prcikk:on Tojás, sonka, kalács – húsvéti klasszikusok, de vajon miért pont ezek kerülnek az ünnepi asztalra? | szmo.hu
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Tojás, sonka, kalács – húsvéti klasszikusok, de vajon miért pont ezek kerülnek az ünnepi asztalra?

A húsvéti ételek nemcsak finomak, hanem szimbólumokkal is tele vannak – minden falat egy régi történetet idéz. Most nemcsak az ízek mögötti hagyományokat fejtjük meg, hanem azt is megmutatjuk, hogyan készülhetsz fel az ünnepekre egyszerűen és stresszmentesen.


A húsvéti ünnepekhez mindannyiunknak fűződik egy-egy különleges emléke: a sonkafőzés illata, ami belengi a konyhát hajnalban, a nagyi kalácsának melege, ahogy még gőzölög a terítőn, a piros tojások a hímzett abroszon, vagy az újhagyma csípős frissessége, amitől összefut a nyál a szánkban. A húsvéti asztal nem csak étel – emlék, hagyomány, meghitt pillanatok sorozata, amit generációk adnak tovább egymásnak.

De vajon miért pont ezek a fogások kerülnek évről évre a húsvéti asztalra?

Ebben a cikkben nemcsak arra adunk választ, hogy miért váltak ezek az ételek az ünnep elengedhetetlen részeivé, hanem azt is megmutatjuk, hogyan szerezheted be őket egyszerűen – például a Lidl kínálatából. Mert a húsvét akkor a legszebb, ha nem az előkészületek stresszéről, hanem a közösen megélt pillanatokról szól.

Sonka – a bőség és a böjt vége

A sonka nemcsak ízében karakteres, hanem szimbolikájában is. Jelképe annak, hogy véget ért a nagyböjt: jöhet a hús, a lakoma, a jókedv! Régen hetekig érlelgették a füstölt húst a kamrában, hogy húsvétra pont jó legyen – ma viszont már gyorsabb (és ugyanolyan finom) verziók közül is válogathatsz.

Tipp: A Lidl-ben idén tizenhétféle sonka közül választhatsz – van klasszikus kötözött lapocka, és van „békebeli” változat is, ha a hagyományokat követnéd. A kínálatban sertésből és pulykából készült sonkák is helyet kaptak, így mindenki megtalálhatja a kedvencét. Legyen szó füstölt-főtt vagy hagyományos eljárással készült finomságról, a húsvéti asztal garantáltan teljes lesz – a Pikok füstölt-főtt kötözött lapocka pedig továbbra is a legnépszerűbb választás. Ha pedig valami különlegesre vágynál, próbáld ki az idei újdonságot a Pikok Pure füstölt tarját!

Kalács – az otthonosság és megosztás jelképe

A fonott kalács a vendégszeretet és a közösség szimbóluma: osztható, közös, puha és édes. Régen kézzel, otthon készítették, ma viszont már a pékségekben is találni olyan változatokat, amelyek ízben és illatban is felidézik a gyerekkort.

Tipp: A Lidl idén hétféle kaláccsal vár, és van benne minden, mi szem-szájnak ingere! Kóstolhatod a klasszikus, 400 g-os vajas fonott kalácsot, de ott van a vaníliás-kakaós újdonság is, sőt, a kör alakú vajas-mézes változat is, hogy a hagyományos ízek mellett egy kis frissességet is csempésszen az asztalra. Az állandó kínálat mellett elérhető a sós kalács, a tormás és a Dia-Wellness tönköly kalács is – így a különlegesebb étrendet követők sem maradnak finomság nélkül. És ha valami igazán ünnepi desszertre vágysz, ne hagyd ki a bejgliket sem: a klasszikus diós, mákos és gesztenyés mellett húsvétkor visszatér a karácsonyi siker, a pisztáciás tekercs is!

Tojás – az élet, újjászületés, tisztulás szimbóluma

A tojás már a kereszténység előtt is az élet, a tisztulás és az újrakezdés jelképe volt – nem véletlen, hogy még ma is ott van minden húsvéti asztalon - legyen főtt, töltött, díszített vagy épp csokoládéból készült. A gyerekek kedvencei a kertbe „eldugott” csokitojások és nyuszik – ilyenkor tényleg életre kel a húsvéti mesevilág.

Tipp: A Lidl húsvéti édességkínálata maga a csokimennyország: közel 90-féle tojás és nyuszi közül válogathatsz – a jól ismert Favorina finomságoktól egészen az ikonikus Lindt nyuszikig. Akár a klasszikusokat szereted, akár valami különlegesebbre vadászol, itt biztosan megtalálod a kedvencedet!

Torma – az erő, tisztulás és emlékezés íze

A torma nem csupán ízesítő: régen a keserűséget, a szenvedést szimbolizálta, így vált a húsvéti asztal kötelező elemévé. A csípőssége megtisztítja az ízlelőbimbókat – és kicsit talán a lelket is. Van, aki az igazi erősre esküszik, más az almás vagy tejszínes verziót szereti – de egy biztos: egy falat sonka tormával teljes csak igazán!

Tipp: Tipp: A Lidl-ben többféle torma közül is válogathatsz – a különféle ízesítésű változatok mellett megtalálod a klasszikus reszelt erős tormát is, amely a legnagyobb kedvenc a vásárlók körében. A saját márkás Hazánk Kincsei terméke egytől egyig magyar beszállítóktól érkeznek. A termékek csomagolása a magyar népmesék világát idézi, és nemcsak látványos, de az otthon ízeit is felidézi – pont úgy, ahogy egy jó tormának húsvétkor lennie kell!

Friss zöldségek és gyümölcsök – a tavasz üzenete

A húsvét a tavasz első igazi ünnepe is – nem csoda, hogy ilyenkor az asztalra is friss, zöld, roppanós alapanyagok kerülnek. A fejessaláta, az újhagyma, a retek, a paradicsom vagy épp az első bogyós gyümölcsök nemcsak színpompássá teszik a tálakat, hanem a megújulás, az újjászületés üzenetét is hordozzák.

Tipp: A Lidl üzleteiben minden nap frissül a zöldség- és gyümölcskínálat, amit a frissességfelelősök reggelente alaposan ellenőriznek. Az áruházakban átlagosan 150-féle friss termék érhető el, és külön figyelmet kapnak a szezon kedvencei: a fejessaláta, a retek, az újhagyma, valamint a paradicsom, az uborka, a bogyós gyümölcsök és a citrusfélék is. A Lidl frissesség iránti elkötelezettségét az is mutatja, hogy már ötödik alkalommal nyerte el Az Év Zöldség- és Gyümölcskereskedője díjat – ez nem csak egy cím, hanem garancia arra, hogy amit az asztalra teszel, az valóban friss, szép és finom lesz.

Tervezd meg a húsvétot előre – így lesz igazán nyugodt az ünnep

Már tényleg csak napok kérdése, és itt a Húsvét, de a Lidl-nél már most megtalálod az ünnepi készülődéshez szükséges összes finomságot és kelléket. Nem véletlenül figyelnek ennyire oda erre az időszakra – a karácsony után ez az év második legforgalmasabb időszaka, amikor mindenki megrohamozza az üzleteket.

Ha te nem akarsz az utolsó pillanatban kapkodni, érdemes előre betárazni a húsvéti kedvenceidből. Érdemes figyelni a Lidl Plus kuponkedvezményeket, a szuper árakat, a 2+1 akciókat, az 50%-os kedvezmények a második termékre és XXL kiszereléseket - melyekkel tovább csökkenthetőek a költségek.

Legyen szó Favorina csokinyuszikról, sütési alapanyagokról, dekorációról, vagy épp a klasszikus húsvéti fogásokról – sonka, kalács, torma, friss zöldségek és gyümölcsök – náluk mindent egy helyen be tudsz szerezni. Nem kell boltról boltra rohangálnod, marad időd a lényegre: pihenni, családozni, reggelizni egy jót – vagy csak hátradőlni egy szelet kaláccsal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több mint 710 milliárdot fizettek be: így járulnak hozzá a kiskereskedelmi óriások a költségvetéshez
A hat nagy nemzetközi hátterű élelmiszer kiskereskedelmi lánc mindegyike maradéktalanul kiveszi a részét a magyar közteherviselésből. Ezek a cégek 2024-ben együttesen több mint 710 milliárd forint adót fizettek be a magyar költségvetésbe, ami önmagában is fedezné például a háziorvosi ellátás és a családi pótlék együttes költségét, vagy a rendőrség éves fenntartását bérekkel együtt.


A Magyarországon működő hat nagy, nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) 2024-ben több mint 710 milliárd forintot fizetett be a magyar költségvetésbe adó és járulék formájában. Ebből a legnagyobb tételt a két forgalmi adó, a 27 százalékos áfa (370 milliárd forint) és a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó (170 milliárd forint) tette ki, a fennmaradó rész főleg a béreket terhelő adó- és járulék terhe (88 milliárd forint), de a cégek tucatnyi egyéb jogcímen teljesítenek még milliárdos adó és állami díjfizetési kötelezettségeket, köztük olyan tételekkel, mint a társasági adó, iparűzési adó, a reklámadó, az építményadó, vagy a hulladékgazdálkodási termékdíjak.

A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: élelmiszer-termékeik 80 százaléka hazai forrásból származik, 50 ezernél is több magyar embert foglalkoztatnak, 2024-ben több mint 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el az arra rászorulóknak, és milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.

A hat nagy élelmiszer kiskereskedelmi lánc által befizetett több mint 710 milliárd forint adó és járulék 2024-ben olyan állami kiadási tételek finanszírozására lett volna önmagában elegendő, mint

  • a családi pótlék (305 milliárd),
  • a teljes háziorvosi ellátás (300 milliárd),
  • az összes rendelőintézeti járóbeteg szakrendelés (200 milliárd),
  • a gyermekvédelmi alap- és szakellátás: (140 milliárd),
  • a rokkantsági és rehabilitációs ellátás (480 milliárd), vagy
  • a rendőrség működtetése fizetésekkel együtt (655 milliárd forint)
  • és – amint látszik – olykor akár ezek kombinációit is fedezni tudta volna.

Mindezekhez képest a hat nagy kiskereskedelmi lánc összevont mérlege 24,5 milliárd forint veszteséget mutatott 2024-ben, egy részük egyetlen fillér profitot sem termelt.

Ez a hat társaság együtt és külön-külön is teljesítik a magyar embereknek azt az elvárását, hogy a Magyarországon működő cégek maradéktalanul kivegyék a részüket a közteherviselésből.

A cikk a Tesco Magyarország támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Az, hogy melyik csuklódon hordod a karórádat, többet elárul rólad, mint gondolnád
Praktikus okokból alakult úgy, hogy az emberek rendszerint a bal csuklójukon hordják, és ez gyakran mélyebb jelentést hordoz. Pszichológusok szerint ez a szokás önálló gondolkodásra és a konvencióktól való eltérésre utalhat.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Gondoltad volna, hogy még az óraviselés is árulkodó lehet? Nem feltétlenül a márkára, dizájnra vagy az árára gondolunk. (Mint például Szoboszlai Dominik vagyont érő karórájánál.)

Hanem az óraviselés módjára.

Az, melyik csuklódon viseled az órádat, többet elárulhat rólad, mint a kedvenc színed, mivel finoman utalhat a személyiségedre.

Mit kell figyelni a karóra esetén?

A legtöbben a bal kezükön viselik. Akik a jobb karjukon viselik a karórát, valami pluszt fejezhetnek ki vele.

Mielőtt azonban rátérnénk a „jobbosok” titkaira, érdemes megérteni, miért lett a bal csukló az íratlan szabály.

A legtöbb ember jobbkezes.

Emiatt egyrészt a kevésbé használt bal csuklón az óra kisebb eséllyel sérül meg a mindennapi tevékenységek során, másrészt amíg a jobb kezüket használják (például kapaszkodásra egy közlekedési eszközön) a bal kéz szabadon marad, és könnyebb rápillantani az óra számlapjára.

A klasszikus karórákat úgy tervezték, hogy a felhúzókorona a jobb oldalon legyen, ezért a domináns kézzel kényelmesebb állítani őket.

Ez az ipari szabvány és a szokás évtizedek alatt szinte észrevétlenül rögzült.

Ha ez a norma, miért döntenek mégis sokan a jobb csukló mellett? A legkézenfekvőbb ok a balkezesség.

Aki a bal kezét használja írásra vagy más mozdulatokhoz, annak egyszerűen praktikusabb, ha a jobb csuklóján van az óra.

A divat világában viszont a jobb kézen hordott óra mást üzen. Az önkifejezés egyik finom formája. Egyediségre utal.

Hírességek és vezetők gyakran tudatosan választják ezt a megoldást, hogy jellegzetes megjelenésük részévé tegyék.

Egyes spirituális nézetek szerint a kezek különböző energiákat képviselnek. A bal kéz a befogadó, a jobb a cselekvő, teremtő oldalunkat jelképezi.

Aki tehát a jobb csuklóján hordja az órát, szimbolikusan azt fejezheti ki, hogy aktívan, vezető szerepben irányítja a saját idejét.–

Pszichológusok szerint is beszédes lehet ez a szokás. A jobb kézen viselt óra arra utalhat arra, hogy az illető önállóan gondolkodik, a szokásokat nem követi vakon, és valószínűleg más területeken is kreatív, szokatlan szemléletű.

Az pedig, hogy valaki soha nem hord órát, annak a jele lehet, hogy megelégszik a telefon kijelzőjével vagy nem tudja értelmezni a számlapot, mint Kőgazdag Aurél.

Bár a legtöbb klasszikus karórát még ma is jobb oldali koronával gyártják, léteznek kifejezetten balkezeseknek szánt modellek, ahol a felhúzó a másik oldalon kap helyet.

Sőt, akadnak olyan különleges darabok is, ahol a korona nem is a megszokott helyen van. Az okosórák pedig végképp szabadságot adnak: a beállításokban egyszerűen átállítható a viselési oldal és a gombok tájolása. A gyártók kiemelik, hogy a pontos mérésekhez – például a lépésszámláláshoz – érdemes megadni, hogy a domináns vagy a nem domináns csuklónkon viseljük-e az eszközt.

A karóra egyébként a 20. század elején, különösen az első világháború alatt terjedt el a férfiak körében, majd a harcok után vált a mindennapok részévé. Ez az időszak erősítette meg a már említett praktikus, bal csuklós viselési szokást.

Hogyan dönts tehát? Gondold végig, melyik a domináns kezed, milyen tevékenységeket végzel napközben, és mi a célod: a kényelem vagy a stílusos önkifejezés.

Ha okosórát vagy aktivitásmérőt hordasz, ne felejtsd el beállítani a megfelelő csuklót a menüben, és viseld az eszközt a csuklócsontod felett, nem túl szorosan, a legpontosabb adatokért.

Végül a legfontosabb: nincs „jó” vagy „rossz” oldal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Egész generációk tanulták meg rosszul, hogyan kell szeretni a családtagokat: kiderült, sokan miért nem látogatják a szüleiket felnőtt korukban
Önzőnek bélyegzik azokat, akik nem vágynak gyakran haza a szülői házba. A pszichológusok szerint a jelenség mögött gyerekkorban tanult minta áll.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 29.



Nem látogatod gyakran a szüleidet? Évente csak pár alkalommal találkozol velük?

Lehet, hogy erős bűntudatot érzel emiatt. Vagy beszóltak a rokonok, milyen hálátlan vagy. Mi van, ha nem vagy hálátlan?

Lehet, hogy a ritka látogatásokkal pontosan azt a szeretetnyelvet adod tovább, amit gyerekként kaptál: a fizikális közelség helyett gondoskodást.

Sok felnőtt gyereket gyötör bűntudat, ami ünnepekkor, születésnapokon vagy egy-egy megválaszolatlan telefonhívás után tör a felszínre.

Mások látszólag alig várják, hogy hazamenjenek a szüleikhez, ők idegenkednek a gondolattól, a környezetük pedig azonnal rájuk süti a bélyeget: önzők és hálátlanok, akik nem értékelik, amit kaptak.

Sokaknál a távolság azonban egy jóval bonyolultabb dologról, egy öntudatlanul ismételt mintáról szól

– írja a Psychology Today.

A probléma gyökere az, hogy a családban szeretetet a gondoskodással, a számlák fizetésével és a háztartás működtetésével azonosították, nem pedig a valódi érzelmi jelenléttel.

Aki ebben a modellben nő fel, felnőttként maga is így fejezi ki a törődését: rákérdez, kell-e segítség, pénzt küld a szüleinek, de a puszta együttlét, a céltalan közös időtöltés idegen számára.

A kötődéselmélet szerint a gyermekkori tapasztalatokból úgynevezett „belső munkamodellek”, vagyis tudattalan kapcsolati sémák épülnek fel, amelyek egész életünkben irányítják a viselkedésünket.

A gyerekek nemcsak azt tanulják meg, hogy szeretik-e őket, hanem azt is, hogyan „kell” szeretni. Ha a szülő a szeretetét elsősorban anyagiakkal és a háttér biztosításával fejezte ki, a gyerek egy alapvetően tranzakcionális, nem pedig kapcsolati alapú modellt sajátít el.

Azok, akik érzelmileg távolságtartó szülők mellett nőttek fel, gyakran elkerülő kötődési stílust alakítanak ki. Látszólag nem igénylik a szoros kapcsolatokat, és kerülik a függőséget, ám a kutatások szerint a testük ugyanúgy stresszel reagál a kapcsolati fenyegetésekre, mint bárki másé, csak megtanulták elnyomni az érzelmeik kimutatását.

Egy ilyen felnőtt számára a szülői látogatás komoly kihívást jelent, mert nem tanulta meg, hogyan lehet csak úgy, együtt lógni a szüleivel. „

A kutatások igazolják a minta generációk közötti átadását. Egy metaanalízis szerint az anyák és csecsemőik kötődési mintázata 75%-ban megegyezett.

Egy másik, anya-lánya kapcsolatokat vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az elkerülés, vagyis a közelségtől való idegenkedés szinte biztosan "öröklődik".

A közelséggel szembeni kényelmetlenség tehát nem ugrott át egy generációt, hanem a szülő továbbadta a gyermekének.

A szülők viszont gyakran értetlenül és fájdalommal állnak a jelenséghez. Úgy érzik, ők mindent megadtak, áldozatokat hoztak, a gyerekük mégis távolságtartó.

Nem ismerik fel, hogy valójában tükörbe néznek: a gyerekük pontosan azt a szeretetnyelvet "beszéli", amit tőlük tanult, ahol a törődés távolról végzett cselekvés, nem pedig közeli érzelmi jelenlét.

Természetesen ez nem ment fel semmi alól. Vannak felnőtt gyerekek, akik valóban elhanyagolják a szüleiket, és vannak szülők, akik valódi érzelmi melegséget adtak, amit most nem kapnak vissza. Sok esetben azonban a helyzet bonyolultabb: a gyerek nem elutasítja azt, amit kapott, hanem újrateremti. A probléma gyökere egyfajta „fordítási hiba” az eszközszerű szeretet és az érzelmi jelenlét között, egy olyan nyelvi szakadék, amelyet egyik generáció sem tud igazán megnevezni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több mint 710 milliárdot fizettek be: így járulnak hozzá a kiskereskedelmi óriások a költségvetéshez
A hat nagy nemzetközi hátterű élelmiszer kiskereskedelmi lánc mindegyike maradéktalanul kiveszi a részét a magyar közteherviselésből. Ezek a cégek 2024-ben együttesen több mint 710 milliárd forint adót fizettek be a magyar költségvetésbe, ami önmagában is fedezné például a háziorvosi ellátás és a családi pótlék együttes költségét, vagy a rendőrség éves fenntartását bérekkel együtt.


A Magyarországon működő hat nagy, nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) 2024-ben több mint 710 milliárd forintot fizetett be a magyar költségvetésbe adó és járulék formájában. Ebből a legnagyobb tételt a két forgalmi adó, a 27 százalékos áfa (370 milliárd forint) és a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó (170 milliárd forint) tette ki, a fennmaradó rész főleg a béreket terhelő adó- és járulék terhe (88 milliárd forint), de a cégek tucatnyi egyéb jogcímen teljesítenek még milliárdos adó és állami díjfizetési kötelezettségeket, köztük olyan tételekkel, mint a társasági adó, iparűzési adó, a reklámadó, az építményadó, vagy a hulladékgazdálkodási termékdíjak.

A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: élelmiszer-termékeik 80 százaléka hazai forrásból származik, 50 ezernél is több magyar embert foglalkoztatnak, 2024-ben több mint 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el az arra rászorulóknak, és milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.

A hat nagy élelmiszer kiskereskedelmi lánc által befizetett több mint 710 milliárd forint adó és járulék 2024-ben olyan állami kiadási tételek finanszírozására lett volna önmagában elegendő, mint

  • a családi pótlék (305 milliárd),
  • a teljes háziorvosi ellátás (300 milliárd),
  • az összes rendelőintézeti járóbeteg szakrendelés (200 milliárd),
  • a gyermekvédelmi alap- és szakellátás: (140 milliárd),
  • a rokkantsági és rehabilitációs ellátás (480 milliárd), vagy
  • a rendőrség működtetése fizetésekkel együtt (655 milliárd forint)
  • és – amint látszik – olykor akár ezek kombinációit is fedezni tudta volna.

Mindezekhez képest a hat nagy kiskereskedelmi lánc összevont mérlege 24,5 milliárd forint veszteséget mutatott 2024-ben, egy részük egyetlen fillér profitot sem termelt.

Ez a hat társaság együtt és külön-külön is teljesítik a magyar embereknek azt az elvárását, hogy a Magyarországon működő cégek maradéktalanul kivegyék a részüket a közteherviselésből.

A cikk a Tesco Magyarország támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET: