Ismét lefoglalt egy külföldi olajtankert az iráni Forradalmi Gárda a Perzsa- (Arab)-öbölben - írja az iráni médiára hivatkozva a BBC. Az AFP információi szerint
a tanker 700 ezer liter üzemanyagot szállított, amit "csempészett egyes arab országoknak". Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a tanker milyen zászló alatt hajózott, csak annyit, hogy a hétfős legénységet őrizetbe vették.
A Farsz iráni hírügynökség arról adott hírt, hogy az eset az Öböl északi részén, Fárszi-sziget közelében történt még szerdán. Információik szerint a tankert a Busehr kikötőjébe szállították, az üzemanyagot pedig átadták a hatóságoknak.
Az iráni Forradalmi Gárda július 20-án foglalt le a Hormuzi-szorosban két brit tartályhajót legutóbb. Az egyik rövid idő után folytathatta útját, de a másik tanker 23 fős legénységét még mindig fogva tartják.
A gárda közleménye szerint az olajszállító nekiütközött egy iráni halászhajónak és "nem tartotta tiszteletben a nemzetközi tengeri hajózás szabályait", ezért döntöttek az elfoglalása mellett. A Stena Impero tulajdonosa, a Stena Bulk és a hajótér kereskedelmi hasznosításáért felelős cég, a Northern Marine Management Londonban kiadott egy közös tájékoztatást és cáfolta az elhangzottakat, balesetet sem említettek. Szerintük hajójuk nemzetközi vizeken haladt, és betartott minden szabályt.
Teheránnal szemben azóta az esett miatt szankciókat is bevezettek. A brit tankert végül azután foglalta le az iráni Forradalmi Gárda, miután az Egyesült Királyság lefoglalt egy iráni hajót Gibraltárnál. Ez ugyanis olajat szállított Szíriába, az Európai Uniós tiltás ellenére.
Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Irán között azóta is egyre növekszik a feszültség.
Ismét lefoglalt egy külföldi olajtankert az iráni Forradalmi Gárda a Perzsa- (Arab)-öbölben - írja az iráni médiára hivatkozva a BBC. Az AFP információi szerint
a tanker 700 ezer liter üzemanyagot szállított, amit "csempészett egyes arab országoknak". Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a tanker milyen zászló alatt hajózott, csak annyit, hogy a hétfős legénységet őrizetbe vették.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ötven nappal a választás előtt, február 21-én a Fidesz és a Tisza Párt is pár óra leforgása alatt összegyűjtötte a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat minden választókerületben. Török Gábor politológus a közösségi oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az ilyen gyors gyűjtésnek ma már nincs hírértéke, a pártok számára komoly, de nyilvánosan nem tárgyalt tapasztalatokkal szolgálhat.
Azt írta:
"50 nap múlva választás.
Annak nincs hírértéke, hogy ma a Fidesz és a Tisza is pár óra alatt összegyűjtötte minden körzetben az 500 aláírást.
Ez még a választási folyamatnak az az eleme, amikor mindenki győztesnek érezheti - vagy állíthatja be - magát.
2022. február 14-én ezt írta a Népszava címlapján: "Az optimista várakozásokat is felülmúló tempóban gyűltek össze az ellenzéki ajánlások."
Ennek ellenére a gyűjtésnek lehetnek komoly tapasztalatai. Csak ezekről nem fognak nyilvánosan beszélni"
- vélte a politológus.
A politológus emlékeztetett rá, hogy 2022-ben is hasonló volt a helyzet, amikor a Népszava címlapján számolt be a gyors ellenzéki ajánlásgyűjtésről. Az akkori cikk szerint „Az optimista várakozásokat is felülmúló tempóban gyűltek össze az ellenzéki ajánlások.” Így vélhetően a mostani villámrajt is inkább erődemonstráció, semmint a valós támogatottság pontos mérlege.
A nap folyamán a Tisza Párt és a Fidesz is bejelentette a sikeres gyűjtést. „Egy óra kellett ahhoz, hogy mind a 106 választókerületben összegyűljön a minimum szükséges ötszáz aláírás” – közölte Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki „igazi rendszerváltó hangulatról” beszélt. A kijelentésre reagálva Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a „rendszerváltó hangulat” szerinte „ordas nagy kamu” . A miniszterelnök hozzátette: „Nagyok vagyunk, erősek vagyunk és győzni fogunk!”
Egyéni jelölt indításához választókerületenként 500 érvényes ajánlás szükséges, az országos pártlistához pedig legalább 9 megyében és a fővárosban, összesen minimum 27 körzetben kell jelöltet állítani. Magyarország 106 egyéni választókerületre oszlik. A Fidesz januárban bemutatta mind a 106 jelöltjét, a 2022-es névsorhoz képest 42 helyen változtattak. A közvélemény-kutatások eközben ellentmondásos képet mutatnak: míg egyes független intézetek mérései a Tisza Párt előnyét jelzik, addig a kormányközeli kutatások stabil Fidesz-előnyt mérnek a biztos pártválasztók körében. A gyors ajánlásgyűjtésről szóló kormánypárti bejelentést Jámbor András ellenzéki politikus budapesti példákkal kérdőjelezte meg, szerinte a Fidesz pultjaihoz „a kutya se ment oda”, miközben a Tisza standjainál sorok álltak.
Ötven nappal a választás előtt, február 21-én a Fidesz és a Tisza Párt is pár óra leforgása alatt összegyűjtötte a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat minden választókerületben. Török Gábor politológus a közösségi oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az ilyen gyors gyűjtésnek ma már nincs hírértéke, a pártok számára komoly, de nyilvánosan nem tárgyalt tapasztalatokkal szolgálhat.
Azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Volt szlovák miniszter: A kőolaj áru, nem pedig ideológia, Orbán és Fico politikai színházat játszik a magyar olajellátással
Karel Hirman szerint a Slovnaft finomító a magyar MOL tulajdona, így a beszerzésről Budapesten döntenek. Úgy véli: „Amit Fico és Orbán mond, annak csak politikai üzenete van”.
„A kőolaj áru, nem pedig ideológia” – jelentette ki Karel Hirman, az előző szlovák kormány gazdasági minisztere és üzemanyagügyi szakértő, aki a pozsonyi és budapesti kormányok által kihirdetett vészhelyzetet puszta „politikai színháznak” nevezte. A szakértő a PAP lengyel hírügynökségnek nyilatkozott, írja a bankier.pl. Hirman hangsúlyozta, hogy a kőolajellátási problémákról szóló hírekből kimarad az a tény, hogy a pozsonyi Slovnaft, az ország egyetlen finomítója, nem szlovák kézben van.
„A Slovnaft finomító tulajdonosa a magyar MOL-csoport, nem pedig a szlovák kormány. Ezt mindenkinek tudatosítania kell” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a budapesti központ, nem pedig a szlovák miniszterek döntenek arról, honnan érkezzen az alapanyag.
A vita hátterében az áll, hogy január 27-én egy ukrajnai orosz támadás miatt leállt a Barátság kőolajvezeték déli ágán a szállítás Magyarország és Szlovákia felé, aminek nyomán mindkét ország vészhelyzetet hirdetett, és a stratégiai készleteihez nyúlt. Hirman szerint Robert Fico szlovák kormányfő egyik fő érve az orosz olaj teljes kiváltásának állítólagos technikai lehetetlensége, amit a volt miniszter hazugságnak nevez. „Már 2012-ben megkezdődtek a tárgyalások a Horvátországból Közép-Európába tartó Adria-vezeték modernizációjáról és kapacitásbővítéséről. Ez a MOL és a Slovnaft kérésére történt, és a modernizáció 2015-ben be is fejeződött” – emlékeztetett. A projektbe a szlovák Transpetrol milliókat, a horvát JANAF vállalat pedig tízmilliókat fektetett. Hirman szerint az Adria-vezeték 2015 óta teljes mértékben képes lenne kielégíteni a százhalombattai és a pozsonyi finomítók igényeit.
„A MOL és a Slovnaft 2015 óta importálhatna különböző olajkeverékeket. Akkoriban nyilvánosan be is jelentették, hogy megkezdik ezt, de aztán hagyták az egészet. Ez a MOL döntése volt”
– mondta. Ezzel szemben a MOL egy tavalyi tesztje arra jutott, hogy a horvát szakasz nem képes tartósan biztosítani a teljes ellátáshoz szükséges csúcskapacitást.
Hirman szerint a pozsonyi és budapesti kormányfők és miniszterek jelenlegi nyilatkozatai teljesen elszakadtak a tényektől.
„Amit Fico és Orbán mond, annak csak politikai üzenete van. Szavaiknak nincs valóságalapja, és egybecsengenek Putyin politikájával és propagandájával”
– vélte. A volt miniszter reagált arra a fenyegetésre is, hogy leállítanák az Ukrajnába irányuló áramszállítást.
„Ezek a fenyegetések nemcsak az elemi humanizmussal, hanem az uniós joggal is ellentétesek. Fico és Orbán saját állampolgáraik és az exporton kereső cégeik érdekei ellen cselekszenek, csak hogy a Kreml kedvében járjanak.” A szakértő megjegyezte, hogy Lengyelország, Csehország és Ausztria levált az orosz szállításokról és az ezzel járó fenyegetésekről, így ők most „nyugodtan alhatnak”. „Szlovákia és Magyarország saját Putyin-barát orientációjuk túszaivá váltak” – összegezte Hirman.
„A kőolaj áru, nem pedig ideológia” – jelentette ki Karel Hirman, az előző szlovák kormány gazdasági minisztere és üzemanyagügyi szakértő, aki a pozsonyi és budapesti kormányok által kihirdetett vészhelyzetet puszta „politikai színháznak” nevezte. A szakértő a PAP lengyel hírügynökségnek nyilatkozott, írja a bankier.pl. Hirman hangsúlyozta, hogy a kőolajellátási problémákról szóló hírekből kimarad az a tény, hogy a pozsonyi Slovnaft, az ország egyetlen finomítója, nem szlovák kézben van.
„A Slovnaft finomító tulajdonosa a magyar MOL-csoport, nem pedig a szlovák kormány. Ezt mindenkinek tudatosítania kell” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a budapesti központ, nem pedig a szlovák miniszterek döntenek arról, honnan érkezzen az alapanyag.
A vita hátterében az áll, hogy január 27-én egy ukrajnai orosz támadás miatt leállt a Barátság kőolajvezeték déli ágán a szállítás Magyarország és Szlovákia felé, aminek nyomán mindkét ország vészhelyzetet hirdetett, és a stratégiai készleteihez nyúlt. Hirman szerint Robert Fico szlovák kormányfő egyik fő érve az orosz olaj teljes kiváltásának állítólagos technikai lehetetlensége, amit a volt miniszter hazugságnak nevez. „Már 2012-ben megkezdődtek a tárgyalások a Horvátországból Közép-Európába tartó Adria-vezeték modernizációjáról és kapacitásbővítéséről. Ez a MOL és a Slovnaft kérésére történt, és a modernizáció 2015-ben be is fejeződött” – emlékeztetett. A projektbe a szlovák Transpetrol milliókat, a horvát JANAF vállalat pedig tízmilliókat fektetett. Hirman szerint az Adria-vezeték 2015 óta teljes mértékben képes lenne kielégíteni a százhalombattai és a pozsonyi finomítók igényeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Így zajlott az aláírásgyűjtés első napja: Sorok kígyóztak a TISZA Párt pultjainál, a Fidesz látszólag kevés résztvevővel is sikerről beszélt
A kampány hivatalos rajtján a Tisza Párt több városban is órák alatt teljesítette az 500 ajánlást jelöltjeinek. A Fidesz kitelepült pultok nélkül is gyors sikert kommunikált.
„Jöjjön, kedves, én vagyok a főhülye, nekem mondja!” – ezzel a mondattal zártak le egy rövid szóváltást a győri Vásárcsarnoknál, ahol egy idősebb nő azzal támadt a Tisza Pártnak aláírókra, hogy „maguk a háborúnak írnak alá, szégyelljék magukat!”. Így indult február 21-én hivatalosan is az országgyűlési kampány első napja. A beszámolók szerint országszerte sorok álltak a Tisza Párt pultjainál, miközben több forgalmas helyszínen nem volt jelen a Fidesz standja. A kormánypárt mégis rekordgyors sikerről számolt be. A jelölteknek egyéni körzetenként legalább 500 érvényes aláírást kell összegyűjteniük az április 12-i országgyűlési választáson való induláshoz.
A győri Vásárcsarnoknál a legtöbben a tiszásoknál álltak sorba, akik a hivatalos pult megérkezéséig egy asztallal és egy matricával kezdték meg a gyűjtést. A Demokratikus Koalíció látványosan nagy pulttal készült, ahol azt mondták, „szerencsére gyűlnek is az aláírások”. A Fidesz-pult a „háborús felirattal” kicsit később, fél tíz körül érkezett meg, a Mi Hazánk pultjánál pedig egy aktivista arról panaszkodott, hogy „engem az előbb lenáciztak” – írta a Telex.
Az ország legfideszesebbnek tartott körzetében, Csornán a Fidesz-KDNP nem állított pultot a városközpontban, jelöltjük, Gyopáros Alpár mégis délelőtt 10 óra előtt bejelentette, hogy a szükségesnél kétszer több ajánlással már a helyi választási irodánál vannak. Eközben a Tisza Párt pultjánál kígyózó sor állt, a tőlük pár méterre fagyoskodó DK-s jelölt, Szabó Zoltán pedig a tiszás sorban osztogatta a saját szórólapjait - írja a lap.
„Kérem ne használja ezt a fotót, a munkahelyemen így is fenyegetnek, mert tudják, hogy Tisza-szimpatizáns vagyok”
– mondta Pécsen a portálnak az egyik aláíró, aki állami munkahelyen dolgozik. A Baranya 1-es választókerületben két szívgyógyász, a tiszás Ruzsa Diána és a fideszes Cziráki Attila is indul, és délelőtt 10 óra körül mindkét párt bejelentette, hogy megvan a szükséges 500 aláírásuk. A pécsi vásárcsarnoknál egy kézműves árus azzal utasította el a tiszásokat, hogy
„belevinnének minket a háborúba, nem akarom, hogy az unokáim harcoljanak”,
míg egy fiatal pár épp az ellenkezőjét fogalmazta meg: „Világéletemben utáltam a Fideszt és ez így tényleg nem mehet tovább. Nem is gazdasági, hanem sokkal inkább erkölcsi értelemben”.
Magyar Péter a budapesti Széll Kálmán téren jelentette be, hogy egy óra alatt összegyűltek az aláírások mind a 106 jelöltre. „Igazi rendszerváltó hangulat van” – mondta a támogatóinak. A Tisza elnökének érkezését egy fiatal társaság így kommentálta: „Full random, tesó, kijöttünk Széll Kálmánra, ott jön Magyar Péter, menjünk már oda, tesó, egy szelfire”. A téren a Tisza pultjainál volt a legnagyobb a forgalom, a független Tordai Bence és a DK standjainál alig álltak meg, a Fidesznek pedig nem volt pultja. Egy szombathelyi férfi szerint a Fidesz „egy biztos jövőt választó párt”, és „a bizonytalanságba felelőtlenség belemenni”.
A Dél-Alföldön a Fidesz és a Tisza Párt eltérő stratégiát választott. Szegeden a Tisza két jelöltje a belvárosban egy óra alatt összegyűjtötte a szükséges ötszáz ajánlást, miközben a helyi Fidesz és a Demokratikus Koalíció is az irodájában kezdte a gyűjtést. Hasonló volt a helyzet Hódmezővásárhelyen, Lázár János egykori választókerületében is, ahol a Fidesz szintén nem pultozott a főtéren; források szerint a kampányban inkább házhoz mennek vagy otthon fogadják a támogatókat. A Tisza jelöltje itt is egy órán belül megszerezte a szükséges ajánlásokat. A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak Szegeden nehézséget okozott, hogy támogatóik nagy része nem a városban rendelkezik állandó lakcímmel, és sokan jelezték nekik, hogy már a Tiszának írtak alá.
„Jöjjön, kedves, én vagyok a főhülye, nekem mondja!” – ezzel a mondattal zártak le egy rövid szóváltást a győri Vásárcsarnoknál, ahol egy idősebb nő azzal támadt a Tisza Pártnak aláírókra, hogy „maguk a háborúnak írnak alá, szégyelljék magukat!”. Így indult február 21-én hivatalosan is az országgyűlési kampány első napja. A beszámolók szerint országszerte sorok álltak a Tisza Párt pultjainál, miközben több forgalmas helyszínen nem volt jelen a Fidesz standja. A kormánypárt mégis rekordgyors sikerről számolt be. A jelölteknek egyéni körzetenként legalább 500 érvényes aláírást kell összegyűjteniük az április 12-i országgyűlési választáson való induláshoz.
A győri Vásárcsarnoknál a legtöbben a tiszásoknál álltak sorba, akik a hivatalos pult megérkezéséig egy asztallal és egy matricával kezdték meg a gyűjtést. A Demokratikus Koalíció látványosan nagy pulttal készült, ahol azt mondták, „szerencsére gyűlnek is az aláírások”. A Fidesz-pult a „háborús felirattal” kicsit később, fél tíz körül érkezett meg, a Mi Hazánk pultjánál pedig egy aktivista arról panaszkodott, hogy „engem az előbb lenáciztak” – írta a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Tárki vezére levezette Magyar Péter titkát: az ügyes és rámenős kampány csak az egyik ok
Tóth István György a kegyelmi botrányról, a Tisza Párt rámenős kampányáról, és más tényezőkről is beszélt, szerinte ezek tették lehetővé Magyar Péter felemelkedését.
Két fő oka van Magyar Péter és a Tisza Párt drasztikus előretörésének, amely a nulláról indulva jutott el odáig, hogy ma már több közvélemény-kutatást is vezet – ez derül ki Tóth István György közgazdász-szociológus szavaiból. A Tárki vezérigazgatója a Népszavának adott interjúban kifejtette, hogy Magyar Péter egyik nagy teljesítménye, hogy átrendezte az ellenzéki oldalt.
„Nem is igazán érdekes, hogy én mit gondoltam: amikor a többi ellenzéki párt kampányolni kezdett ellene, akkor bizonyossá vált, hogy azok, akiknek a Tisza Párt megjelenése a húsába vág, nagyon is komolyan veszik a kihívást.”
Tóth szerint a magyar társadalom alapértékeit tekintve inkább konzervatív és etatista, mint liberális és piacpárti. Emiatt a politikai paletta széléről támadó pártoknak kevés az esélyük, mivel a kulturálisan liberális és gazdaságilag piacpárti szegmens a teljes népességnek csupán mintegy 20 százalékát teszi ki. Várható volt tehát, hogy az lehet sikeres, aki a konzervatív oldalról is képes szavazatokat gyűjteni. Magyar Péter onnan jött.
A sikerhez hozzájárult az ügyes és rámenős kampány is.
A Tisza Párt kész bemenni az ellenfél „oroszlánbarlangjába”, és olyan településeken is alternatívát kínálni, amelyek egészen a közelmúltig fideszes fészeknek számítottak.
Ezt a többi ellenzéki párt nem nagyon csinálta, és a szakértő szerint emiatt rosszul is állnak. A felemelkedésnek
kedvezett a kegyelmi ügy nyomán súlyosbodó morális válság is.
Februárban derült ki, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofilügyében érintett egyik elítéltnek. Az országos felháborodást kiváltó botrány Novák Katalin és Varga Judit igazságügyi miniszter lemondásához vezetett.
Tóth István György szerint a Fidesz az elit és az alsó középosztály koalíciójára építette a hatalmát, miközben a kettő között lévő valódi középosztály azt vette észre, hogy nincs elegendő képviselete. Magyar Péter erre az űrre érzett rá. Míg a Tisza Párt nyugatbarát fordulatot, az EU-val való viszony rendezését és a korrupció letörését ígéri, addig a kormánypárti oldal a versenyt a szuverenitás és a külső befolyás kérdéseként állítja be, a Tiszát külföldi érdekek kiszolgálásával vádolva.
Két fő oka van Magyar Péter és a Tisza Párt drasztikus előretörésének, amely a nulláról indulva jutott el odáig, hogy ma már több közvélemény-kutatást is vezet – ez derül ki Tóth István György közgazdász-szociológus szavaiból. A Tárki vezérigazgatója a Népszavának adott interjúban kifejtette, hogy Magyar Péter egyik nagy teljesítménye, hogy átrendezte az ellenzéki oldalt.
„Nem is igazán érdekes, hogy én mit gondoltam: amikor a többi ellenzéki párt kampányolni kezdett ellene, akkor bizonyossá vált, hogy azok, akiknek a Tisza Párt megjelenése a húsába vág, nagyon is komolyan veszik a kihívást.”
Tóth szerint a magyar társadalom alapértékeit tekintve inkább konzervatív és etatista, mint liberális és piacpárti. Emiatt a politikai paletta széléről támadó pártoknak kevés az esélyük, mivel a kulturálisan liberális és gazdaságilag piacpárti szegmens a teljes népességnek csupán mintegy 20 százalékát teszi ki. Várható volt tehát, hogy az lehet sikeres, aki a konzervatív oldalról is képes szavazatokat gyűjteni. Magyar Péter onnan jött.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
