UTAZZ
A Rovatból

Így ünnepel Fa Nándor karácsonykor az óceán kellős közepén

Ötödik karácsonyát tölti tengeren a magyar szkipper, aki túl van harmadik Vendée Globe-jának felén.


Végtelenek tűnő negyedórák óta rajzottunk már a szürkés-zöldes vízen. Kora hajnalban gyülekeztünk a kikötőben, de fél hatkor még úgy tűnt, semmi értelme kihajózni, hiába volt a K&H Bank Matáv már csak húsz tengeri mérföldnyire a parttól, a rettenetes ködben esélyünk sem lett volna összefutni vele a nyílt óceánon. Hétre végre oszlott a köd, emelkedett a pulzus, lehetett indulni – magam a Jeannot-on préseltem magam a korláthoz, de úgy, hogy minél közelebb legyek Philippe-hez, aki a radaron cserkészte az apró zöld pontot, a hatvan láb hosszú vitorlást.

A kisebb-nagyobb, a lusta, olajos hullámokon a partól rohanva távolodó motorosok fedélzetén legalább száz magyar próbálta átlátni a ködöt, eleinte reménytelenül. Aztán váratlanul kettényílt a ködfal, és abban a pillanatban megpillantottuk, amire vártunk: a nyugodt tempóban sikló vitorlást, fedélzetén az első, a Földet megállás nélkül, három kontinenst legdélebbről, külső segítség igénybevétele nélkül megkerülő hajóssal, Fa Nándorral. Mellésiklottunk, mire Fa odakiáltotta: "Szevasztok, nagyon jó itthon!"

fanandor1

Friss szélben a Spirit of Hungary (fotó: hajozas.hu)

A K&H Bank Matáv kilenc után néhány perccel haladt át a kikötő bejárata előtt egy mérföldnyire húzódó célvonalon, mindenünnen petárdák, jelzőpisztolyok durrogása hallatszott, többezres tömeg ovációzott, a magyarok büszkén énekelték a Himnuszt. A kissé viharvert vitorlás fedélzetére először Mike Plant felesége lépett fel – megölelték egymást Nándorral.

Az amerikai szkipper Plant Fa egyik legjobb barátjaként, a Vendée Globe rajtjára igyekezve borult fel hajójával és veszett az óceánba... A magyar hajós ezután apró gyermekét kapta ölbe. "Nem ismer meg" – mosolygott a kicsi gyanakvó arcát látva.

fanandor2

Viszonylag barátságos időben rajtolt el az aktuális Vendée Globe (fotó: Vincent Curutchet/Vendée Globe)

Ezerkilenszázkilencvenhárom március harmincadikát írtuk. Les Sables d’Olonne, a Vendée Globe kikötője, rajtja és célja ekkor már másodszor fogadta a hazatérő szkippereket. A XIX. század végén rangos, atlanti-parti üdülőhellyé vergődött kisváros vallhatja magáénak Európa "legszőkébb" fövenyét. Apály idején a plázs ötven-száz méter széles, a múlt századfordulón szamárversenyeket tartottak itt, a korabeli prospektusok pedig felhívták a vendégek figyelmét a párizsi telefonkapcsolatra, és a (1925-ben megszüntetett) villamosra.

A versenyközpontban az ötödikként, egyben legjobb külföldi vitorlázóként célba érő Fa rövid monológja közben megjegyezte, "nem kell tengerparti országban élni ahhoz, hogy az ember a tengert szeresse. Egyébként is, az óceán mindenkié – és valaha nekünk, magyaroknak is volt tengerünk..."

fanandor3

Les Sables d’Olonne egyszer volt villamosa

A dagályhullámokat felfogó mellvéd oltalmában a part teljes hosszában megszámlálhatatlanul sorakozó éttermek és vendéglők közül Fa megérkezésének estéjén a La Tamarinbe ültünk be néhány palack Bourgueil társaságában a hajóst köszönteni és ünnepelni. Akkoriban még nem volt élő, műholdas bejelentkezés a déli szélesség ötvenvalahanyadik fokán fekvő, Új-Zélandhoz tartozó Campbell-sziget magasságából, nem létezett naponta frissülő Facebook-profil – némán, majd feloldódva ittuk Fa minden szavát.

Elmesélte, Plant és Nigel Burgess halálhírére (az üzletember és hajózási szakértő, Szaddám Husszeinnek yachtot eladó, Donald Trumpot is az ügyfelei között tudó Burgess tetemét néhány nappal a rajt után találták meg a Vizcayai-öbölben, hajója bevont vitorlákkal, kétcsomós sebességgel távolodott a tragédia színhelyétől...) istenéhez fohászkodott, hogy valaha ismét láthassa szeretteit, törött boommal vitorlázott odalent, a Déli-óceánon, ahol a víz hőmérséklete mínusz kettő és plusz tíz fok között váltakozik, és ahol a Föld leghevesebb és legkitartóbb szelei fújnak, harmadszor kerülte meg a Horn-fokot, Diego Ramíreznél legalább 150 kilométeres orkánban kötözte le a vitorlákat, miközben a megdőlt K&H Matáv árbocának csúcsa a hullámokba fúródott.

A nyugodtabb pillanatokban Plutarkhoszt tanulmányozta (Plutarkhosz hitt abban, hogy a görög és római történelem hősei rettenetes vétkeikkel és óriási erényeikkel az emberi természet határainak felismerésére tanítanak), Deák Ferencről és a kiegyezésről olvasott, és egyre csak azt hajtogatta magában, csak előre, nincs visszaút.

Az elsőtől az utolsóig

Fa Nándor folyamatosan lép előre, és halad egyre kedvezőbb pozícióban: jelenleg a kilencedik, és már túl van a táv felén. Hamarosan még előkelőbb helyen hajózhat, mivel a hetedik francia Paul Meilhat hajóján (SMA) meghibásodott a tőkesúlybillentő hidraulika, amit valószínűleg csak külső segítséggel lehet megjavítani, így pedig versenyen kívül mehet majd tovább. Utolsó napi tempója alapján Fa a harmadik, hiszen átlagos sebessége 14,4 csomó (26,7 kilométer) volt.

A Vendée Globe 2016/17 élen álló hatvanlábasa a Banque Populaire VIII – szkippere, Armel le Cléac’h 47 nap és 32 perc alatt érte el a Horn-fokot, ezzel rekordot döntött. Az eddigi csúcstartónak, a 2013-ban győztes François Gabart-nak ugyanez 52 nap, hat óra és 18 perc alatt sikerült. Élhetünk a feltételezéssel, hogy le Cléac’h két és fél, három hét múlva befuthat Les Sables d’Olonne-ba. Ha ez sikerül, meg kell emésztenünk a tényt, miszerint hetvennél is kevesebb nap elegendő a Vendée Globe teljesítéséhez… A második helyen, hétszáz és még valahány mérföld hátránnyal a brit Alex Thomson (Hugo Boss) halad, órák kérdése, és eléri a Horn-fokot, ahonnan az út már hazafelé vezet. Thomson (hajója) egyébként kétszer is jól kifogta a szelet: nem sokkal a november elejei rajtot követően a 24 órás átlaga elérte 22,3 csomót (41,3 kilométer), illetve egyetlen nap leforgása alatt 991,4 kilométert hagyott maga mögött.

A mezőny végén, a 19., illetve a 20. pozícióban Romain Attanasio (Famille Mary – Etamine de Lys) és Sébastien Destremau (TechnoFirst – faceOcean) dacol az elemekkel, ők még nem érték el az ausztráliai Leeuwin-fokot.

Különös teremtmények a szólóvitorlázók. És nem csak azért, mert (több) évtizedes vitorlázás, lélekedzés, a hajó saját kezű tökéletesítése, komfortosítása kell ahhoz, hogy a célba vergődés esélyével vágjanak neki egy-egy nagyobb, óceáni versenynek. Mert minden, olykor több hónapig tartó magányos út spirituális út is egyben, miközben a szkipperek különleges ok-okozati rendszerben léteznek, sokuk szoros kapcsolatba kerül az egyetemes rendezőelvvel, amely azután áthathatja életüket egy mélyebb harmóniával, amiből persze rendre kizökkenti őket a repetitív hullámzás okozta apátia, a hatvanas szélességi körök viharainak purgatóriuma.

fanandor4

Jacques Vapillon felvétele az 1989/90-es VG-győztes Titouan Lamazou hajójáról, az Écureuil d'Aquitaine II-ről készült

A sajátos lelkivilág jó példája a francia Bernard Moitessier, aki 1968 augusztusában vágott neki az első, kikötés nélküli óceáni szólóvitorlás versenynek, a Golden Globe-nak. Bár jó esélye volt arra, hogy jóval előtte elrajtoló Robin Knox-Johnstont a Horn-fok után beérje, és nyerjen, az Atlanti-óceánra kiérve nem északnak fordította vitorlását, a Joshuát (Joshua Slocum, a Földet először szólóban megkerülő hajós keresztneve után, igaz, Slocum a XIX. század végén, három évnél is hosszabb földkörzése során több mint harmincszor kötött ki), hanem továbbment keletnek, és meg sem állt Tahitiig.

Így Knox-Johnston személyében tiszteljük az első Globe-győztest, míg a civilizációtól magát távol tartó Moitessier tettét a következő, Angliába küldött üzenet magyarázza a leghűebben: "parce que je suis heureux en mer et peut-être pour sauver mon ame", azaz "mert én a tengeren vagyok boldog, talán ez menti meg a lelkemet". Persze, ne feledjük, Moitessier közben felállította a megállás nélküli szólóvitorlázás útvonalcsúcsát is: tíz hónap leforgása alatt 37 ezer 455 tengeri mérföldet (69 ezer 367 kilométert) haladt!

fanandor5

Bernard Moitessier hosszú útja

Külön nehézségi tétel a konstans leküzdendők között a személyi sérülés, vagy a fedélzeti élelmiszerkészlet megcsappanása. Azon a bizonyos 1992/93-as Vendée Globe-on Bertrand de Broc valahol a Kerguélen-szigetek közelében a rettenetes hullámzásban gyakorlatilag leharapta a nyelvét. De visszavarrta. Helyi érzéstelenítéssel, rádión érkező orvosi útmutatás alapján. Philippe Poupon hazaútja az Atlanti-óceánon maga volt a pokol, a Fleury Michon a végére teljesen kifulladt, szakadt vitorlákkal, lékkel az oldalán, kegyelemért könyörögve siklott a Les Sables d’Olonne-i révbe – Pouponhoz hasonlóan tört meg lélekben Jose-Luis de Ugarte, a baszk élelme odaveszett, úgy élte túl a kalandot (kalandot?), hogy reggelente összeszedegette az Euskadi fedélzetén landolt repülőhalakat – utóbb bevallotta, kicsit túldramatizálta a helyzetet, némi tartalékja mindig akadt, de hangulata a padlón volt.

Ugarte akkor egyébként 64 évesen teljesítette a versenyt, éppen annyi idősen, mint amennyi most Fa Nándor... A legdöbbenetesebb fejleményeket ráadásul nem is ez, hanem az 1996/97-es kiírás hozta – ez volt Fa Nándor második nekiveselkedése a Vendée Globe-on. De erről majd legközelebb.

fanandor6

A Spray, amivel Joshua Slocum 1895. április 24.–1898. június 27. között hajózta körül a földgolyóbist

A magányos, az óceánon hányódó szkipperek közül ki-ki a maga módján ünnepli a karácsonyt. Kibontják az otthonról hozott csomagot. Van, aki libamájpástétommal, vaddisznósülttel, pezsgővel, vörösborral adja meg a módját a vacsorának (mit bosszankodhatott annak idején Marc Thiercellin, amikor kiderült, nincs dugóhúzója, és a közelben sem volt senki, akitől kölcsönkérhetett volna egyet).

Mások viszont nem ünnepelnek különösebben: "ez különben is családi esemény, a családomat meg nem hozhattam magammal" – mondta 1996-ban Herve Laurent. Raphaël Dinelli meg az életének örült, hajója elsüllyedt, Pete Goss (aki később verseny közben tűnt el, vitorlását hetekkel később, Chile partjainál találták meg) mentette ki.

fanandor7

December 15-én készült a felvételt. A Spirit of Hungary spártai egyszerűségű konyhájának "falán" a felirat valószínűleg Fa Nándor párjától származik...

Tessék megnézni a Facebook-oldalát – bár a magyar hajós egyedül van a Spirit of Hungaryn, de mégsem. Rengetegen szorítanak érte, küldik sorra a jókívánságokat, a jéghegyzóna határán lavírozó Fa Nándornak, aki életének ötödik karácsonyát tölti vízen, és ez már bevallottan egy kicsit sok neki... De felhívta családját telefonon, és hosszan beszélt velük – egy része ott volt velük, Magyarországon.

Az előrejelzések szerint karácsonykor, egészen 27-éig "széltaktikailag" nehéz napok várnak Fára, de aztán talán jön egy újabb vonat, amivel majd jobban lehet haladni. Addig pedig türelem, meló, és csak előre, előre és előre.

À la vie, à la mer.

fanandor8

Balról jobbra, nyugatról keletre az Antarktisz körül

Hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik, kövesd az INDÓHÁZ oldalát!

Kattints a megosztásra, ha úgy gondolod, másokat is érdekelhet a cikk!!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Szigorúbb szabályok jönnek januártól: ezeket kell az autóban tartani, ha külföldre utazol
Spanyolországban például az elekadásjelző háromszög helyett már jelzőfényt kell majd használni. Horvátországban és Lengyelországban kötelező felszerelés a tűzoltókészülék.


Több európai országban január 1-től változnak a kötelező autós felszerelésekre vonatkozó előírások – írta a Blikk.

Spanyolországban 2026-tól minden sofőrnek elektromos jelzőfényt kell használnia a klasszikus elakadásjelző háromszög helyett.

A készülék narancssárga, minden irányból látható fényt ad, az autó tetejére kell tenni, és GPS-en keresztül továbbítja a jármű pontos helyét a mentőszolgálatoknak.

Csehországban egyszerű a lista: kötelező az elakadásjelző háromszög, a fényvisszaverő mellény (legalább a vezetőnek) és az elsősegélycsomag. A pótkerék a legtöbb autónál kell, de nem kötelező, ha van defektjavító és tömítő készlet, vagy ha az autó defekttűrő abroncsokkal fut.

Ausztriában, Olaszországban, Szlovákiában és Szlovéniában minden utasnak viselnie kell a fényvisszaverő mellényt, ha műszaki hiba miatt kiszáll a kocsiból. Franciaország külön kér még egy tételt: az autóban alkoholszondát is kell tartani.

Horvátországban és Lengyelországban kötelező felszerelés a tűzoltókészülék.

Ausztriában az elsősegélycsomagot védőtokban kell tartani, és a mellények színe nem hasonlíthat a rendőrség által használt mellények színére.

Alapszabály, hogy az elakadásjelző háromszögnek használatra kész állapotban kell lennie. A B típusú elsősegélydoboz az MSZ 13553 szabvány szerint 5 évig őrzi a sterilitását, és steril kötszereket, gumikesztyűt, ollót és egyéb alapvető eszközöket tartalmaz. A láthatósági mellényt az utastérben, könnyen hozzáférhető helyen kell tárolni (nem a csomagtartóban), és minden utas számára rendelkezésre kell állnia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Ez a világ legrosszabb helye az utazó vlogger szerint, aki az összes országban járt már
Drew Binsky szerint kész őrület az a főváros, ahol a legrosszabb élményeit szerezte. De azt is elmondta, melyik országot tartja a világ legszebb helyének.


Egy amerikai utazó youtuber a világ összes országában járt már, tapasztalatait pedig meg is osztotta a követőivel. Drew Binsky egyik videójában azokat a helyszíneket sorolta fel, ahol a legrosszabbul érezte magát.

Guinea fővárosa, Conakry áll a listája élén, ahol a legkevésbé érezte jól magát. Épp egy katonai puccs kellős közepébe csöppent, amikor a guineai fővárosba érkezett, ahol állítása szerint a korrupt rendőrök folyamatosan zaklatták.

„Körülbelül 10 perce sétáltunk az utcán, és máris megállított két rendőr” – mesélte a vlogger, aki szerint az egész város egy őrület. „Ez messze az egyik legkevésbé kedvelt helyem a világon. Nem csak a puccs miatt, amikor is a rendőrök nagy pajzsokkal és golyóálló mellényben sorakoztak az utcákon, mintha háború készülne kitörni.”

Az utazó vlogger tapasztalatait alátámasztja, hogy 2021-ben valóban katonai puccs döntötte meg a kormányt az országban, ami feszült közbiztonsági helyzetet teremtett.

Binsky szerint a város ráadásul unalmas, büdös és szemetes, az emberek pedig barátságtalanok, egy étteremből például egyszerűen kitessékelték.

A legrosszabb helyszínek listájának második helyezettjeként a csádi fővárost, N’Djamena nevezte meg, ahol szintén összetűzésbe keveredett a rendőrséggel, és az utcán egy késsel felfegyverzett férfi támadt rá. Ennek ellenére a városnak adna egy második esélyt a világjáró vlogger. A harmadik legrosszabb élménye az indiai Delhihez kötődik, ahol a szmogtól és a kaotikus forgalomtól szenvedett, és csak arra tudott gondolni, mikor hagyhatja el végre a várost.

Hogy megmutassa, nem csak negatív tapasztalatai vannak, Binsky elárulta, hogy

a Fülöp-szigeteket tartja a legszebb helynek a világon, ahol „minden megvan, amit csak egy országban kívánhat az ember”.

Azt is elmondta, hogy a legkevésbé Líbiában, Haitin, Afganisztánban, Guineában és Szomáliában érezte magát biztonságban, ahol több utazása is „nagyon ijesztő” volt.

A guineai élményeit ebben a videóban foglalta össze:

A youtuber egyébként természetesen Magyarországon is járt, nem is egyszer.

Budapestet Európa egyik legjobb városának tartja, és minden alkalommal beleszeret, amikor visszatér ide.

„Számomra Budapest magában foglalja mindazt, amitől szerintem egy város élvezhető lesz. Barátságos emberek, sok kávézó, bár és szórakozóhely van itt. Olcsóbbak minden, mint Nyugat-Európában. Lenyűgöző építészeti látványosságokat találunk a Duna két oldalán. Finom és kiadós ételeket lehet enni, és nagyon bájos utcákon lehet sétálni. Ez a hely egyszerűen gyönyörű és varázslatos minden szempontból” – mondta el egy 2019-es videójában, amelyben a magyar főváros kevésbé ismert érdekességeit fedezi fel.

Via LADbible


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
A kecskesajttól a vadlúdig: lassú pillanatok a főváros közelében
Budapestről szabadulnál egy-két napra? Tele van a környék lehetőségekkel. Két nap alatt több, Budapesthez közeli helyet is felfedeztünk.


Az ősz talán a legszebb időszak a természetben. Ilyenkor a legjobb túrázni, sétálni, szabad levegőn lenni.

És van ennek az időszaknak még egy nagy előnye: novemberre általában lelassul minden. Kevesebben utaznak, így se a városban, se a természetben nincs nagy tömeg.

Nemrég egy sajtóúton vettem részt, ahol két nap alatt több, Budapesthez közeli helyet is felfedeztünk. Mindegyik desztináció remek példa volt arra, hogy mennyi különleges élmény vár csupán egy órányira a fővárostól.

Piliscsév - Apis Farm és Pincefalu

A túra első állomása az Apis Farm volt, ami nem egy klasszikus turistalátványosság, hanem egy működő családi gazdaság, ahol testközelből lehet látni, hogyan készülnek a tejtermékek (elsősorban kecskesajtok), hogyan élnek az állatok, és milyen az, amikor a fenntarthatóság nem elmélet, hanem mindennapi gyakorlat.

Az Apis Farm sajtjai nemcsak helyben népszerűek, hanem többször részesültek már komoly szakmai elismerésben. Idén, a Sajtkészítők Egyesülete által megrendezett országos sajtversenyen három termékük is dobogós lett – a kecske camembert bronzérmet, az érlelt kecske krémsajt ezüstöt, míg a natúr érlelt kecskesajt aranyérmet nyert. Ez is mutatja, hogy valóban kivételes minőségű, gondosan készített termékekről van szó.

Aki pedig szívesen megkóstolná ezeket, vagy felfedezné a többi kistermelő portékáját, annak érdemes vasárnaponként ellátogatni az Apis Farm termelői piacára. A legfrissebb programokról, kiállítókról és kínálatról mindig a piac Facebook-oldalán található aktuális információ.

Néhány perces sétára található a farmtól a Pincefalu, ahol közel háromszáz présház és pince sorakozik egymás mellett.  A közeljövőben itt túraközpont is épül, amely új találkozóhelyet kínál majd természetjáróknak, csoportoknak, kutyásoknak.

De addig még kiélvezhetjük itt az igazán csendes, békés őszi napokat, ezzel a fenséges tájjal körülvéve.

Ha valaki szeretne egy kis friss levegőt, egy vidéki piacot, néhány mosolygós arcot és igazi, lassú tempót – Piliscsév remek választás.

Hilltop Borbirtok és Étterem – Panoráma és borélmények Neszmélyen

Innen Neszmélyre vezetett az utunk, a Hilltop Borbirtokra. Itt hétvégente többnyire esküvők zajlanak, ami nem is csoda, hiszen a helyszín minden részlete tökéletesen alkalmas egy ilyen eseményre.

Aki azonban hétköznap érkezik (mint ahogy mi is), egy csodás panorámával kísért ebédet vagy vacsorát költhet el itt.

A borászat és az étterem kínálata tökéletesen kiegészíti egymást. Az étlapon klasszikus, komfort fogások szerepelnek, amikhez készségesen ajánlanak kísérő italt is.

Ahol tényleg minden részlet tökéletes - a

tatai Platán

Tata igazi ékköve a Platán. A komplexum gerincét a vendéglátás és a szállás adja, melyek mindegyike a legmagasabb színvonalat képviseli. A Platán Gourmet Étterem Magyarország első és egyetlen vidéki két Michelin-csillagos étterme. Pesti István séf vezetésével a tíz- vagy tizenkét fogásos degusztációs menü elegánsan ötvözi a keleti és nyugati ízeket, követve az évszakok állandó változását.

A komplexum másik kulináris egysége, a Platán Bisztró a kortárs magyar konyhát képviseli, és elnyerte a Michelin Guide Bib Gourmand elismerését, amellyel a kalauz a mérsékelt áron elérhető, kiváló minőséget jutalmazza. A séf Mogyorósi Donát, aki 2023-ban került a Platán Bisztró élére.

A szálláshely, a Platán Udvarház pedig 2025-ben elnyerte a One Michelin Key minősítést. Ezt az elismerést csak egy olyan, egyedi karakterrel rendelkező helynek ítélik oda, amely a maximumot nyújtja a szolgáltatásban.

Ezt a tökéletes egységet számos más, mesterien kidolgozott részlet teszi teljessé. A Platán Pék pékség például egy 1800-as évek óta működő hagyományt folytat: a kenyereket nagy gondossággal, kizárólag kovászt, lisztet, sót és vizet felhasználva készítik, és a friss pékárukkal látják el a komplexum éttermeit és szálláshelyét is.

Mindemellett náluk a fenntarthatóság sem csupán divatszó: saját energianáddal fűtenek, a pékség és a cukrászat napenergiával működik, a konyhákban használt zöldségek és a hús egy része pedig a saját kertészetből és Angus marhafarmról származik. A pihenést és a programot olyan egyedülálló élmények teszik teljessé, mint az e-bike túrák, a privát hajókázás az Öreg-tavon, vagy a várárokban kialakított Mirror Spa részleg.

A mi vacsoránk most a Platán Bisztróban volt, és azt hiszem itt ettem életem egyik legjobb kacsás főételét. De persze az előétel és a desszertpult sem okozott csalódást. És a társaság többi tagja is halálosan szerelmes lett a Platánba ez alatt a pár óra alatt.

És talán ez furcsán hangozhat, de engem a reggeli nyűgözött le a legjobban. Kicsi, hangulatos térben volt felterítve. És bátran állíthatom, hogy minden csak a legjobb minőségben. Friss tojásételek, csodás kenyérfélék, péksütemények, finom desszertek.

Itt került pont az i-re, és ebből látszik az, hogy a legapróbb részleteket sem hanyagolják el.

Másnap reggel a Tatai Öreg-tó partján sétáltunk még egyet, és beszélgettünk arról, hogy mitől ilyen különleges ez a hely.

A tó környezete nemcsak gyönyörű, hanem természetvédelmi szempontból is kiemelt: minden évben leengedik a vizet, hogy megtisztuljon és megújuljon az élővilága, a halászat után pedig a sekély vízfelület ideális pihenőhelyet kínál a vadludaknak és más vonuló madaraknak. Ez az egyik legfontosabb megállóhelyük az egész térségben, ezért Tata különösen figyel a természet nyugalmára: még szilveszterkor sincs tűzijáték, hogy ne zavarják az itt pihenő madarakat.

A vadludak látványa ilyenkor ősszel és télen is lenyűgöző, és ennek a csúcspontja a minden évben megrendezett Tatai Vadlúd Sokadalom, ami idén november 29-én várja a látogatókat.

Ez az esemény nemcsak a madárbarátoknak kötelező program, hanem mindenkinek, aki szereti a természetet és azt a különleges látványt, amikor több ezer vadlúd egyszerre emelkedik a levegőbe az Öreg-tóról.

A Tatai Vadlúd Sokadalom hivatalos oldalán megtalálható a rendezvény részletes programja, és november 16-tól webkamera is elérhető, melyen bárki élőben követheti az Öreg-tó madárvilágát. Az oldalon egy aktuális egyedszámláló is működik, amely folyamatosan mutatja, hány vadlúd tartózkodik éppen a tavon. Amikor ezt a cikket írom, 13 100-nál járunk.

Közeleg az év végi hajtás, szóval lehet, hogy pont itt az ideje, hogy rápihenj egy kicsit.

Családdal vagy barátokkal, aktívan vagy a wellnessben relaxálva: több száz szálláshely kínál kedvezményes őszi csomagokat egészen november 30-ig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
La Rioja – Spanyolország „legzamatosabb” régiója és a spanyol nyelv „bölcsője”
A vidék a minőségi borok kedvelőinek, a régmúlt idők felfedezőinek, a gyönyörű tájakat szeretőknek, és a zarándokúton lévőknek kihagyhatatlan.
Csémi Klára - szmo.hu
2025. november 12.



Mini cikksorozatunk második része La Riojáról, Spanyolország egyik legkisebb, ám „legzamatosabb” spanyol régiójáról szól, ahol évezredes hagyományokra tekint vissza a borkultúra. Egyben ez az a hely, amelyen a 11. század óta zarándokút halad át, és az is, amelyet a spanyol nyelv „bölcsőjeként” tartanak számon.

Spanyolország egyik legkisebb autonóm területe Bilbaótól – utunk első állomásától – mindössze másfél óra autóútra fekszik. La Rioja (ejtsd: rioha) neve elsősorban a minőségi borok kedvelői számára ismerős, akik tudják, hogy itt bizony kiváló borok „teremnek”.

Ezen a helyen a szőlőtermesztés és a bortermelés több ezer éves múltra tekint vissza, hála a kivételes természeti adottságoknak.

Ezt szinte azonnal érzékeli az ember, amint átlépi a dimbes-dombos Baszkföld és La Rioja határát.

Az Ebro folyó két oldalán húzódó borvidék olyan, mint egy óriási medence, mivel azt két hegyvonulat, a Sierra de la Demanda és a Sierra de Cantabria határolja. Talaja a magasan fekvő területeken agyagos-meszes, a folyók közelében pedig (ezekből hét fut keresztül a vidéken) vastartalmú és hordalékos. A mediterrán és az óceáni éghajlat kombinációjának köszönhetően egész évben enyhe a hőmérséklet, a terület nagy részén elég a csapadék, és napsütésben sincs hiány. Mivel minden feltétel adott a szőlőtermesztésre, nem csoda, hogy ezen az egy átlagos magyar megyénél is kisebb területen ötszáz (!) borászat működik. A borászkodás tudománya többnyire apáról fiúra száll, a lakosság jelentős része az itt születő minőségi borokból és a borturizmusból él.

Hét völgy vidéke

La Rioja, Baszkföld déli szomszédja Spanyolország egyik legkisebb autonóm közössége. Területe 5045 km², lakosainak száma 324 ezer, központja a 150 ezer lelkes Logroño. Egyetlen tartományból áll, átlagos tengerszint feletti magassága meghaladja az 1000 métert. Jelentősek az éghajlati különbségek: a mediterrán hatás miatt keleten a bor még 800 méterrel a tengerszint fölött is könnyedén beérik. A régió keleti felén sokszor négy-hat héttel korábban szüretelnek, mint Haróban, ahol október vége előtt sosem fejeződik be a szüret. Az éves csapadékmennyiség kelet felé 400 mm-ről 200 mm-re csökken, ezért ott már öntözni kell. La Rioja területét hét, Ebróba ömlő folyó tagolja, ezért hét völgy vidékeként is ismert. A kelet-délkelet felé folyó és a Földközi-tengerbe ömlő Ebro mintegy 120 km hosszan szeli ketté, a borvidék szélessége 25-30 km.

La Rioja akkor tett szert nemzetközi jelentőségre, amikor a filoxéra a 19. század második felében kipusztította a szőlőket Bordeaux-ban, és sok nagykereskedő, szőlős- és borosgazda átköltözött Észak-Spanyolországba. La Rioja Spanyolország első és sokáig egyetlen olyan borvidéke, amely kiérdemelte a legmagasabb, DOC (DOCa – denominación de origen calificada) minősítést, ez az eredetmegjelölés a legrégibb Spanyolországban (1925). Rioja minősítésű bort készítenek a területtel szomszédos Baszkföld, valamint Navarra egy-egy kisebb területén is.

Haro, a borturizmus "Mekkája"

Utunk első állomása La Rioja „origója”, Haro, pontosabban a kisváros szíve, a Barrio de la Estación, az Állomásnegyed volt, ahol a világon a legtöbb száz évesnél idősebb borgazdaság található. Az elsők a 19. század második felében települtek ide, amikor erre a vidékre is elérkezett a vasút, és idejét múlttá vált a lovaskocsin történő szállítás. Az öt „matuzsálemi korú” pincészet közül az első 1877-ben, az utolsó 1901-ben költözött ide, és van két náluk jóval fiatalabb is, az egyiket 1932-ben, a másikat 1987-ben alapították.

Ezeket a nagy múlttal rendelkező borászatokat mára a legjelentősebbek között, egyfajta referenciapontként tartják számon. Sajátos, vasútállomás körüli koncentrációjuk – amelyet a riojai bor arany mérföldjének neveznek – persze csak egy tényező, a másik, ennél is fontosabb az állandó megújulásra való képesség és boraik kiemelkedő minősége. Évszázados tapasztalatuk és tevékenységük nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a Rioja borvidék a nemzetközi ranglistákon, a számos szempontot egybevető értékelések alapján, rendszeresen az élen vagy a dobogós helyek valamelyikén végez.

Képgaléria: Haro belvárosa(Fotókért kattints a képre)

Talán mondani sem kell, hogy a sajtóút során lehetőség nyílt arra, hogy alaposabban megismerkedjünk a borkészítés „tudományával”, helyi sajátosságaival. Mégpedig a Barrio legfiatalabb, a borászok új nemzedékét képviselő – ám így is lassan negyvenéves múlttal rendelkező – gazdaságában, ahol érkezésünkkor nagyban zajlott a frissen szüretelt szőlő feldolgozása.

A családi gazdaság közvetlenül a térség fő folyója, az Ebro partjára épült (a vízi útnak egykor nagy szerepe volt a borok Franciaországba történő szállításában), fantázianevét – RODA – a katalóniai tulajdonos Rotllant Daurella család neveinek első betűiből alkották.

Képgaléria: RODA (Fotókért kattints a képre)

A pincészet, amelyet 1987-ben alapítottak, 80 hektár saját és 80 hektár bérelt területen gazdálkodik, és félszáz alkalmazottat foglalkoztat. Közepes méretű gazdaságnak számít, évente mintegy félmillió liter bort, főleg vörösbort állít elő. A nagy gondossággal, bokorszerűen nevelt, szintetikus növényvédő szert sosem látott tőkékről kézzel szüretelnek. A válogatás, a szemezés is kézi erővel történik, majd a bor több fázist követően előbb hatalmas, majd kisebb francia tölgyfahordókba kerül; acéltartályokat nem használnak. Legfiatalabb boruk, a Sela 15-30 éves, a Roda Reserva és a Roda I Reserva 30-50 éves, míg prémiumboruk, a Cirsion 80-100 éves szőlőtőkékről származik. A szőlőtőkék viszonylag idősek, ami csökkenti ugyan a terméshozamot, de javítja a szőlő minőségét.

Csarnokról csarnokra járva, amelyek nagyságát a borászat épületeinek kialakításakor a termőterülethez igazítva határozták meg, kísérőnk, Teresa részletesen elmagyarázta, hogy a tökéletes minőség elérése érdekében miként szabályozzák az egyes termek hőmérsékletét és páratartalmát, miként ülepítik és derítik a bort, ahogy azt is, hogy hány évig tart az érlelés folyamata. Az egyes borfajták ugyanis különböző ideig (összességében 2, de akár 4 évig is) pihennek előbb tölgyfahordókban, majd parafadugókkal lezárt palackokban, mielőtt piacra kerülnének. A nemes nedű 60%-a Nyugat-Európában talál gazdára – Svájcban, Németországban és Nagy-Britanniában – miközben egyre nagyobb az érdeklődés a Maldív-szigetek és Indonézia részéről –, a többi a hazai, spanyol piac választékát gazdagítja.

Körsétánkat a 10 méterrel a felszín alatt lévő pincében fejeztük be, majd az elméletet gyakorlatra váltva borkóstolás következett, stílszerű, míves fa borosdobozokból összeállított pult mellett. Közepén diószemek és csipegetni való kolbászkarikák sorakoztak, segítve a csupa laikusból álló társaság tagjait a minél „szakszerűbb” ízlelésben, a többféle jellegzetes íz és zamat felismerésében. A négy borból álló sor végére érve még megtekintettük a falakon sorakozó okleveleket és kitüntetéseket, amelyeket a kiemelkedő minőségű RODA-borok hazai és nemzetközi borversenyeken érdemeltek ki.

Borturizmus, felsőfokon

A spanyol borutak között kiemelkedő szerepet játszik a Rioja Alta borút (Felső-Riojai borút), amely a világ egyik leggazdagabb kínálatával várja az érdeklődőket. A térség mintegy nyolcvan borászata (spanyolul bodega) fogad vendégeket, amelyek a szokásos borkóstoláson kívül szálláshelyekkel is szolgálnak. Ezen kívül a gyönyörű ültetvényeken lehetőség nyílik a szőlőtermesztéssel kapcsolatos helyszíni tapasztalatszerzésre, illetve többféle sport gyakorlására is (lovaglás, kerékpározás, túrázás, horgászat, golfozás, télen síelés).

Képgaléria: Vivanco Borkultúra Múzeum (Fotókért kattints a képre)

A borturisták a területen kiváló éttermek és borbárok között válogathatnak, és felkereshetik a Briones-ben lévő, a maga nemében egyedülálló, régészeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkező Vivanco Borkultúra Múzeumot. A Vivanco család alapítványa hozta létre, amelynek immár a negyedik generációja foglalkozik borászattal.

A tájba illeszkedő, alapvetően a föld alá süllyesztett, 4000 m²-es múzeum 2004-ben nyílt meg. Öt szintjének kiállítási anyaga szinte mindenre kiterjed, ami a szőlőtermesztéssel, a borkészítéssel és a borfogyasztással kapcsolatos – történelmi háttérrel, a szőlőskertektől a terített asztalig, a pincék világától a bor művészetekre gyakorolt hatásáig. Az alapítvány magángyűjteménye önmagában figyelemre méltó: Picasso, Warhol, Miró és Chagall munkái mellett helyet kaptak benne korábbi korok alkotásai, festmények, szobrok és kisplasztikák is.

Júniusban rendezik meg a Barrio de la Estación kóstoló hónapját (La Cata del Barrio de la Estación), amikor végig lehet látogatni a híres-neves, évszázados pincészeteket. A résztvevők a finom nedű mellé térségre jellemző tapasokat fogyaszthatnak. A rendezvényen híres borszakértők és neves éttermek is képviseltetik magukat.

Csata síszemüvegben

Minden évben június 29-én, Szent Péter napján rendezik meg Spanyolország leghíresebb boros rendezvényét, a Harói borcsatát (Batalla del vino de Haro). Eredete két szomszédos település vitájára vezethető vissza arról, hogy melyikük területéhez tartozik egy közeli szikla. Az egykori disputából mára fennmaradt békés „csata” lényege az, hogy az egymással szembenálló csapatok tagjain, a jelképes csata résztvevőin a kötelezően viselt fehér színű ruha mielőbb rózsaszínes-lilára váltson a vödörrel, műanyagpalackkal, permetezőgéppel vagy vízipisztollyal egymásra locsolt, spriccelt és öntött vörösbortól. A vidám hangulatú csatározásra a fényképek tanúsága szerint a legfelkészültebbek sí- vagy úszószemüveggel felszerelkezve érkeznek…

Bölcső a margón

A Sierra de la Demanda hegy lábánál található egy kolostor, amely különleges szerepet játszik a spanyol nyelv kialakulásának történetében. Ez a San Millán de la Cogolla település közeli Yuso kolostor, amely párjával, az innen egy kilométerre fekvő Suso kolostorral együtt 1997 óta része az UNESCO világörökségének. A 11. században alapították, előbb a bencés, majd az Ágoston rendi szerzetesek lakták. Így van ez a mai napig, igaz, számuk alaposan megcsappant, kilencre csökkent.

Képgaléria: Yuso kolostor (Fotókért kattints a képre)

E két kolostorhoz kötődnek az ún. San Millán-i glosszák (bejegyzések), amelyeket a spanyol nyelv első írott emlékeiként tartanak számon. A Yuso kolostor földszintjén másolatként látható annak a kódexnek néhány oldala, amelyre a Suso kolostorban találtak rá. Az oldalak különlegességei a széljegyzetek és a sorok közti bejegyzések, amelyeket a 10. században a szerzetesek írhattak oda. Az eredeti, 9. századi latin nyelvű szöveg mellett olvasható a vallási tartalmú szöveg szavainak vulgáris, köznyelvi változata úgy, ahogy azt az egyszerű, latinul nem tudó emberek használták. Mint a kolostor megtekintésekor az idegenvezető elmondta, ezen a kezdetleges, újlatin nyelven mintegy ezer hasonló bejegyzés létezik, amelyek között vannak összefüggő mondatok is. Itt és így született tehát, majd formálódott tovább a későbbi évszázadokban a spanyol nyelv, ezért tekintik a két nevezetes kolostort a spanyol nyelv „bölcsőjének”.

Az évente százezer látogatót vonzó Yuso kolostor jelenlegi formáját a 18. században nyerte el, háromhajós temploma, gazdagon díszített sekrestyéje, csendes kerengője és egyházi emlékeket őrző múzeuma számos látnivalót tartogat. Itt őrzik többek között azt az elefántcsont-miniatúrákkal ékesített kis díszkoporsó, amely a helység és a kolostorok névadója, a 6. században elhunyt San Millán földi maradványait tartalmazza, két falfülkében pedig azokat a báránybőrbe kötött hatalmas énekeskönyveket, amelyeket a szerzetesek évszázadokkal korábban saját kezűleg készítettek.

Képgaléria: San Millán-i glosszák(Fotókért kattints a képre)

Az épületegyüttes egyik szárnyában szálloda működik, La Rioja leghangulatosabb szállodája 25 szobával rendelkezik. Vendégei között nemcsak borturisták vannak, hanem akadnak olyanok is, akik a közelben elhaladó zarándokút felől tesznek erre egy rövidebb kitérőt. Ez a Camino francia ága, ahogy nálunk a Santiago de Compostelába tartó Szent Jakab utat nevezik.

Bővebb információk: barrioestacion.com, spain.info

Minisorozatunk első része Bilbao, Baszkföld különleges helyeire kalauzol el:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk