Egy, a színésznő életéről szóló színházi előadásból derült ki, hogy Jordán Adél és Székely Kriszta egy párt alkotnak. Most az ELLE magazinban - állításuk szerint egyetlen egyszer - beszélnek a kapcsolatukról.
Az interjúban (amit a Telex szemlézett) szó van róla, hogy Székely szexuális orientációja régebb óta ismert volt, a rendező nyitott már meg Pride-ot,
és a szégyenletes, homofób gyermekvédelmi törvény ellen is azonnal felszólaltam, és fogok is minden esetben, ha azt érzem, hogy a saját történetemen keresztül tudok valamit alakítani az országban zajló közbeszéd minőségén
- mondta el a rendezőnő.
Jordán Adél más úton jutott el idáig, kapcsolatainak jelentős része férfiakkal zajlott, „és bár az elfogadás és a szeretet melletti kiállásnak a legtermészetesebb dolognak kellene lennie, mégis úgy gondolom, hogy nem Adél feladata nyakába vennie a Magyarországon kialakult helyzet teljes súlyát” - tette hozzá Székely Kriszta.
Jordán beszélt a saját szexualitásáról, és arról is, hogyan zajlott, amikor megtette a családjának a nagy bejelentést.
Az interjúban kamaszkori szerelmek, önmaguk elfogadása és az útkeresés is szóba került. Székelynek például a húszas éveinek közepéig vegyesen voltak férfiak és nők az életében.
„A szexualitás egy fluid, szabad tér, ahol hagytam magam arra mozdulni, amerre az ösztöneim vittek. Ez egy egyenes, aminek két végén a heteroszexualitás és a melegség áll, de a kettő között nagyon sokféle állapot megtalálható, és egy életen belül is változhat” - vallja a rendező.
Jordán az öndefinícióját firtató kérdésre úgy válaszolt: „Annyi név és címke létezik ma már, nem szívesen választanék közülük. Én úgy vagyok vele, hogy nem az emberek neme határozza meg az érzelmi vonzódásaimat. Kamaszkorban jó kapaszkodót jelenthet egy ilyen megtalált szó, de nekem nem hiányzik, hogy definiáljam magam. Ma már azt gondolom, hogy szinte az elfogadás gesztusában is van valami kirekesztő, hiszen ebben is van ítélet. Valaminek ellenére elfogadlak. Szép lenne, ha csak úgy tudnánk élni egymás mellett emberek.”
Szóba kerül az interjú során a család kérdése is, valamint a Fidesz legújabb kampánya kapcsán arról is beszélnek, hogyan lehet beszélni a gyerekeknek az azonos neműek kapcsolatáról. Jordán szerint:
Felnőttként az a feladatunk, hogy minél jobban felkészítsük a gyerekeket az életre, hogy kérdezhessenek, lehessen véleményük, és éppen a korukhoz megfelelő szinten bevonva, de egyenrangú szereplői legyenek annak a közösségnek, családnak, ahol élnek.
Székely szerint ők egy mozaikcsalád lettek, „nem állítom, hogy mi ugyanolyanok vagyunk, mint egy »szokványos« család, mi egy nem »szokványos« család vagyunk, és ismerünk más nagyon sokféle nem »szokványos« családot” - mondja.
„Szükség van az olyan médiumokra, könyvekre, filmekre, előadásokra, beszélgetésekre, amik igaz módon foglalkoznak a 20. század emberének életével és az őt érintő változásokkal. Én azt tapasztalom, hogy a magyar társadalom alapvetően nem kirekesztő. És pont ettől annyira elkeserítő ez a politikai hergelés” – mondta Székely, aki szerint annyira abszurd a Fidesz „gyermekvédelmi” törvénye, hogy ha nem lenne végtelenül szomorú, biztos nevetne rajta.
Az ELLE magazin médiatörténelemet írt Magyarországon azzal, hogy augusztus 17-i száma három különféle címlappal jelent meg: Jordán és Székely mellett Nagy Zsolt és Oltai Kata, valamint a szivárványcsaládban élő Pál Márton és Hanol Ádám látható a címoldalon.
Egy heteró pár, akik elvileg olyanok, mint bárki más, mégsem hasonlítanak senkire, és két olyan pár, akik épp a többséggel való egyformaságukat hangsúlyozzák. Mások testének kezdeti felfedezései, határozatlan kamaszszerelmek és felnőttkori kételyek, szexuális kiteljesedések és váratlan határátlépések, prioritásváltások és családdá érések. Hat szerelmes ember gondolatai vágyról és szeretetről
- hirdeti a legújabb lapszámot a magazin.
Egy, a színésznő életéről szóló színházi előadásból derült ki, hogy Jordán Adél és Székely Kriszta egy párt alkotnak. Most az ELLE magazinban - állításuk szerint egyetlen egyszer - beszélnek a kapcsolatukról.
Az interjúban (amit a Telex szemlézett) szó van róla, hogy Székely szexuális orientációja régebb óta ismert volt, a rendező nyitott már meg Pride-ot,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Geszti Péter: Minél buflákabb hazugságokkal jönnek, annál inkább emlékezni kell rá, hogy az Európai Unióhoz tartozunk, a NATO tagjai vagyunk
Az előadó keményen odaszólt a világ vezetőinek. Szerinte a kis nemzetek úgy riszálják magukat, hogy a nagyoknak megérje őket felbérelni egy-két menetre.
Geszti Péter a Facebookon fejtette ki véleményét a világban zajló háborúkról, a nagyhatalmi politikáról és a magyarországi félelemkeltésről. Bejegyzését egy gondolatkísérlettel indítja, amely szerint ha a hazugságokból hidat lehetne építeni, az emberiség már a Holdon sétálna, és a nemzetek már nemcsak a földi, hanem a holdi területekért is harcolnának.
Geszti felidéz egy Stanley Kubricknak tulajdonított mondást, miszerint a nagy nemzetek gengszterként, a kicsik pedig prostituáltként viselkednek. Ezt csúf és sértő megállapításnak nevezi, de hozzáteszi, hogy van benne némi igazság. Szerinte „simlis gazemberek, népszerű idióták, megszállott fundamentalisták verik szét (újra) a világ rendjét, ami sosem volt ugyan teljesen igazságos, de a hidegháborút követő globalizálódó kor kölcsönös előnyökre törekvő diplomáciájának igenis volt jelentősége. Visszafogta valamennyire a nagyhatalmakat, és esélyt adott a kisebb államoknak, hogy ne csak önérzetük legyen, hanem mozgásterük is”.
Úgy véli, ennek a korszaknak vége, „game over”, a rakéták elszabadultak. Azt írja, a „nagy gangek főnökei” a háborúkat saját bűneik eltakarására használják, míg a „kis bandafőnökök” úgy viselkednek, hogy a nagyoknak megérje felbérelni őket.
Geszti szerint „beindult a planetáris ungabunga, nemzeti jelszavakba öltöztetve”. Európa az oroszoktól félve fegyverkezik, és a hamis hírek miatt idehaza is egyre jobban lehet ijesztgetni az embereket.
Hangsúlyozza, hogy bár Ukrajna a szomszédban küzd a létéért, a többi konfliktusgóc, mint Venezuela, Tajvan vagy Irán, távol van. Itthon szerinte a józan eszünkért küzdünk, amit a választások közeledtével beindult „kommunikációs szőnyegbombázás” és félelemkeltés nehezít.
Geszti Péter szerint minél nagyobb a zaj és a háborús hisztéria, annál nyugodtabbnak kell maradni és annál inkább kell józanul gondolkodni. Úgy fogalmaz: „Minél buflákabb hazugságokkal jönnek, annál inkább emlékezni kell rá, hogy az Európai Unióhoz tartozunk, a NATO tagjai vagyunk, minket nem fognak megtámadni, mert egy erős szövetség véd minket.” Azt tanácsolja, hogy maradjunk higgadtak és gyanakvóak, mert aki lihegve akar segíteni tüzet oltani, jó eséllyel maga gyújtotta ránk a házat.
A posztban kitér a kritikus infrastruktúra védelmére is. Álláspontja szerint valóban szükség lenne rá, de nem a katonai értelemben.
„Volna ilyenre szükség valóban: pl. a vasutak, a kórházak, az iskolák, az önkormányzatok, a gyermekvédelmi intézmények, az akkugyárak környezetvédelmi rendszereinek esetében. De ezekhez nem katonák, rendőrök, büntetésvégrehajtók kellenek, hanem tisztességes szakemberek, pénz, jó szándék és társadalmi béke - hogy működjenek.”
Zárásként a belső béke, a „Nyugalom Tengere” megóvására szólít fel, és Mahatma Gandhitól idéz.
Geszti Péter a Facebookon fejtette ki véleményét a világban zajló háborúkról, a nagyhatalmi politikáról és a magyarországi félelemkeltésről. Bejegyzését egy gondolatkísérlettel indítja, amely szerint ha a hazugságokból hidat lehetne építeni, az emberiség már a Holdon sétálna, és a nemzetek már nemcsak a földi, hanem a holdi területekért is harcolnának.
Geszti felidéz egy Stanley Kubricknak tulajdonított mondást, miszerint a nagy nemzetek gengszterként, a kicsik pedig prostituáltként viselkednek. Ezt csúf és sértő megállapításnak nevezi, de hozzáteszi, hogy van benne némi igazság. Szerinte „simlis gazemberek, népszerű idióták, megszállott fundamentalisták verik szét (újra) a világ rendjét, ami sosem volt ugyan teljesen igazságos, de a hidegháborút követő globalizálódó kor kölcsönös előnyökre törekvő diplomáciájának igenis volt jelentősége. Visszafogta valamennyire a nagyhatalmakat, és esélyt adott a kisebb államoknak, hogy ne csak önérzetük legyen, hanem mozgásterük is”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rátörték az ajtót Galla Miklósra Dunaharasztin, másnapra rejtélyes fordulat történt
A hatóságok feltörték a humorista otthonát, majd lepecsételték az ingatlant, Gallát pedig kórházba szállították. Másnapra a lakat eltűnt, a szomszéd szerint rendőrök hozták haza a művészt.
Rendőrök, tűzoltók és mentők lepték el szerda délelőtt Galla Miklós dunaharaszti otthonát, ahonnan a humoristát végül kórházba szállították, ám a Blikk információi szerint szerencsére nincs komoly baja, és már otthonában pihen.
Csütörtökre lekerült a hatósági pecsét a bejárati ajtóról és a kerítésről, és a lakat sem volt már ott, ahová egy nappal korábban tették.
A helyi Rendészeti Iroda munkatársai szűkszavúan megerősítették, hogy tudnak a művész hazatéréséről, de további részleteket csak a rendőrség árulhat el. A helyi rendőrőrsön nem adtak információt, a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság pedig nem reagált a lap megkeresésre.
A dráma azzal kezdődött, hogy a hatóságok megpróbáltak bejutni a már 12 éve a településen élő humorista ingatlanába. Miután ez sikerült, a mentők kórházba szállították a művészt, az események után pedig az önkormányzat munkatársai lezárták a házat.
Egy közeli szomszéd szerint azonban Galla már szerda este hazatért.
„Miklós már szerdán este megjött, rendőrök hozták haza, az ő segítségükkel jutott be a házába”
– mondta a hölgy. „Az előző nap eseményei minden bizonnyal megviselték és szerintem egész nap alszik, mert nem volt mozgás a ház körül.”
Rendőrök, tűzoltók és mentők lepték el szerda délelőtt Galla Miklós dunaharaszti otthonát, ahonnan a humoristát végül kórházba szállították, ám a Blikk információi szerint szerencsére nincs komoly baja, és már otthonában pihen.
Csütörtökre lekerült a hatósági pecsét a bejárati ajtóról és a kerítésről, és a lakat sem volt már ott, ahová egy nappal korábban tették.
A helyi Rendészeti Iroda munkatársai szűkszavúan megerősítették, hogy tudnak a művész hazatéréséről, de további részleteket csak a rendőrség árulhat el. A helyi rendőrőrsön nem adtak információt, a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság pedig nem reagált a lap megkeresésre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy macska költözött az 1,2 milliárdért árult, lepusztult Tasnádi-villába
A 1,2 milliárdért kínálják a rózsadombi luxust, de Fülöp macska ingyen beköltözött. Két hétig koplalt, mire megtalálták, ugyanis a golyálló, sötétített üvegek miatt senki sem hallhatta segélykiáltásait.
A budapesti Rózsadombon álló, egykor hírhedt Tasnádi-villának februárban önkényes lakója akadt: Fülöp cica a szomszédból költözött be az üresen álló épületbe. Gazdája két hétig kétségbeesetten kereste, miután az állat eltűnt. „Február 5-én délután vettem észre, hogy Füli nem jött haza” – mesélte a környéket teleplakátoló tulajdonos. A fordulatot az hozta el, amikor a villa jelenlegi, idős tulajdonosa egy véletlen bejárás során megtalálta a macskát az épületben - írta a Blikk.
Fülöp kalandja nem volt teljesen új, de a házba korábban sosem merészkedett be. „Fülöp néha korábban is átment a kertbe, a házba azonban még sosem szökött be. Most azonban valahogyan bejutott, és két hétig ott élt”
– mondta a gazdája.
Az állat túlélését a temperáló fűtés és a talált víz segítette, de a kényszerű diéta megviselte. „Viszont nagyon lefogyott, most figyelnem kell az etetésére, nehogy a kéthetes koplalás után pont a nagy adag étel viselje meg a gyomrát.”
A macska segélykiáltásait senki sem hallhatta, aminek prózai oka van. „Ezért is nem hallottuk Fülöp nyávogását, ugyanis az ablakok sötétítettek, golyóállók és fémtokosak. Tasnádi úr adott a biztonságra”
– tette hozzá a szomszéd.
Az egykori luxusnak mára nyoma sincs: a kertet eluralta a gaz, az egykor fekete márvánnyal borított medence faláról lepotyogott a burkolat, az előtér pedig teljesen üres. A villát 1999-ben Tasnádi Péter cége, a Hotex Kft. építtette, majd ellenszolgáltatás nélkül a vállalkozónak ajándékozta. Az ügylet miatt a hatóság 248 millió forintos adóhiányt állapított meg, bár Tasnádit később az adócsalás vádja alól jogerősen felmentették. A vállalkozó összesen közel 16 évet töltött börtönben különböző ügyek miatt, 2016-os szabadulásakor már nyoma sem volt a fényűzésnek.
Az ingatlan közel 15 éve szerepel a hirdetési oldalakon, de az érdeklődés gyér.
Korábban 850, majd 600 millió forintért is kínálták, most épp 1,2 milliárd forintért keresi új gazdáját. A hirdetés szerint a 887 négyzetméteres, négyszintes, 11 hálószobás, liftes épület „esztétikai felújítást igényel”.
A budapesti Rózsadombon álló, egykor hírhedt Tasnádi-villának februárban önkényes lakója akadt: Fülöp cica a szomszédból költözött be az üresen álló épületbe. Gazdája két hétig kétségbeesetten kereste, miután az állat eltűnt. „Február 5-én délután vettem észre, hogy Füli nem jött haza” – mesélte a környéket teleplakátoló tulajdonos. A fordulatot az hozta el, amikor a villa jelenlegi, idős tulajdonosa egy véletlen bejárás során megtalálta a macskát az épületben - írta a Blikk.
Fülöp kalandja nem volt teljesen új, de a házba korábban sosem merészkedett be. „Fülöp néha korábban is átment a kertbe, a házba azonban még sosem szökött be. Most azonban valahogyan bejutott, és két hétig ott élt”
– mondta a gazdája.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez a fiú alkalmatlan” – Vitray Tamás elárulta, hogyan indult a konfliktusa Friderikusz Sándorral
A műsorvezető beszélt a cserkészmúltról, ami a nevelési elveit is formálta, és elmondta, miért nem akarta soha, hogy fiai kövessék a pályán. Dédunokája fejlődését is figyelemmel kíséri.
A magyar televíziózás legendája, Vitray Tamás a Blikknek adott interjúban beszélt pályájáról, a mai televíziózásról alkotott véleményéről, és évtizedes, hullámzó kapcsolatáról Friderikusz Sándorral.
A 93 éves műsorvezető elmondása szerint a Csak ülök és mesélek című műsorába bárki küldhetett riportötletet, és ha jónak találta, lehetőséget is adott a beküldőnek, hogy maga készítse el az anyagot. Visszaemlékezése szerint Friderikusz Sándor is így kezdte, aki Nyíregyházáról küldött két ötletet. Vitray elmondta, hogy mindkettő tetszett neki, ezért stábot küldött, hogy segítsenek a kezdő fiúnak. A végeredmény azonban csalódás volt számára. „Amikor visszahozták, megnéztem a vágatlan, teljes felvételt, amin mindvégig a rendező hangját hallottam – ő volt a riporter is” – idézte fel Vitray, aki szerint a rendező azzal magyarázta a történteket, hogy „Ez a fiú alkalmatlan.”
A műsorvezető hozzátette, hogy Friderikusz később megírta, hogy az elutasított anyag miatt a tévé épületének sarkánál zokogott.
A kapcsolatuk ettől függetlenül folytatódott, sőt, Vitray szerint Friderikusz később Rangos Katival együtt a műsor szerkesztője is volt. „A kapcsolatunkról egyébként könyvet lehetne írni: sokszor voltunk jóban, aztán rosszban, és most sem teljesen felhőtlen a viszonyunk” – fogalmazott Vitray, aki szerint a konfliktusok abból adódnak, hogy mindketten érzékenyek. „Ez persze nem azt jelenti, hogy az öklünket rázzuk, egyszerűen csak történik valami, amit éppen a másik önmagára nézve sértőnek tart” – tette hozzá.
Vitray Tamás arról is beszélt, hogy igyekszik utánkövetni egykori riportalanyai sorsát. Példaként Takács Zoltánt említette, aki gimnazistaként a kígyók szakértője volt, és akinek életcélja a kígyóméreg gyógyászati célú kutatása lett. Vitray elmondása szerint a fiú később elvégezte a Harvardot, és ma egy nagy, kígyómérgekkel foglalkozó kutatócég vezetője. „Nemrég vettem fel vele a kapcsolatot és remélem, hamarosan vendégem lesz műsoromban” – árulta el. A műsorvezető ma már a saját YouTube-csatornájára készít tartalmakat, aminek megvan az előnye és a hátránya is. Egyrészt élvezi a szabadságot, másrészt komoly anyagi terhet jelent egy-egy új adás elkészítése. „Nyugdíjas lévén, képes tartalom akkor tud megszületni, amikor az ehhez szükséges forrás is ebből rendelkezésre áll” – magyarázta. Problémát jelent az is, hogy bár a Magyar Televízió archívumából felhasználhat részleteket a régi műsoraiból, ezekkel az anyagokkal nem szerezhet bevételt.
Felidézte az Ötszemközt című műsorának egyik emlékezetes esetét is, amikor Örkény Istvánt szerette volna megnyerni riportalanynak. Az író először tachycardiára, azaz szapora szívverésre hivatkozva udvariasan elutasította a felkérést. Vitray szerint azonban a műsor népszerűsége miatt Örkény később meggondolta magát. A felvétel előtt az író otthonában találkoztak, ahol Vitray egy különleges ajánlatot tett. „Kérlek, ha megnyugtat, írd meg a kérdéseimet, és becsületszavamat adom, hogy azokat, azokat a kérdéseket teszem fel, amelyeket nekem előre megírsz!” – mondta az írónak, aki döbbenet után elővett egy papírlapot, amin már ott sorakoztak a kérdések. Vitray állítása szerint a felvételen Örkény papírját tette maga elé, hogy bizonyítsa, tartja a szavát.
A mai televíziózásról úgy vélekedik, hogy az már egy egészen más világ. Szerinte Magyarországnak egy családiasabb, a helyi mentalitásra szabott televízióra lenne szüksége, nem pedig drága nyugati licencekre.
„A kezdetekkor ez így is volt: a bemondónők „Esztikék” és „Marikák” voltak, családias, közvetlen hangulat lengte be a képernyőt” – emlékezett vissza. A mai műsorokat bevallása szerint keveset nézi, sportot is gyakran hang nélkül. Mint mondta, nem akar okoskodni, hiszen sok tanítványa dolgozik a képernyőn, és ha őket kritizálná, saját magáról is ítélkezne. Saját stílusáról elárulta, tudatosan törekedett a közvetlenségre, arra, hogy a néző ne egy kulcslyukon át figyelőnek, hanem a beszélgetés résztvevőjének érezze magát. „Többször figyelmeztettek, hogy „kiszólok” a képernyőről, márpedig ilyesmi a filmművészet szabályai szerint nem illendő. Mégis működött” – jelentette ki.
Magánéletéről szólva elmondta, negyedik feleségével, aki 36 évvel fiatalabb nála, nyolcvan felett kötötte össze az életét, de szerinte az életkornak semmi jelentősége nem volt a kapcsolatukban. „Soha korábban nem pendültem még senkivel ennyire egy húron” – állítja. Úgy érzi, ha nem ismeri meg őt, talán még tovább „házasodgatott” volna. A történelmi traumákkal teli gyerekkora kapcsán elmondta, a háború, a Szálasi- és a Rákosi-rendszer miatt hamar „koravénné” vált. A cserkészetben tanultakat később a munkájában és a magánéletében is kamatoztatta. Megtanulta, mit jelent korrekt „játékvezetőnek” lenni, és azt is, hogy az akaratát nem erőszakkal kell érvényesítenie.
„A családban sincs „apai jogom” arra, hogy mindenki úgy éljen, ahogy én jónak látom. Arra viszont van lehetőségem, hogy példát mutassak”
– fejtette ki nevelési elveit. Elmondása szerint soha nem akarta, hogy a fiai kövessék a pályán, és büszke rá, hogy mindketten a maguk útját járták. Öt unokája van, és már egy dédunokája is, Noé, akinek a fejlődését nagy érdeklődéssel figyeli. „Nagyon érdekes látni, hogy egy emberke, az első néhány évében fejlődik a legtöbbet” – mondta.
A magyar televíziózás legendája, Vitray Tamás a Blikknek adott interjúban beszélt pályájáról, a mai televíziózásról alkotott véleményéről, és évtizedes, hullámzó kapcsolatáról Friderikusz Sándorral.
A 93 éves műsorvezető elmondása szerint a Csak ülök és mesélek című műsorába bárki küldhetett riportötletet, és ha jónak találta, lehetőséget is adott a beküldőnek, hogy maga készítse el az anyagot. Visszaemlékezése szerint Friderikusz Sándor is így kezdte, aki Nyíregyházáról küldött két ötletet. Vitray elmondta, hogy mindkettő tetszett neki, ezért stábot küldött, hogy segítsenek a kezdő fiúnak. A végeredmény azonban csalódás volt számára. „Amikor visszahozták, megnéztem a vágatlan, teljes felvételt, amin mindvégig a rendező hangját hallottam – ő volt a riporter is” – idézte fel Vitray, aki szerint a rendező azzal magyarázta a történteket, hogy „Ez a fiú alkalmatlan.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
