"Hát ha te a mennybe mész, akkor én tényleg lent maradok."
"Jézusom! Befogná a száját ez a nő?"
"Talán meglep, de leszbikus vagyok, és mi, elcseszett leszbikusok is éppúgy képesek vagyunk hinni istenben, mint bárki más."
"Isten azt nem mondta neked véletlenül, hogy törődj a magad dolgával, és ne prédikálj itt az ő nevében?"
És volt, aki viccesebben fogta fel a dolgot, igaz, nem kevés morbid humorral fűszerezve: "Ha a mennyországban nem lehet maszturbálni, akkor miért hívják mennyországnak?"
If masturbation doesn’t exist in heaven, is it really paradise?
A Kristen Hodges nevű Twitter-felhasználó - aki a posztjai 95 százalékában Jézusról ír, tehát mélyen hívő ember lehet - alaposan kihívta maga ellen a népharagot, amikor az alábbi posztjában a következőket listázta:
"Ha keresztény vagy, kizárt, hogy az alábbiak szerinted rendben vannak, és nem bűnök:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszakérné a tandíjat egy hallgató, miután rájött, hogy a professzora ChatGPT-vel értékelte a dolgozatát egy amerikai egyetemen
A diák szerint a Northeastern Egyetem egyik tanára mesterséges intelligenciával pontozta a beadandókat és még kedves visszajelzést is íratott vele. Az egyetem szabályzata viszont abszolút tiltja a generatív MI használatát.
Ella Stapleton, a Northeastern Egyetem üzleti karának végzős hallgatója panaszt tett egyik oktatójára, miután észrevette, hogy a professzora mesterséges intelligenciát használt a beadott dolgozatának értékeléséhez – számolt be róla a New York Times. A diák emiatt visszakéri a több mint 8000 dolláros, vagyis nagyjából 3 millió forintos tandíját.
A hallgató februárban figyelt fel arra, hogy a dolgozatában szereplő megjegyzések között olyan kérdések is vannak, amelyeket a tanár a ChatGPT-nek tett fel. Ilyen például az, hogy „minden területet fejts ki. Légy részletesebb és konkrétabb”. Ezeket a mesterséges intelligenciára jellemző, pontokba szedett válaszok követték.
A tanár ugyanakkor arra is utasította a ChatGPT-t, hogy adjon „nagyon kedves visszajelzést” a hallgató munkájára.
Az órai anyagokban is találtak több furcsaságot: különös kérdéseket, elgépeléseket, valamint torz ábrákat – például olyan személyek képét, akiknek plusz egy végtagjuk van. Emellett olyan hivatkozások is előkerültek, amelyek szintén a mesterséges intelligencia használatára utalnak.
Ella Stapleton szerint nem korrekt, hogy miközben a diákoktól elvárják, hogy ne használjanak MI-t, addig az oktatók mégis így járnak el. A hallgató azt mondta a New York Timesnak: „Azt mondja nekünk, hogy ne használjuk, aztán ő maga is használja.”
A professzor, Rick Arrowood a lapnak elismerte, hogy több mesterséges intelligencia platformot is használt, köztük a ChatGPT-t, a Perplexityt és a Gammát is. Úgy fogalmazott:
„Utólag… bárcsak alaposabban átnéztem volna.”
Az egyetem végül elutasította a hallgató követelését.
Ella Stapleton, a Northeastern Egyetem üzleti karának végzős hallgatója panaszt tett egyik oktatójára, miután észrevette, hogy a professzora mesterséges intelligenciát használt a beadott dolgozatának értékeléséhez – számolt be róla a New York Times. A diák emiatt visszakéri a több mint 8000 dolláros, vagyis nagyjából 3 millió forintos tandíját.
A hallgató februárban figyelt fel arra, hogy a dolgozatában szereplő megjegyzések között olyan kérdések is vannak, amelyeket a tanár a ChatGPT-nek tett fel. Ilyen például az, hogy „minden területet fejts ki. Légy részletesebb és konkrétabb”. Ezeket a mesterséges intelligenciára jellemző, pontokba szedett válaszok követték.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Olyat mért a traffipax, amire senki nem számított – fotón a különleges „fogás”
A svájci traffi egészen különleges dolgot kapott lencsevégre – ráadásul nem először. A rendszer tökéletességét mutatja, hogy időnként nem csak autók akadnak fenn rajta.
Egy vadkacsát kapott lencsevégre a telepített traffipax a svájci Köniz városában, a Wangentalstrassén – írja a police.hu.
A sebességmérő 22 km/h-s túllépést jelzett, ám a felvételen nem egy jármű, hanem egy szárnyas repül a kép közepén.
Az eset hivatalos forrásból származik: a fotót Köniz önkormányzata hozta nyilvánosságra. És nem ez volt az első alkalom, hogy ezen az útszakaszon hasonló történt. 2018 áprilisában ugyanitt, szinte pontosan ugyanilyen sebességgel, 52 km/h-val suhant el egy másik – vagy talán ugyanaz a – vadkacsa.
Akkor a fotón kevésbé volt látványos a jelenet, a mostani képen viszont a madár széttárt szárnyakkal, szabályosan „repülve” bukkant fel. A felvétel gyorsan bejárta a sajtót, és még szakértőt is megszólaltattak, aki elmondta: elképzelhető, hogy ugyanaz a példány volt mindkét esetben, hiszen a faj képviselői akár tíz évet is megélhetnek.
A mostani szabálysértőt azonban nem sikerült azonosítani, mert gyorsan eltűnt a fajtársai között. Így eljárás sem indulhat ellene.
Svájcban egy ilyen mértékű sebességtúllépésért 250 frank, vagyis körülbelül 108 ezer forint bírság jár. Ennél nagyobb túllépés esetén a bírság összegét az elkövető anyagi helyzetéhez és a korábbi szabálysértésekhez igazítják.
Egy vadkacsát kapott lencsevégre a telepített traffipax a svájci Köniz városában, a Wangentalstrassén – írja a police.hu.
A sebességmérő 22 km/h-s túllépést jelzett, ám a felvételen nem egy jármű, hanem egy szárnyas repül a kép közepén.
Az eset hivatalos forrásból származik: a fotót Köniz önkormányzata hozta nyilvánosságra. És nem ez volt az első alkalom, hogy ezen az útszakaszon hasonló történt. 2018 áprilisában ugyanitt, szinte pontosan ugyanilyen sebességgel, 52 km/h-val suhant el egy másik – vagy talán ugyanaz a – vadkacsa.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Molnár Áron: Mi a különbség köztem és Várkonyi Andrea között?
Lovas Rozival közösen egy TikTok-videóban reagáltak arra, hogy Várkonyi Andrea a minap egy 1 millió forintos nadrágban szállt ki egy 100 millió forintot érő Bentley-ből.
Molnár Áron és Lovas Rozi sajátos módon reagált a hírre, miszerint Várkonyi Andrea egy 1 millió forintos nadrágban szállt ki egy 100 millió forintot érő Bentley-ből.
A TikTok-ra feltöltött videóban a színész egy autóból kiszállva meséli el a követőinek a hírt, majd magára mutatva hozzáteszi:
„Na, ez a gatya, ez 6 ezer forint, ez pedig anyám autója.”
Megjegyzi, hogy a kocsit lemosatta, de a karcolások és a repedések így is láthatók a felületén.
Ezek után merült fel a kérdés: mi a különbség közte és Várkonyi Andrea aközött?
„Hogy ő tud vigyázni az autójára és a szép ruhájára, kisfiam, nem úgy, mint te”
Molnár Áron és Lovas Rozi sajátos módon reagált a hírre, miszerint Várkonyi Andrea egy 1 millió forintos nadrágban szállt ki egy 100 millió forintot érő Bentley-ből.
A TikTok-ra feltöltött videóban a színész egy autóból kiszállva meséli el a követőinek a hírt, majd magára mutatva hozzáteszi:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy ország tönkretételével ért véget Magyarország egyik kedvenc animációs sorozata
Legalábbis egyelőre. A sorozat alkotója, Roznár Levente saját hangján keltette életre a karaktereket, de még AI-t is bevetett. A Szondi utca egyszerre vicces és fájdalmasan ismerős szatírát fest a magyar társadalomról, a hazai politikáról és közéletről.
Tavaly áprilisban indult el a YouTube-on a Különös történések a Szondi utcában című animációs sorozat, amely rövid idő alatt komoly rajongótábort épített maga köré. A készítő, Roznár Levente eredetileg hét részt tervezett, melyek közül május 16-án fel is került az utolsó epizód.
A sorozat fő vonala a hét nagy történet volt, ezek már az elején megszülettek. Közben készültek rövidebb jelenetek is, amiket Levente inkább „intermezzóknak” szánt, hogy egy-egy nagyobb rész után kicsit meg tudjon pihenni. Ezek gyakran aktuális eseményekre reflektáltak – például amikor Petőfi Sándor feltűnt Rónai Egon műsorában. A készítő szerint a karakterek sokszor olyan típusokat jelenítenek meg, akikkel a nézők a saját életükben is találkozhattak már.
A történetek különböző élethelyzetekből inspirálódtak. Levente korábban tíz alapsztorit dolgozott ki, de például Gombóc Artúr megölését és a „Gyurcsányista szekta” ötletét végül egy részbe sűrítette. Az influenszerekről szóló epizód eleinte egészen másként indult, és a végére teljesen új irányt vett.
A sorozat különlegessége, hogy tele van elrejtett utalásokkal. A készítő ezt először csak magának csinálta, hogy ne unja az animációs munkát, de később tudatosan építette bele ezeket az ún. easter eggeket.
A főcímdalt és néhány karakterhangot is mesterséges intelligencia segítségével készítette. Elmondása szerint
ez a technológia nagyban hozzájárult ahhoz, hogy elinduljon a sorozattal. A Gulyás Marci-hang például sokáig okozott neki fejtörést, amíg rá nem jött, hogy egy AI-hanggenerátorral megoldható.
A Szondi utca szerinte olyan, amit külföldön nem nagyon lehetne lefordítani – ez a sorozat elsősorban a magyar nézőknek szól. A hazai valóságot tükrözi, és ahogy ő fogalmaz: „az emberek saját magukat látják benne”. Amit tükröz az is, hogy a sorozat egyik fő témája szerint felvetődik a kérdés:
milyen magyarnak lenni, és milyen ebben az országban élni?
A jelenleg Bécsben dolgozó fiatalember jelenleg is Budapesten él. Úgy hiszi, hogy a Szondi utca szerinte jól összefoglalja, milyen érzés Pesten élni: egyszerre lepukkant, mégis különleges, ahol diplomaták és kisnyugdíjasok is megférnek egymás mellett. A mesterséges intelligenciát főleg a hangmanipulálásban használja. Levente szerint az AI csak akkor tud jól működni, ha az alaphang is illik a karakterhez.
A sorozat egyik részében például Orbán Viktor hangját is hallani lehet. Ennek a szövegét Levente több forrásból rakta össze:
„az egy hibrid szöveg. Azt hiszem, ez a »Petőfi Sándor, a mi szerelmetes fiunk« elhangzott egy tavalyi beszédében [...] a többi mondat alapvetően a sajátom”
– magyarázta.
A politikai és társadalmi témákra ösztönösen reagál. A karakterek működése során sokszor maguktól születnek a szituációk. Azt mondja, hogy ezek az alakok akkor is hozzák magukkal a közéleti vonalat, ha csak egy Coopba vagy kebaboshoz teszi be őket.
Sokan megkeresték ötletekkel is, mások együttműködést ajánlottak, és kreatív szövegírói állásokat is kapott. Bár minden üzenetre nem tudott válaszolni, eleinte még minden kommentet elolvasott.
„Most az a tervem, hogy pihenek egy kicsit, ebből fel kell még épülnöm”
– mondta.
Az utolsó rész egyébként szinte fájóan pontos kritika az ellenzéki lét egyik formájáról, és egy jobb sorsa érdemes állam (Biszbaszföld) totális nihilista tönkretételéről. Természetesen feltűnnek benne a jól ismert szereplők, de új karakterként bemutatkozik Feledy Botond is, aki saját Facebook-oldalán maga is megosztotta animációs debütálását.
Azt is elmondta, hogy szerinte a Szondi utca olyan dolog, ami akkor hiányzik, ha nincs, és számára fontos, hogy ez a sajátos magyar életérzés megmaradjon.
Tavaly áprilisban indult el a YouTube-on a Különös történések a Szondi utcában című animációs sorozat, amely rövid idő alatt komoly rajongótábort épített maga köré. A készítő, Roznár Levente eredetileg hét részt tervezett, melyek közül május 16-án fel is került az utolsó epizód.
A sorozat fő vonala a hét nagy történet volt, ezek már az elején megszülettek. Közben készültek rövidebb jelenetek is, amiket Levente inkább „intermezzóknak” szánt, hogy egy-egy nagyobb rész után kicsit meg tudjon pihenni. Ezek gyakran aktuális eseményekre reflektáltak – például amikor Petőfi Sándor feltűnt Rónai Egon műsorában. A készítő szerint a karakterek sokszor olyan típusokat jelenítenek meg, akikkel a nézők a saját életükben is találkozhattak már.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
