Egy buszon szabták ki az első, 400 eurós bírságot oltás nélküli utasra Rómában

A horvátországi Szamobor városában március végén indult el egy új program, amely pénzügyi támogatást nyújt azoknak a nagyszülőknek, akik napközben otthon vigyáznak az unokáikra. A Zágrábhoz közeli település Svédország példáját követve elsőként vezette be ezt a megoldást Horvátországban.

A rendszerben részt vevő nagyszülők gyerekenként havi 360 eurós támogatást kapnak, ami több mint 145 ezer forintnak felel meg. A városban két óvoda működik több kisebb telephellyel, amelyek több mint 1300 gyereket látnak el, de tavaly így is több mint 100 gyerek maradt ki az ellátásból.

Petra Škrobot, Szamobor polgármestere az AFP hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: „Az előnyök többszörösek. A nyugdíjak meglehetősen alacsonyak, és a szülők számára néha nehéz megfelelő ellátást találni a gyerekeknek. Lehetőséget akartunk biztosítani a szülőknek, hogy megválaszthassák a gyerekeik gondozásának legmegfelelőbb módját.”

A „nagymama-nagypapa szolgálat” elnevezésű programhoz eddig 28-an csatlakoztak. Egyikük a hatvanéves Dubravka Koletic, aki pozitívan nyilatkozott a lehetőségről: „Kapunk némi plusz eurót, ami jó, mivel a nyugdíjunk alacsony, és sok időt töltünk az unokáinkkal, és még közelebb kerülünk egymáshoz.”

Dubravka lánya, Danijela Koletic is örömmel fogadta a programot, mivel kisfia, Viktor nem kapott helyet az állami bölcsődében. A 41 éves közgazdász így nyilatkozott: „Könnyebb egy ilyen kisgyereket olyasvalakire bízni, akiben megbízik az ember, Viktor és a nagymamája pedig tovább mélyíti így a kapcsolatát.”

Az állami intézmények férőhelye azonban korlátozott, és a nagyvárosokban, például Zágrábban, a probléma különösen súlyos. Sokan kénytelenek magánóvodát vagy dadát fizetni, illetve a nagyszülők segítségére támaszkodni.

(via Telex)

Nemes Klára, a keszthelyi fideszes képviselő is megosztotta azt a Facebook-bejegyzést, amely fajelméleti alapon támadja Dobrev Klárát. A posztot a „Köszönet a Fidesz-KDNP kormánynak 2025-ben is!” nevű, több mint 17 ezer tagot számláló Facebook-csoportban tették közzé.

A bejegyzés Dobrev Klárát a nagyapján, Apró Antalon keresztül támadta.

A poszt a náci fajelmélet klasszikus téziseit idézi, többek között azt, hogy a zsidók genetikailag kódoltan magyarellenesek és hajlamosak a gyilkolásra.

Amikor 444 újságírója felhívta Nemes Klárát, a képviselőnő először nem tudta, melyik bejegyzésről van szó. Rák Sándorné esetéről sem hallott. Később, miután elhangzott, melyik csoportból származik a poszt, és felolvasták neki a szöveget, az „Apró-Klein Antalnál” hümmögött, majd a „magyarellenes rasszista tömeggyilkosnál” közbeszólt, hogy tudja, miről van szó. A kérdésre, hogy olvasta-e a bejegyzést, igennel felelt. Amikor azonban azt kérdezték, hogy egyetért-e a tartalmával, bontotta a vonalat. Később SMS-ben is feltették neki ezt a kérdést, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.

és az egri önkormányzat kulturális bizottságának elnöki posztját is betöltötte. Ő a Facebookon, egy nem kommentelhető bejegyzésben kért bocsánatot, amelyben azt írta: nem olvasta el figyelmesen a szöveget, nem ért vele egyet, és elnézést kér mindenkitől, akit megbántott vagy megsértett. Dobrev Klárát név szerint nem említette. A posztot közben eltávolította az oldaláról.

A Fidesz frakcióülésén Rák Sándornét leváltották a bizottsági elnöki tisztségéről, és arra kérték, hogy „képviselői mandátumáról saját belátása szerint döntsön”. Az eset óta nem tett közzé új bejegyzést a közösségi oldalán.

A Demokratikus Koalíció közleménye hívta fel a figyelmet arra, hogy Nemes Klára oldalán a bejegyzés továbbra is elérhető. A képviselőnő a legutóbbi önkormányzati választáson egyéni mandátumot szerzett Keszthelyen, ahol a 12 tagú képviselő-testületben mindössze négy kormánypárti tag ül.

„Egészen megbízható forrásból tudom, hogy az alábbiak szerint alakult az Orbánék gyalázatos »népszavazásán« postán visszaküldött levelek száma – kezdte Facebook-bejegyzését Hadházy Ákos majd felsorolta a konkrét számokat:

04.22 hétfő: 1500

04.23 szerda: 2500

04.24 csütörtök: 8500

04.25 péntek: 7500

04.28 hétfő 12.000

04 29 kedd 17.500

04.30 szerda 37.500

05.05. hétfő 34.000 db

05.06. kedd 36.500 db

05.07. szerda 71.500 db

05.08. csütörtök 50.500 db

05.09. péntek 54.000 db

„A múlt hét végéig tehát összesen 333.500 db érkezett vissza, ami valljuk be, elég sovány. Azt is -bizonyítékok alapján- állíthatom, hogy a Posta minden nap települési összesítésben is megküldi a kormánynak az eredményeket (ezért a Posta mintegy 60 millió forintot kap) - ennek nyilvánvalóan egyetlen »haszna", hogy Kubatovék csesztetni tudják azokat a képviselőket, akiknek a körzetéből kevés levél érkezik vissza« - kommentálta a történteket a független országgyűlési képviselő.

„Azt nem tudni, hogy azért jönnek-e lassan a levelek, mert a Posta ennyire legatyásodott, vagy azért, mert a kormány direkt el akarja húzni a propaganda akciót (valószínű mindkettő).

Ezzel együtt senki ne gondolja, hogy ezt a propagandaakciót nem kell komolyan venni” – fogalmazott Hadházy, aki hozzátette: a Fidesznek nem az a fontos, hogy hányan küldik vissza a leveleket, hanem az, hogy minden szavazóhoz eljuttassák az üzenetet.

„Aki még nem kapott »szavazólapot«, annak jelzem: a papírral együtt jön egy Orbán levél és egy kisokos is arról, miért kell mindenképp nemmel szavazni. Mindazonáltal mondjuk ki:

Ha egy ország kormánya egy sokat szenvedett, hős nép ellen heccelve kovácsol politikai tőkét, az nem más, mint politikai hullarablás” – fejeződött be a poszt, majd Hadházy feltette a kérdést: ha Ukrajna csatlakozásáról lehet levélben szavazni, akkor a külföldön dolgozó sok százezer magyar miért nem teheti ezt meg?

Április 28-án szinte egész Spanyolország, sőt, még Portugália egyes részei is órákra áram nélkül maradtak. Mostanra körvonalazódik, mi állhatott a háttérben: egy granadai alállomás hibája indította el azt a láncreakciót, amely végül a nagyszabású áramszünethez vezetett, írja a Reuters.

Sara Aagesen energiaügyi miniszter a parlamentben számolt be a történtekről. Mint mondta,

A három incidens összesen 2,2 gigawatt kiesést okozott, ami komoly hálózati zavarokat indított el.

A spanyol szakemberek kizárták, hogy kibertámadás, a kereslet-kínálat felborulása vagy a hálózati kapacitás elégtelensége állt volna az események mögött. „Folyamatosan haladunk az áramkimaradások helyszíneinek azonosításával, már tudjuk, hogy Granada, Badajoz és Sevilla voltak az első érintett területek” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg is több millió adatpont elemzése zajlik.

A történtek újra fókuszba helyezték Spanyolország energiapolitikáját is. A megújuló energiaforrások aránya egyre nagyobb az országban, miközben a kormány 2035-re teljesen kivezetné az atomenergiát. Aagesen ugyanakkor kiemelte:

A miniszter nyitottságot mutatott az atomerőművek élettartamának meghosszabbítása iránt, de hangsúlyozta, hogy ehhez három feltételnek kell teljesülnie: az üzemeltetőknek garantálniuk kell a biztonságot, elérhető árakat kell kínálniuk, és bizonyítaniuk kell, hogy ezzel növelhető az ellátásbiztonság.