Hatalmas fordulat jön az időjárásban a jövő héten

Puzsér Róbert is szót kapott a hatvanpusztai tüntetésen, ahol azzal kezdte, hogy nem engedünk ’48-ból és ’56-ból. Ezzel a szabadságharcosok hőseire utalt, akik akár az életük árán is szembeszálltak az elnyomóikkal.

Szerinte Magyarországnak nincs se jelene, se jövője a Moszkva felé vezető úton. Úgy fogalmazott:

Arról is beszélt, hogy nem tartják érdemnek, ha nem verik szét a tüntetőket, és nem a politikai vezetés dicsősége, ha uniós tagként nem alkalmaznak erdogani vagy putyini eszközöket a demokráciát és a szabad választást követelőkkel szemben.

Azt mondta,

Beszéde közben a tömeg mocskos fideszezni kezdett. Puzsér kiemelte azt is, szerinte 69 évvel a forradalom és 67 évvel Nagy Imre kivégzése után „esély van arra, hogy békés úton érjük el, amit mások véres harcokban szereztek meg. Képesek vagyunk véget vetni a posztkommunista önkényuralomnak, és elérni, hogy az uralkodó párt vesse magát alá a szabad választásoknak.”

Úgy fogalmazott:

Erre a tömeg elkezdte skandálni, hogy ruszkik haza.

„Ha van bennünk elég mersz, és mind ezt akarjuk, akkor beteljesíthetjük az 56-os forradalmárok akaratát. Senki sem hiheti, hogy a pártállam magától fog megváltozni” – tette hozzá a publicista.

Megjegyezte továbbá azt is, szerinte el kell érni, hogy az „uralkodó párt”, ha akarna se tudjon erőszakot alkalmazni. Úgy látja, csak az ilyen tüntetésekkel lehet elkerülni, hogy újabb uradalmak épüljenek.

Hadházy Ákos szombaton 14 órától ismét tüntetést tart Hatvanpusztán, amiről képeket is posztolt közösségi média oldalán. A politikus bejegyzésében azt írja: „Megérkeztünk, kettő órától várjuk önöket is! Nekem van a legjobb édesapám, mert igaz, hogy nem épített nekem luxuskastélyt, de odaadta az autóját akkor is, ha legutóbb összetörtem.

– írta a független képviselő.

A szombaton 14 órától tartott hatvanpusztai demonstráción Hadházy Ákos elmondta, szerinte ebben a légkörben különösen fontos, hogy az emberek békés, nagy tömegű demonstráción fejezzék ki az elégedetlenségüket. Úgy fogalmazott, ez az a módszer, amivel fel lehet lépni az elnyomás ellen.

Hadházy az „idegenvezetés” előtt felszólalt, ahol arról beszélt, hogy közkívánatra szervezte meg a második tüntetést. Felhívta a figyelmet, hogy Budapesten a Roma büszkeség napját tartják, amihez hozzátette, hogy az önazonossági törvényt cigánytörvénynek nevezi, és gyalázatosnak tartja.

Beszédében elmondta, hogy a Parlamentben megpróbálta megkérdezni Orbánt, miért kell egy félkész mezőgazdasági üzembe úszómedencék és milliós öntöttvas kádak. Erre nem kapott választ, hiszen a kormányfő csupán annyit ismételgetett, hogy "maga bolond". Hadházy szerint ez azt jelenti, hogy elfogytak Orbán válaszai. Az eset során Orbán Balázs megkérdezte a képviselőt, miért érdekli ez a választókat. Hadházy szerint igenis érdekli. Úgy fogalmazott, politikailag azért vannak itt, mert ez a luxusépület-komplexum jelkép: szerinte a hatalom nyílt hazugságának jelképe. Azt mondja,

Hadházy szerint az ügy az eszement luxus jelképe is, valamint a korrupcióé és a fogvatartott államé. Úgy látja, a hazugságok változnak: először félkész mezőgazdasági üzemnek nevezték, később a műemlékvédelem legszebb példájaként emlegették, majd ezt is elhagyták, mert látszik, hogy a földig rombolták az épületeket. Azt mondta, a fogvatartott állam jelképe is, mert ez az épület ebben a formában nem kaphatott volna engedélyt.

Hozzátette továbbá, ha valóban műemléknek számítana a terület, akkor a jogszabályok szerint a közönségnek be kellene jutnia. Úgy fogalmazott, korrupciós szimbólumként is tekint rá, mert azt állítják, legális forrásból finanszírozták, és az építkezésben Orbán apjának szerepe van.

Hadházy kibővített idegenvezetésében elmondta, mi látható Hatvanpusztán. Szerinte ez egy 150 éves terület volt: a nádor kezdett építkezni, és akkor mezőgazdasági üzem volt itt tisztilakkal, cselédszállással, két istállóval, hátul magtárral. A három épület 2020–2021-ig megmaradt, és műemlékvédelem alatt áll. Hadházy szerint az istállók helyére két luxuskastély épült.

A főbejáratot fix kerítéssel zárták le, így Orbán sem tudott a „szép giccses” bejárón bemenni, csak a cselédbejárót használhatta. Az egyik épület a terveken TEK-házként szerepelt, mert Hadházy szerint, ha ott volt Orbán, ott volt a TEK is.

Hadházy információi szerint a biztonsági berendezések félmilliárdba kerültek.

Az egész parkban kiépítették a locsolórendszert.

A vendégházat föld alatti folyosórendszer kötötte össze a rezidenciával. Hadházy forrásai szerint volt egy páncélterem is, ami nem szerepelt a terveken, és volt egy speciális almatároló is.

Magyar Levente külügyi miniszterhelyettes péntek este a párizsi Sciences Po-n beszélt a magyar külpolitika hátteréről – számolt be róla a Telex. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és miniszterhelyettese azt mondta, a kormány döntéseit történelmi tapasztalatokra alapozza. A Sciences Po a francia és európai politikai elit egyik fő képzőhelye, itt tanult több francia elnök, például Emmanuel Macron és François Hollande, és Novák Katalin is eltöltött itt egy évet.

Az előadás első részében rövid történelmi áttekintést adott.

– mondta. A török hódoltságnál kiemelte, hogy a keresztény templomokat mecsetekké alakították, és hozzátette: „egy olyan kultúra foglalt el minket, ami nagyon különbözött a keresztény-európai kultúrától”. A Habsburg-uralomról azt mondta: „A törököket sikerült kiűzni, de ezután egyből nyugatról szálltak meg minket.”

Felsorolta az orosz megszállás magyar tapasztalatait 1848-ból, az első világháború idejéből, a második világháborúból és 1956-ból. „

A magyar–ukrán viszonyról beszélve 2014-et emelte ki, amikor szerinte azért tört ki háború Ukrajna és Oroszország között, mert az ukránok nyugat felé fordultak. A 2014-es eseményeket egy ponton „nacionalista, nyugati orientáltságú puccsnak” nevezte. Az ukrán nyelvtörvényt úgy írta le, mint amely korlátozta a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogait, és azt mondta, ezt alapvetően az orosz nyelv és kultúra visszaszorítására alkották. A 2023-as, jelentős részbeni visszavonásról nem beszélt.

Összefoglalásként a magyar külpolitika alaptéziseit sorolta. Ellenzik a migrációt kulturális okokból. Nem akarnak konfliktust Oroszországgal, ezért pragmatikus kapcsolatot tartanak, olajat és gázt vásárolnak. Minden nagyhatalommal konstruktív kapcsolatot keresnek, Kínával is kereskednek. Fontosnak tartják a stabil, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot az Egyesült Államokkal.

A beszélgetés második részében Jacques Rupnik kérdezte az EU-ról és a háborúról. Magyar Levente arról beszélt, hogy 2004-ben gazdasági okból csatlakoztunk az európai projekthez. Most szerinte „az EU mindennap veszít a versenyképességéből a versenytársaihoz képest, politikailag pedig egyre inkább egy diktatúrához hasonlít”. A biztonságról azt mondta, 2004-ben is inkább a NATO-ban látták a garanciát. Úgy fogalmazott, az európai mainstream szerint Oroszország célja a Baltikum elfoglalása, majd Európa,

Szóba került az amerikai gazdaságpolitika és Donald Trump is. Magyar Levente szerint Trump azt teszi, amit ígért: America First. Hozzátette: „Ideje lenne, hogy az EU végre Európát helyezze az első helyre, ne Ukrajnát, és ne valamilyen ideológiát.”

Az orosz–ukrán háború kapcsán a moderátor felvetette, hogy az EU Ukrajna védelmével saját biztonságát is óvja, és az elmúlt napok balti, lengyel és dán eseményei ezt támasztják alá. Magyar Levente erre a NATO-ról beszélt. Szerinte a NATO-határok vitathatatlanok, „ezek azok a határok, ahol a biztonságukat komolyan kell venni”.

„Miért kéne tagként kezelnünk?” Úgy fogalmazott, Ukrajna azért nem NATO-tag, mert Németország, Franciaország és az Egyesült Államok sem akarja a saját katonáit Ukrajnába küldeni. „Ukrajna egy geopolitikai határon fekszik, ezért korábban is és most is veszélyes lenne tagként felvenni akár az EU-ba, akár a NATO-ba.”

A végén a külügyi miniszterhelyettes visszatért Trianonra. Azt mondta, Magyarország a vesztes oldalon állt az első világháború végén, és két út volt: harc vagy megegyezés, még ha ez az ország kétharmadának elvesztésével járt is. Szerinte az akkori kormány a tragikus, de észszerű döntést hozta, hogy legalább az ország egyharmadát megtartsa.

– mondta. Végül így zárt: „Béke kell bármi áron.”

A Külgazdasági és Külügyminisztérium szombati közleménye szerint a párizsi látogatás fő célja a magyar–francia kapcsolatok erősítése volt. Magyar Levente egyeztetett Emmanuel Macron külügyi és Európa-ügyi főtanácsadójával, Bertrand Buchwalterrel és Alexis Dutertre-rel, valamint Laurent Saint-Martin külkereskedelemért felelős delegált miniszterrel.