HÍREK
A Rovatból

Könnyek között kért bocsánatot a párizsi terrorkommandó életben maradt tagja

„Tudom, hogy a gyűlölet megmarad. De azt kérem önöktől, hogy mérséklettel utáljanak. Kérem, hogy bocsássanak meg nekem” – mondta.


Salah Abdeslam, a 2015. november 13-i, 131 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja pénteki, utolsó meghallgatásának végén bocsánatot kért a terrortámadás minden áldozatától a párizsi különleges esküdtszéken.

"Szeretném részvétemet kifejezni, és bocsánatot kérek minden áldozattól" - mondta a 32 éves francia állampolgárságú vádlott könnyekkel a szemében. "Tudom, hogy a gyűlölet megmarad. De azt kérem önöktől, hogy mérséklettel utáljanak. Kérem, hogy bocsássanak meg nekem" - tette hozzá sírva, a hallgatóság felé fordulva.

Salah Abdeslam utolsó meghallgatása szerda délután kezdődött, és péntek délután ért véget a védelem kérdéseivel.

A per fővádlottja az elmúlt három napban végig azt állította, hogy Párizs északi részén, a XVIII. kerületben egy kávéházban kellett volna magát felrobbantania, de az utolsó pillanatban meggondolta magát, mert a körülötte szórakozó fiatalok önmagára emlékeztették, és meg akarta kímélni az életüket.

"Sajnálja, hogy nem volt bátorsága végigcsinálni?" - kérdezte a vádlottól az egyik ügyvédje, Olivia Ronen.

"Nem sajnálom, nem öltem meg senkit, és én se haltam meg" - válaszolta Abdeslam. Ezután a fővádlott az anyja fájdalmáról beszélve kezdett el sírni.

"Szeretném elmondani, hogy november 13. (a terrortámadás napja) története az áldozatok vérével íródott. Ez az ő történetük, és annak én is részese vagyok. A sorsuk hozzám kötődött, és az én sorsom hozzájuk" - mondta remegő hangon a vádlott, mielőtt bocsánatot kért az áldozatokról.

Salah Abdeslam bocsánatot kért a per azon három gyanúsítottjától is, akik azért kerültek a vádlottak padjára, mert a merényletek után segítettek neki visszajutni Párizsból Brüsszelbe, ahol az elfogása előtt négy hónapig bujkált.

"Nem akartam őket belerángatni" - mondta, miközben az egyik szabadlábon védekező segítője könnyezve kiment a tárgyalóteremből.

"Tudom, hogy ez nem fogja önöket meggyógyítani. De ha ezzel jót teszek, ha egyetlen áldozatnak jót tudok tenni, akkor számomra az már győzelem" - mondta Abdeslam, mielőtt az esküdtszék elnöke felfüggesztette a tárgyalást.

A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Ezután az egyik déli elővárosban, Chatillonban töltötte az éjszakát. A robbanóövét, amellyel a nyomozók feltételezése szerint nem egy kávéházban, hanem a metróban kellett volna felrobbantania magát, tíz nappal később ebben az elővárosban találták meg egy kukában.

Egy szakértői vélemény megállapította, hogy a robbanóöv nem működött, de az nem volt megállapítható, hogy a dzsihadista megpróbálta-e működésbe hozni vagy sem. Egy utóbb megtalált, az Iszlám Államhoz intézett levelében Abdeslam azt írta, hogy megpróbálta működésbe hozni a robbanóövet, de az nem működött.

Abdeslam a nyomozás alatt hallgatott, a per kezdete óta többször is szót kért, együttműködően viselkedett, de sokáig elsősorban azért, hogy igazolja a merényleteket. Az utolsó meghallgatásán viszont elmondta, hogy Abdelhamid Abaaoudtól, a terrorkommandó vezetőjétől, aki a gyerekkori barátja volt, két nappal a merényletek előtt, 2015. november 11-én értesült a támadás tervéről, akkor jelölte ki őt öngyilkos merénylőnek Abaaoud és a bátyja, Brahim Abdeslam, aki maga is tagja volt a terrorkommandónak.

A terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített.

A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, abban a támadásban 32-en vesztették életüket.

A különleges esküdtszék előtt húsz vádlottnak kell felelnie, Salah Abdeslamon kívül további 13-an ülnek a vádlottak padján, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók és közvetítők. Hárman szabadlábon védekezhetnek, de valamennyiükre életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki a vádpontok alapján.

A további hat gyanúsított, a terrortámadás kitervelői, feltételezhetően már nincsenek életben, meghaltak az iszlamista harcokban Szíriában, illetve a nemzetközi koalíció erői célzott támadásokban megölték őket, de távollétükben őket is elítéli majd a párizsi esküdtszék. Ítélethirdetés június végén várható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.


Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.

- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,

és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.

A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.

Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.

A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” - Kapitány István szerint 8–10 százalékkal erősebb lehetne a GDP
A gazdasági és energetikai miniszter egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy a korrupciónak mérhető ára van. Szerinte enélkül ma 8–10 százalékkal is erősebb lehetne a magyar GDP, ezért elszámoltatást ígért.


Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.

„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”

– írta.

Úgy fogalmazott, azért érkezett a politikába, mert volt egy korszak, amikor túl sokan hitték azt, hogy a közpénz magánvagyon, és a felelősség nem létezik.

Gazdasági és energetikai miniszterként úgy látja, ha az elmúlt években nem a korrupció, hanem a magyar érdek, a tisztességes verseny és a valódi teljesítmény lett volna az első, ma Magyarország GDP-je akár 8–10 százalékkal is erősebb lehetne.

„Ennek a korszaknak vége. Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar emberek április 12-én történelmi felhatalmazást adtak az elszámoltatásra, hogy aki meglopta a hazát, annak jogállami keretek között, a hatóságok előtt kelljen felelnie.

Kapitány sajnálatosnak nevezte, hogy a volt kormánypárti képviselők közül sokan még mindig egy alternatív valóságban élnek, ahol szerintük minden rendben volt, és Magyarország nem maradt le európai barátaihoz képest.

Ezért van szükség a „Tisztító Tűz műveletre”, hogy mindenkinek újra világos legyen: a közpénz a magyar embereké, a hatalom szolgálat, a felelősséget pedig senki nem kerülheti el.

„Ez a valódi rendszerváltás lényege. És mi erre kaptuk a felhatalmazást” – zárta bejegyzését.

A kormány június 9-én nyújtotta be azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely többek között a vagyonnyilatkozatok részletezését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozza, és amelyhez múlt csütörtökön módosításokat is benyújtottak. Szintén június 9-én vitatta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslatot, amelyet a kormányoldal „politikai bunkósbotnak” nevezett, míg a Fidesz szuverenitási aggályokat fogalmazott meg. Kapitány eközben a saját területén is lépett: június 11-én leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és Gerendás Jánost nevezte ki, akinek első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.

Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy

a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik

– írta a 444.hu.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.

A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.

„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.

Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”

A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.

Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.

Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.

A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog
A miniszterelnök a 444-nek azt mondta: a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek. A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



A miniszterelnök kifejezett kérése, hogy a Tisza frakcióülésein a miniszterek is vegyenek részt, azok is, akik nem országgyűlési képviselők, hogy ezzel is gyorsítsák az információáramlást. A kormány egy kihelyezett ülést is szervez, ahol jelen lesznek a Tisza frakcióvezetői is, hogy kérdezhessenek és részt vehessenek a vitában – többek között erről beszélt a 444-nek adott interjújában Magyar Péter.

A kormányfő szerint a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek.

Magyar Péter hétfőn a parlamentben jelentette be, hogy egy átfogó politikai és jogi akciót indítanak Tisztítótűz művelet néven, amellyel „tégláról téglára, bűnözőről bűnözőre” haladva szabadítanák meg az államot a korrupciótól.

A kormányfő szerint ezzel az akcióval fogják megszabadítani az országot „a gazdasági és a politikai maffiától”.

Ennek egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása lesz, amelynek vezetői rendőri védelmet kapnának. A kormány emellett kezdeményezi az Alaptörvény 17. módosítását is, amelynek része Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, tizenkét éves korlát bevezetése az országgyűlési képviselői mandátumra, valamint 70 éves felső korhatár az alkotmánybíráknak.

A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.

A „Facebook-kormányzás” vádjára Magyar azt mondta, az, hogy közvetlenül és első kézből tájékoztatják az embereket, nem jelenti azt, hogy „mást nem csinálnak”.

A közmédiával kapcsolatban úgy fogalmazott, voltak arra utaló jelek, hogy a jelenlegi vezetés önként távozik, de ez végül nem történt meg.

Szerinte a parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog.

A kormányfő beszélt a háttérben dolgozó kulcsemberekről is. Ruff Bálint miniszterről azt mondta, bár kevesebbet szerepel, „sok érdemi munkát végez” a frakció, a kormány és a minisztériumok közötti egyeztetésekben. A napi működésről elmondta, hogy Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó is rendszeresen ott ül a kormányüléseken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk