SZEMPONT
A Rovatból

Johnny Depp megmutatja a világnak, hogy egy férfit is félholtra kínozhat egy házasságban egy nő

Johnny Depp és Amber Heard feleségbántalmazási perében ítéletet a bíróság még nem hozott, de a közvélemény már igen: az egész egy rémdráma. És Depp legalább annyira áldozat, mint a nő. Sőt.
Hargitay Judit - szmo.hu
2022. április 26.



Néhány órával ezelőtt live streamelték a Youtube-on Johnny Depp és Amber Heard perének legújabb részleteit (a per Amerikában zajlik, a Virginia állambeli Fairfax-ben). Az 58 éves hollywoodi világsztár 50 millió dollárra pereli 36 esztendős exfeleségét rágalmazásért. A színésznő 2017-es válásuk után írt egy cikket a Washington Postba, amelyben Depp nevének említése nélkül azt állította, házasságuk során ő bántalmazott nő volt.

A színésznőt a cikk után a #metoo mozgalom egyik élharcosaként ünnepelték. Johnny Deppet “feleségverőnek” titulálták (többek között a The Sun brit bulvárlap, amelyet Depp korábban már beperelt ezért, de Angliában a pert elvesztette), páriának kiáltották ki, cikkek tucatjai mondták el mindennek, és a Disney is kirúgta A Karib-tenger kalózai következő részéből. Úgy tűnt, a milliók által imádott Jack Sparrow hajója végleg elsüllyedt.

Ám Depp felvette a kesztyűt, és felvállalt valamit, amit szinte egyetlen hollywoodi sztár sem mert volna felvállalni: egy várhatóan több hónapos pokoljárásnak ígérkező bírósági szappanopera során az egész világ elé tárja egy olyan házasságnak a legapróbb részleteit, amelyhez képest a Végzetes vonzerő című pszichohorror rózsaszín lányregény.

A per két hete zajlik, és szinte úgy tűnik, a különböző platformokon zajló élő közvetítéseket többen nézik, mint A Karib-tenger kalózait a moziban. Tízmilliók drukkolnak Deppnek, és természetesen van Amber fan klub is. Depp bámulatos nyugalommal, és a rá jellemző fanyar humorral állja az ügyvédek olykor órákon át tartó faggatózását. És hallgatja a házasságuk alatt folyamatosan rögzített hangfelvételeket a vitáikról (többnyire Amber vette fel ezeket, később vélhetően Depp is), és nézi a videót egy drogmámoros kiborulásáról (ezen valóban van erőszak, Johnny néhány konyhaszekrényt rugdos meg, a felesége közben végig videózza, a felvétel végén a nő hallhatóan kuncog).

Amit tudunk

Pontosabban ami az eddigi tanúvallomásokból, és a bíróság elé tárt bizonyítékokból kiderült.

1. A pár a The Rum Diary (Rumnapló) című film 2011-es forgatásán találkozott. Depp ekkor még párkapcsolatban élt, 13 éve volt együtt Vanessa Paradis francia énekes-színésznővel, akitől egy fia és és lánya született. Amber Heard is együtt élt valakivel, egy nővel, Tasya Van Ree-vel (a színésznő vállaltan biszexuális). Megismerkedésük után egy évvel mindketten szakítottak. Láthatóan őrült szerelem volt az övék, Johnny bírósági tanúvallomása szerint Amber “kedves volt, imádnivaló, túl szép, hogy igaz legyen”. 2015-ben összeházasodtak. Depp Los Angeles-i luxus apartmanházába, a szomszédos lakásokba ingyen beköltözhetett Amber legjobb barátnője is a fiújával, valamint a húga, Whitney.

2. A bajok ekkor kezdődtek. Depp ezt mondta erről: “Amber másfél év alatt egy teljesen másik emberré változott át. A szerelmemből az ellenségemmé vált.”

Az egyik ijesztő fordulópont az volt, amikor Depp hazaérkezett egy forgatásról, és egyedül levette a csizmáját. Korábban ezt minden nap Amber tette meg, majd töltött egy italt a férjének. De Johnny akkor fáradt volt, és megtörte a rutint, amitől Amber állítólag dührohamot kapott. “Jött felém, ijesztő dühvel az arcán: hogy merészelted levenni a csizmádat? Az az ÉN dolgom!”

3. Az egyre hosszabb és agresszívebb viták lassan mindennapossá váltak. Johnny nővére, Christi Dembrowski, aki Depp egyik menedzsere is, azt vallotta, hogy amikor a házaspár bárhová együtt utazott a világban, ő mindig két szobát bérelt nekik. Egyet kizárólag azért, hogy “Johnny elmenekülhessen Amber elől”. Mivel gyerekkorukban az anyjuk gyakran bántalmazta őket, és a két testvér mindig elmenekült valahova előle, Christi úgy érezte, ezzel segít a legtöbbet az öccsének. Christi arról is beszámolt, hogy Amber “kövér öregembernek” nevezte Johnnyt, és amikor a Dior divatház egyszer megkereste Deppet egy reklámszerződéssel, Heard kigúnyolta: “Miért kellenél te a Diornak? Ők a stílusra meg az eleganciára hajtanak.”

4. A házasság alig több mint egy évig tartott. Ezalatt Depp drog- és alkoholproblémákkal küzdött, a már említett, Heard által rögzített videón, amelyen Depp konyhaszekrényeket rugdos és támolyog, szintén be volt drogozva. A színész ezt nem tagadta, elmesélte, hogy bántalmazó gyerekkora után már tiniként rászokott a nyugtatókra, és azóta is folyamatos a küzdelme az alkohollal és a szerekkel. Elmondása szerint egy ideje teljesen tiszta, és felesége vádjai, miszerint “belőve” rendszeresen bántalmazta, sőt meg is erőszakolta őt, “hazugságok, hazugságok, hazugságok”. Több hangfelvétel szerint egyébként Heard is ivott, és a drogokat sem vetette meg.

5. Ausztráliában, egy veszekedés során Amber egy nagy üveg vodkát vágott Johnnyhoz, amely széttörve levágott egy darabot a férfi jobb kezének középső ujjából. A konyhát elöntötte a vér, mentőt kellett hívni. Johnny ujja azóta is torz, meg is mutatta a bíróságon. A feleségét nem jelentette fel, azt mondta a rendőröknek, egy ajtóval ő csapta oda véletlenül az ujját. Egy hangfelvételen rögzített vitájuk során egyébként Amber bevallja azt is, hogy megütötte a férjét. Igaz, szabadkozva mondja: “Nem húztam be neked, csak megütöttelek. Egy kib…szott ütés volt, nem húztam be. Nincs semmi bajod, csak nyavalyogsz itt, mint egy kisbaba. Látod, ez a különbség köztünk. Egy kib…ott kisbaba vagy, kib…ottul nőj már fel, Johnny.”

6. 2016-ban Johnny Depp két sms-t írt egyik legjobb barátjának, Isaac Baruch-nak. Az egyikben azt írta, hogy szeretné Heard “rothadó hulláját látni egy Honda Civic csomagtartójában”, a másikban pedig azt, hogy szeretné “megfojtani és elégetni azt a ki…ott ribancot.” Depp a bíróságon azt vallotta, nem büszke a nyelvezetre, amit használt, de már az ereje végén járt, nem volt önmaga, annyira kikészítette ez a kapcsolat.

7. 2016-ban Heard egy kaliforniai bíróságon korlátozó végzést kért férje ellen. Mindezt fotókkal igazolta, amelyen kék-zöld foltok vannak az arcán, beszámolója szerint azért, mert Depp hozzávágta a telefonját. Depp ezt tagadja.

Érdekes fordulat az ügyben, hogy a korrektor, amellyel Heard állítása szerint rendszeresen elfedte a férje által okozott verésnyomokat, a gyártó cég tegnapi közleménye szerint csak 2017-ben, a válásuk után került forgalomba. Tehát Heard hazudott, ezt a márkát biztos nem használhatta.

8. Johnny Deppről eddig senki nem tudta bizonyítani, hogy valaha fizikailag erőszakos lett volna bárkivel. Exei, Vanessa Paradis és Winona Ryder is azt vallották, hogy soha nem bántotta őket. Ambernek ezzel szemben van ilyen múltja: volt asszisztense szerint ordítozott vele és leköpte őt, és exbarátnőjét, Tasya Van Ree-t is meggyepálta egyszer egy repülőtéri veszekedés alkalmával, le is tartóztatták a rendőrök. Tasya végül nem jelentette fel Ambert, azt mondta, a rendőrök túlreagálták a dolgot.

9. Johnny végül akkor döntött a válás mellett, amikor Heard szó szerint titokban rápiszkított (vagyis rákakilt) a férje ágyára, a tiszta ágyneműre. Később a nő azt mondta, az egészet csak viccnek szánta, de Deppnél ekkor telt be a pohár. A hangfelvételek szerint egyébként a színész békés válást akart, a keresetet Amber nyújthatta be, Johnny 7 millió dolláros bánatpénzt adott a feleségének, és megegyeztek, hogy a sajtó és a világ szemében barátként válnak el. Heard ezután kezdte el híresztelni, hogy Depp verte őt. A többi már történelem.

Egy veszedelmes viszony, amiből senki sem jöhet ki jól

Aki a fentiek olvasásába még nem fáradt bele, és ért egy kicsit angolul (de az sem kell hozzá), javaslom, hogy hallgasson bele a házaspár bíróságon lejátszott vitáinak hangfelvételeibe, például ITT. Sokak szerint az már önmagában furcsa, hogy Amber gyakorlatilag a házasságuk kezdete óta folyamatosan hang- és videófelvételeket készített Johnnyról, és általában az életükről, vitáikról. Ez persze lehetett terápiás jellegű is, hogy együtt visszahallgatva könnyebben megoldják a problémáikat, de ezt majd a bíróság eldönti.

A felvételek viszont szó szerint hátborzongatóak (ezzel kommentelők ezrei értenek egyet), és ha az esküdteket nem is, a közvéleményt már meggyőzni látszanak arról, hogy a korántsem hótiszta, droggal és alkohollal küzdő, olykor káromkodó és konyhaszekrényeket rugdosó Johnny Depp épp olyan áldozat volt ebben a súlyosan mérgező kapcsolatban, mint a felesége. Sőt.

A felvételeken feltűnő, hogy vitáik során Depp szinte mindig halkan, nyugtatóan beszél a feleségéhez, és egyfolytában azt hajtogatja: “Csak el akarok menni egy kicsit. Hagyj egy kicsit. Csak hadd menjek. Pár óra külön, lenyugszunk, és aztán megbeszéljük.”

Amber viszont ezt nem hagyja, a hisztérikus üvöltéstől a gúnyos, megalázó heccelésen át a jéghideg, halk gyűlöletig terjed nála a hangskála, vagy éppen szívet tépően zokog: “Ne menj el, kérlek, ne hagyj itt, mindig ezt csinálod. Hát nem látod, hogy milyen iszonyatos fájdalom ez nekem, ha itthagysz, meggyilkolsz ezzel, hát nem látod?” És ez így ment, órákon át. Egy kommentelő azt írta: “Nevezzék már át ezt a nőt Csernobilra!” Mások pedig bevallják, hogy szégyen ide, bíróság oda, Depp helyében ők már a hangfelvételek alapján elpáholták volna.

Mindenesetre nem kell szakértőnek lenni, hogy az ember érezze: egy nagyon beteg személyiségről van szó. Vagy kettőről. És egy nagyon beteg, bántalmazó kapcsolatról. A kérdés már csak az, milyen irányban. A családon belüli erőszakot természetesen komolyan kell venni, akkor is, ha egy multimilliomos, ünnepelt, hollywoodi sztárról van szó, mint Depp, és akkor is, ha egy B-kategóriás színésznőként jegyzett, angyalarcú, törékeny szőkeség követi el, mint Heard.

Az ítéletig még több hét – és Amber vallomása – is hátravan, de tény, hogy Depp támogatottsága a közösségi média és a net világában napról napra erősödni látszik. Amikor a bíróságon megkérdezték, miért vállalta fel ezt az egészet, azt mondta:

“Az igazságért. Mert mondhatnak rám bármit, soha életemben nem ütöttem meg nőt, meg senkit, és nem is fogok. Az nem én vagyok. De mégis rámfogták, és elvesztettem mindent. A karrieremet, rengeteg pénzt, a gyerekeimnek is ebben kell élniük. Semmim sem maradt. Az igazságot akarom. Ezért csinálom.”

 

Források: People, The New York Times, Daily Mail, Law&Crime Network/Youtube


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak” - az Utcából Lakásba Egyesület az önazonossági törvényről
Kistelepülések sora szűrné ezentúl a beköltözőket, például büntetlen előélethez, érettségihez, szakképesítéshez kötnék, hogy valaki ingatlant vehessen náluk. Kovács Vera szerint mindez elsősorban a szegénységben élőket, azokon belül is a romákat sújthatja.


Van ahol érettségihez vagy szakképesítéshez kötnék a betelepülést, máshol a büntetett előéletűeknek tiltanák meg, hogy ingatlant vegyenek, vagy épp néhány tízezer forintot kérnének el, de olyan település is van, ahol minden egyes kívülről érkező ingatlanvásárlót előzetesen meghallgatna a képviselőtestület.

Mindezeket a helyi önazonosság védelméről szóló új törvényre hivatkozva vezetnék be az önkormányzatok, ami a hivatalos indoklás szerint elsősorban azt akadályozná meg, hogy újabb beköltözők tegyék élhetetlenné a már amúgy is túl sűrűn lakott budapesti agglomerációt vagy a Balaton környékét. A szigorításokat eddig azonban olyan települések tervezik bevezetni, mint Taktaharkány, Újlengyel vagy Vámosszabadi. Az Utcáról Lakásba Egyesület alapító-társelnökével, Kovács Verával arról beszélgettünk, milyen hatással lehet mindez a szegénységben élőkre.

– Feltételezhetjük, hogy a jogalkotó nem gondolt minden következményre.

– Feltételezem, hogy nem. De szerintem ez inkább egy gesztus a szélsőjobbnak, lehetőséget adva arra, hogy a települések kirekesszék az általuk nem kívánatosnak tartott beköltözőket, különösen a szegénységben élőket, ezen belül is a roma embereket. Az a gond, hogy azok a települések védekeznek leginkább ezek ellen a családok ellen, amelyeknek már csak ezek a települések lehetnének éppen megfizethetőek. Így csapdahelyzet jön létre: senki nem akar a legelmaradottabb településekre költözni, hiszen azok hátrányos helyzetűek. Oda azok mehetnének, akiknek nincs más lehetőségük.

Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak.

Előfordult, hogy roma családok, teljesen függetlenül anyagi helyzetüktől, nem tudtak házat venni egy településen pusztán etnikai hovatartozásuk miatt.

– Felmerül a másik kérdés, hogyan kerülje el egy eleve szegény település a további gettósodást, ami szociálpolitikai szempontból sem kívánatos.

– Igen, de ezt nem kirekesztéssel, hanem felzárkóztatással kell kezelni. Többféle megoldás lehetséges. A már szegregálódott településeken fontos a munkahelyteremtés, a közműfejlesztés, a célok világos meghatározása. Egyes esetekben, például a Miskolc környéki szegregátumoknál az segíthet, ha ezeket a területeket bekapcsolják a város életébe.

Más esetekben viszont kívánatos lehet a szegregátumok megszüntetése, a lakók integrált környezetbe költöztetése, ahol munka, iskola és infrastruktúra is elérhető.

De minden település más: a földrajzi elhelyezkedés, a lakosságszám, a helyi adottságok meghatározzák, hogy hol melyik beavatkozás a leghatékonyabb. A jó programok azok, amelyekben helyi megvalósítók vesznek részt, és a valódi helyi igényekre reagálnak. Valahol a munkahelyteremtés a kulcs, máshol a szegregált lakóterület teljes felszámolása.

– Egy generációk óta mélyszegénységben élő családnál nem elég a költöztetés vagy a munkahelyteremtés. Szükség van szociális beillesztésre, mentorációra is, hogy valódi esélyt kapjanak.

– Valóban, a helyi igényeket ismerő szervezeteknek kellene ezeket megvalósítani szociális munkával. Ez a munka nagyon összetett. Nem gyámkodni kell felettük, hanem a lehetőségeket kell biztosítani számukra, amelyektől akár generációk óta el vannak zárva, és a részvétel módját is segíteni kell. Például

ha egy gyerek úgy nő fel, hogy a szülei sosem dolgoztak bejelentett állásban, csak napszámban, az teljesen kilátástalan helyzetet teremt. Ilyenkor egyszerre kell foglalkozni a szülőkkel és a gyerekekkel: meg kell tanítani, mit jelent rendszeresen munkába járni, havi fizetést kapni, és a tanulás értékét is meg kell mutatni.

Ez nehéz, mert az eredmények sokszor csak a gyerekeknél vagy unokáknál jelentkeznek.

– Megvan-e ehhez az állami vagy önkormányzati intézményrendszer, illetve a megfelelő civil szervezeti háttér?

– A tudás megvan, de az emberi erőforrás nincs. Állami szinten a legnagyobb ilyen program jelenleg a „Felzárkózó kistelepülések”, melynek a fő pályázója a Máltai Szeretetszolgálat. Ez kívülről nem tűnik átütő sikernek, de a kormány és a Máltaiak nem adnak nyilvánosan adatokat. Ugyanakkor számos civil szervezet, például az Igazgyöngy Alapítvány, vagy a Van Helyed Alapítvány, képes több generációval párhuzamosan dolgozni. Bátonyterenye térségében, Bonyhád környékén és másutt is vannak jó gyakorlatok, amelyeket országos szintre lehetne emelni.

– De ez az intézményesítés még nem történt meg.

– Így van. Ezek jellemzően helyi civil kezdeményezések, legfeljebb néhány településen dolgoznak. A Máltai Szeretetszolgálat „jelenlét” típusú programjai a legkiterjedtebbek, de egységes, országos rendszer nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET: