Kiss Ambrus: Év végére fizetésképtelenné válhat a fővárosi önkormányzat
A főpolgármester-helyettes szerint, ha az államtól továbbra sem érkezik meg a közösségi közlekedés számára a költségvetési törvényben biztosított 12 milliárd forintos támogatás vagy újra beüt a járvány, akkor „kezelhetetlenné válik Budapest pénzügyi helyzete”.
"Az első féléves adatok alapján minden kétséget kizárva kijelenthető:
ha nem avatkozunk most közbe, a fővárosi önkormányzat az év végére fizetésképtelenné válik"
- mondta a Népszavának adott interjújában Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki hozzátette: azért, hogy ezt elkerüljék, alaposan bele kell nyúlniuk a költségvetésbe, ugyanakkor így is maradt két nagy kockázati tényező, amelyek a városvezetéstől függetlenül továbbra is fennállnak.
Kiss Ambrus az egyik tényezőként a közösségi közlekedés számára a költségvetési törvényben biztosított 12 milliárd forintos támogatást említette, amely még mindig nem érkezett meg, így most az önkormányzat előlegez havi egymilliárd forintot a BKK-nak. A másik tényező szerinte a járvány.
"A negyedik hullám intézményekre és a közösségi közlekedésre gyakorolt hatásait egyelőre megbecsülni sem lehet. Ezekkel nem számolva látok egy szűk mezsgyét arra, hogy folyószámlahitel tartozás nélkül zárjuk le az idei évet. De ha a fenti két tényező közül bármelyik is érvényesül, akkor kezelhetetlenné válik Budapest pénzügyi helyzete"
- fogalmazott a főpolgármester-helyettes.
Kiss Ambrus arról is beszélt, hogy a fővárosnak hozzá kell nyúlni a 25 milliárd forintos folyószámlahitel-kerethez.
"A legfrissebb számokból azt látom, hogy minden működésre fordítható állampapírunk és készpénzünk elfogy szeptember 4-re, így onnantól kezdve folyószámlahitel-keretből működik a város"
- mondja, majd hozzátette:
"Ha minden jól megy ez csak két hétig tart, mivel megérkezik az iparűzési adóelőleg második része. Onnantól viszont újra csak apasztjuk a pénzt. Év végére a végszámla bizonyos áldozatok árán kihozható nullára. Ha viszont nem érkezik meg a normatíva, vagy újabb lezárások lesznek a járvány miatt, akkor sok milliárdos hitellel indítjuk a jövő évet, ami sértené a gazdasági stabilitási törvényt".
Arra kérdésre, előfordulhat-e, hogy a város nem tudja kifizetni a béreket, úgy válaszolt: "Bérekkel, munkahelyekkel nem lehet szórakozni".
"Olyan nem lesz, hogy a munkavállalóink nem kapják meg a bérüket. Ha technikai értelemben csődhelyzet állna elő, akkor sokkal inkább a kormánynak fizetendő pénzeket kellene visszatartani, ha már ők is ezt teszik"
- fogalmazott a főpolgármester-helyettes.
"Az első féléves adatok alapján minden kétséget kizárva kijelenthető:
ha nem avatkozunk most közbe, a fővárosi önkormányzat az év végére fizetésképtelenné válik"
- mondta a Népszavának adott interjújában Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki hozzátette: azért, hogy ezt elkerüljék, alaposan bele kell nyúlniuk a költségvetésbe, ugyanakkor így is maradt két nagy kockázati tényező, amelyek a városvezetéstől függetlenül továbbra is fennállnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fehér füst szállt fel néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
A pápaválasztó konklávén 133, nyolcvanévesnél fiatalabb bíboros vett részt, az eredményes választáshoz kétharmados többségre volt szükség.
A füst felszállása után az új pápa kilétét Dominique Mamberti protodiakónus bíboros jelentette be a vatikáni palotának a Szent Péter térre néző pápai erkélyéről. Ezek alapján az új pápa, az amerikai Robert Francis Prevost lett, aki XIV. Leó néven vezeti majd a katolikus egyházat.
Robert Francis Prevost 1955. szeptember 14-én született Chicagóban. Amerikai származású katolikus bíboros és az Ágoston-rend tagja. Pápává választásáig a Püspöki Dikasztérium prefektusa, valamint a Latin-Amerikáért felelős Pápai Bizottság elnöke volt.
Az új pápa külön-külön üdvözölte a bíborosokat, megölelte őket, és később velük vacsorázik - közölte a Vatikán.
Az egyház egységét jelzi, hogy a bíborosoknak csak négy szavazási fordulóra volt szükségük az új pápa megválasztásához - vélte Giuseppe Versaldi olasz bíboros újságíróknak nyilatkozva a Vatikán sajtóhivatalában.
Fehér füst szállt fel néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
A pápaválasztó konklávén 133, nyolcvanévesnél fiatalabb bíboros vett részt, az eredményes választáshoz kétharmados többségre volt szükség.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kicsoda Robert Francis Prevost, aki első amerikaiként lett pápa?
A 69 éves egyházfő reformszellemű, és jól ismeri a katolikus egyház megosztottságait. Latin-amerikai tapasztalata is fontos szerepet játszhat a folytatásban.
Már a bejelentés előtt is ünnepi hangulat uralkodott a Vatikánban: a Szent Péter téren összegyűlt tömeg lelkesen skandálta, hogy „Éljen a pápa!”
Robert Prevost, aki mostantól a XIV. Leó nevet viseli, 69 éves, és ő lett a 267. pápa, aki elfoglalja Szent Péter trónját. 1955-ben született az Egyesült Államokban, Chicagóban. Már gyerekként bekapcsolódott az egyházi életbe, ministránsként szolgált, majd 1982-ben pappá szentelték, írja összefoglalójában a BBC.
Pályafutása hamar nemzetközi irányt vett: harmincéves korában Peruba költözött, ahol az Ágoston-rendi misszió tagjaként kezdett dolgozni. Később érseki kinevezést kapott, majd Ferenc pápa püspökké nevezte ki Chiclayóban, egy évvel azután, hogy maga is elfoglalta a pápai széket.
Perui állampolgárságot is szerzett, és sokan ma is szeretettel emlékeznek rá, mint olyan emberre, aki szívügyének tekintette a peremre szorult közösségek támogatását, és fontos szerepet játszott abban, hogy közelebb hozza egymáshoz a helyi egyház tagjait. Bár érseksége idején Peruban is megjelentek az egyházat érintő szexuális visszaélési ügyek, egyházmegyéje határozottan tagadta, hogy Prevost bármilyen eltussolásban részt vett volna.
A konklávén részt vevő bíborosok mintegy 80 százalékát Ferenc pápa nevezte ki, így sokak számára nem volt meglepő, hogy egy olyan vezető került az egyház élére, aki közel áll hozzá szemléletben.
Prevostot világszerte jól ismerik az egyházi vezetők, hiszen korábban a Püspöki Dikasztériumot vezette – ez az egyik legfontosabb hivatal a Vatikánban.
Első beszédében meghatottan emlékezett meg elődjéről: „Még mindig a fülünkben cseng Ferenc pápa gyenge, de mindig bátor hangja, amint megáldott minket” – mondta, majd így folytatta: „Isten kezét fogva, egységben haladjunk előre.”
A választást megelőző napokban a bíborosok tanácskozásain már körvonalazódott, milyen vezetőt keresnek. Matteo Bruni, a Vatikán szóvivője így fogalmazott:
„Egy prófétai lelkületű pápát szerettek volna, aki nem zárkózik be, hanem képes kilépni és világosságot vinni egy kétségbeeséssel teli világba.”
Már a bejelentés előtt is ünnepi hangulat uralkodott a Vatikánban: a Szent Péter téren összegyűlt tömeg lelkesen skandálta, hogy „Éljen a pápa!”
Robert Prevost, aki mostantól a XIV. Leó nevet viseli, 69 éves, és ő lett a 267. pápa, aki elfoglalja Szent Péter trónját. 1955-ben született az Egyesült Államokban, Chicagóban. Már gyerekként bekapcsolódott az egyházi életbe, ministránsként szolgált, majd 1982-ben pappá szentelték, írja összefoglalójában a BBC.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fehér füst szállt fel a Sixtus-kápolna kéményéből csütörtök este, ami azt jelenti, hogy megvan az új pápa. Azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy kit választottak meg a bíborosok.
A pápaválasztó konklávén 133, nyolcvanévesnél fiatalabb bíboros vett részt, az eredményes választáshoz kétharmados többségre volt szükség.
Fehér füst szállt fel a Sixtus-kápolna kéményéből csütörtök este, ami azt jelenti, hogy megvan az új pápa. Azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy kit választottak meg a bíborosok.
A pápaválasztó konklávén 133, nyolcvanévesnél fiatalabb bíboros vett részt, az eredményes választáshoz kétharmados többségre volt szükség.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Horn Gábor szerint fontos, hogy komolyan vegyük a Tisza Párt által nyilvánosságra hozott hangfelvételt, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszél. A Republikon Intézetet működtető alapítvány kuratóriumi elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, a miniszter szavai leleplező erejűek.
A felvétel még 2023-ban készült. Szalay-Bobrovniczky ezen azt mondja, hogy szakítanak a békementalitással, és áttérnek „a háború felé vezető út nulladik fázisára”. Horn Gábor szerint ez akkor válik különösen érdekessé, amikor megnézzük, hogyan reagál a magyar kormány, ha más országokban hangzik el hasonló kijelentés. Példaként a német védelmi minisztert említette: amikor ő beszél fegyverkezésről, a magyar kormány szerint az háborúpártiság. Ha viszont ugyanezt a magyar kormány teszi, az már a békepolitika része – legalábbis a kormány narratívája szerint.
Gulyás Gergely korábban úgy nyilatkozott, hogy az ügy nem több „egy lepkefingnál”. Horn Gábor viszont úgy látja, ennél sokkal többről van szó. A hangfelvétel szerinte ugyan nem ér fel az őszödi beszéd hatásával, de fontos szerepet tölthet be az ellenzék jelenlegi céljaiban.
Horn emlékeztetett arra, hogy a hadsereg felkészítése nem meglepő vagy kirívó dolog, hiszen Európa több országa is fegyverkezik, ráadásul a szomszédos Ukrajnában továbbra is háború zajlik. Így önmagában az elhangzottak tartalma nem botrányos, de a politikai környezet mégis súlyt ad a kijelentéseknek.
Szerinte az anyag nem vesz el szavazókat a Fidesztől, de kiválóan alkalmas arra, hogy az ellenzéki tábor összetartását erősítse, és segítse a napirend alakítását. Ez pedig most a legfontosabb feladat az ellenzéki oldalon.
Horn arra is felhívta a figyelmet, hogy nem először fordul elő, hogy a kormány mást tesz, mint amit kommunikál. Felidézte Orbán Viktor egykori mondását is: nem arra kell figyelni, amit mondanak, hanem arra, amit tesznek.
Magyar Péter korábban több, később igazolódó állítást is tett. Horn példaként említette, hogy már egy héttel korábban beszélt Polt Péter távozásáról, mint ahogyan azt hivatalosan bejelentették. A főügyészt most a Fidesz valóban alkotmánybírónak jelölte.
A szakértő szerint a felvétel mostantól hivatkozási alap lehet az ellenzék számára, ha a kormány újra a békenarratívára építené kommunikációját. A Tisza Párt szavazói számára pedig visszaigazolást jelenthet arra, hogy a kormány sokszor mást mond, mint amit valójában tesz.
Horn Gábor szerint fontos, hogy komolyan vegyük a Tisza Párt által nyilvánosságra hozott hangfelvételt, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszél. A Republikon Intézetet működtető alapítvány kuratóriumi elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, a miniszter szavai leleplező erejűek.
A felvétel még 2023-ban készült. Szalay-Bobrovniczky ezen azt mondja, hogy szakítanak a békementalitással, és áttérnek „a háború felé vezető út nulladik fázisára”. Horn Gábor szerint ez akkor válik különösen érdekessé, amikor megnézzük, hogyan reagál a magyar kormány, ha más országokban hangzik el hasonló kijelentés. Példaként a német védelmi minisztert említette: amikor ő beszél fegyverkezésről, a magyar kormány szerint az háborúpártiság. Ha viszont ugyanezt a magyar kormány teszi, az már a békepolitika része – legalábbis a kormány narratívája szerint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
