KULT
A Rovatból

Egyszer újra kellett éleszteni, majd hat napot jósoltak neki 2001-ben, végül a családjáért a józanságot választotta – Slash 60 éves

Göndör fürtök, cilinder, napszemüveg: először a BMX kerékpár virtuóza volt, majd a Guns N’ Rosesban minden idők egyik legjobb szólógitárosa lett.


Slash 1965. július 23-án született Saul Hudson néven a londoni Hampsteadben, és a staffordshire-i Stoke-On-Trentben nőtt fel. Az édesanyja, Ola Oliver afroamerikai volt, édesapja, Anthony Hudson pedig brit. Mindketten a szórakoztatóiparban dolgoztak: Ola ruhatervezőként, többek között David Bowie néhány felejthetetlen jelmezét is ő tervezte, Anthony pedig a zeneiparban művészeti rendezőként, Neil Young és Joni Mitchell is az ügyfelei voltak.

11 éves korában Slash az édesanyjával Los Angelesbe költözött, az apja pedig Angliában maradt. A kis Saulnak nehéz volt a konzervatív Dél-Kaliforniába való beilleszkedés. A hosszú haj, a farmer és a pólók, amiket akkoriban viselt, nem igazán illettek a többi gyerekhez. Az iskolában kívülálló volt, otthon pedig bohém életet élt.

A szülei művész barátainak körében megszokta a zenei világ hangulatát és annak excentrikus szereplőit. A Hudson család gyakori vendégei között volt Joni Mitchell, David Geffen, David Bowie, Ron Wood és Iggy Pop is.

Slash szerint pedig ez a környezet készítette fel őt a zeneiparral járó stresszre, illetve a művészet és az üzlet közötti konfliktusokra. A Slash becenevet egyébként a színész Seymour Cassel (1935-2019) adta neki, mert mindig mindenhova sietett, és egyik dologról a másikra ugrált.

Az 1970-es évek közepén a szülei elváltak, Slash pedig, amíg rendeződött az otthoni helyzet, a szeretett nagymamájához költözött. Ekkoriban fedezte fel a BMX-et, és csatlakozott egy csapat gyerekhez, akikkel szenvedélyesen kerékpározott. Profi BMX-es lett, a gyorsaságával és a trükkjeivel különféle díjakat és nem kevés pénzt is nyert.

Bringáról gitárra

Középiskolás korában, kb. 15 évesen a nagymamája adta neki az első gitárját. Állítólag csak egyetlen húr volt rajta, Slash mégis megtanult rajta játszani. Akkoriban a legnagyobb zenei hatást a Led Zeppelin, Eric Clapton, a Rolling Stones, az Aerosmith, Jimi Hendrix, Jeff Beck és Neil Young gyakorolták rá. Az Aerosmith 1976-os Rocks című albumát tartja élete fordulópontjának.

Hamarosan félretette a biciklit, és naponta legalább 12 órát gitározott. Az iskolai tanulmányai természetesen megsínylették, hogy egész nap a lelátón ült, és pengetett, ahelyett, hogy órákra járt volna. S bár a tanulmányaival megszenvedett, a társasági élete azonban sokat javult. A többi gyerek most már menőnek tartotta őt, és többé már nem volt kitaszított.

Slash nem sokkal később csatlakozott egy zenekarhoz, majd egy másikhoz, és hozzá hasonló fiatal zenészekkel jamelt. Végül úgy döntött, abbahagyja a sulit, a tizenegyedik osztályban ott is hagyta a gimit. Másfajta oktatás várt rá a Los Angeles-i zenei színtéren. Megismerkedett Steven Adlerrel, majd megalakította a Road Crew nevű zenekart, és amikor énekest keresetek, akkor találkozott Izzy Stradlinnel, aki lejátszott neki egy kazettát, amin egy bizonyos W. Axl Rose énekelt. Slash elment megnézni Axlt, és azonnal el akarta csábítani őt Izzytől. A két indianai származású fiú gyorsan barátságot kötött. A basszusgitárosukat, Duff McKagant azután találták meg, miután Slash feladott egy hirdetést egy újságban. Így állt össze 1985-re a Guns N'Roses, amely később óriási nemzetközi sikert aratott.

Mellékprojektek

A Use Your Illusions-turnék (1991-1993) után a Guns N'Roses megérdemelt szünetet tartott, Slash pedig közben amerikai állampolgár lett. S mivel folyton nyugtalan volt, körülbelül ebben az időben úgy döntött, hogy a GNR-rel párhuzamos mellékprojektként új zenekart alapít. Matt Sorummal, Gilby Clarke-kal, Mike Inezzel és Eric Doverrel létrehozta a Slash's Snakepit nevű bandát, és felvették az It’s Five O’Clock Somewhere című albumot.

Majd 1996 nyarán meghívták őt egy blues koncertre, Budapestre, amihez összeszedett néhány zenészt, és elindult Európába. Ebből a kezdetből alakult a Slash's Blues Ball zenekar, akikkel bár soha nem vett fel albumot, a promóterek és a rajongók nagy érdeklődést mutattak iránta.

Mindeközben Slash arra várt, hogy Axl Rose újra összehozza a Guns N' Rosest, bár nagyon nem értettek egyet az irányvonalban. Slash rockzenekarként látta a GNR-t, míg Axl inkább a techno/industrial irányba akart menni vele. Sok-sok találkozó és heves vita után Slash végül 1996 októberében kilépett a Guns N’ Rosesból, Axl pedig megtartotta a zenekar nevéhez fűződő jogokat.

Slash persze nem ült otthon továbbra sem, akkoriban leginkább a Blues Ball-lal volt elfoglalva.

Ahogy ígérte, később visszahozta a Snakepitet, amivel nagy sikerrel turnéztak a Távol-Keleten és Európában is. 2000-ben kihozták második albumukat, az Ain’t Life Grandet, majd 2001 februárjában klubkoncertsorozatot indítottak az Egyesült Államokban. A turné nagyon jól sikerült, de március 11-én Slash influenzás lett, ami tüdőgyulladásba torkollott, így a turné hátralévő részét le kellett mondani. A Snakepit végül 2001 júliusában adta utolsó koncertjét, valamivel később pedig Slash nyilvánosan bejelentette, hogy a zenekar feloszlik. Inkább a saját szólóprojektjén akart dolgozni.

A halál lehelete

Slash élete egyébként egykor a rockandrollos dekadencia szimbólumának tűnt, de azóta szerencsére lecsillapodtak a kedélyek. Ehhez azonban kellett egy óriási ijedtség! 2001-ben, 35 éves korában Slash-nél kardiomiopátiát, a pangásos szívelégtelenség egy formáját diagnosztizálták, amelyet a sokéves alkohol- és drogfogyasztása (heroinfüggő volt) okozott. Annyira súlyos volt a helyzet, hogy az orvosok eredetileg hat nap és hat hét közötti élettartamot jósoltak neki… Szerencsére azonban Slash máig köztünk van, mivel anno sikerült túlélnie a súlyos szívproblémáját fizikoterápiával és egy defibrillátor beültetésével.

De korábban is kacérkodott már a halállal, egyszer egy hotelben kábítószer-túladagolás miatt leállt a szíve, az orvosoknak azonban sikerült újraélszteni őt adrenalin injekcióval. 2006 óta egyébként tiszta és józan, amit akkori feleségének, Perla Ferrarnak köszönhet. Miután pedig 2009 júniusában az édesanyja, Ola elhunyt tüdőrákban, felhagyott a dohányzással is.

Három nagy Ő

Az első nagy változás akkor történt az életében, amikor szerelmes lett Renee Suranba. 1992. október 10-én házasodtak össze a kaliforniai Marina Del Rayben. Renee távol maradt a rockzene reflektorfényétől, és inkább a saját karrierjét építette modellként és színésznőként. Renee és Slash azért időnként feltűntek együtt is itt-ott, például mindketten szerepeltek Howard Stern filmjében, az 1997-es Intim részekben. Nem sokkal a film bemutatását követően azonban szakítottak, majd elváltak, ám jó barátok maradtak.

A válás után Slash Las Vegasban találkozott egy fiatal nővel, akit már évek óta ismert. Perla Ferrernek hívták, és hamarosan ő lett az új szerelme. Össze is költöztek, a rajongók pedig elkezdték egyre többször látni Perlát a Snakepit turnéin, klubokban és a tévében egyaránt. 2000-ben el is jegyezték egymást, Perla gyönyörű, csillogó gyémántgyűrűjét Slash maga tervezte. Október 15-én aztán Mauiban, egy ünnepélyes vallási szertartás keretében házasságot kötöttek. Utána visszatértek Los Angelesbe, ahol új házat vásároltak.

A boldogságuk ugyanakkor még nagyobb lett, amikor 2002 februárjában bejelentették, hogy az első gyermeküket várják, 2002. augusztus 28-án pedig megszületett a kis London Hudson!

Ahogy a gyerkőc 2004-ben közeledett a második születésnapjához, a Hudson család bejelentette, hogy április végén világra jön a második csemete is, április 22-én pedig Perla a Cash Anthony Hudson nevű egészséges kisfiúnak adott életet.

Slash életmódja a családos évek során alaposan megváltozott, a vad rockerből tisztes férj és szerető édesapa lett. Az idill még néhány éven át tartott, majd 2010 augusztusában beadták a válókeresetet Ferrarral, két hónappal később azonban kibékültek. Még négy éven át voltak együtt, s végül 2014 decemberében jött a következő válókeresetet, ezt már nem vonták vissza.

Slash fia, London egyébként szintén zenész lett, 2020 végén debütált Suspect208 nevű zenekarával, amelyben a metallicás Robert Trujillo fia, Tye Trujillo basszusgitározik, Scott Weiland (Stone Temple Pilots) fia, Noah Weiland pedig az énekes.

Slash az újabb válása után, 2015-ben összejött az egyik régi exével, Meegan Hodgesszal (még 1989-ben jártak egy rövid ideig), akivel máig, vagyis már 10 éve együtt vannak.

Fegyverek és rózsák újra

Slash persze továbbra is aktív, 2009 óta zenél a Miles Kennedy and the Conspirators nevű bandával, illetve lassan 10 évvel ezelőtt visszatért a Guns N’ Rosesba is. 2016. január 4-én jelentették be hivatalosan, hogy a GNR lesz a Coachella fesztivál fő fellépője, amelyben Axl újra együtt zenél majd Slash-sel és Duff McKagannel is.

Slash 23 év után először lépett fel a Guns N' Rosesszal a zenekar titkos bemelegítő koncertjén a Los Angeles-i Troubadourban, 2016. április 1-jén. A zenekar ezután elindította a Not in This Lifetime... turnét, amely hatalmas sikert aratott, és 2019-es befejezéséig több mint 584 millió dolláros bevételt hozott.

2023-ban a GNR aztán újra turnéra indult, és fellépett többek között az angliai Glastonbury Fesztiválon, emellett pedig kiadtak egy új kislemezt is Perhaps címmel.

Majd 2025-re újabb világkörüli turnét jelentettek be Because What You Want & What You Get Are Two Completely Different Things címmel, amelynek egyik állomása Budapest volt július 15-én a Puskás Arénában, a zajos siker pedig ezúttal sem maradt el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk