SZEMPONT
A Rovatból

„Ha már itt dolgozunk, megvédjük, ami a miénk” - lejutottunk a lezárt Batthyány téri aluljáróba, ahol teljes a készenlét

Már közel a budapesti tetőzés. A föld alatt már teljesen átnedvesedtek a falak, de a mélyben folyamatosan figyelnek, a legapróbb szivárgás és indítják a szivattyúkat.


A Batthyány tér közepén a metrólejáratok magasan körbe vannak rakva homokzsákokkal. A zsákok előtt egy alkalmi sátor áll, ez a pihenőhelye a BKV árvízvédelemmel foglalkozó szakembereinek.

Most nincs sok dolguk, minden védmű a helyére került, várják a tetőzést.

Halandó nem juthat le az aluljáróba, nekünk mégis sikerült, igaz, kellett hozzá némi egyeztetés, de megérte. Egy kísérőt is kapunk, aki nemcsak minden kérdésünkre tudja a választ, de arra is ügyelni fog, hogy ne kószáljunk tilos területre. Mert az aluljáró jelenleg átalakult veszélyes üzemmé.

Egy raklap szolgál lépcsőként, hogy könnyebben átléphessük a kb. hetven centis homokzsákfalat. Innen már minden üres, ahol máskor hétköznaponként utazók ezrei fordulnak meg, most senki. A boltok zárva, nehéz vasredőny mögött vannak a pultok. A metróbejárat előtt még egy sor homokzsák, félkörívben, gondolom, az esetlegesen az aluljárószinten megjelenő vizet gátolja meg, hogy lejusson a mélyalagútba.

Kicsit odébb, az már a HÉV területe. Az előző nagy árvíznél, 2013-ban, még nem volt leválasztva a HÉV a MÁV-tól, az egész terület a BKV ellenőrzése alatt volt. Most azonban két szomszédvár van egy komplexumon belül, ami némileg bonyolultabbá teszi az ügyek intézését. A folyosón is van egy határ, de van a BKV-nak és a MÁV-nak egy közös fala, ami a HÉV alagút és a metró között húzódik. Ennél a falnál fekszenek a közös helyiségek. Ezeket és a BKV összes saját objektumát meghatározott időközönként ellenőrzik. Figyelni kell, hol nedvesednek a falak. Mert ugyan nyugalom van, de a talaj a föld alatti betonépítmény körül teljesen átnedvesedett, emiatt akár át is áztathatja valahol azt.

Ha bárhol beszivárogna a víz, azonnal elindítanák a szivattyúkat.

Vannak állandó telepítésűek, melyek mindig készenlétben állnak, de most ezek mellett külön telepítettek a kritikus pontokra még szivattyúkat.

Amikor kérdezem, van-e valami szintidő, amin belül el kell indítani a szivattyút, ennyi a válasz:

„Őszinte leszek, nem mértem soha. Pillanatok alatt feltelepítik a csöveket, egészen föntről. Kitekeri az ember az összes tömlőt, szivattyút, az elején így is megy a víz kifele.”

Arra is készültek, ha egy áramszünet miatt az elektromos szivattyúk áramellátásával gond lenne, azonnal indulnak az aggregátorok. Jelenleg egy műszakban jóval több mint húsz ember van, pontos számot nem mondanak. Váltásokban teljesítenek szolgálatot a különböző helyeken. Amikor éppen nincs valakinek dolga,

„alapvetően szabad foglalkozás van, fenn a felszínen, a sátor vonzáskörzetében kell lennie az összes dolgozónknak.”

A sátornál fent néhány cég köszönete olvasható. Üzletek, éttermek. Bár az itt dolgozók természetesen mindent megkapnak, de a környékbeliek is hoznak nekik ételt-italt.

„Jött egy idős hölgy kedden, hogy fiatalemberek, jövök holnap, hozok egy kis meglepetést, és megjött körülbelül 150 darab töltött palacsintával, amit a Lehel térről hozott ide.”

– mondja mosolyogva a kísérőm, akiről kiderült időközben, hogy „békeidőben” a metró karbantartói részlegén dolgozik.

És hogy a családja mit szól ehhez a rendkívüli helyzethez? Nyilván nehéz, de megértik. Ez most egy olyan helyzet, ami azt kívánja, hogy odategyék magukat.

„Azért vagyunk, hogy megoldjuk, amit meg lehet. Ha már itt dolgozunk, megvédjük, ami a miénk.”

Visszaérünk a felszínre. A HÉV felé vesszük az irányt, gyalog. Most a Margit hídtól indulnak a járatok, mint 51 évvel ezelőtt, amikor még nem épült alagút a Batthyány térig. Útközben a MÁV-HÉV embereit látjuk, akik szorgosan pakolnak körbe zsákokkal valamit, amit eddig talán észre sem vettünk. Zöld, csinos kis építmény, akár hirdetőoszlop is lehetne.

Kérdésemre kiderül, hogy ezek az alagút állandóan telepített szivattyúinak a szellőzőnyílásai,

„az a lényeg, hogy itt föntről ne menjen le a víz, vagy lentről ne menjen föl a víz.”

És valóban. Kissé odébb egy hirdetőoszlopot is körbevesznek a homokzsákok. Tehát az is valójában szellőzőnyílás? Bólogatnak a munkások. Milyen cseles.

Az ötvenéves HÉV-szerelvény a maga NDK-s kényelmetlenségével teszi a dolgát. Csodálatos napsütésben érkezünk Szentendrére, ahol az ország elsőként épült mobilgátját nézzük meg, szinte órákkal a tetőzés előtt. A part felé sétálva a Kossuth Lajos utcán már homokzsákokkal körbevett kisebb szivárgásra leszünk figyelmesek.

Ez még nem a Duna, csak az általa visszaduzzasztott Bükkös-patak által megemelt talajvíz szivárgása. A Duna lentebb van.

Kiérve a partra még akkor sem lenne semmi kedvem kiszámolni a víznyomást, ami az oszlopok közötti fémkerítésre nehezedik, ha képes lennék rá. Jobb, ha nem tudom, azt gondolom.

A látvány nagyon attraktív, ahogy egy, a homokzsákok bumfordiságához képest merészen kecses fal végtelen könnyedséggel tart ellen a folyamnak. És erre még negyven centi jön, azt mondják, ott lesz a teteje. Itt-ott kicsi szivárgás azért látszik. Ennyi nyomásnál néhány csepp víz átpréselődik a gumitömítések között, de aggódni nem kell.

Ilyen, amikor nem árad a Duna (kép: Google)

A nézelődők megilletődötten pillognak a szalagkordonnal elkerített mobilgát felé, fényképeznek. Iskolaidő van, délelőtt, amúgy sincsenek sokan. Kicsit odébb sétálva egy elöntött utcát látunk. Az utcában kenuk, kikötve.

Ahogy nézelődünk, és kollégám fényképez, egy gumicsizmás nő kérdezi mosolyogva: ez hol fog megjelenni? Mondjuk neki, és ha már szóba kerültünk, megkérdezem, nem aggódnak-e a víz miatt.

„’68 óta itt lakunk. Megszoktuk, évente kétszer ez ilyen.”

– mondja, és látszik, csakugyan nem aggódik. A házuk, ahogy a többi is az utcában, lábakra épült, ártéri ház.

Amikor azt kérdezem, milyen kertet lehet művelni egy olyan helyen, ami évente víz alá kerül, azt mondja: gyönyörű. Jót tesz a növényeknek a nedves talaj.

„Nézzük persze a vízállásjelentést, de ez már nem fog feljebb jönni nagyon”

– mondja. Rákérdezek a csónakokra az utcában. Azokkal a Dunához közelebb lakó szomszédjai járnak, neki itt kijjebb elég a gumicsizma.

Hazafelé a HÉV füttyögését és cuppogását hallgatva azon tűnődöm, egy hónap múlva ki emlékszik már ezekre az árvizes napokra, az őszi szentendrei Duna-parton sétálva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Miből fog élni Orbán Viktor, ha elveszíti egyetlen jövedelmét? - Panyi Szabolcs választ adott a kérdésre
Az oknyomozó újságíró elemezte a távozó kormányfő anyagi helyzetét. A miniszterelnöki és képviselői fizetés elvesztése után Orbán a vagyonnyilatkozata szerinti alacsony megtakarításai miatt nehéz helyzetbe kerülhet
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 25.



Panyi Szabolcs Facebook-posztjában azt a kérdést vetette fel, hogy miből fog megélni Orbán Viktor, miután kiderült, hogy nem veszi fel a parlamenti mandátumát. Panyi állítása szerint a miniszterelnök eddigi havi bruttó 7,83 millió forintos jövedelméből a miniszterelnöki fizetés 5,71 millió forint volt, ami a választási vereség után megszűnik. Hozzáteszi: „A képviselői alapbére még így is havi bruttó 2,12 millió forint lehetne.” A poszt írója szerint ezt az összeget tovább növelhette volna egy jövedelmező parlamenti bizottsági vagy alelnöki pozícióval.

„Mivel azonban ma bejelentette, hogy nem veszi fel mandátumát, sajnos akár anyagi problémák is várhatnak a jövőben a leköszönő miniszterelnökre. Legalábbis a hivatalos, a nyilvánosság számára elérhető információk alapján mindenképp” – folytatja Panyi Szabolcs.

Ennek alátámasztására a politikus hivatalos dokumentumát idézi: „Legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint ugyanis Orbán Viktornak a tavalyi év végén feleségével közös bankszámláján mindössze 5,065 millió forint megtakarítás volt, ami 700 ezer forintos csökkenés az előző évhez képest.” A poszt szerzője megemlíti, hogy

végső esetben a felcsúti és budapesti ingatlanok értékesítése is megoldást jelenthet.

Panyi szerint ha ez sem lenne elég, „ha pedig minden kötél szakad, még az is lehetséges, hogy a végén a sok tízmilliárdos vagyonnal rendelkező családja – szülei, lánya és veje – kell majd, hogy a segítségére siessenek.”

A bejegyzés végén Panyi Szabolcs egy további lehetőséget is felvet.

„Orbán Viktor a Fidesz elnöki tisztségét idáig díjazás nélkül látta el. Most, hogy ismét ráindul a pártelnöki pozícióra, a kissé megingott anyagi helyzetét látva talán a párt számára is elfogadható lesz, ha innentől már némi szerény fizetséget is adnak neki.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs Orbán jövőjéről: Az Egyesült Államok lehet számára a menedék, amennyiben Magyarországon forróvá válik a talaj
Az oknyomozó újságíró szerint a távozó miniszterelnök elhagyhatja az országot. Panyi úgy gondolja: Orbán nem véletlenül tervez a nyárra utazást a tengerentúlra.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a közösségi oldalán reagált a hírre, Orbán Viktor nem veszi fel a mandátumát a következő parlamenti ciklusban.

"Orbán Viktor ma bejelentette, hogy nem ül be a parlamentbe, nem veszi fel mandátumát – vagyis nem lesz mentelmi joga sem. Arról is beszélt, hogy a Fidesz tisztújítását előrehozzák júniusra" - írta Panyi, majd a lehetséges jövőképet is felvázolta.

"Mindez egybevág keddi értesülésemmel, miszerint Orbán a nyárra egy amerikai utat tervez, és hogy az Egyesült Államok lehet számára a menedék, amennyiben Magyarországon forróvá válik a talaj"

- fogalmazott az újságíró.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Bedő Dávid: Orbán elhagyja a süllyedő hajót, lépése azt tükrözi, mennyire lenézte a magyarokat és az országot
A Momentum politikusa szerint Orbánnak derogál, hogy egy harmadára zsugorodott Fidesz-frakcióban ellenzéki szerepben nézze mások kormányzását. Bedő úgy gondolja: a távozó miniszterelnök nem fog hiányozni senkinek.


Bedő Dávid Facebook-posztban fejtette ki véleményét arról, hogy Orbán Viktor nem ül be az új parlamentbe. A Momentum politikusa szerint Orbán ezzel elhagyja a „süllyedő hajót”. Bedő Dávid azt állítja, „derogál neki, hogy egy harmadára zsugorodott Fidesz-frakcióban ellenzéki szerepben nézze, hogy mások nála sokkal sikeresebben kormányoznak egy országot.” A poszt írójának véleménye szerint ez a lépés azt tükrözi, hogy Orbán Viktor mennyire lenézte a magyarokat és az országot.

Bedő úgy véli: „Neki a politika nem azért kellett, hogy felvirágoztasson egy nemzetet, hanem hogy az EU-ban, Putyinnal meg újabban Trumppal világpolitikai szereplőként tetszeleghessen.”

A bejegyzés szerint Orbán Viktort sosem érdekelték a magyar embereket foglalkoztató kérdések.

Bedő Dávid szerint „az oktatást és az egészségügyet egy kiöregedett maffiózóra, a közlekedést egy nárcisztikus kastélytulajdonosra, a gazdaságot meg egy tehetségtelen balfácánra bízta, akinek a költségvetési tervei köszönő viszonyban sem voltak a valósággal.”

A politikus emlékeztetett arra is, hogy Orbán eddig sem járt be sokat az Országgyűlésbe. „Láthatóan elment a kedve az egésztől, most, hogy nem róla szól a magyar politika” – írja. Bedő Dávid szerint „szánalmas, hogy egy hatalommániás bolond kevés őszinte pillanatainak egyike, ahogy láthatóan semmibe nézi a magyar demokrácia legfontosabb intézményét, amit mellesleg ő maga üresített ki.” A poszt végén hozzáteszi, hogy Orbán Viktor senkinek sem fog hiányozni.

„Na nem mintha hiányozna bárkinek: Orbánnak semmi keresnivalója a parlamentben. Hűvösebb és szűkösebb hely való neki, amit remélünk, hamarosan birtokba is vehet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Idővel belátják, hogy 16 évig átverték őket” – mindenki feketébe öltözött a Fidesz veresége után egy erdélyi polgármesteri hivatalban
A polgármester hazaküldte őket átöltözni, mondván, nem halt meg senki. Hosszú út vezet a megbékéléshez Erdélyben is, amiben az RMDSZ komoly szerepet játszhat – mondja Kátai István színész, az első erdélyi Tisza-sziget egyik alapítója.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. április 27.



Magyar Péter és Kelemen Hunor, az RMDSZ vezetőjének találkozója után Magyar Péter bejelentette, a szövetség a jövőben tartózkodik a magyarországi belpolitikai küzdelmektől. A leendő miniszterelnök szerint a határon túliaknak szánt támogatások feltétele az átláthatóság lesz, a korábbi pénzek felhasználását pedig visszamenőleg is felülvizsgálják.

A választások utáni erdélyi hangulatról, a Fidesz-propaganda rombolásáról és a levélszavazás körüli visszásságokról beszélgettünk Kátai István színművésszel, az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget, és a nemrég megalakult Változás Erdélyért Egyesület egyik alapítójával.

— Hogyan fogadták a romániai magyarok a választás eredményét? Milyen most a hangulat Erdélyben, és okozott-e a politikai változás hasonló töréseket a közösségekben vagy a családokon belül, mint Magyarországon?

— A választások utáni és az azt megelőző időszakról is tudok beszélni, mert a kampány alatt is jártam haza Kolozsvárra, Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába, Marosvásárhelyre, és vidékre, falvakba is. A hangulat egy picit változott. Az, amit az interneten látunk, már nem a valóság. De

hosszú folyamat lesz a megbékélés, annak a 16 évnek a romjait eltakarítani, amit a Fidesz a propagandájával létrehozott, és amire több milliárdot költött nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben is.

A hangulatról hadd mondjak el egy vicces történetet. Egy polgármester mesélte, hogy a választás utáni hétfő reggel, amikor bement a hivatalba, az alkalmazottak feketébe voltak öltözve. Ő színesben ment be, és megkérdezte: „Ne haragudjatok, mi történt, valaki meghalt, és nem tudok róla? Miért vagytok feketében?” Mire ők: „Hát, polgármester úr, a Fidesz elvesztette a választást.” Erre ő: „Ja, hát akkor nem halt meg senki. Nem mi vesztettük el, hanem a Fidesz.” Erre mindenki hazament, kapott egy kis szabadidőt, hogy átöltözzön. Ez elképesztő, szerintem lassan mindenki át fog öltözni. Idővel mindenki azt fogja gondolni, hogy ennek vége, és amikor a propaganda megszűnik, látni fogják, hogy ez nem folytatódhat így tovább, és belátják, hogy 16 évig átverték őket.

— Tapasztalhatók-e családon belüli konfliktusok? Megfigyelhető-e Erdélyben is az a magyarországi mintázat, hogy a fiatalabbak inkább a változást támogatták, az idősebbek viszont nem?

— Rengeteg történet van erről. Főleg határon átívelő konfliktusokról tudok, sokan panaszkodnak Messengeren vagy e-mailben. Például, ha az egyik testvér Magyarországon él, a másik pedig Erdélyben, a Fidesz propagandája olyan mély árkokat ásott közéjük, hogy már nem is beszélgetnek. Otthon, családon belül pedig úgy próbálják ezt kezelni, hogy a családi összejöveteleken inkább nem politizálnak. Aki nagyon elhitte a propagandát és imádta Orbán Viktort, az nagyon nehezen áll szóba azzal a családtagjával, aki a változásra szavazott. Vannak otthon is családi veszekedések, egymásra mutogatások.

Az erdélyi társadalom nagyon megosztottá vált ebben.

A közel 500 ezer regisztráltból talán 280 ezren szavaztak Erdélyből, és ennek a 10%-a nem a Fideszre. Úgy gondolom, hogy a Tisza párt erdélyi megjelenésével és népszerűsítésével sikerült csökkenteni a Fideszre szavazók számát. Azt gondolom, hogy párbeszéddel, türelemmel, nyugalommal, egymást és a vesztes felet is meghallgatva, akik most még nagyon bántva és megcsalva érzik magukat, sikeres lesz az elkövetkező két-három év. Meg fogjuk győzni erdélyi honfitársainkat is, hogy nem tragédia történt, hanem egy szabad országban fogunk élni, ahová ők is szabadon jöhetnek, és amellyel szabadon tarthatnak kapcsolatot. Ezt egyelőre a háborús retorika elnyomja, nem is beszélve arról, hogy Erdélyben még mindig jut forrás arra, hogy a propagandát sulykolják az emberek fejébe. De lassan elfogy a pénz. Ahogy itt is szűnnek meg a propaganda-csatornák, szerintem Erdélyben is ez fog történni. Helyreáll a köztévé. Erdélyben nagyon sokan néznek közmédiát, a Duna Tévét, és nézik a Hír Tv-t is. Amikor a közmédiában majd igazi hírek jutnak el az erdélyi polgárok fülébe, és nem a brüsszelezős, Ukrajna-ellenes, valójában háborúpárti (hiszen a Fidesz politikája nem háborúellenes, hanem háborúpárti volt), és a magyar hazafiak között feszültséget szító hang, akkor szerintem meggyógyulnak a lelkek, vége lesz a csatározásnak, és az emberek újra közeledni fognak egymáshoz, kezet fognak és megölelik egymást.

— Hogyan tudják az erdélyi magyarok feldolgozni azt a kettősséget, hogy miközben Magyarországról egy Ukrajna-ellenes, oroszpárti narratíva ömlött a médiából, addig Románia, Lengyelország mellett az egyik legaktívabban támogatja Ukrajnát és a NATO-ban is fontos szerepet játszik? Hogyan csapódott ez le az egyes emberekben?

— Van egy értelmiségi réteg, amelyik beszéli a román nyelvet, követi a politikai helyzetet, néz román tévét, olvas román sajtót. Azok, akik kétnyelvűek, követik a román aktuál- és geopolitikát, nem vették be azt a maszlagot, amit az Orbán-kormány mondott. De vannak olyanok is, akik bár nem dőltek be a nagy Ukrajna-ellenességnek, mégis azt mondják, hogy Orbán Viktor mennyi támogatást adott nekünk, mennyi pénz jött ide, bár azt nem tudják, hogy annak elköltése állítólag nem szabályszerűen és átláthatatlanul történt. Székelyföldön sajnos azok, akik nem beszélnek románul és csak a magyar narratívát, a magyar propagandát hallották, nehezebb helyzetben vannak. Ők teljesen elhitték, hogy elviszik a gyerekeiket a háborúba, hogy hamarosan kitör egy világháború, amit csak akkor lehet megfékezni, ha Orbán Viktor marad hatalmon. Az egyszerű emberek, akik nem követik a napi politikát, könnyen megvezethetők voltak ebben. Sőt, még most sem láthatnak tisztán, mert

azok a sajtóorgánumok, amiket az Orbán-kormány pénzelt, a mai napig azt írják, hogy megnyerte a választást a háborúpárti Tisza, és nem adnak neki fél évet, mindenki be fogja látni, mekkorát tévedett. Hát innen is üzenem, hogy ez nem így lesz.

Én már érzem a szabadság illatát. Azt érzem, hogy szabadon lehet közlekedni, nyilatkozni, beszélni. Ami fontos, hogy sok embernek, aki a rendszerváltásra szavazott Erdélyben vagy Magyarországon, a fejében is meg kell történnie az átállásnak. Egy bántalmazó viszony volt az elmúlt 16 év, és hozzászoktunk ahhoz, hogy reflexből szétnézünk, mielőtt megszólalunk. Egyelőre minden jel arra mutat, hogy Magyar Péter miniszterelnökként jó irányba tereli az országot, hazahozza az uniós pénzeket. A sajtótájékoztatója briliáns volt, több nyelven beszélt, és minden kérdésre egyenesen válaszolt. Bizakodó vagyok, hogy nagyon jó irányt vesznek a dolgok, és végre boldogan és szabadon élhetünk ebben az országban.

— Magyar Péter a múlt héten tárgyalt az RMDSZ vezetőjével, Kelemen Hunorral. Megállapodtak, hogy az RMDSZ a továbbiakban tartózkodik a magyar pártpolitikától. Ha ezt sikerül betartatni, az segíthet a köd felszállásában?

— Ez a kérés Magyarország leendő miniszterelnökétől hangzott el. Hogy az RMDSZ hogyan reagál erre, azt nem tudom. De Kelemen Hunor máris egy hazugsággal kezdte, amikor hazament: a közleményéből kihagyta az egy évtizedre visszamenőleges elszámoltatást, aztán azt mondta, ezt elfelejtette. Én üdvözlöm Magyar Péter kemény kiállását, bár sok internetes fórumban azt látom, hogy az emberek nem értették a rövid tőmondatokban megfogalmazott elvárásokat.

A sajtónak lesz a dolga, hogy ezt értelmezze, és eljusson mindenkihez: a Tisza Párt nem paktált le az RMDSZ-szel.

Nagyon komoly követeléseket fogalmazott meg: az RMDSZ soha többé ne szóljon bele a magyarországi politikába; a támogatások rendszerét legalább egy évtizedre visszamenőleg felülvizsgálják; a választójoghoz nem nyúlnak hozzá, de a támogatási rendszer átláthatóbb lesz, tehát nem szűnik meg. Ezek egyértelmű kérések. Most már az RMDSZ dolga, hogy betartja-e. Szeretnék még valamit hozzátenni. Sokan elvárták, hogy Magyar Péter mondassa le Kelemen Hunort. Ezt rengeteg kommentben láttam. De Kelemen Hunort Erdélyben választották meg, ő az erdélyi magyarság legitim képviselője. Magyar Péter sem politikailag, sem etikailag nem szólhat bele ebbe. Ebben is különbözik Orbán Viktortól. Ha ő azt kéri, hogy ne szóljanak bele a magyar politikába, akkor Magyarország sem szólhat bele abba, hogy az RMDSZ-nek ki az elnöke. Ezt az erdélyieknek kell eldönteniük. Az erdélyi magyarság, nem az a kétszázvalahányezer ember, aki most szavazott, hanem az a 600 ezer, aki annak idején az RMDSZ-re voksolt, bölcs döntést fog hozni. Én, mint kettős állampolgár, csak halkan mondom, hogy nem tartanám jónak, ha most bosszúhadjárat indulna Kelemen Hunor ellen. Az lenne a jó, ha az erdélyi magyarság döntené el, ki vezesse a szövetséget.

Természetesen Kelemen Hunornak jogában áll maradni. Az őt minősíti, ha nem veszi tudomásul a társadalmi nyomást.

Ami még fontos: a Romániai Magyar Egyesületek Fóruma feljelentést tett az RMDSZ ellen választási csalásért a magyar és a román ügyészségen is. A kivizsgálás folyik. Amit én láttam, az alapján nagy valószínűséggel meg fogják állapítani a befolyásolást. Ilyen durva befolyásolást, pedig fürkész voltam, nem láttam Magyarországon, inkább azt láttam, hogy buszosztattak, meg listáztak. De azt, hogy megfogják szavazóknak a kezét és ráteszik a papírra és behúzatják vele az X-et, ilyet nem láttam.

— Hogyan zajlott most a levélszavazás?

— Én Magyarországon élek, így csak a barátaim, a családom elmondásából és az újságokból tudom, hogyan működött. Lehetett szavazni a követségen, de le lehetett adni a voksot egy ABC-ben is, vagy megkeresték az embereket személyesen. Nincs egységes rendszer. A román postát megkerülték azzal a hazugsággal, hogy alkalmatlan a levélszavazatok kézbesítésére, ezért kitaláltak mindenféle kis irodákat. A legdurvább az volt, hogy a végén már egy ABC-ben is volt gyűjtőpont, ahová be lehetett vinni a szavazatot. Hogy annak utána mi lett a sorsa, azt nem tudni.

— Ez azt jelenti, hogy a levélszavazatokhoz útközben bárki hozzáférhetett, akát ki is cserélhette őket?

— Bizonyítani nem tudom, de elképzelhető. A Magyar Hang újságírójának kezébe is került egy köteg üres szavazólap, amit bárki kitölthetett volna. Amikor egy RMDSZ-es potentátot kérdeztek a halottak szavazatairól, Kelemen Hunor azt mondta, hogy az nem az ő hibájuk. Próbálta a magyar bürokráciára tolni a felelősséget, mondván, ők nem tudják ellenőrizni, hogy aki Erdélyben meghalt, azt Magyarországon miért nem jelentették be, és így miért tud szavazni adott esetben más helyette. Ezen változtatni kell, meg kell reformálni a rendszert. Hogy egy kis ABC-ben vagy a templomban is le lehet adni voksokat, az diszkriminatív is, mert máshol ilyet nem lehet megtenni. Ez a jelenség csak Erdélyben létezik.

— Azt tudjuk, hogy akik éltek a választójogukkal, azoknak a 90%-a a Fideszre szavazott. De a teljes erdélyi magyar választópolgárhoz képest ez mekkora arány?

— Úgy emlékszem, hogy közel 500 ezren regisztráltak, és ebből talán 280 ezren szavaztak. Ebből a 280 ezerből is 10 százalék nem a Fideszre voksolt. Az RMDSZ most egy kicsit azt kommunikálja, amit a Fidesz az elmúlt tíz évben: hogy egy kisebbség legyőzte a többséget.

Most Erdélyben is úgy próbálják kommunikálni ezt a 90 százalékot, mintha az összes erdélyi magyar 90 százaléka szavazott volna a Fideszre: ez egy  hazugság.

Egyszerűen nem igaz. Ott vannak a számok: a 280 ezer szavazó a 600 ezer szavazati joggal rendelkezőhöz képest még a fele sincs. Ebből lehet számolni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: