„Hasznavehetetlen, félkész papírhalmok” lesznek a tervekre költött milliárdokból a Budapesti Fejlesztési Központ volt munkatársa szerint

A TISZA elnöke nem állta meg szó nélkül Lázár János építési és közlekedési miniszter legutóbbi Facebook-bejegyzését, amelyben a kormánypárti politikus azt állítja, „az egészségügy után a vasúton a sor: Magyar Péter és szövetségesei most a magyar vasút fejlesztését blokkolják.”

Magyar válasza szerint „a bukott batidai bakter eközben nem a MÁV megmentésén dolgozik, hanem helyette a légkondis festménygyűjteményéből olyan bejegyzéseket posztol, amit a még meglévő Fidesz-szavazók közül is tízszer annyian röhögnek ki, mint ahányan lájkolnak.”

Szerinte Lázár János újabban a batidai kastélyából bontja le a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerét, és drukkol, hogy „nehogy elvegye Orbán Viktor a közpénzszívó batidai Drakulától a telefonját.”

„Toljad János! De fullba” - fűzi hozzá Magyar, megjegyezve, hogy Lázár „bátor legény”, amiért letiltotta őt a Facebook-oldaláról.

Etikai eljárást indított a Pázmány Péter Katolikus Egyetem három pszichológus oktatója ellen, miután a Pride előtt véleménycikket közöltek a HVG-n a szivárványcsaládokkal kapcsolatban, ezzel a címmel: Egy keresztény szellemiségű egyetem oktatóiként és pszichológusként valljuk: minden szeretetre épülő kapcsolat egyenértékű.

A cikk szerzői – Kengyel Judith Gabriella, Szondy Máté és Zsila Ágnes – kifejtették:

Mint írták, „legyen szó a Pride betiltásáról vagy a homoszexualitásra utaló könyvek befóliázásáról, a jogkorlátozások visszatérő indoka a gyermekek védelme. Ezzel szemben számos kutatás igazolta, hogy az azonos nemű és a heteroszexuális párok gyermekei között nincs különbség az általános egészségi mutatók, a tanulás, az érzelmi nehézségek és az azokkal való megküzdés terén.”

Az ügy hátterében a 444 szerint a kar dékánja, Birher Nándor állhat, akinek korábban több politikához köthető megbízása is volt, például az ORÖ-től, és részt vett a Híd a Munka világába projekt kialakításában is. Ez utóbbiról az EMMI egyébként megállapította, hogy nem megfelelően használták fel hozzá az uniós forrásokat.

Az érintett oktatók azonban nem interjút adtak, hanem véleménycikket írtak, a megjelenés előtt pedig engedélyt kértek és kaptak az egyetemi vezetéstől a publikálásra. Ennek ellenére vizsgálat indult ellenük.

Az eljárás jelenleg is folyamatban van. Ha az egyetem súlyos fegyelmi vétséget állapít meg, akár el is bocsáthatják a három pszichológust.

Egyre nagyobb botrány övezi azt a május elején megjelent könyvet, amely Széchy Tamás, a legendás úszóedző munkásságát élteti. Az „Élet – Mű – Örökség” című kötet szerzői Sós Csaba jelenlegi szövetségi kapitány, Hargitay András olimpiai bronzérmes úszó és egykori kapitány, valamint Tóth Ákos úszószakember. A könyv célja az volt, hogy méltó módon emlékezzen meg Széchyről, akinek tanítványai összesen 69 érmet hoztak el világversenyekről.

Batházi Tamás egykori olimpikon úszó a kötet megjelenése után a közösségi oldalán mutatott rá: szerinte elfogadhatatlan, hogy egy ilyen embernek 2025-ben emléket állítsanak. Posztjában azt írta, hogy Széchy Tamás sikerei mögött egy „pedofil ragadozó” rejtőzött, aki több tucat fiatal fiút zaklatott szexuálisan, miközben rendszeres fizikai bántalmazásnak is kitette őket. A sportoló bejegyzése után a sajtó több áldozat vallomását is nyilvánosságra hozta.

Széchy Tamás 21 éve halt meg, és a könyv szerzői szerint művük az úszósport egyik legnagyobb alakja előtt kíván tisztelegni. A megjelenése óta azonban egyre többen kérdőjelezik meg, hogy valóban helyes-e így emlékezni rá.

Hosszú Katinka ugyancsak megszólalt az ügyben. Az olimpiai bajnok úszó friss Facebook-bejegyzésében leszögezte: „a pedofíliának semmilyen formában, semmilyen szinten nincs helye az egyetemes sportban – sem az edzői pályán, sem a vezetésben, sem a háttérben.” Az egykori sportoló kiemelte, hogy a gyermekek védelme nem lehet alku tárgya, és ez minden sportközösség számára alapvető elvi minimum kell, hogy legyen.

A sportoló elárulta, hogy tanulmányozta az áldozatok beszámolóit, és pszichológussal is konzultált a témában. Együttérzését fejezte ki az érintettek felé, és hangsúlyozta: az igazság kimondása az első lépés a gyógyulás felé.

Hosszú szerint a trauma elfojtása sokáig a túlélés eszköze volt, de ez mára egy önmagát újratermelő rendszert hozott létre. Megdöbbentőnek tartja, hogy vannak olyan egykori áldozatok, akik ma döntéshozó pozícióban ülnek, és mégis azok mellé a minták mellé állnak, amelyek korábban őket is megsebezték.

Hosszú Katinka nem nevezett meg senkit, de világosan utalt rá, hogy a sportág vezetésében olyanok is jelen vannak, akik részei a fájdalmas múltnak. Úgy fogalmazott: „Nem az ő személyes múltjuk a kérdés, hanem az, hogy vezetőként ma milyen példát mutatnak.”

Az olimpikon határozottan kijelentette: „Amíg egy korábban köztudottan bántalmazó múlttal rendelkező edzőt dicséret övez, addig nem beszélhetünk valódi feldolgozásról.” Hozzátette: ha a visszaélést nem nevezzük nevén, az nemcsak az igazság hiányát jelenti – hanem veszélyt is hordoz a következő generációkra nézve.

Megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet, amely szerint a főváros XII. kerületében lévő Turul-szobor műemléki védelmet élvez, így nem lehet áthelyezni, vagy a helyéről eltávolítani. A döntés Lázár János építési és közlekedési miniszterhez kötődik, aki szerint a rendelet célja a szobor képzőművészeti értékének megőrzése. Műemléki környezet kijelölése egyébként nem történt, a döntés pedig a kihirdetést követő nyolc napon belül hatályba lép.

A Turul-szobor ügye évek óta viták tárgya. Kovács Gergely MKKP-s kerületi polgármester korábban azt ígérte, hogy eltávolítja a megosztó művet, de később közölte, inkább nem ezzel kezdené a hivatali munkát.

Lázár János 2023 októberében már elrendelte a szobor ideiglenes védelmét, amit aztán idén januárban a Hegyvidéki Önkormányzat a bíróságon megtámadott. A polgármester akkor azt mondta: „az Építési és Közlekedési Minisztérium politikai döntést hozott”, hogy az önkormányzat ne tudja áthelyezni a szobrot.

Június végén a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette az ideiglenes védelmet elrendelő döntést. Kovács Gergely erre úgy reagált, hogy továbbra is szeretnék bevonni a kerület lakóit abba a döntésbe, hogy mi történjen a szoborral, de ehhez „világos jogi helyzetre van szükség”, nem pedig arra, hogy a lakók feje felett egy rendelet döntsön az ügyben. A kérdés a jelek szerint eldőlt.

(ATV)