Hivatalos: jön a fizetős Facebook és Instagram, mutatjuk az árakat
A Meta közleményben jelentette be, hogy az európai uniós szabályozásnak megfelelve novembertől elindítja az előfizetési díj fejében hirdetésmentes Facebookot és Instagramot.
A Meta hétfőn hivatalosan is bejelentette, hogy az európai uniós szabályozásnak megfelelve novembertől elindítja az előfizetés ellenében hirdetésmentes Facebookot és Instagramot.
A Facebook és az Instagram is ingyenes marad hirdetésekkel, azonban innentől lehetőség lesz rá, hogy valaki teljesen száműzze a reklámokat mindkét platformról. Ez pedig azt is jelenti, hogy az előfizetők adatait a jövőben nem gyűjtik majd, mivel azok a célzott hirdetésekhez voltak szükségesek.
Weben keresztül előfizetve havi 10 eurót, azaz nagyjából 3800 forintot fognak elkérni, míg iPhone-on és Androidon 13 euró (kb. 5 ezer forint) lesz a fizetendő előfizetési díj.
A techcég felhívta rá a figyelmet, függetlenül attól, hogy hol fizet elő a felhasználó, a Fiókközponthoz kapcsolt valamennyi Facebook- és Instagram-fiókra vonatkozni fog a hirdetésmentesség 2024. március 1-ig. Ezt követően minden további fiók után havi 6 vagy 8 eurót kell majd fizetni platformtól függően.
A Meta hétfőn hivatalosan is bejelentette, hogy az európai uniós szabályozásnak megfelelve novembertől elindítja az előfizetés ellenében hirdetésmentes Facebookot és Instagramot.
A Facebook és az Instagram is ingyenes marad hirdetésekkel, azonban innentől lehetőség lesz rá, hogy valaki teljesen száműzze a reklámokat mindkét platformról. Ez pedig azt is jelenti, hogy az előfizetők adatait a jövőben nem gyűjtik majd, mivel azok a célzott hirdetésekhez voltak szükségesek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ne aggódj! Én egy vidám kis robot vagyok” – ezt válaszolta a plüssjáték a szomorú kisfiúnak
A gyerekek hiába várnak vigaszt a drága játéktól, az egyszerűen lerázza a problémájukat. Szakértők szerint a hasonló termékek gyengíthetik a gyerekek képzelőerejét és érzelmi fejlődését.
Az ötéves Charlotte éppen egy Gabbo nevű, mesterséges intelligenciával működő plüssjátékkal beszélgetett egy londoni játszóházban a családjáról és a boldogságról.
Minden jól ment, a kislány még puszit is küldött a 80 fontos játéknak, amikor hirtelen kimondta: „Gabbo, szeretlek.” A gördülékeny beszélgetés itt megakadt.
„Barátságos emlékeztetőként kérjük, ügyelj arra, hogy az interakciók megfeleljenek a megadott irányelveknek. Mondd meg, hogyan szeretnél továbbhaladni” – válaszolta a játék a saját beépített korlátaiba ütközve.
Ez a kínos jelenet a Cambridge-i Egyetem kutatása során történt, amelyről a The Guardian számolt be március 13-án.
A vizsgálat során egy másik esetben a hároméves Josh azt mondta a játéknak, hogy szomorú, mire az így felelt: „Ne aggódj! Én egy vidám kis robot vagyok. Folytassuk a mókát. Miről beszélgessünk most?”
A kutatók arra jutottak, hogy ezek a termékek küszködnek a társas- és a szerepjátékkal, félreértik a gyerekeket, és nem megfelelően reagálnak az érzelmekre. Dr. Emily Goodacre, a tanulmány egyik szerzője egy tipikus példát is említett: „A gyerek azt mondta: ‘Nézd, hoztam neked egy ajándékot.’
Erre a játék: ‘Nem látom az ajándékot. Nincsenek szemeim.’
A szakemberek szerint a legnagyobb kockázat, hogy a játékok nem nyújtanak vigaszt, gyengíthetik a gyerekek képzelőerejét, és aggályos az is, hová kerülnek a beszélgetések adatai.
„Mivel ezek a játékok félreértelmezhetik az érzelmeket, vagy nem megfelelően reagálhatnak, előfordulhat, hogy a gyerek nem kap vigaszt a játéktól, és nem kap érzelmi támogatást egy felnőttől sem”.
A kutatók ezért szigorúbb szabályozást, új biztonsági minősítéseket sürgetnek, és azt javasolják, hogy korlátozzák a játékok képességét a barátság és más érzékeny kapcsolatok megerősítésére.
A gyártó reagált a kutatásra. Közleményük szerint „a gyermekek biztonsága irányítja termékfejlesztésünk minden aspektusát, és üdvözlünk minden független kutatást, amely segít javítani, hogyan tervezzük a technológiát a kisgyermekek számára.”
Hozzátették, hogy a félreértések is olyan területeket jelentenek, ahol a technológia folyamatosan fejlődik. „A mesterséges intelligencia gyermekeknek szánt termékekben való alkalmazása fokozott felelősséggel jár, ezért játékaink a szülői engedélyezésre, az átláthatóságra és az ellenőrzésre épülnek”.
A beszélgető MI‑játékok piaca gyorsan bővülő prémium szegmenst alkot.
Már 2025 végén több gyermek- és fogyasztóvédő szervezet is óva intette a szülőket az MI‑játékoktól, mert azok helyettesíthetik a kreatív emberi interakciókat és rosszul kezelhetik az érzékeny témákat. Egy korábbi botrány során egy MI‑maci szexuális tartalmú beszélgetésekbe keveredett, ami után a gyártó termékvisszahívást és biztonsági auditot jelentett be.
A piac gyorsan fejlődik, miközben a független, hosszú távú hatásvizsgálatok és a célzott szabványok hiányoznak – éppen ezt sürgetik a kutatók is.
Az ötéves Charlotte éppen egy Gabbo nevű, mesterséges intelligenciával működő plüssjátékkal beszélgetett egy londoni játszóházban a családjáról és a boldogságról.
Minden jól ment, a kislány még puszit is küldött a 80 fontos játéknak, amikor hirtelen kimondta: „Gabbo, szeretlek.” A gördülékeny beszélgetés itt megakadt.
„Barátságos emlékeztetőként kérjük, ügyelj arra, hogy az interakciók megfeleljenek a megadott irányelveknek. Mondd meg, hogyan szeretnél továbbhaladni” – válaszolta a játék a saját beépített korlátaiba ütközve.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Veszélyes anyagok oldódhatnak ki a fejhallgatódból, a legdrágább márkák is megbuktak a teszten
A kutatás mind a 81 vizsgált modellben talált káros vegyületeket, köztük Magyarországon is. A legtöbb termékben kimutatott biszfenol A (BPA) rákkeltő és idegrendszeri károsodást okozhat.
Riasztó eredményre jutott egy friss, Európai Unió által támogatott kutatás:
minden egyes vizsgált fejhallgatóban találtak az egészségre veszélyes vegyi anyagokat.
A ToxFree Life for All projekt keretében 81 különböző, Európában – köztük Magyarországon is – forgalmazott fejhallgatót elemeztek, és kivétel nélkül mindegyik bőrrel érintkező részében kimutatták a káros anyagok jelenlétét.
A kutatók a termékekben többek között biszfenolokat, ftalátokat és égésgátlókat azonosítottak. Különösen a biszfenol A (BPA) jelenléte aggasztó, amelyet a legtöbb fejhallgatóban megtaláltak – írja a Blikk. A kutatás szerint ez az anyag számos egészségi problémával, például rákkal és idegrendszeri zavarokkal hozható összefüggésbe, emellett megzavarhatja a hormonrendszer működését is.
„Ez az egész iparág kudarca. Úgy tűnik, sem a jól ismert márkák, sem az olcsó fejhallgatók gyártói nem képesek méreganyagmentes termékeket előállítani” – mondta Jitka Straková, a tanulmány vezető szerzője és a cseh Arnika környezetvédelmi szervezet kutatója. A probléma tehát nemcsak az olcsó, hanem a drága, prémium kategóriás termékeket is érinti.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy
bár az anyagok általában megkötött formában vannak jelen, izzadás vagy hő hatására a bőrön keresztül a szervezetbe juthatnak.
Ez különösen azokat érintheti, akik sportolás közben használják a fejhallgatókat. Az igazi veszélyt a hosszú távú, gyakori használatból eredő kitettség jelenti, főként azért, mert a hormonrendszert befolyásoló anyagok esetében nincs biztonságos minimummennyiség.
A kutatók ezért a jelenlegi szabályozási gyakorlat felülvizsgálatát sürgetik. „Felszólítjuk az EU intézményeit, hogy tiltsák be az összes biszfenolt és az összes mérgező égésgátlót minden termékben, mert a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy az uniós piacon lévő termékek biztonságosak, függetlenül attól, hogy mit és hol vásárolnak” – tette hozzá Straková. A javaslat szerint a hatóságoknak nem egyesével kellene korlátozniuk a veszélyes anyagokat, hanem teljes anyagosztályokra kellene átfogó szabályozást bevezetniük.
A ToxFree projekt korábban már más termékek esetében is jelzett hasonló problémákat. Egy tavalyi vizsgálatuk során ismert márkák cumijaiban, egy korábbi elemzésben pedig a Magyarországon is kapható fehérneműk egyharmadában találtak biszfenolokat.
Riasztó eredményre jutott egy friss, Európai Unió által támogatott kutatás:
minden egyes vizsgált fejhallgatóban találtak az egészségre veszélyes vegyi anyagokat.
A ToxFree Life for All projekt keretében 81 különböző, Európában – köztük Magyarországon is – forgalmazott fejhallgatót elemeztek, és kivétel nélkül mindegyik bőrrel érintkező részében kimutatták a káros anyagok jelenlétét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vége a vonaton leskelődésnek: a Samsung új csúcstelefonja láthatatlanná teszi, mit nézel
A Samsung San Franciscóban bemutatta a Galaxy S26 Ultra modellt, amely beépített Privacy Display funkciót kapott. A technológia pixelszinten szabályozza a fényt, így védi a felhasználói adatokat.
Aki ült már zsúfolt vonaton vagy egy kávézó teraszán, miközben a telefonján intézett egy banki utalást vagy olvasott egy bizalmas e-mailt, pontosan ismeri a szorongató érzést, amikor egy idegen pillantása a képernyőre téved. A Samsung február 25-én bemutatott Galaxy S26 szériával pontosan ezt a hétköznapi problémát célozta meg:
az új csúcsmodell, az S26 Ultra egy olyan beépített kijelzőtechnológiát kapott, amely egyetlen gombnyomásra láthatatlanná teszi a tartalmat a kíváncsi szemek elől.
A cég San Franciscó-i Galaxy Unpacked eseményén kiderült, hogy a valódi újdonság nem csupán a hardverben rejlik; a Galaxy AI mesterséges intelligencia egy olyan „ügynökként” működik a háttérben, amely a felhasználó helyett intézi az apró, de időrabló feladatokat.
A Galaxy S26, S26+ és S26 Ultra modellek mostantól előrendelhetők. A show sztárja egyértelműen az S26 Ultra Privacy Display nevű megoldása volt. Ez nem egy egyszerű sötétítő fólia, hanem a panel pixelszintű vezérlése, amely úgy szabályozza a fény útját, hogy a képernyő csak szemből látható élesen, oldalról nézve a tartalom szinte teljesen eltűnik.
A funkció szoftveresen finomhangolható: beállítható, hogy csak bizonyos alkalmazásoknál – például a banki appoknál vagy jelszómezők kitöltésénél – aktiválódjon, így a képminőség és a fényerő sem szenved csorbát a mindennapi használat során.
A Samsung hivatalos közleménye szerint a technológia több mint ötévnyi mérnöki munka eredménye.
A kijelzőn túllépve
a Samsung a szoftveres intelligenciát is új szintre emelte.
A Galaxy AI harmadik generációja már nem csupán reagál a parancsokra, hanem proaktívan segít. A Google Gemini és a Perplexity nyelvi modellekre épülő rendszer képes arra, hogy a felhasználó jóváhagyásával több lépésből álló feladatokat hajtson végre a háttérben, akár különböző alkalmazásokon keresztül is – például lefoglal egy fuvart anélkül, hogy végig kellene kattintani a folyamatot. Az új Now Nudge funkció a billentyűzeten keresztül ad kontextusfüggő javaslatokat, a Now Brief pedig személyre szabott, időzített összefoglalókat készít a nap legfontosabb teendőiről.
Ez a fejlett mesterséges intelligencia erős hardveres alapot követel.
A telefonokat a kifejezetten a Galaxy szériához optimalizált Snapdragon 8 Elite Gen 5 chip hajtja, amely az előző generációhoz képest jelentős, akár 39 százalékos gyorsulást ígér a neurális feldolgozóegység terén.
Az S26 Ultra modellben egy megnövelt méretű hűtőkamra gondoskodik a tartós csúcsteljesítményről. A készülékek 10 bites, 1-120 Hz-es képfrissítésű LTPO AMOLED paneleket kaptak, az Ultra kamerarendszerét pedig egy 200 megapixeles főkamera és egy 50 megapixeles, ötszörös optikai zoomra képes telefotó lencse vezeti. A Samsung a hosszú távú használhatóság mellett is elkötelezte magát, és a teljes szériára 7 évnyi operációs rendszer- és biztonsági frissítést garantál.
A három modell méretben és képességekben tér el egymástól.
Az alap Galaxy S26 egy kompaktabb, 6,3 hüvelykes (~16,0 cm) kijelzővel és 4300 mAh-s akkumulátorral érkezik. A Galaxy S26+ egy nagyobb, 6,7 hüvelykes (~17,0 cm) panelt és 4900 mAh-s telepet kapott, 45 wattos gyorstöltéssel. A csúcsot a 6,9 hüvelykes (~17,5 cm) Galaxy S26 Ultra jelenti, amely az exkluzív Privacy Display mellett beépített S Pen érintőceruzával, 5000 mAh-s akkumulátorral és 60 wattos vezetékes töltéssel büszkélkedhet, ami a gyártó szerint 30 perc alatt 75 százalékra tölti a készüléket.
Az árak a tengerentúlon a Galaxy S26 esetében 899,99 dollárról indulnak, ami a mai árfolyamon körülbelül 287 000 forintnak felel meg.
A Galaxy S26+ 1099,99 dolláros (kb. 351 000 forint), míg a Galaxy S26 Ultra 1299,99 dolláros (kb. 415 000 forint) áron kerül a piacra, a bolti forgalmazás március 11-én kezdődik. A telefonok mellett bemutatkoztak az új Galaxy Buds4 (179 dollár) és Buds4 Pro (249 dollár) fülhallgatók is.
Az iparági szereplők is a kézzelfogható újításokat emelték ki. „Az AI-nak az infrastruktúránk részévé kell válnia. Élveznünk kell az előnyeit a mindennap használt eszközeinken” – mondta az AP hírügynökségnek TM Roh, a Samsung Device eXperience üzletágának vezetője, aki szerint a Galaxy S26 nem más, mint „az ügynökszerű AI-telefon”. Paolo Pescatore, a PP Foresight elemzője szintén a gyakorlati hasznot hangsúlyozta: „A Privacy Display lehet a ‘rejtett favorit’, egy kiemelkedő funkció az AI-zaj tengerében” – nyilatkozta az AP-nek.
Aki ült már zsúfolt vonaton vagy egy kávézó teraszán, miközben a telefonján intézett egy banki utalást vagy olvasott egy bizalmas e-mailt, pontosan ismeri a szorongató érzést, amikor egy idegen pillantása a képernyőre téved. A Samsung február 25-én bemutatott Galaxy S26 szériával pontosan ezt a hétköznapi problémát célozta meg:
az új csúcsmodell, az S26 Ultra egy olyan beépített kijelzőtechnológiát kapott, amely egyetlen gombnyomásra láthatatlanná teszi a tartalmat a kíváncsi szemek elől.
A cég San Franciscó-i Galaxy Unpacked eseményén kiderült, hogy a valódi újdonság nem csupán a hardverben rejlik; a Galaxy AI mesterséges intelligencia egy olyan „ügynökként” működik a háttérben, amely a felhasználó helyett intézi az apró, de időrabló feladatokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ma ünnepli 50. születésnapját az Apple, a cég, amely egy kaliforniai garázsból indult, ma pedig a mesterséges intelligencia korának legnagyobb kérdéseivel néz szembe.
A tét nem kicsi: a vállalat jövője múlhat azon, hogy képes-e megismételni korábbi sikereit, míg versenytársai óriási összegeket ölnek az új technológiába.
Minden 1976 elején kezdődött.
Steve Wozniak megtervezett egy számítógépes áramköri lapot, amit a helyi hobbi-elektronikusoknak szánt.
Barátja, Steve Jobs azonban üzletet látott benne, és belevágtak a gyártásba és az értékesítésbe – így született meg az Apple.
Az ötlet, hogy a hardver és a szoftver szorosan összetartozik, már a kezdetektől a cég filozófiájának része volt. Ez a gondolkodásmód formálta át a technológiai ipart és a popkultúrát is.
Előbb az asztali számítógépeket, majd az okostelefonokat tették a mindennapok részévé, és létrehozták a mobilalkalmazások ökoszisztémáját.
A cég történetének legfontosabb döntése az iPhone kifejlesztése volt, amihez egy kudarcokkal teli úton jutottak el. Az első próbálkozások egy „iPod plusz telefon” létrehozására irányultak, de a legendás kattintókerék használhatatlannak bizonyult. Tony Fadell, az iPod egyik alkotója és az iPhone-fejlesztés korai vezetője szerint a prototípusok sorra megbuktak. „Mert a kattintókerékkel nem lehetett SMS-t írni, nem lehetett telefonszámot tárcsázni” – mondta.
A mérnököknek végül az érintőkijelző és egy teljesen új szoftver hozta meg az áttörést, amihez minden alkalmazást a nulláról kellett újraírniuk.
A cégben brutális munkatempót diktáltak. Rubén Caballero, a cég korábbi mérnöki alelnöke így emlékezett vissza az első iPhone bemutatását megelőző két és fél évre: „Sokszor az asztalom alatt aludtam.”
A belső feszültséget az is növelte, hogy a 2000-es évek közepén a mobilpiacot a Nokia és a Motorola uralta, a szolgáltatók pedig szigorúan ellenőrizték a marketinget és a terjesztést. Az 500 dolláros árral az első iPhone ráadásul jóval drágább volt a versenytársaknál.
Még a fejlesztők sem sejtették, mekkora siker előtt állnak.
Andy Grignon, a projekten dolgozó korábbi menedzser elmondta, hogy a készüléket egy szűkebb rétegnek szánták. „Ha bárkivel beszélsz, szinte mindenkinél visszatérő téma: ‘Tudtátok, hogy a telefon ekkora durranás lesz?’ És a válasz az, hogy egyikünk sem tudta.”
Az iPhone sikere után az Apple részvényeinek árfolyama az egekbe szökött.
A cég pénzügyi erejét az M-sorozatú chipekkel felszerelt Mac gépek és a folyamatosan bővülő szolgáltatási üzletág (App Store, Apple Music) is növelte. A legújabb iPhone-széria iránti erős keresletnek köszönhetően a vállalat a szeptemberben záruló pénzügyi évében várhatóan 465 milliárd dollár bevételt ér el - írta a Reuters.
Azonban a jövő már a mesterséges intelligenciáról szól, ahol az olyan, fejlesztésekre tízmilliárdokat költő riválisokkal kell harcolni a piacért, mint az Alphabet, a Microsoft és az OpenAI.
Elemzők szerint az Apple lemaradásban van, amit a régóta várt, megújított Siri késlekedése is jelez. Ezt a tőzsde is árazza: az OpenAI által fejlesztett ChatGPT 2022. novemberi indulása óta az Apple részvénye teljesít az egyik leggyengébben a hét legnagyobb technológiai óriás közül. Ben Thompson független technológiai elemző tegnap úgy fogalmazott, a cég jövője most azon múlik, „mennyire lesz végül valóban meggyőző az MI — és hogy az OpenAI képes-e az eredeti Apple-nél is ‘apple‑ebb’ lenni.”
A nyomás ellenére a márka vonzereje töretlen.
A legújabb, iPhone 17 sorozat iránti kereslet felhúzta a decemberrel záruló negyedév eredményeit, és a cég eddigi legolcsóbb laptopja, az 599 dolláros MacBook Neo is erős rajtot vett. Az Apple sikere eddig azon múlt, hogy képes volt saját legnépszerűbb termékeit is lecserélni egy jobbra, ahogy tette azt az iPod esetében az iPhone-nal. A következő ötven év nagy kérdése, hogy a cég meg tudja-e ismételni ezt a bravúrt a mesterséges intelligencia korában is.
Ma ünnepli 50. születésnapját az Apple, a cég, amely egy kaliforniai garázsból indult, ma pedig a mesterséges intelligencia korának legnagyobb kérdéseivel néz szembe.
A tét nem kicsi: a vállalat jövője múlhat azon, hogy képes-e megismételni korábbi sikereit, míg versenytársai óriási összegeket ölnek az új technológiába.
Minden 1976 elején kezdődött.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
