Jövő májusra kellene elkészíteni az első élelmiszerhulladék-csökkentési tervet a külföldi üzletláncoknak
Egy új törvényjavaslat szerint a jövőben a legnagyobb élelmiszer-áruházak kötelesek lesznek 48 órával a minőségmegőrzési idő lejárata előtt az élelmiszerárut felajánlani az állami Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-nek.
A jövő év májusának végéig kell benyújtaniuk a legnagyobb élelmiszer-áruházaknak az első élelmiszerhulladék-csökkentési tervüket - ezt a pontosítást fogadta el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága hétfőn az aznap benyújtott, élelmiszerpazarlás csökkentését célzó törvényjavaslathoz.
Az agrártárca előterjesztését, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, valamint a kiskereskedelmi adóról szóló törvények módosítását kivételes eljárásban tárgyalja az Országgyűlés, így arról már kedden szavaznak a képviselők.
A jövőben a legnagyobb élelmiszer-áruházak kötelesek lesznek 48 órával a minőségmegőrzési idő lejárata előtt az élelmiszerárut felajánlani az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-nek. A változtatás azokat a kereskedőket érinti, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot.
Az érintett üzletek arra is jogosultak lesznek, hogy ezt az élelmiszert karitatív szervezeteknek ajánlják fel. A jogszabály célja ugyanis az, hogy a lejáratközeli áru a rászorulókhoz, és ne a kukába kerüljön.
Ezen üzleteknek élelmiszerhulladék-csökkentési tervet is készíteniük kell, amit az Élelmiszermentő Központnak kell benyújtaniuk. Emellett ki kell nevezniük egy élelmiszermentési felelőst is. Bírsággal sújtható az, aki nem készít ilyen tervet vagy aki éves szinten több mint 2 százalékkal átlépi az élelmiszerhulladék tervezett mértékét.
Várhatóan a legnagyobb élelmiszerüzletek kiskereskedelmei adója is növekszik, az árbevétel 2,5 százalékáról annak 2,7 százalékára.
A jövő év májusának végéig kell benyújtaniuk a legnagyobb élelmiszer-áruházaknak az első élelmiszerhulladék-csökkentési tervüket - ezt a pontosítást fogadta el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága hétfőn az aznap benyújtott, élelmiszerpazarlás csökkentését célzó törvényjavaslathoz.
Az agrártárca előterjesztését, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, valamint a kiskereskedelmi adóról szóló törvények módosítását kivételes eljárásban tárgyalja az Országgyűlés, így arról már kedden szavaznak a képviselők.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Izlandon szakította meg útját Orbán Viktor Washingtonba tartó gépe – kiderült, miért nem repülhették át egyszerre az óceánt
A miniszterelnököt szállító Airbusnak nincs meg a megfelelő engedélye a hosszú úthoz a Telex egyik olvasója szerint. A gép üzemanyagot is vételez, mielőtt továbbindul a fontos találkozóra.
Magyar idő szerint délután fél egy után az izlandi Keflavíkban szállt le az Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar delegációt szállító különgép, amely Washingtonba tart. A gépnek a Telex információi szerint
azért volt szüksége a technikai pihenőre, mert a légi irányításban jártas forrásuk szerint nincs meg a megfelelő, úgynevezett ETOPS-engedélye, amely az Atlanti-óceán teljes átrepülésének feltétele.
Az ETOPS (Extended-range Twin-engine Operational Performance Standards) engedélyt a két hajtóműves repülőgépek számára állítják ki, hogy meghatározott hatótávolságon belül biztonságosan repülhessenek a legközelebbi alkalmas repülőtérig hajtómű meghibásodás esetén. Ez különösen fontos az óceánok vagy elhagyatott területek átrepülésekor, ahol kevés a lehetőség kényszerleszállásra.
Az ETOPS engedély hiánya miatt a repülőgépnek több lépcsőben kell megtennie a Washingtonba vezető utat, technikai megállót kellett beiktatnia, mielőtt átrepülték volna az Atlanti-óceánon. A gép végül két órás pihenő után indult tovább.
A WUK9001 járatszámú Airbus útját több mint háromezren követték élőben a Flightradar oldalán, ami a portál statisztikája szerint abban abban az időben világszerte a legmagasabb szám volt.
Az Airbus A321XLR típusú gépet a Wizz Airtől bérelték az utazáshoz, a fedélzeten a miniszterelnök és több kormánytag mellett a legnagyobb elérésű, Fideszhez köthető influenszerek is helyet kaptak.
A Fidesz közismert véleményvezérei, köztük Deák Dániel, Bohár Dániel, Kohán Mátyás, Szánthó Miklós és Lentulai Krisztián is posztoltak a reggel fél kilenckor Budapestről indult gépről – írta a Telex. Lentulai Boarding boss címmel egy rövid videót is megosztott, amelyen a miniszterelnök látható, amint a körülötte állókhoz beszél.
A Telex kérdéseket tett fel a Kormányzati Tájékoztatási Központnak és a Honvédelmi Minisztériumnak arról, hogy miért nem a Honvédség saját utasszállító repülőgépével utazott a delegáció, mennyibe került a Wizz Air gépének bérlése, és ki finanszírozta az influenszerek útját, de válaszokat egyelőre nem kaptak. A miniszterelnök saját Instagram-posztjában Csuhaj Ildikó, az ATV korábbi főmunkatársának hangja is hallható, aki jelenleg az állami médiában futó Selyemzsinór című podcast résztvevője.
A delegáció a Donald Trumppal péntekre, november 7-re tervezett fehér házi találkozóra utazik. A napirenden energia-, védelmi- és gazdasági ügyek, valamint az orosz–ukrán háborúhoz kapcsolódó kérdések szerepelnek.
Magyarország célja egy stratégiai gazdasági csomag elfogadtatása és mentesség elérése az orosz energiát érintő amerikai szankciók alól.
A magyar kormány az utat a magyar–amerikai kapcsolatok „új fejezeteként” kommunikálja, amely a stratégiai együttműködés megerősítését szolgálja. Szakértők szerint ugyanakkor a szankciós mentességre vonatkozó magyar igény feszültséget kelthet, mivel a Trump-adminisztráció korábban jelezte, elvárja az európai szövetségesektől az orosz energiafüggőség csökkentését.
Magyar idő szerint délután fél egy után az izlandi Keflavíkban szállt le az Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar delegációt szállító különgép, amely Washingtonba tart. A gépnek a Telex információi szerint
azért volt szüksége a technikai pihenőre, mert a légi irányításban jártas forrásuk szerint nincs meg a megfelelő, úgynevezett ETOPS-engedélye, amely az Atlanti-óceán teljes átrepülésének feltétele.
Az ETOPS (Extended-range Twin-engine Operational Performance Standards) engedélyt a két hajtóműves repülőgépek számára állítják ki, hogy meghatározott hatótávolságon belül biztonságosan repülhessenek a legközelebbi alkalmas repülőtérig hajtómű meghibásodás esetén. Ez különösen fontos az óceánok vagy elhagyatott területek átrepülésekor, ahol kevés a lehetőség kényszerleszállásra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A bejegyzés alapján a Revolut 2025. október 23-án megkapta az összes szükséges engedélyt a magyarországi bankfiók elindításához - írta a 24.hu. A Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásába hivatalosan is bekerült a Revolut Bank UAB magyarországi fióktelepe, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hazai ügyfelek hamarosan magyar, HU-kezdetű IBAN-számot kapnak. A cég oldalán már frissült is a vonatkozó tájékoztatás.
„Ha magyarországi ügyfelünk vagy, és litván (LT) IBAN-el rendelkezel, amikor a számládat magyarországi fiókhoz migráljuk, akkor HU IBAN-t kapsz. A régi LT IBAN-számot továbbra is használhatod, de számládat innentől kezdve az új HU IBAN-szám azonosítja majd” – fogalmaz a vállalat.
Ez a fejlemény azért is fontos, mert a jövőben a felhasználók a fizetésüket is a Revolut-számlájukra kérhetik, és a belföldi forintátutalások is egyszerűbbé válnak.
A magyarországi fióktelep elindításának régóta napirenden lévő kérdése a felügyeleti és betétbiztosítási háttér. A mostani fióktelepi működés azt jelenti, hogy a cég prudenciális felügyeletét továbbra is a litván jegybank és az Európai Központi Bank látja el, míg a magyar hatóságok a fogyasztóvédelemre és a pénzmosás elleni küzdelemre fókuszálnak.
A Magyar Nemzeti Bank korábban többször hangsúlyozta, hogy egy magyar leánybank alapítását tartaná megnyugtató megoldásnak, mivel az a hazai felügyelet alá tartozna, és a betéteket a hazai Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védené.
Jelenleg a Revolut-ügyfelek pénzét a litván betétbiztosítási rendszer garantálja. A mostani lépés emellett egy másik aktuális problémára is megoldást hozhat: nemrég az OTP Bank szigorított, és díjat számít fel a külföldi kibocsátású kártyákkal, így a Revolut kártyáival történő készpénzfelvételre is. A magyar fiók nyitásával ez a helyzet a jövőben változhat.
A magyar ügyfelek átállítása várhatóan ütemezetten történik majd, a Revolut erről külön értesítést küld majd. Más európai országokban, például Hollandiában, a helyi IBAN-ra való átállás után a korábbi, litván számlaszám egy átmeneti ideig, jellemzően 12 hónapig még használható maradt. Az átállást követően az ügyfeleknek maguknak kell majd frissíteniük új, magyar bankszámlaszámukat a munkáltatójuknál, a szolgáltatóknál és minden olyan helyen, ahonnan rendszeresen utalásokat fogadnak.
A bejegyzés alapján a Revolut 2025. október 23-án megkapta az összes szükséges engedélyt a magyarországi bankfiók elindításához - írta a 24.hu. A Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásába hivatalosan is bekerült a Revolut Bank UAB magyarországi fióktelepe, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hazai ügyfelek hamarosan magyar, HU-kezdetű IBAN-számot kapnak. A cég oldalán már frissült is a vonatkozó tájékoztatás.
„Ha magyarországi ügyfelünk vagy, és litván (LT) IBAN-el rendelkezel, amikor a számládat magyarországi fiókhoz migráljuk, akkor HU IBAN-t kapsz. A régi LT IBAN-számot továbbra is használhatod, de számládat innentől kezdve az új HU IBAN-szám azonosítja majd” – fogalmaz a vállalat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy tenger felett átívelő és egy napi 100 ezres forgalmú német híd árával vetekszik a mohácsi Duna-híd költsége
Számítások szerint a mohácsi híd négyzetméterára 10,2 és 14,1 millió forint között mozoghat. Ehhez képest az A40-es Rajna-híd fajlagos költsége 5,2 millió forintra, a törökországi 1915 Çanakkale függőhídé pedig 7,4 millió forintra jön ki.
Nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas a mohácsi híd fajlagos költsége, amely várhatóan még több lesz, mint amennyivel a kormány számolt – írja a G7.
A kormány 389,3 milliárd forintos teljes költségvetési keretet biztosít a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat megépítésére, ez egy 2024. augusztusi kormányhatározatból derült ki. A kivitelezésre a Duna Aszfalt nettó 295 milliárd forintos szerződést kötött, ám a kormány egy külön döntéssel további nettó 63 milliárd forintot biztosított arra, hogy az alföldi oldalon a tervezett kétszer egy sáv helyett kétszer két sáv épüljön meg 19,5 kilométeren.
Ez a sávbővítés önmagában kilométerenként 3,2 milliárd forintos pluszköltséget jelent.
A beruházás keretében valójában három híd épül – egy mederhíd és két ártéri híd –, összesen 756 méter hosszan. A hídon kétszer két sáv mellett egy kerékpárút is helyet kap, a teljes szélessége pedig megközelíti a 23 métert. A nyugati, dunántúli oldalon 8,5 kilométeren épül új, kétszer kétsávos út az M6-os autópályáig, míg a keleti oldalon a már említett 19,5 kilométeres szakasz köti majd össze a hidat az 51-es főúttal.
A projekt fajlagos költsége nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas.
Számítások szerint a mohácsi híd négyzetméterára 10,2 és 14,1 millió forint között mozoghat, attól függően, hogy a kapcsolódó utak építésére mekkora költséget számolunk. Ezzel szemben a Németországban épülő, lényegében nyolcsávos, és napi százezres forgalmat bonyolító A40-es Rajna-híd (amely ráadásul háromszor olyan széles, mint a leendő mohácsi) fajlagos költsége átszámítva 5,2 millió forint, míg a Törökországban, földrengésveszélyes területen, tenger felett átívelő, kétszer háromsávos 1915 Çanakkale függőhídé (aminek a szélessége duplája a mohácsinak) 7,4 millió forint négyzetméterenként.
A beruházás indokoltsága körül komoly vita bontakozott ki a várható forgalom miatt. A kormány azzal érvel, hogy a Vajdaságban épülő új gyorsforgalmi út a balkáni tranzitforgalom egy részét Mohács felé tereli majd, tehermentesítve a röszkei határátkelőt és növelve az M6-os autópálya kihasználtságát. A kritikusok szerint azonban a jelenlegi forgalmi adatok alapján a kétszer kétsávos kapacitás teljesen felesleges.
A három déli határátkelő (Röszke, Tompa, Hercegszántó) teljes óránkénti forgalma jelenleg 1360 egységjármű. Még abban az irreális esetben is, ha ez a forgalom teljes egészében az új hídra terelődne,
sávonként akkor is csak 680 jármű haladna át rajta óránként, ami kevesebb mint a fele annak az 1400 jármű/órás kapacitásnak, amit a magyar útügyi előírások megfelelőnek tartanak.
A számítások szerint még a forgalom megduplázódása esetén is bőségesen elegendő lenne az irányonkénti egy sáv.
A kormányzat álláspontja szerint a mohácsi híd stratégiai beruházás, amely a déli országrész felzárkóztatását szolgálja, és a tranzitforgalom átterelésével jelentős útdíjbevételt is hozhat. A kritikusok ezzel szemben egy alacsony forgalmú területen megvalósuló, túlméretezett és túlárazott projektről beszélnek, amelynek megvalósíthatósági tanulmánya nem nyilvános. A tenderen a Duna Aszfalt nyert, megelőzve a Strabag és a Swietelsky ajánlatát. A beruházás jövőbeli kihasználtságát nagyban befolyásolja a szerbiai gyorsforgalmi út megépülésének üteme, amely nélkül a kormányzati érvelés a tranzitforgalom áttereléséről nehezen tartható.
Nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas a mohácsi híd fajlagos költsége, amely várhatóan még több lesz, mint amennyivel a kormány számolt – írja a G7.
A kormány 389,3 milliárd forintos teljes költségvetési keretet biztosít a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat megépítésére, ez egy 2024. augusztusi kormányhatározatból derült ki. A kivitelezésre a Duna Aszfalt nettó 295 milliárd forintos szerződést kötött, ám a kormány egy külön döntéssel további nettó 63 milliárd forintot biztosított arra, hogy az alföldi oldalon a tervezett kétszer egy sáv helyett kétszer két sáv épüljön meg 19,5 kilométeren.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vége az egyesével dobálásnak: egy budapesti MOHU-automatába már ömlesztve is visszaválthatjuk a palackokat
A III. kerületi Príma üzletnél lévő gép már magától azonosítja, szétválogatja, majd a megfelelő tömörítőkbe helyezi a műanyag palackokat, fémdobozokat és üvegeket. A pozitív tapasztalatok miatt a MOHU még idén 6-8 további ilyen automatát telepítene szerte az országban.
A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. csütörtökön mutatta be Budapest első ömlesztett beöntésű palackvisszaváltó automatáját a III. kerületi Príma üzletben – számolt be róla az Index.
Az új berendezésbe nem egyesével kell bedobálni a visszaváltható csomagolásokat, hanem egyszerre akár száz darabot is képes feldolgozni. A norvég TOMRA gyártmányú R2-es típusú gép a műanyag palackokat, fémdobozokat és az üvegeket automatikusan azonosítja, szétválogatja, majd sűrített levegővel a megfelelő tömörítőkbe fújja, így akár ötször gyorsabb lehet a hagyományos visszaváltásnál.
Fontos szabály, hogy a gépbe csak visszaváltható csomagolásokat szabad beönteni, más hulladék ugyanis lassíthatja vagy akadályozhatja a folyamatot.
A mostani telepítést egy sikeres tesztidőszak előzte meg. Pilisvörösváron februárban helyeztek üzembe egy korábbi, R1-es típusú gépet, ami a tapasztalatok szerint annyira népszerű lett, hogy sokan a környező településekről is odajártak visszaváltani.
„A februárban Pilisvörösváron telepített első lakossági bulk-feed automatánk még csak alumínium- és PET-palackokat tudott kezelni, az az R1-es típus volt. Ez az R2 már tudja az üveget is”
– mondta Bozóki Csaba László, a MOHU visszaváltásért felelős vezetője.
A lakossági tesztelést megelőzően a technológiát már a Kifli.hu is sikerrel alkalmazta biatorbágyi telephelyén, ahol a futárok által visszahozott nagy mennyiségű palack kezelését gyorsította fel jelentősen. A pozitív tapasztalatok miatt a MOHU a hálózat bővítése mellett döntött.
„Idén 6-8 további gépet szeretnénk letelepíteni, mint vidéken, nagyobb városokban, agglomerációban Budapesten, tehát szerte az országban”
– árulta el a visszaváltásért felelős vezető.
Ez egy második tesztidőszak lesz, amelynek tapasztalatai alapján jövőre még több automata telepítése várható. A stratégia forgalomfüggő: „Ahol olyan nagy forgalom van, hogy alapból 2-3 gép is működik, ott meg tudjuk azt csinálni, hogy egy régi gépet elviszünk, a helyére beraknunk egy újat, azt a gépet, amit elviszünk, pedig le tudjuk rakni egy közepes forgalmú helyre.”
A gépek üzemeltetése és takarítása a boltok feladata marad, amiért a MOHU minden visszaváltott italcsomagolás után kezelési díjat fizet nekik.
A 2024 nyarán indult kötelező visszaváltási rendszer (DRS) eddigi eredményei biztatóak: az országban idén már 2,5 milliárd italcsomagolást váltottak vissza, év végére pedig meglehet a 3 milliárd darab is.
„Ezzel majdnem elérjük a '29-es terveket, a 90 százalékos visszaváltáshoz közelítünk lassan. Azt gondolom, jövőre meg is lesz”
– közölte Bozóki Csaba László, hozzátéve, hogy a lakosság nagyon gyorsan alkalmazkodott a rendszerhez. „Európai viszonylatban nem is nagyon láttam ilyen országot, ahol ennyire nagy ütemben emelkedett a visszaváltások száma. A lakosság azt gondolom, hogy nagyon ráállt, és már a DNS-ük részévé vált, hogy igenis visszahozzák a palackot.”
A bulk-feed technológia Európa számos országában már évek óta működik. A TOMRA R1 típusú gépeket 2021 óta telepítik Norvégiában, Svédországban, Finnországban, Németországban és Hollandiában. Egy norvég szupermarketben a gép telepítését követő 10 hét alatt annyi palackot váltottak vissza, mint korábban egy teljes év alatt, a vásárlók 60 százaléka pedig azt mondta, gyakrabban látogat abba az üzletbe, ahol ilyen automata található.
A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. csütörtökön mutatta be Budapest első ömlesztett beöntésű palackvisszaváltó automatáját a III. kerületi Príma üzletben – számolt be róla az Index.
Az új berendezésbe nem egyesével kell bedobálni a visszaváltható csomagolásokat, hanem egyszerre akár száz darabot is képes feldolgozni. A norvég TOMRA gyártmányú R2-es típusú gép a műanyag palackokat, fémdobozokat és az üvegeket automatikusan azonosítja, szétválogatja, majd sűrített levegővel a megfelelő tömörítőkbe fújja, így akár ötször gyorsabb lehet a hagyományos visszaváltásnál.
Fontos szabály, hogy a gépbe csak visszaváltható csomagolásokat szabad beönteni, más hulladék ugyanis lassíthatja vagy akadályozhatja a folyamatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
