FELFEDEZŐ
A Rovatból

Megdöbbentő adatok: Európa zöldterületeinek negyede tűnt el öt év alatt - Magyarországon 155 négyzetkilométer a veszteség

Egy nemzetközi projekt műholdképekkel bizonyította, mennyi természetet vesztettünk el az építkezések miatt. A trend súlyos hatással van az élelmezésbiztonságra is.


Egy friss kutatás szerint Európa 2018 és 2023 között összesen mintegy 9000 négyzetkilométernyi zöldterületet veszített el. Ez nagyjából akkora terület, mint Ciprus, és azt jelenti, hogy naponta átlagosan 600 focipályányi földterület tűnik el, írja a The Guardian.

A vizsgálat adatai alapján évente körülbelül 1500 négyzetkilométert építenek be. Ebből évi 900 négyzetkilométert természetes élőhelyek, további 600-at pedig mezőgazdasági földek tesznek ki.

A fejlesztések legnagyobb részét lakásépítések és útépítések adják, de a természetes területeket luxusberuházások, turizmus, fogyasztás és ipari célú építkezések is érintik.

A Green to Grey nevű projekt az első olyan vizsgálat, amely műholdfelvételek segítségével mérte fel, hogyan csökkennek a zöldterületek Európában.

Steve Carver, a Leedsi Egyetem professzora úgy fogalmazott: „A fejlesztések miatt elvesztett földterületek nagysága a vadon elvesztésének és a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő oka.” Hozzátette: „Termőföldeket is veszítünk azzal, hogy városaink a zöldövezetbe és a mezőgazdasági területekre terjeszkednek.”

A kutatás több példát is bemutatott.

Portugáliában, Melides közelében, a CostaTerra Golf and Ocean Club építése miatt majdnem 300 hektárnyi védett homokdűne tűnt el.

A fejlesztés részeként olyan luxusingatlanokat is árulnak, amelyek ára eléri a 2,5 milliárd forintot. Az építkezés Natura 2000-es védettségű területen zajlik. Bár ezeket uniós szabályok védik, a portugál hatóságok gazdasági érdekekre hivatkozva mégis engedélyezték a beruházást. A Guardian szerint az üdülőhely Eugénia brit királyi hercegnő és férje, Jack Brooksbank második otthonának készül.

A CostaTerra hirdetése szerint az üdülőhely „az európai élet egyszerű luxusát” kínálja „Dél-Európa utolsó érintetlen atlanti partján”. A 75 hektáros golfpálya fenntartásához becslések szerint naponta 800 ezer liter vizet használnak fel, ami körülbelül 3200 darab 200 literes hordónak felel meg.

Ioannis Agapakis, a ClientEarth nevű környezetvédelmi jogi szervezet ügyvédje szerint „nyilvánvalóan nem minősül kiemelt közérdeknek” egy golfpálya. Úgy fogalmazott: „Az a tény, hogy egy projekt gazdasági előnyökkel jár, vagy valamilyen gazdasági fejlődést eredményez, még nem teszi azt kiemelt közérdekűvé.”

A vizsgálat egy másik példát is bemutatott Törökországból.

İzmir tartományban, az Égei-tenger partján több mint egy négyzetkilométernyi betont öntöttek egy jachtkikötő kialakításához, ahol luxusjachtokat javítanak és építenek.

A kikötőt egy olyan vizes élőhely helyére építették, amelyet korábban Törökország hivatalosan is védetté nyilvánított. A Çaltılıdere nevű terület flamingók, pelikánok, kormoránok és tengeri sügérek élőhelye volt, valamint jelentős szerepe volt a szén-dioxid tárolásában és az áradások elleni védelemben is. A terület védett státuszát 2017-ben szüntették meg egy ellentmondásos helyi bizottsági ülés után. A műholdfelvételek azt mutatják, hogyan alakult át a madarak fontos pihenőhelye.

Magyarország a lista középmezőnyében foglal helyet, az elmúlt öt évben 155 négyzetkilométernyi zöldterülettel szegényedtünk.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Rejtélyes örököst keresnek Magyarországon: milliók várnak egy Kanadában elhunyt magyar asszony rokonára
Egy kanadai hagyatéki ügyvéd a nyilvánossághoz fordult, mert egy végrendeletben magyar név is szerepel. Csak annyit tudnak róla, hogy Kovács Katának hívják és feltételezhetően Budapesten él.


Egy kanadai ügyvédi iroda egy magyar örököst keres, aki egy filmbe illő történet végén mesés vagyonhoz juthat. Az ügy háttere egy évtizedekkel ezelőtt kivándorolt család szomorú sorsához kapcsolódik – írja a Blikk.

Molnár Helén, vagy ahogy Kanadában ismerték, Helen Molnar, 2023. február 3-án hunyt el az ontariói Brantfordban. Az asszony már tíz évvel korábban végrendeletet írt, amelyben gondoskodott vagyona sorsáról. A végrendelet azonban az évek során bonyolulttá vált, mivel a benne megnevezett kedvezményezettek közül többen is elhunytak.

A végrendelet elsődleges örököse a férj, Molnár Zsolt volt, a házaspár lánya, Jean Anne pedig már 2012-ben meghalt. Maga a férj is elhunyt 2020-ban, így a végrendelet ezen pontjai már nem teljesülhettek. A vagyon kezelőjének az asszony a vejét jelölte meg, akadályoztatása esetén pedig két unokáját.

A végrendelet azonban tartalmaz egy negyedik nevet is: egy magyar nőt, akit a hagyatékból épp akkora rész illet, mint a másik három örököst. Őt keresi most a kanadai ügyvédi iroda.

A keresett személy Kovács Kata, Molnár Zsolt testvére, aki a rendelkezésre álló adatok szerint idősebb a testvérénél, és feltételezhetően Budapesten él.

„Nagyon kevés adatunk van róla, csak annyi biztos, hogy idősebb volt Molnár Zsoltnál. A neve: Kovács Kata”

– közölte Kimberly Gale, a megbízott kanadai hagyatéki ügyvéd. Az iroda ezért a nyilvánossághoz fordult. „Kérjük, hogy Kovács Kata, vagy bárki, aki információval bír a hollétéről, személyéről, jelentkezzen” – tette hozzá az ügyvéd.

A vagyon pontos összegét nem hozták nyilvánosságra, de a végrendelet alapján jelentős értékről lehet szó: az okirat készpénzt, ingóságokat, befektetéseket és vállalati részesedést is említ.

Az ilyen határon átnyúló ügyekben az örökhagyó utolsó tartózkodási helye szerinti ország, jelen esetben Kanada, illetve Ontario tartomány joga az irányadó. A magyar jog szerint, ha Kovács Kata már nem él, leszármazottai léphetnek a helyébe az öröklésben. Kimberly Gale is megerősítette a helyzet összetettségét.

„Ebben örökösként megnevezte a férjét, Molnár Zsoltot, aki azonban a végrendelet elkészülte után 7 évvel, 2020-ban meghalt” – mondta az ügyvéd, rávilágítva, miért vált szükségessé a távolabbi rokon felkutatása.

A kanadai gyakorlat szerint, ha egy kedvezményezett nem található, az eljárás akár hónapokkal vagy évekkel is elhúzódhat, mivel az ügyvédeknek igazolniuk kell, hogy minden ésszerű lépést megtettek a felkutatására, beleértve a sajtófelhívásokat is. Aki úgy gondolja, hogy ő lehet a keresett személy, annak érdemes összegyűjtenie a rokonságot igazoló dokumentumokat, de fontos az óvatosság is az esetleges csalásokkal szemben, ezért kizárólag a hivatalos csatornákon érdemes érdeklődni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Beszólt a debreceni milliárdos Hajdú Péternek: Ezért nem bántják az én 168 milliós autómat, de az ön 5 milliós Rolexét igen
Felföldi József szerint a titok az önerőben rejlik, ami Hajdúból hiányzik. A tévés nemrég saját műsorában panaszkodott a luxizás miatti támadásokra, most megkapta a választ.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. január 29.



Nyílt levélben fordult Hajdú Péterhez Felföldi József debreceni milliárdos vállalkozó. A Facebookon közzétett írásában Felföldi azzal kezdi, hogy ő is egy olyan férfi, aki Hajdúhoz hasonlóan szereti a szép ruhákat és a jó autókat, de vele ellentétben őt nem támadja Hadházy Ákos független képviselő.

A vállalkozó szerint megérti, hogy Hajdúnak és a „NER-es barátainak” rosszulesik, amikor a képviselő a drága ruhadarabjaik árát nyilvánosságra hozza.

Felföldi felidézi Hajdú Péter Frizbi című műsorában elhangzott panaszát, majd szó szerint idézi a tévést:

„Már az ember félve vesz fel egy márkásabb ruhadarabot, mert az alapján fogják megítélni, hogy »fel mert venni egy Dolce & Gabbana inget«. Döbbenetes, hogy itt tartunk….”

A vállalkozó szerint Hajdú ennek megfelelően le is vette a műsor idejére azt az 5 millió forintos Rolex órát, amit még a beharangozóban viselt. Felföldi úgy véli, Hajdú korlátozva érezheti magát, mert nem meri felvenni a drága holmijait, nehogy „szétszedjék a luxizásért”. Felteszi a kérdést, hogy Hajdú elgondolkodott-e már azon, miért foglalkozik vele és a körével Hadházy Ákos, majd felvázolja saját teóriáját.

„Rólam még nem írt sohasem Hadházy Ákos. Se a 168 millió forintos autómról, se a márkás ingjeimről, a cipőmről, az órámról, semmiről”

– írja Felföldi, aki szerint ha Hadházyt csak az irigység vezérelné, akkor őt sem kímélné.

Állítása szerint

van egy szó, ami meghatározza, ki válik a „na mennyit költöttél az ingedre” hadviselés áldozatává, és ki nem. „Ez a szó az önerő. A saját jogú teljesítmény”

– fogalmaz. A levél írója szerint bár Hajdú és a hozzá hasonló „vállalkozók” úgy érezhetik, hogy önerőből érték el, amijük van, az igazság szerinte az, hogy a NER kegyeltjei esetében a valós teljesítmény és az üzleti eredmény nem köthető szorosan egymáshoz.

„Túlárazott megrendelések, indokolatlan megbízások, teljesítés nélküli kifizetések, elherdált közbeszerzések, igazságtalanul szétosztott pályázati források és elcsalt adóforintok. Ez jellemzi azt a rendszert, aminek Ön is a kegyeltje”

– állítja Felföldi. Úgy véli, Hajdú olyanoktól kapja a megbízásait, akik méltatlanul bántak a közpénzzel.

„Olyan emberek nyomorának árán van az Ön kezén ötmillió forintos Rolex, akik talán soha az életben nem érezték még magukat biztonságban, jóllakva, kényelmesen, elégedetten az életükkel” – írja a vállalkozó. Hozzáteszi,

olyanok munkája árán jut finanszírozáshoz Hajdú és barátainak „vállalkozása”, akik nap mint nap „kidolgozzák a lelküket”, mégsem látnak életükben egy összegben ötmillió forintot.

Felföldi teóriája tehát az, hogy Hadházy Ákos azokkal a szereplőkkel foglalkozik, akik mögül hiányzik a valós teljesítmény, mert aki önerőből, a nemzet megkárosítása nélkül lesz sikeres, az szabadon költheti a pénzét. „Elárulom: jó érzés! Önnek is meleg szívvel ajánlom ezt a fajta megtapasztalást!” – zárja levelét, egy utóiratban megjegyezve, hogy ő gyűlöli az órákat, főleg a Rolexet, kedvenc márkája pedig a BOSS.

Hajdú Péter a Frizbi január 12-i adásában Bohár Dániellel a „luxizás” körüli vitákról beszélgetett. A műsor elején levette a csuklójáról azt a sajtóbecslések szerint 5–5,3 millió forint értékű Rolex órát, amelyet a beköszönőben még viselt. Erre Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet, elindítva az online szócsatát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Kína olyan hatalmas erdőt telepített, hogy az már az időjárást is átformálja
A sivatag megállítására szolgáló Nagy Zöld Fal fái már a helyi esőzéseket is befolyásolják, ami komoly kérdéseket vet fel.
Fotó: Youtube - szmo.hu
2026. január 27.



Kína Nagy Zöld Fala nem csak a homokot állítja meg: friss kutatások szerint a mesterséges erdősávok már az időjárást is átrajzolják Észak- és Nyugat-Kínában.

Az ország évtizedek óta tartó erdősítési programja, amelynek zászlóshajója a Három Északi Védőerdő Program, példátlan ökológiai átalakulásokat hozott.

Friss műholdas elemzések és éghajlati modellek szerint a hatalmas, ember alkotta erdők az evapotranszspiráció, vagyis a növényzet és a talaj együttes párolgásának növelésével és a helyi csapadék fokozásával sikeresen megváltoztatták a regionális időjárási mintázatokat

– derül ki a Nature Communications című tudományos folyóiratban közölt tanulmányból.

A programot még 1978-ban indították a Kína északi részét sújtó sivatagosodás és porviharok mérséklésére. A „Nagy Zöld Fal” célja az volt, hogy gigantikus védősávot alkosson a Góbi és a Takla-Makán sivatagok peremén.

Ezek a „zöld falak” fizikai gátat képeznek, és nemcsak a talajt stabilizálják, hanem a helyi légköri vízkörforgást is áthangolják. Ezzel mintát adnak arra, hogyan enyhíthetők helyben a klímaváltozás hatásai.

A jelentős eredmények ellenére az ökológiai átalakulás egy összetett, „zöldítési paradoxonnak” nevezett jelenséget vet fel, ami pontos irányítást igényel.

A száraz térségekben a nagy sűrűségű fásítás ugyanis lényegesen több vizet fogyaszt, mint az őshonos növényzet, ami a felszíni és a felszín alatti vízkészletek mérhető csökkenéséhez vezet.

A kutatások szerint

miközben az erdők hűtik a levegőt és vonzzák a csapadékot, azzal párhuzamosan megterhelik a fennmaradásukhoz szükséges vízkészleteket is.

A projekt következő szakaszába lépve a tudósok az úgynevezett „okos zöldítési” stratégiáit szorgalmazzák. Ezek a stratégiák a hosszú távú fenntarthatóság érdekében az erdőtelepítést a térség vízellátásának természetes korlátaival hangolják össze.

A finomhangolás célja az, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem ne vezessen egy másik súlyos környezeti problémához: a vízhiányhoz.

Via Nature Communications, LiveScience


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Letarolta a Facebookot Dr. Tóth Károly, a DK elnökjelöltje, aki nem a párt tagja és nem is létezik
A cigizős fotókat és DK-támogatókat meszégyenítő módon európai üzeneteket megosztó Dr. Tóth Károly hónapokig építette magát a DK elnökjelöltjeként, ezreket tévesztve meg bizarr posztjaival. Most a párt a Fideszt gyanúsítja, és a profil azonnali törlését követeli a Facebooktól.


A Demokratikus Koalíció köztársasági elnök-jelöltjeként pózol, több ezer követője van, és még a párt politikusai is reagálnak neki, pedig valójában nem is létezik. Dr. Tóth Károly, a Facebookon felépített kitalált figura hónapok óta borzolja a kedélyeket a magyar politikai életben – írja a Telex.

A profil tavaly március óta aktív, januárra már tízezer követőt gyűjtött, és január 4-én bejelentkezett a köztársasági elnöki posztra, Dobrev Klárát megnevezve leendő miniszterelnökként.

Magát „jogtudós, Tanár úr, nagypapa, szabad, európai, köztársasági elnök-jelölt, világpolgár” és 57 éve a pályán lévő kánonjogászként definiálja, aki egy nem létező Kánonjogtudósok Társaságának alapítója, és

állítása szerint olyanokat tanított, mint Lázár János, Sulyok Tamás, sőt, Fekete Pákó.

Életútját bizarr történetekkel színesíti: beszámolt már debreceni konyakozásról, albániai nyaralásról, és panaszkodott a spanyolországi időjárásra. „MELEG van, éget a nap, a levegő PÁRÁS. A pálmafák óriásiak, DE ALIG ADNAK árnyékot és a papagájok NAGYON HANGOSAN csiripelnek. A sör annyira hideg volt az egyik kávéházban, hogy MEGFÁJULT A TORKOM.”

Posztjait indokolatlan NAGYBETŰKKEL, random latin kifejezésekkel és a védjegyévé vált „Ölellek Benneteket! Dr.T.K.” elköszönéssel zárja.

A bejegyzésekhez csatolt képeken egy folyton máshogy kinéző, valószínűleg öregítő filterrel eltorzított arc néz vissza, akit gyakran mások, például Judith Sargentini fotóira szerkesztenek rá. Amikor Károly nem politizál, akkor a családjával, barátaival tölti idejét, ami rendszerint borzalmas mennyiségű dohánytermék és alkohol elfogyasztásából áll.

A karakter hol a DK lelkes támogatójának, hol független jelöltnek, legújabban pedig a párt köztársasági elnök-jelöltjének adja ki magát. Működésére a párt politikusai is felfigyeltek: Gréczy Zsolt a Facebookon többször is válaszolt neki, Gy. Németh Erzsébet pedig nyilvánosan kérte, hogy vegyen le egy bejegyzést. A Demokratikus Koalíció a lapnak küldött válaszában elhatárolódott a profiltól. „Nem lennénk meglepve, ha kiderülne, hogy ezeket a DK-t lejárató posztokat a Fidesz közösségi médiás hazugsággyárában készítenék” – közölték, és jelezték, hogy jelentették a profilt a Facebooknak, remélve, hogy törlik az oldalt. Gy. Németh Erzsébet egy kommentben egyértelműen fogalmazott: „Nem DK-s! Troll!”

A Fidesz egyelőre nem reagált a DK gyanúsítására a konkrét ügyben. Ugyanakkor nem ez az első eset, hogy valaki azzal vádolja a kormánypártot, hogy mesterséges intelligenciával akarja megtéveszteni a választókat.


Link másolása
KÖVESS MINKET: