A sommás mondatot Paksy Zoltán történész, a Zala Megyei Levéltár főlevéltárosa nyilatkozta a Népszavának.Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án arról beszélt, hogy az egerszegiek az utolsók között tették le a fegyvert.
Ezt mondta a kormányfő:
„A zalaiak sokat szenvedtek a kommunisták uralma alatt, de egy biztos: kitartottak, ameddig lehetett. Az egerszegiek az elsők között voltak, akik 1956 októberében egy percet sem késlekedtek utcára vonulni, és ők voltak azok, akik az utolsók között tették le a fegyvert: decemberben. Egy hónappal a szabadságharc leverése után még szovjet tankoknak kellett feloszlatniuk az egerszegi sztrájkolókat.”
Paksy Zoltán – aki az LMP színeiben indult 2021-ben az előválasztáson – a közösségi oldalán bírálta a miniszterelnök beszédét.
Orbán Viktor mondatai szerinte a fikció világába tartoznak, nem fedik a valóságot. Zalaegerszegen először október 26-án, tehát három nappal a budapesti események után mentek utcára az emberek, de fegyverrel sosem harcoltak.
Tény az, hogy október 26-án tüzet nyitottak a pártszékház előtt tüntető fegyvertelen tömegre. Ketten meghaltak, többen megsebesültek – mondta a Népszavának a történész.
Aki lövetett, a megyei párttitkár volt, később ő Körmendre menekült. A városi párttitkár és a tanácselnök a forradalmárok oldalára állt. Megalakult a Forradalmi Tanács és a Nemzetőrség is.
Az oroszok bevonulásakor a Zalaegerszegen lévő magyar katonai alakulat védelmi állást foglalt el, de aztán egyszerűen csak megadták magukat. Paksy azt mondja, hogy értelmetlen lett volna az ellenállás, le is fegyvereztek mindenkit.
A későbbiekben más településekhez hasonlóan Zalaegerszegen is szerveztek tüntetéseket, sztrájkokat, novemberben mintegy ezer feketébe öltözött asszony vonult az utcára. Volt olyan tüntetés is decemberben, amelyen olyan sokan voltak, hogy az oroszok tankokat vezényeltek ki. De csak megfélemlítésként, nem kellett feloszlatni a tömeget.
A Munkástanács is működött egy rövid ideig, de Kádárék felszámolták, mint előbb-utóbb mindenhol.
A sommás mondatot Paksy Zoltán történész, a Zala Megyei Levéltár főlevéltárosa nyilatkozta a Népszavának.Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án arról beszélt, hogy az egerszegiek az utolsók között tették le a fegyvert.
Ezt mondta a kormányfő:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a kitálaló katonáról: Nem lennék a helyében
A miniszterelnök az Ultrahangnak adott interjúban beszélt a honvédségről kitálaló Pálinkás Szilveszterről. Orbán szerint a százados még állományban van, így rá a katonai szabályok vonatkoznak.
Orbán Viktor a kedden az Ultrahangnak adott interjúban reagált a Magyar Honvédséget érintő kiszivárogtatásokra, és azt állította, a botrányok valójában a Fidesznek dolgoznak. A miniszterelnök szerint az egyenruhás testületeknek van egy belső rendje és lojalitása, és aki ezt megsérti, az a bajtársaival fordul szembe. Szerinte nem tömeges jelenségről van szó, csupán „egy-egy kiugró van”, ami nem rendszerszintű problémát jelez.
A kormányfő külön kitért Pálinkás Szilveszterre, a honvédség állapotáról több interjúban is beszélő századosra. Orbán Viktor szerint a katona nincs leszerelve. „Ő nem leszerelt katona. Ő bent van az állományban, tehát rá a katonai szabályok érvényesek” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy nem a honvédelmi miniszter, hanem az elöljárók dolga foglalkozni az üggyel, amit szerinte a katonák már „rendbe tettek”.
A miniszterelnök egy személyes hangvételű megjegyzést is tett: „Amit láttam a nyilvánosságban, nem lennék Pálinkás úr helyében.”
Pálinkás Szilveszter korábban arról beszélt, hogy az első interjúja előtt a honvédelmi miniszter három ajánlatot is tett neki, csak hogy ne nyilatkozzon. A százados állította azt is, hogy a csádi katonai misszió ötlete a miniszterelnök fiához, Orbán Gáspárhoz köthető, és a tervezésnél rendkívül magas, 50 százalékos veszteséggel számoltak a szakértők. Az interjúk nagy nyilvánosságot kaptak, és komoly politikai vihart kavartak.
A kormányfő az interjúban a csádi misszióval kapcsolatos „családi sugalmakat” visszautasította, és a honvédség hierarchikus működését hangsúlyozta. „A századosok, főhadnagyok nem terveznek missziókat. Aki ezt állítja, az tökkelütött” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a hadseregben nem lehet „összevissza ugrándozni”.
Az interjú másik fontos témája az a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés volt, amelynek állítólagos leiratát a Bloomberg hozta nyilvánosságra kedden. A dokumentum szerint a magyar miniszterelnök egy mesére hivatkozva ajánlotta fel segítségét az orosz elnöknek, mondván, a kisegér is tud segíteni a bajba jutott oroszlánnak. Az ügy komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, Donald Tusk lengyel kormányfő az X-en vonta kérdőre Orbán Viktort.
A miniszterelnök a leirattal kapcsolatban azt mondta, többször is beszélt az orosz és az amerikai elnökkel is.
Állítása szerint a kiszivárgott beszélgetés előtti napon az amerikai elnök hívta fel őt egy budapesti békecsúcs ötletével.
„A ‘tegnap’ az az volt, hogy az amerikai elnök fölhívott engem, és azt mondta: lenne egy békecsúcs, és azt javasolják, hogy Budapesten. Ez Putyin elnök úr és Trump elnök úr közös javaslata” – közölte Orbán Viktor.
A Honvédelmi Minisztérium és a vezérkar korábban cáfolta Pálinkás állításait, közleményükben azt írták, nincs politikai döntés a csádi műveletről, és a leszerelési szándékok sem tömegesek. Zákány Péter tábornok a Mandinernek nyilatkozva „iszonyatos csalódásnak” nevezte a századost, aki szerinte beszennyezte a honvédséget.
Orbán Viktor a kedden az Ultrahangnak adott interjúban reagált a Magyar Honvédséget érintő kiszivárogtatásokra, és azt állította, a botrányok valójában a Fidesznek dolgoznak. A miniszterelnök szerint az egyenruhás testületeknek van egy belső rendje és lojalitása, és aki ezt megsérti, az a bajtársaival fordul szembe. Szerinte nem tömeges jelenségről van szó, csupán „egy-egy kiugró van”, ami nem rendszerszintű problémát jelez.
A kormányfő külön kitért Pálinkás Szilveszterre, a honvédség állapotáról több interjúban is beszélő századosra. Orbán Viktor szerint a katona nincs leszerelve. „Ő nem leszerelt katona. Ő bent van az állományban, tehát rá a katonai szabályok érvényesek” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy nem a honvédelmi miniszter, hanem az elöljárók dolga foglalkozni az üggyel, amit szerinte a katonák már „rendbe tettek”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Washington Post: Szijjártó Péter segítséget ajánlott Iránnak a Hezbollah csipogóinak felrobbantása után
Egy kiszivárgott leirat szerint a magyar külgazdasági és külügyminiszter a 2024-es libanoni csipogó-támadás után a magyar titkosszolgálatok segítségét ajánlotta fel Iránnak. A gesztus éles ellentétben áll a kormány Izrael-barát politikájával.
Miközben J. D. Vance amerikai alelnök Budapesten Orbán Viktor mellett kampányol, egy frissen nyilvánosságra került leirat szerint a magyar kormány a 2024-es Hezbollah elleni pager-támadás után felajánlotta Iránnak, hogy a titkosszolgálatok minden vizsgálati információt megosztanak velük. A gesztus éles ellentétben áll Magyarország hivatalos Izrael-barát politikájával.
A 2024. szeptember 30-i telefonhívásról – egy általa megszerzett és hitelesített magyar kormányzati leirat alapján – a The Washington Post írt. A dokumentum szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról biztosította iráni kollégáját, Abbasz Aragcsit, hogy a magyar szolgálatok már felvették a kapcsolatot az irániakkal.
„Minden lehetséges dokumentumot meg fogunk osztani az önök szolgálataival” – mondta a leirat szerint a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó azt is hangsúlyozta, hogy országa semmilyen módon nem vett részt a támadásban: „Ezeket a csipogókat nem Magyarországon gyártják, sosem jártak Magyarországon, és egyetlen magyar cégnek sincs fizikai köze hozzájuk. Tehát semmi közünk hozzájuk!”
A magyar kormány hivatalos álláspontja ezzel egybevág. Kovács Zoltán kormányszóvivő korábban az X-en azt írta, a megnevezett budapesti cég csupán „kereskedelmi közvetítő”, a kérdéses eszközök „soha nem jártak Magyarországon”, a nemzetbiztonsági szolgálatok pedig „minden releváns nemzetközi partner ügynökséggel és szervezettel” együttműködnek.
Az iráni külügyminiszternek tett felajánlás azért vet fel kérdéseket, mert az Orbán-kormány Európában az egyik leghatározottabb Izrael-párti politikát folytatja, rendszeresen az Egyesült Államokkal együtt szavaz az ENSZ Közgyűlésében, és 2025 áprilisában, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatásán jelentette be kilépési szándékát a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
Egy volt Fehér Ház-i tisztségviselő a lapnak úgy nyilatkozott: „El sem tudnám képzelni, hogy egy brit külügyminiszter ilyet tegyen.”
A telefonhívás előzménye a 2024. szeptember 17-i libanoni támadás, amely során több ezer, a Hezbollah által használt pager robbant fel, 12 ember halálát és akár 2800 sebesültet okozva. A sajtó Izraelt sejtette a művelet mögött, a tajvani márkájú eszközökről pedig azt állították, egy magyar cég gyárthatta őket licenc alapján.
Az ügyet a jelenlegi bel- és külpolitikai helyzet teszi különösen pikánssá. J. D. Vance amerikai alelnök kedden érkezett Budapestre, hogy a vasárnapi választás előtt támogassa Orbán Viktor kampányát, és ma beszédet mond a Mathias Corvinus Collegiumban. Vance a kormány narratíváját erősítve a brüsszeli beavatkozásról beszélt, miközben a magyar kormány blokkolja az Európai Unió által Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt.
A magyar kormány keleti kapcsolatai nem először kerülnek a figyelem középpontjába. Nemrég több független lap, köztük a VSquare is nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyen Szijjártó Péter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett orosz milliárdosok uniós szankciók alóli mentesítéséről.
A külügyminiszter nem tagadta a felvétel hitelességét, de azzal próbálta kisebbíteni a jelentőségét, hogy az újságírók „bebizonyították: ugyanazt mondom nyilvánosan, mint amit telefonon is.” A magyar–orosz viszony mélységét mutatja az a korábbi hangfelvétel is, amelyen Orbán Viktor Putyinnal egyeztet, valamint az a titkos 12 pontos terv, amelyet Szijjártó Moszkvában írt alá.
Miközben J. D. Vance amerikai alelnök Budapesten Orbán Viktor mellett kampányol, egy frissen nyilvánosságra került leirat szerint a magyar kormány a 2024-es Hezbollah elleni pager-támadás után felajánlotta Iránnak, hogy a titkosszolgálatok minden vizsgálati információt megosztanak velük. A gesztus éles ellentétben áll Magyarország hivatalos Izrael-barát politikájával.
A 2024. szeptember 30-i telefonhívásról – egy általa megszerzett és hitelesített magyar kormányzati leirat alapján – a The Washington Post írt. A dokumentum szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról biztosította iráni kollégáját, Abbasz Aragcsit, hogy a magyar szolgálatok már felvették a kapcsolatot az irániakkal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ha a Fidesz csalni próbál, akkor itt kő kövön nem fog maradni, az biztos” – Mit gondolnak a Tisza-szimpatizánsok a választás előtt?
Elkísértük Magyar Pétert a kampány utolsó hetének első állomásaira, és a Tisza-szimpatizánsait arról kérdeztük, mire számítanak a vasárnapi választáson.
Öt nappal a szavazás előtt a Szeretlek Magyarország stábja annak járt utána, hogyan lett a kormányváltási reményből sokak számára kétharmados győzelmi várakozás, miközben az utcán egyszerre van jelen a bizakodás, a düh és a bizonytalanság. A Tisza Párt támogatói biztos győzelemről beszélnek, eközben viszont sokan csalástól tartanak.
A rendezvényen megjelent emberek többsége nemcsak Tisza-győzelmet vár, hanem annak arányát is bátran latolgatta. „Szerintem, ha minden jól megy, meglesz a kétharmad” – mondta az egyikük, míg egy másik bizakodó helyi hozzátette, szerinte a Tisza „száz százalék, hogy kétharmaddal nyer”. A szimpatizánsok között
visszatérő elem a választási csalástól való félelem, többen is azzal a feltétellel jósolnak nagyarányú ellenzéki sikert, „ha nem csalják el”.
Az optimizmust az országos elégedetlenséggel magyarázzák. „Ezt a mocskos kormányt le kell váltani, mert csak szétrabolták az országot” – fogalmaz egy férfi, aki szerint
az egészségügy romokban van, a kormány pedig csak a felvett hitelekből osztogat.
Ez a közhangulat egybevágott a választás előtti utolsó közvélemény-kutatásokkal is. A Medián friss mandátumbecslése például a Tisza Párt számára akár a kétharmados győzelmet is lehetségesnek tartotta, míg az Iránytű Intézet felmérése egyértelmű kormányváltó hangulatot és Tisza-előnyt mutatott ki a biztos szavazók körében.
A Fidesz a kampányhajrában nemzetközi segítséggel is próbált mozgósítani. Amikor a riportban az amerikai alelnök, J. D. Vance budapesti látogatásáról kérdeztük az embereket, a legtöbben szkeptikusan reagálnak.
„Szerintem ezen a süllyedő hajón már nem nagyon tudnak segíteni”
– mondta egyikük, van, aki pedig úgy látja, „aki a Tisza mellett döntött, az már így marad”. A Fidesz kampányrendezvényén készült riportunk szerint a kormánypárti szimpatizánsok között is akadtak olyanok, akik szerint a végeredmény „szoros lesz”, és a kétharmados győzelmet már ők is kizárták.
A kampány utolsó hetét egy biztonságpolitikai hír is tematizálta: a szerbiai Magyarkanizsa közelében robbanóanyagot találtak a Török Áramlat gázvezeték mellett. A videóban megszólalók ezt egyöntetűen kampányfogásnak tartják.
„Borzasztóan nevetségesnek és szánalmasnak tartom az egészet. Egy megrendezett shownak tartom az egészet”
– mondja egy nő, míg mások egyszerűen „kamunak” és „színjátéknak” nevezik az esetet.
Riporterünk arról is megkérdezte az embereket, mit várnak a választás utánra, ha a Fidesz elveszíti a többséget. A válaszok a békés átadás reményétől a nyílt konfrontáció kilátásba helyezéséig terjednek. Van, aki szerint egy ennyi ideje kormányzó párttól elvárható, hogy a vereséget is el tudja viselni, és „megembereli magát, és át fogja adni a hatalmat”. Mások viszont ettől tartanak a leginkább: „Attól is tartok, hogyha olyan eredmény jön, ami nem nekik kedvez, akkor az semmis lesz, nem fogadják el.” A legkeményebb álláspontot egy férfi fogalmazza meg, aki szerint
„ha a Fidesz csalni próbál, „akkor itt kő kövön nem fog maradni, az biztos. Akkor én is ott leszek Pesten.”
Öt nappal a szavazás előtt a Szeretlek Magyarország stábja annak járt utána, hogyan lett a kormányváltási reményből sokak számára kétharmados győzelmi várakozás, miközben az utcán egyszerre van jelen a bizakodás, a düh és a bizonytalanság. A Tisza Párt támogatói biztos győzelemről beszélnek, eközben viszont sokan csalástól tartanak.
A rendezvényen megjelent emberek többsége nemcsak Tisza-győzelmet vár, hanem annak arányát is bátran latolgatta. „Szerintem, ha minden jól megy, meglesz a kétharmad” – mondta az egyikük, míg egy másik bizakodó helyi hozzátette, szerinte a Tisza „száz százalék, hogy kétharmaddal nyer”. A szimpatizánsok között
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán titkára üzent Wáberer Györgynek: Az árulás nem teljesítmény
Nagy János éles hangú üzenetben bírálta a nagyvállalkozót. A konfliktus azután robbant ki, hogy a volt kormánybiztos egy videóban Európa melletti szavazásra buzdított az orosz orientációval szemben.
Árulással vádolta meg Wáberer Györgyöt, az első szavazóknak pedig üzenetet küldött Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár – ezzel a kampány finisében a kormány és egykori kormánybiztosa közti konfliktus a nyilvánosság előtt éleződött ki.
Nagy János, a miniszterelnök egyik legközelebbi munkatársa a kormányzati közlemény szerint a fiataloknak azt üzente, hogy „a választás nem játék, és nem szabad eldobni a békés fejlődést egy aktuális őrületért”.
Wáberer Györgynek pedig azt írta: „az árulás nem teljesítmény”. Az államtitkár a Telex által is idézett üzenetében azt is Wáberer szemére vetette, hogy új szövetségesei sem fogják másnak tartani, mint a kormányoldal szereplőit.
„Akikkel Te most közösséget vállalsz, azok szemében Te éppen ugyanolyan NER-es tolvaj, bűnöző vagy, mint mi” – fogalmazott az államtitkár.
A kormányzati reakciót Wáberer György kedden közzétett videója váltotta ki, amelyben a Waberer’s alapítója és volt kormánybiztos sorsdöntőnek nevezte az április 12-i választást.
Az üzletember úgy fogalmazott, a voksolás arról dönt, hogy „Európához akarsz-e tartozni vagy az oroszokhoz”.
A kormányoldal a „magyar út” és a „brüsszeli út” közötti döntésként írja le a helyzetet, ahol előbbi a békét és a szuverenitást, utóbbi pedig a háborús kockázatot és a multinacionális cégek érdekeit jelenti. Ezzel szemben Wáberer az Európa melletti kiállást és az orosz orientációval való szembefordulást tartja a választás valódi tétjének.
Az „orosz orientáció” kérdése azért is érzékeny, mert a sajtóban nemrég hírek jelentek meg egy kiszivárgott 12 pontos tervről, amelyet a dokumentumok szerint Szijjártó Péter külügyminiszter titokban írt alá Moszkvában a gazdasági és kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzéséről.
Árulással vádolta meg Wáberer Györgyöt, az első szavazóknak pedig üzenetet küldött Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár – ezzel a kampány finisében a kormány és egykori kormánybiztosa közti konfliktus a nyilvánosság előtt éleződött ki.
Nagy János, a miniszterelnök egyik legközelebbi munkatársa a kormányzati közlemény szerint a fiataloknak azt üzente, hogy „a választás nem játék, és nem szabad eldobni a békés fejlődést egy aktuális őrületért”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
