HÍREK
A Rovatból

Felkészületlenség és nem megfelelő technikai háttér is állhat az online előválasztás kudarca mögött

Az ellenzékhez közel álló háttéremberek a Telexnek nyilatkoztak a problémáról. Ami közül csak az egyik, hogy több tízszeres volt az igény az előválasztásra, mint amire számítottak.


Belső feszültségek, egyéni pártérdekek és egyszerű „nem gondolkozás” állhat az online ellenzéki előválasztás sikertelensége mögött – írja ellenzéki forrásokra hivatkozva a Telex.

Mint ismeretes, szombaton délelőtt elindult az előválasztás, de az eseményt a szerverek hibája miatt néhány óra után le kellett állítani, majd hétfő reggelig fel is kellett függeszteni. Azóta többé-kevésbé működik az online szavazás, de aki nem jelentkezett időben, azzal szembesül, hogy az előválasztás első fordulójának végéig már beteltek az online azonosításra foglalható időpontok. Az ellenzék mindeközben feljelentést tesz a szombaton történtek miatt, amelynek hivatalos kommunikációja, hogy külső – a hírek szerint Kínából érkező – támadás történt.

Hétfőig 83 ezer ember regisztrált az online előválasztásra, míg a Telex úgy értesült, hogy jelenleg napi 5 ezer online előválasztó „kezelésére” van kapacitásuk a szövetséges erőknek. Fekete-Győr András – az ellenzéki jelöltek közül az online szavazás legnagyobb támogatója – ezért már a pártelnökök belső fórumán kezdeményezte, hogy a nagy érdeklődés nyomán ennél jóval nagyobb erőforrást biztosítsanak erre a pártok. Nem véletlen a Momentum erős kezdeményezése az online szavazatok felé: felmérések szerint főleg a fiatalok körében népszerű ez a voksolási forma, a párt támogatói pedig nagy számban kerülnek ki ebből a csoportból.

A Telex információi szerint az online előválasztás informatikai és még inkább az azt üzemeltető humán bázis már az idevágó teszt során sem működött úgy, ahogy kellett volna. Sőt, már a megelőző héten is akadozott a rendszer, amikor az online előregisztrációnak kellett volna főpróbaként zajlania a szombati előválasztás éles indulása előtt.

Néhány részt vevő párt környékéről háttérben kiszivárgott információk alapján az online előválasztási háttérrendszerek üzemeltetését meglehetősen alultervezték a szövetséges hatok, illetve az online rendszer biztosítását vállaló aHang civil szervezet.

Magyar György, a Civil Választási Bizottság elnöke az ATV-ben hétvégén még óvatosan beszélt, nem mondta ki, hogy egyértelműen támadás érte volna az oldalt.

Az Országos Előválasztási Bizottság (OEVB) vasárnapi közleménye szerint az előválasztásban részt vevő ellenzéki pártok és az aHang informatikusai átalakították az előválasztás háttérrendszerét, és a tömeges terhelés vizsgálatába bevonták Frész Ferencet, a Cyber Services Zrt. szenior kibervédelmi szakértőjét. Bedő Dávid, az Országos Előválasztási Bizottság momentumos tagja ezután a Telexnek még vasárnap elmondta, több terheléses tesztet is lefuttattak a pártok és az aHang szakemberei vasárnap, ezek során megbizonyosodtak arról, hogy működni fog a rendszer hétfőn.

Ugyanakkor Tóth Bertalan, az MSZP elnöke hérfőn már arról beszélt az ATV-ben, akár belső szabotázsról is szó lehetett:

Az informatikai rendszerben egy kapun keresztül – nem vagyok informatikus, tehát ennél bővebben nem mennék bele –, (...) de egy elég komoly támadás érte a rendszert. Ez a kapu pedig nem véletlenül maradt nyitva. Az, hogy ez most pontosan hogyan történt, nem tudom. Ha jól tudom, akkor feljelentés is lesz az ügyben, de az Országos Előválasztási Bizottság az, amelyik vizsgálja

– mondta, bár konkrétan nem fogalmazott úgy, belülről hekkelték volna meg a rendszert.

A Telex írása szerint az online szavazás végül főként Fekete-Győr András és a Momentum nyomására be is került a szabályok közé, forrásuk szerint az aHang igyekezett is mindenben a Momentum elvárásainak megfelelő online rendszert kiépíteni, de végig ragaszkodott ahhoz, hogy ezt pártoktól függetlenül, önerőből és saját intellektuális kapacitásából valósíthassa meg.

Az online rendszer szombati összeomlásánál volt is olyan ellenzéki, aki a Telexnek a háttérben megjegyezte: éppen ezt akarták elkerülni annak idején, amikor sem az online regisztráció, sem pedig az online voksolás feltételeit nem tartották elégségesnek.

Sokatmondó, hogy az április 8−10. között, 1000 fős mintán készült reprezentatív Medián-kutatás szerint legalábbis a kormányváltást akaró szavazók közel 33 százaléka olyan rendszert szeretett volna, ahol online is csak úgy lehetett volna szavazni, ha előtte személyesen regisztrált már az illető. Minél idősebb valaki, az élő regisztráció iránti vágy annál magasabb a közvéleménykutatás szerint.

A Telex cikke után

egyes ellenzéki pártok azt jelezték, minden szükséges erőforrást biztosítani fognak ahhoz, hogy az online előválasztási kapacitások az igényeknek megfelelően bővüljenek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Újabb vezetőcsere: Leváltották a Magyar Pétert is védő Készenléti Rendőrség parancsnokát
Markó Attila István rendőr dandártábornok vette át a Készenléti Rendőrség irányítását a belügyminiszter döntése nyomán. Az új parancsnok a BRFK-tól érkezik.


Csütörtökön a belügyminiszter felmentette Tarcsa Csabát, és pénteki hatállyal Markó Attila Istvánt nevezte ki a Készenléti Rendőrség parancsnokának - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.

Markó Attila István rendőr dandártábornok eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon töltött be rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciót.

Az új belügyminiszter sorcserét hajt végre a rendőri vezetésben, korábban felmentette Terdik Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, helyére Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes került, de az Országos Rendőr-főkapitányság élén is változás történt, szerdán iktatták be Mecser Tamás új országos főkapitányt, akiről már egy hete azt pletykálták, hogy ő veheti át az ORFK irányítását.

A Készenléti Rendőrség az országos rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alatt álló, országos hatáskörű szerv. Feladatai közé tartozik a tömegrendezvények biztosítása, a határőrizeti feladatok támogatása, védett létesítmények őrzése, és alá tartozik a Nemzeti Nyomozó Iroda is, amely a legkomolyabb bűnügyekben nyomoz.

Május 4-én az új miniszterelnök, Magyar Péter bejelentette, hogy személyi védelmét a Terrorelhárítási Központ helyett a jövőben a Készenléti Rendőrség látja el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Civil szervezetek szerint követhetetlenül került 117 milliárd forint a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül a civil szektorhoz
Egy civil koalíció felmérése szerint 117 milliárd forintnyi állami támogatás sorsa átláthatatlan a Nemzeti Együttműködési Alapnál. A 665 szervezet megkérdezésével készült jelentés a politikai befolyást is vizsgálta, a válaszadók többsége szerint a NEA nem pártsemleges.


Tizennégy év alatt 117 milliárd forint került túlnyomórészt átláthatatlan módon a civil szektorhoz a Nemzeti Együttműködési Alapon (NEA) keresztül – ez a legfőbb megállapítása annak a friss felmérésnek, amelyet a Civilek Új Alapon nevű, 12 szervezetet tömörítő koalíció készített. A kezdeményezés azért jött létre, hogy felülvizsgálja az állami alap működését, ehhez országszerte 665 szervezetet kérdeztek meg.

A csütörtökön közzétett jelentés szerint a NEA súlyos politikai befolyás alatt működik.

A támogatások egy része nem tekinthető teljesen pártsemlegesnek – ezzel a megállapítással a válaszadók 58 százaléka, de még a NEA által támogatott szervezetek 52 százaléka is egyetértett.

A politikai befolyás jeleként említik, hogy a NEA Tanács alapító elnöke Csizmadia László, a Békemeneteket szervező CÖF/CÖKA vezetője volt, a legtöbb forrást elnyerő szervezetek többsége pedig egyértelműen a Fideszhez kötődik – írja a 444.hu. A koalíció szerint a működés átláthatóságát az is gyengítette, hogy hosszú ideig nem készült nyilvános, kereshető nyerteslista a döntésekről.

A jelentés ugyanakkor árnyalja is a képet: a megkérdezettek szerint a NEA a magyar civil társadalom alapvető támogatási forrása, a válaszadók 58 százaléka szerint a rendszernek egyaránt vannak pozitív és negatív elemei. Az állami támogatást szerintük meg kell őrizni, de a civil szervezetek valós szükségletei alapján kell átalakítani.

Az elmúlt tíz évben a legtöbb támogatást, 69,4 millió forintot az Itthon, Szülőföldön, Fiatalon Egyesület kapta, amelynek alapítója, Kiss András a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei közgyűlés Fidesz–KDNP-frakciójának tagja és a KDNP ifjúsági szervezetének alelnöke.

A NEA a Miniszterelnökség felügyelete alatt álló Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez tartozik. Kulcsszereplői voltak Szalay-Bobrovniczky Vince (címlapkép) a civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, és Gulyás Gergely egykori tárcavezető is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordult az eltávolítására irányuló tervek miatt, Magyar Péter szerint ez „szánalom kategória”
Sulyok azt akarja megtudni a testülettől, alkotmányos-e egy olyan módosítás, amely közjogi méltóságok elmozdítására irányul. A miniszterelnök azonnal válaszolt a köztársasági elnök bejelentésére.


Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő az utóbbi hetek politikai nyilatkozatai nyomán lépett, amelyek alapján a Tisza Párt Alaptörvény-módosítással mozdítana el több közjogi méltóságot, köztük őt is a hivatalából. A köztársasági elnök az Alaptörvény „absztrakt értelmezését” kérte az Alkotmánybíróságtól – írja a Telex.

A Sándor-palota közleménye szerint az elnök azt szeretné tisztázni, hogy alkotmányos-e egy olyan alaptörvény-módosítás, amely nem általános szabályokat fektet le, hanem konkrét helyzeteket old meg. Sulyok szerint „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”.

A közlemény szerint „jelen helyzetben tisztázandó alkotmányjogi kérdésként merül fel, hogy az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e az olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek.”

Az államfő a közleményében jelezte, hogy a mostani lépése mellett abban is bízik, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének, a Velencei Bizottságnak a véleménye is segíti majd a kialakult „alkotmányos konfliktus” rendezését. Sulyok múlt csütörtökön jelentette be, hogy a testülethez fordult, amely szerinte sürgős eljárás keretében vizsgálja a helyzetet.

A bejelentésre Magyar Péter miniszterelnök az államfő Facebook-bejegyzése alatt reagált.

„Ez már tényleg a szánalom kategória - írja a kormányfő, aki szerint „Sulyok Tamás soha nem állt ki a bántalmazott gyerekek, a megtámadott civilek, művészek, bírák vagy újságírók mellett. Soha nem szólalt fel a jogállam rombolása, vagy az ország kifosztása, ellenzéki politikusok titkosszolgálati megfigyelése ellen. De a saját pozíciója és havi hatmilliós fizetése védelmében naponta 5 helyre elfut panaszkodni. Eközben Magyarország legnépszerűtlenebb közszereplője…”

Mint ismert, a Tisza Párt április 12-i, kétharmados választási győzelme után Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást a lemondásra. Miután az elnök a május 31-i határidőig nem távozott, a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a kétharmados felhatalmazásával módosítani fogja az Alaptörvényt a „jogállam helyreállítása” érdekében.

Egyes alkotmányjogászok szerint a kormány terve jogilag kivitelezhető lehet, mivel éppen a Fidesz által korábban hozott szabályok miatt az Alkotmánybíróság tartalmilag nem vizsgálhatja (!) az Alaptörvény módosítását, csak az elfogadás módját.

A kormány terveit az ellenzékbe szorult Fidesz élesen bírálta, Gulyás Gergely frakcióvezető szerint a Tisza Párt „diktatúrák módszerével” akarja eltávolítani az államfőt, a Sándor-palota elé pedig szimpátiatüntetést szerveztek, amelyet Orbán Viktor is támogatott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Bárki hazaviheti a Nemzeti Hitvallást a hivatalokból, Ruff Bálintnak adtam a Miniszterelnökség példányát
Életbe lépett a kormányhatározat, lekerül a Nemzeti Hitvallás a közintézmények faláról. A Fidesz–KDNP a lépést az alkotmányosság elleni támadásnak nevezte.


Magyar Péter azt írja, hogy

„Mától eltávolításra kerül a közintézményekből a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének egyik szimbóluma, az úgynevezett Nemzeti Hitvallás”

A miniszterelnök hozzátette, a Miniszterelnökségen lévő példányt Ruff Bálintnak ajándékozta, mert szerinte nála jó helyen lesz a nappaliban. A posztot azzal a felhívással zárta, hogy

aki szeretne egy igazi NER-kordokumentumot az unokáinak, az most bármelyik hivatalban leveheti a falról. „Siess, mert gyorsan el fognak fogyni” – tette hozzá.

A bejelentést követően kormány döntése csütörtökön a Magyar Közlönyben is megjelent, hivatalossá téve, hogy a közintézményekből el kell távolítani a táblákat.

Nemzeti Hitvallás a fideszes Alaptörvény bevezető része, az előző kormány tetette ki az ezt ábrázoló képeket a közintézményekben. A volt kormánypártok, a Fidesz és a KDNP ma tiltakoztak a lépés ellen, „alkotmányosság elleni újabb támadásként” értékelve az intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk