a civil szektorhoz a Nemzeti Együttműködési Alapon (NEA) keresztül – ez a legfőbb megállapítása annak a friss felmérésnek, amelyet a Civilek Új Alapon nevű, 12 szervezetet tömörítő koalíció készített. A kezdeményezés azért jött létre, hogy felülvizsgálja az állami alap működését, ehhez országszerte 665 szervezetet kérdeztek meg.

A csütörtökön közzétett jelentés szerint a NEA súlyos politikai befolyás alatt működik.

A támogatások egy része nem tekinthető teljesen pártsemlegesnek – ezzel a megállapítással a válaszadók 58 százaléka, de még a NEA által támogatott szervezetek 52 százaléka is egyetértett.

A politikai befolyás jeleként említik, hogy a NEA Tanács alapító elnöke Csizmadia László, a Békemeneteket szervező CÖF/CÖKA vezetője volt, a legtöbb forrást elnyerő szervezetek többsége pedig egyértelműen a Fideszhez kötődik – írja a 444.hu. A koalíció szerint a működés átláthatóságát az is gyengítette, hogy hosszú ideig nem készült nyilvános, kereshető nyerteslista a döntésekről.

A jelentés ugyanakkor árnyalja is a képet: a megkérdezettek szerint a NEA a magyar civil társadalom alapvető támogatási forrása, a válaszadók 58 százaléka szerint a rendszernek egyaránt vannak pozitív és negatív elemei. Az állami támogatást szerintük meg kell őrizni, de a civil szervezetek valós szükségletei alapján kell átalakítani.

Az elmúlt tíz évben a legtöbb támogatást, 69,4 millió forintot az Itthon, Szülőföldön, Fiatalon Egyesület kapta, amelynek alapítója, Kiss András a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei közgyűlés Fidesz–KDNP-frakciójának tagja és a KDNP ifjúsági szervezetének alelnöke.

A NEA a Miniszterelnökség felügyelete alatt álló Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez tartozik. Kulcsszereplői voltak Szalay-Bobrovniczky Vince (címlapkép) a civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, és Gulyás Gergely egykori tárcavezető is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordult az eltávolítására irányuló tervek miatt, Magyar Péter szerint ez „szánalom kategória”
Sulyok azt akarja megtudni a testülettől, alkotmányos-e egy olyan módosítás, amely közjogi méltóságok elmozdítására irányul. A miniszterelnök azonnal válaszolt a köztársasági elnök bejelentésére.


Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő az utóbbi hetek politikai nyilatkozatai nyomán lépett, amelyek alapján a Tisza Párt Alaptörvény-módosítással mozdítana el több közjogi méltóságot, köztük őt is a hivatalából. A köztársasági elnök az Alaptörvény „absztrakt értelmezését” kérte az Alkotmánybíróságtól – írja a Telex.

A Sándor-palota közleménye szerint az elnök azt szeretné tisztázni, hogy alkotmányos-e egy olyan alaptörvény-módosítás, amely nem általános szabályokat fektet le, hanem konkrét helyzeteket old meg. Sulyok szerint „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”.

A közlemény szerint „jelen helyzetben tisztázandó alkotmányjogi kérdésként merül fel, hogy az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e az olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek.”

Az államfő a közleményében jelezte, hogy a mostani lépése mellett abban is bízik, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének, a Velencei Bizottságnak a véleménye is segíti majd a kialakult „alkotmányos konfliktus” rendezését. Sulyok múlt csütörtökön jelentette be, hogy a testülethez fordult, amely szerinte sürgős eljárás keretében vizsgálja a helyzetet.

A bejelentésre Magyar Péter miniszterelnök az államfő Facebook-bejegyzése alatt reagált.

„Ez már tényleg a szánalom kategória - írja a kormányfő, aki szerint „Sulyok Tamás soha nem állt ki a bántalmazott gyerekek, a megtámadott civilek, művészek, bírák vagy újságírók mellett. Soha nem szólalt fel a jogállam rombolása, vagy az ország kifosztása, ellenzéki politikusok titkosszolgálati megfigyelése ellen. De a saját pozíciója és havi hatmilliós fizetése védelmében naponta 5 helyre elfut panaszkodni. Eközben Magyarország legnépszerűtlenebb közszereplője…”

Mint ismert, a Tisza Párt április 12-i, kétharmados választási győzelme után Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást a lemondásra. Miután az elnök a május 31-i határidőig nem távozott, a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a kétharmados felhatalmazásával módosítani fogja az Alaptörvényt a „jogállam helyreállítása” érdekében.

Egyes alkotmányjogászok szerint a kormány terve jogilag kivitelezhető lehet, mivel éppen a Fidesz által korábban hozott szabályok miatt az Alkotmánybíróság tartalmilag nem vizsgálhatja (!) az Alaptörvény módosítását, csak az elfogadás módját.

A kormány terveit az ellenzékbe szorult Fidesz élesen bírálta, Gulyás Gergely frakcióvezető szerint a Tisza Párt „diktatúrák módszerével” akarja eltávolítani az államfőt, a Sándor-palota elé pedig szimpátiatüntetést szerveztek, amelyet Orbán Viktor is támogatott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Bárki hazaviheti a Nemzeti Hitvallást a hivatalokból, Ruff Bálintnak adtam a Miniszterelnökség példányát
Életbe lépett a kormányhatározat, lekerül a Nemzeti Hitvallás a közintézmények faláról. A Fidesz–KDNP a lépést az alkotmányosság elleni támadásnak nevezte.


Magyar Péter azt írja, hogy

„Mától eltávolításra kerül a közintézményekből a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének egyik szimbóluma, az úgynevezett Nemzeti Hitvallás”

A miniszterelnök hozzátette, a Miniszterelnökségen lévő példányt Ruff Bálintnak ajándékozta, mert szerinte nála jó helyen lesz a nappaliban. A posztot azzal a felhívással zárta, hogy

aki szeretne egy igazi NER-kordokumentumot az unokáinak, az most bármelyik hivatalban leveheti a falról. „Siess, mert gyorsan el fognak fogyni” – tette hozzá.

A bejelentést követően kormány döntése csütörtökön a Magyar Közlönyben is megjelent, hivatalossá téve, hogy a közintézményekből el kell távolítani a táblákat.

Nemzeti Hitvallás a fideszes Alaptörvény bevezető része, az előző kormány tetette ki az ezt ábrázoló képeket a közintézményekben. A volt kormánypártok, a Fidesz és a KDNP ma tiltakoztak a lépés ellen, „alkotmányosság elleni újabb támadásként” értékelve az intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk