Hogyan kezeljük a koronavírus második hulláma okozta szorongást?
Aligha kétséges, hogy 2020 világszerte a félelem, a bizonytalanság éve, és a koronavírus második hullámával mindez újult erővel tör ránk. Féltjük szeretteinket, nehogy megbetegedjenek, nyomaszt bennünket az érzés, hogy a külvilág ijesztő hely lett számunkra, de legalább ennyire tartunk attól, hogy újból bevezetik a karantént vagy egyéb szigorú korlátozásokat.
A második hullámmal járó szorongást azért is kell különleges gonddal kezelni, mert még az elsőt sem hevertük ki, és a karantén megszüntetése nem azt jelentette, hogy most már minden rendben megy.
„A második hullám nagyon érzékenyen fogja érinteni az emberek mentális egészségét – nyilatkozta a brit Metronak Dr Becky Spelman, népszerű pszichológus – azoknak, akik próbáltak talpra állni az első hullám csapásaitól, sokkal kisebb lesz a tűrőképessége másodszorra.”
Hogyan kezeljük a második hullámos szorongást? Mindenekelőtt el kell fogadnunk, hogy aggódunk a dolgok jelenlegi állása miatt. Pandémiában élünk, minden bizonytalan. Életünk felborult, miként a közeljövőre vonatkozó terveink is. A járvány és annak világméretű kezelése nem rajtunk múlik, de azért vannak dolgok, amelyekkel segíthetünk rossz érzéseinket leküzdeni.
Tűzzünk ki célokat!
Ne érezzük azt, hogy rengeteg dolgunk lenne, és tehetetlenek vagyunk. Legyenek minden napra megvalósítható céljaink, amelyekkel nemcsak egyfajta keretet adunk az időnknek, hanem csinálunk is valamit, ami csak rajtunk áll. Ezek lehetnek a hobbinkkal kapcsolatosak, vagy bármi más, például egy finomság főzése vagy egy könyv elolvasása. Lazító hatású lehet, hogyha csinálunk valamit, ami nem kötődik a munkához, amit csak önmaga élvezetéért teszünk. Válasszunk ki valamit, amibe belemerülhetünk, és amellyel egy kis időre elfelejthetjük a kinti világot, a jövő iránti aggodalmakat – javasolja dr. Spelman.
Vannak, akiknek a meditáció a legjobb megoldás
Egyeseknek a vezetett meditáció a jó, mások képesek önmaguk is elérni egy olyan tudatállapotot, ami megtisztítja az agyukat, lelküket. Az egyik ilyen módszer az 5-4-3-2-1 technika: válasszunk ki öt dolgot, amit látunk, négyet, amit hallunk, hármat, amit érzünk, kettőt, amelynek az illata jut el hozzánk, és végül egyet, amelyet megízlelünk. Ha ezzel a jelenhez kötjük magunkat, meg tudunk szabadulni a „Mi lesz, ha?” kérdés stresszétől.
Alakítsuk át gondolkodásmódunkat!
Próbáljuk meg negatív gondolatainkat pozitív oldalukról megközelíteni. Például, ha aggódunk egy újabb karantén miatt, gondoljunk arra, hogy miként éltük meg az első zárlatot, voltak-e olyan pillanatai, amelyeket élveztünk, mit tanultunk belőle. Ilyen tanulság lehet például, hogy rájöttünk, mennyire fontos a kapcsolat szeretteinkkel, és nemcsak ilyenkor kell őket gyakrabban felhívni. Vagy az, hogy mindennapi életünkben időt kell szakítani a mozgásnak.
Szükség van napi rutinra, ami biztonságot jelent a bizonytalanság közepette
Idetartozik, hogy legyen meg a lefekvés és a felkelés állandó ideje. Készítsünk listát a tennivalóinkról. Osszuk fel napunkat időblokkokra, iktassuk be a pihenőidőket is. Így tudni fogjuk ébredésünk pillanatától, hogy milyen lesz a napunk, nem lesz olyan érzésünk, hogy csak agyonütjük az időt, hanem valóban mi irányítjuk az életünket.
Fontos, hogy egy ilyen feszült helyzetben tanuljunk meg nemet mondani, mert ha igent mondunk olyan dolgokra, amiket nem akarunk, csak növeljük a szorongásunkat.
Ez is része annak, hogy vegyük kezünkbe életünknek azt a részét, amelyen változtatni tudunk. Ez különösen azokra érvényes, akik többet vállalnak, mint amennyit bírnak, és úgy érzik, hogy a minden oldalról rájuk zúduló felelősség agyonnyomja őket. Tehát szelektáljunk, és ne vegyünk magunkra felesleges terheket. Lehet, hogy nehéz nemet mondani egy családtagnak vagy egy jóbarátnak, de ezek az egészséges határok nemcsak jóllétünknek, hanem emberi kapcsolatainknak is a javára válnak.