Elhallgatták az orosz hatóságok a 2017-es titokzatos radioaktív felhő okát
Azt állították, hogy egy műhold okozta, egy vizsgálóbizottság azonban kiderítette, hogy honnan származott a ruténium. Majakban korábban már volt egy katasztrófa, a kár és a szennyezés nagyobb volt Csernobilnál is.
Titokzatos radioaktív felhő terítette be Kelet-Európa nagyobbik részét 2017-ben. A sugárzás Oroszországból indult, és a többi országra nem jelentett veszélyt. A szivárgás okait egy nemzetközi kutatás vizsgálta, és az eredményről az Egyesült Államok tudományos akadémiájának folyóirata, a PNAS számolt be.
2017 október elején először Ausztriában, majd Németországban észlelték a szennyezést.
Az első feltételezések szerint a kazah határ közelében lévő Majak nukleáris létesítményből kerülhetett ki az éves felezési idejű Ruténium-106 izotóp. Ezt az orosz hatóságok cáfolták.
Egy vizsgálóbizottság, a Roszatom vezetésével azt mondta, hogy egy áramtermeléshez izotópokat használó műhold volt a hibás, mert a légkörbe érve elégett. Ám a helyet nem tudták pontosan meghatározni.
Ezt az új vizsgálat cáfolta, kizárta azt is, hogy a szennyezés Romániából származott volna - bár ott volt a legmagasabb érték.
A jelentés azt is megállapította, hogy az orosz hatóságok késői tájékoztatása miatt nem tudtak időben beszerezni bizonyítékokat,
ezért nem lehetett a pontos helyet beazonosítani, és nem tudtak megfelelő óvintézkedéseket tenni az újabb problémák megakadályozására.
Az 1300 helyről beszerzett adatok alapján végül arra jutottak, hogy
a Majak újrafeldolgozóból szivárgott a ruténium,
amit vélhetően cérium-144 radioizotóp előállításához használtak, és egy olasz neutrínó-kísérlethez volt rá szükség.
A szivárgástól senki nem sérült meg, de a tudósok aggasztónak tartják, hogy az orosz hatóságok nem jelezték a hibát és nem vállalták a felelősséget.
Titokzatos radioaktív felhő terítette be Kelet-Európa nagyobbik részét 2017-ben. A sugárzás Oroszországból indult, és a többi országra nem jelentett veszélyt. A szivárgás okait egy nemzetközi kutatás vizsgálta, és az eredményről az Egyesült Államok tudományos akadémiájának folyóirata, a PNAS számolt be.
2017 október elején először Ausztriában, majd Németországban észlelték a szennyezést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a szombati kampánynyitó után országjáró útra indult, A legfontosabb országjárás címen járják be az ország településeit sorra. Azt ígérték, hogy naponta több helyre is ellátogatnak, a végén akár 8-9 helyen is ott lesznek. Hétfőn este Szegedre érkezett, ahol tömeg fogadta a TISZA Párt elnökét.
Magyar Péter a szombati kampánynyitó után országjáró útra indult, A legfontosabb országjárás címen járják be az ország településeit sorra. Azt ígérték, hogy naponta több helyre is ellátogatnak, a végén akár 8-9 helyen is ott lesznek. Hétfőn este Szegedre érkezett, ahol tömeg fogadta a TISZA Párt elnökét.
Képgaléria: Fotók Szegedről
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Közel öt és fél órás kálváriáról számolt be egy beteg, aki hiába érkezett előre egyeztetett időpontra a Semmelweis Egyetem Mária utcai Szemészeti Klinikájára.
A maratoni várakozás alatt a zsúfolt váróteremben többen is rosszul lettek
– számolt be róla az RTL Híradó. A csatorna rejtett kamerás felvételeket is bemutatott a tömegről.
A budapesti, VIII. kerületi klinikán ugyanis elképesztő a terhelés: az egyetem rektora szerint naponta mintegy 600 beteget látnak el. A riportban megszólaltatott egyik várakozó szerint már az elején közölték velük, hogy nem lesz gyors menet: azt mondták neki, hogy 2–3 óra.
Hasonló, sőt, még rosszabb tapasztalatokról beszélt telefonon az a beteg, aki végül 5 és fél órát töltött az intézményben.
"Közel öt és fél órát voltam bent. Időponttal veszik fel a betegeket, és az időpont ellenére ekkora csúszások vannak"
– panaszolta.
A várakozást a körülmények is nehezítették. A neve elhallgatását kérő érintett szerint a váróban tarthatatlan állapotok uralkodtak.
"Többen rosszul lettek, én sem éreztem magam túl jól. Hiába van kihelyezve vizesblokk, a vízautomatában egyetlenegyszer sem volt víz. A két mosdóból az egyik nem üzemelt, a másikban nem volt papír, szappan, fertőtlenítő sem."
Az RTL Híradó kereste az egyetemet is. Merkely Béla rektor elismerte, hogy a várakozás időnként elkerülhetetlen, de hangsúlyozta, hogy a sürgős eseteket priorizálják.
"Aki beérkezett, valamikor sorra fog kerülni. A látásromlás vagy -vesztés az elsődleges prioritás, tehát a sürgős eseteket előrevesszük. Sok a beteg, de az egyetem a beérkező betegeit mind ellátja" – fogalmazott a rektor. A Szemészeti Klinika közleménye szerint folyamatosan dolgoznak a betegirányítás és az ellátásszervezés fejlesztésén, valamint a kapacitások bővítésén.
Egy, a riportban megszólaló egészségügyi szakmenedzser szerint azonban a probléma rendszerszintű.
"Kevés az orvos, és akik a magyar állami egészségügyben dolgoznak, azoknak egy részét elszívja a magánegészségügy"
– mondta Rékassy Balázs. A szakértő az alulfinanszírozottságot is komoly gondnak nevezte.
Az Egészségügyi Államtitkárság a 2024-ben bevezetett Járóbeteg Irányítási Rendszertől (JIR) várja a megoldást, amely szerintük gyorsíthatja a betegek szakorvoshoz jutását. A helyzetet árnyalja, hogy országos szinten is feszültségek látszanak az ellátásban. A 2026 eleji adatok szerint éppen a szürkehályogműtéteknél nőtt meg jelentősen azoknak a száma, akik a törvényben előírt 60 napon túl várnak a beavatkozásra. A Mária utcai klinika terheltségét jól mutatja, hogy hivatalos adataik szerint évente több mint 200 ezer pácienst vizsgálnak az ambulanciákon, ami alátámasztja a rektor által említett napi 600 fős betegforgalmat.
Közel öt és fél órás kálváriáról számolt be egy beteg, aki hiába érkezett előre egyeztetett időpontra a Semmelweis Egyetem Mária utcai Szemészeti Klinikájára.
A maratoni várakozás alatt a zsúfolt váróteremben többen is rosszul lettek
– számolt be róla az RTL Híradó. A csatorna rejtett kamerás felvételeket is bemutatott a tömegről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Éppen a kertjét ásta Boldog István, amikor az RTL Híradó riportere telefonon utolérte, hogy a Tisza Pártot lejárató, mesterséges intelligenciával (AI) generált képéről kérdezze. A volt fideszes képviselő közölte, a képet nem ő készítette, „csak megosztotta”, és egyébként is magánember. A posztról, amiről előbb az AI-vízjelet vágta le, majd a kommentelők nyomására a teljes képet eltüntette, végül csak a szöveget hagyta meg.
Boldog István a fotóval azt sugallta, hogy a Tisza Párt „zsák krumplival és almával” fizet az aláírásokért, a poszthoz pedig annyit írt: „Aki aláír kap egy zsákkal? Peti, ez nagyon gáz!”. A képen azonban ott maradt a Google Gemini mesterséges intelligencia-szolgáltatásának vízjele, ami lebuktatta.
a politikus arra kérte a riportert, ne zavarja, mert ő már nem politikus, hanem egy magánember, aki éppen kertet ás.
Korábban egy bírósági tárgyaláson Boldog egyébként úgy fogalmazott: „Jó napot kívánok. Ártatlan vagyok, nem követtem el bűncselekményt.”
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és a poszt címzettje az RTL-nek reagált az esetre.
„Nem nézzük az ő Facebook-oldalát; még a Fideszen belül is olyan mélység, amit nem érdemes követni, és senkinek sem ajánlom – kivéve, ha nevetni szeretne”
– mondta Magyar, aki hozzátette, Boldognak örülnie kéne, hogy szabadlábon van.
A vita azonban túlmutat egyetlen Facebook-poszton, a politikai kampányokban használt AI-tartalmakról ugyanis épp a napokban tárgyalt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is. A testület a budapesti Fidesz háborús AI-kampányvideóját vizsgálta, amelyben egy nem létező család történetén keresztül mutatják be, ahogy a családapát kivégzik a fronton. A videóban egy kislány hangja hallatszik: „Anya, mikor jön haza apa?”
Gulyás Gergely miniszter szerint az AI-videóban a háború emberi dimenzióját mutatják be. „Ha háború van, akkor ott lelőnek embereket” – jelentette ki. A miniszter azt is mondta, hogy „a háború borzalmainak ábrázolása az általam látott videóban még mindig elmarad a valóságtól”, majd a riporteri kérdésre elismerte: „Nem, még sajnos nem láttam.”
Az NVB MSZP-s delegáltja szerint a videó terjesztése bűncselekmény, mert „rémhírterjesztés, illetve közösség elleni uszítás alapos gyanúja felmerül.” A kormánypárti delegáltak azonban leszavazták a kifogást, mondván, a videó belefér a politikai véleménynyilvánításba.
Boldog István 12 éven át volt a Fidesz országgyűlési képviselője, egészen 2022-ig. Jelenleg bírósági eljárás folyik ellene, hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel vádolják. A vád szerint uniós pályázatokkal trükközött, az ügyészség hat év letöltendő börtönt kért rá.
A mesterséges intelligencia kampánycélú bevetése egyébként a választókat is erősen foglalkoztatja. Egy 2025. novemberi felmérés szerint a megkérdezettek 81 százaléka egyszerű választási csalásnak tartja a hamis AI-videók használatát, és 85 százalékuk törvényi szabályozást sürgetne a területen.
VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója
Éppen a kertjét ásta Boldog István, amikor az RTL Híradó riportere telefonon utolérte, hogy a Tisza Pártot lejárató, mesterséges intelligenciával (AI) generált képéről kérdezze. A volt fideszes képviselő közölte, a képet nem ő készítette, „csak megosztotta”, és egyébként is magánember. A posztról, amiről előbb az AI-vízjelet vágta le, majd a kommentelők nyomására a teljes képet eltüntette, végül csak a szöveget hagyta meg.
Boldog István a fotóval azt sugallta, hogy a Tisza Párt „zsák krumplival és almával” fizet az aláírásokért, a poszthoz pedig annyit írt: „Aki aláír kap egy zsákkal? Peti, ez nagyon gáz!”. A képen azonban ott maradt a Google Gemini mesterséges intelligencia-szolgáltatásának vízjele, ami lebuktatta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó – Orbán Viktor: „Iványi Gábornak személyesen sok mindennel tartozom” – A lelkész templomában mégis lekapcsolták az áramot adótartozásra hivatkozva
Szabó Tímea képviselő a Parlamentben kérdezte meg a miniszterelnököt, hogy mit gondol arról, hogy miközben a felcsúti focipályát fűtik, aközben egy templomban nincs áram.
„Iványi Gábornak én személyesen sok mindennel tartozom, soha nem tennék ellene semmit ellene. Az adót be kell fizetni”
– mondta Orbán Viktor miniszterelnök Szabó Tímeának a parlament folyosóján.
A Párbeszéd képviselője azt kérdezte a kormányfőtől, hogyan lehetséges, hogy amíg Iványi Gábor templomában kikapcsolják a fűtést, addig a felcsúti focipályán fűtik a füvet. Orbán Viktor először azzal próbálta lerázni a képviselőt, hogy dolgoznia kell, majd az adóhatósághoz irányította. Végül közölte vele, hogy hazudik, sőt, már a kérdése is egy valótlan állítás – írta a 444.hu.
Szabó Tímea a videóban elmondta, hogy a templomnak nem volt tartozása, és ráadásul adótartozás miatt nem szoktak áramot kikapcsolni. Végül Orbán Viktor, miközben folyamatosan ment a folyosón,
visszafordult a képviselőhöz és megkérdezte: "Beszéljünk egyenesen?" A képviselő válaszára, hogy "beszéljünk", úgy reagált: "Ön hazudik" - közölte a kormányfő. Majd mielőtt belépett egy teremben, mégegyszer megismételte: "Ön hazudik".
A képviselő szerint Orbán Viktor "elég ideges volt, mert pontosan tudja, hogy ő hazudik". Hozzátette, az állam nem kapcsolja ki az áramot azért, mert valakinek adótartozása van. Ráadásul Iványi Gáboréknak azért van tartozása, mert Orbán Viktor nem hajlandó kifizetni azt a 15 milliárd forintot, amellyel az egyháznak tartoznak. Végül még annyit mondott: "Úgy látszik, hogy Orbán Viktornak a gyerek és az asszony verve, a lelkipásztor pedig megfagyva jó, miközben ő fűti a felcsúti focistadionját".
A vita előzménye, hogy néhány nappal ezelőtt kikapcsolták az áramszolgáltatást a békásmegyeri parókián és a Megbékélés Háza Templomban. Iványi Gábor szerint a parókiának jelenleg nincs és nem is volt tartozása. Mivel az áramellátástól függ a fűtés és a vízszolgáltatás is, a téli hidegben fűtetlen maradt a ház és a templom, sőt, a kertben tartott állatok sem jutottak vízhez. „Az egyházközség külön gazdálkodik egy alapítványon keresztül, semmivel nem tartozunk, az áramot mégis egyik pillanatról a másikra kikapcsolták, úgy, hogy nem jött értesítő, hogy ez a szándékuk” – mondta korábban Iványi Gábor.
Február 9-én tartották az előkészítő ülést Iványi Gábor és társai ügyében, akiket csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal vádolnak. Sem a lelkész, sem a többi vádlott nem ismerte el a bűnösségét.
A miniszterelnök és Iványi Gábor viszonya korábban szoros volt: a lelkész adta össze Orbán Viktort és Lévai Anikót, és ő keresztelte meg két gyermeküket is. Kapcsolatuk később megromlott, különösen azután, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elvesztette egyházi státuszát. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2017-ben kártérítésre kötelezte a magyar államot az egyházi státusz megvonása miatt. Novemberben több ezren tüntettek Iványi Gábor és az általa vezetett Oltalom Karitatív Egyesület mellett Budapesten.
„Iványi Gábornak én személyesen sok mindennel tartozom, soha nem tennék ellene semmit ellene. Az adót be kell fizetni”
– mondta Orbán Viktor miniszterelnök Szabó Tímeának a parlament folyosóján.
A Párbeszéd képviselője azt kérdezte a kormányfőtől, hogyan lehetséges, hogy amíg Iványi Gábor templomában kikapcsolják a fűtést, addig a felcsúti focipályán fűtik a füvet. Orbán Viktor először azzal próbálta lerázni a képviselőt, hogy dolgoznia kell, majd az adóhatósághoz irányította. Végül közölte vele, hogy hazudik, sőt, már a kérdése is egy valótlan állítás – írta a 444.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
