Dúró Dóra kiakadt Novák Katalinon, szerinte „beteg gondolkodású szervezetek” mellé állt

Rendőrségi kordon állta útját Hadházy Ákos és a vele tartó néhány száz fős tüntető menetének kedd este Budapesten. A képviselő a Ferenciek teréről vonult a demonstrálókkal az orosz nagykövetség épületéhez, hogy a moszkvai befolyás ellen tiltakozzon, a Bajza utcát azonban a rendőrök lezárták, így a tömeg nem juthatott el a céljához. A vonulás közben a résztvevők többször megálltak a zebráknál, ahol a „Tavaszi szél vizet áraszt” című dalt énekelték – írta az Index.

„Van egy kis fennforgás, mert állítólag a bejelentés a Navalnij-emlékmű elé történt, kollega itt a hangfalakat ide tette fel. Nem baj, éneklünk egyet a zebrán, aztán átmegyünk a Navalnij-emlékmű elé is, hiszen az is megérdemli (…) A lényeg, ami miatt itt vagyunk, hogy egyre nyilvánvalóbb az orosz beavatkozás” – mondta a helyszínen Hadházy Ákos.

Hadházy egy másik kijelentésében úgy fogalmazott: „Mindannyiunk szégyene, hogy az aljas propaganda legfontosabb témája a sajnos sokat szenvedett ukrán nép elleni hecckampány”. Bejelentette, hogy egy hét múlva, március 17-én ismét a Ferenciek terére hívja a tüntetőket.

A tüntetés előzménye, hogy Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró korábban arról írt, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU megbízásából három ember érkezett Budapestre, hogy a magyar választások eredményét ahhoz hasonlóan befolyásolják, ahogy azt Moldovában is tették a 2024-es elnökválasztáson.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának március 9-i, hétfői zárt ülésén a bizottság egyik, neve elhallgatását kérő tagja szerint elhangzott, hogy a magyar titkosszolgálat valóban kapott jelzést egy külföldi társszervtől oroszok érkezéséről. Az információ ellenőrzése után azonban arra jutottak, hogy a megnevezett személyek nincsenek Magyarországon. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az orosz beavatkozási kísérletről szóló információt „elkeseredett álhírgyártásnak” nevezte.

A vonulás során felcsendültek az elmúlt hónapok tüntetéseiről ismert rigmusok is, a tömeg egyebek mellett azt skandálta, hogy „mocskos Fidesz”, „Orbán takarodj, vidd az összes haverod!”, valamint „ruszkik, haza”.

Megerősítette egy washingtoni szövetségi bíró, hogy Horvátországnak ki kell fizetnie a Mol Nyrt. számára egy korábbi választottbírósági ítéletben megítélt, kamatokkal együtt nagyjából 236 millió dolláros (körülbelül 80 milliárd forintos) kártérítést.

– írja az amerikai Law360 jogi szakportál.

A történet az INA horvát olajcég 2002-2003-as privatizációjával kezdődött, amikor a magyar Mol kisebbségi pakettet vehetett a cégben. A felek viszonya sosem volt zökkenőmentes, de 2009 januárjában a Mol – bár részesedése 50 százalék alatt maradt – irányítási jogot szerzett a horvát társaságban. Nem sokkal később Horvátországban lecserélődtek a politikai vezetők, Ivo Sanader korábbi kormányfőt leváltották, és büntetőeljárásokat indítottak ellene.

Horvátország és a Mol is kölcsönösen beperelték egymást. A horvátok Genfben, az ENSZ nemzetközi kereskedelmi bíróságán indítottak eljárást, a magyar fél pedig Washingtonban, a Világbank égisze alatt működő nemzetközi befektetésvédelmi bíróság előtt. A Mol azért kért kártérítést, mert Horvátország megszegte a horvát gázpiac liberalizációjával kapcsolatban tett kötelezettségvállalását.

Genfben a horvát korrupciós vádakkal szemben minden pontban a magyar félnek adtak igazat. Washingtonban szintén a Mol győzött, bár a választottbíróság a magyar cég mintegy 900 millió dolláros követelése helyett csak 200 millió dollárt tartott indokoltnak. Ez az összeg nőtt most a késedelmi kamatokkal 236 millió dollárra.

Ebben hozott most ítéletet Amir Ali bíró, aki megerősítette, hogy Horvátországnak fizetnie kell. Horvátország több érvvel is próbálkozott: a „szuverén mentelmi joggal” védekezett, vagyis azzal, hogy külföldi országokat nem lehet beperelni az Egyesült Államok bíróságai előtt. Ezt az érvet a bíró lesöpörte, mivel korábban éppen Horvátország egyezett bele egy szerződésben, hogy az amerikai székhelyű választottbírósági eljárás alá veti magát. Horvátország azzal is érvelt, hogy amióta ő is uniós tag, a két uniós államnak már nem Washingtonban, hanem uniós bíróság előtt kellene pereskednie. A bíró szerint azonban az Egyesült Államok bármely kerületi bírósága végrehajthatja a nemzetközi befektetésvédelmi bíróság határozatát.

Az újabb ítélet a legrosszabbkor jött a horvát félnek, mert a magyar-horvát viszony már eleve borzalmas, miközben Magyarország egyre jobban rászorul a horvátok együttműködésére. A most pervesztes Horvátország ugyanis a legnagyobb tulajdonosa annak a Janaf vezetéküzemeltető cégnek, amely jelenleg egyedül szállít Magyarország számára kőolajat.

Irán aknákat kezdett el telepíteni a Hormuzi-szorosban, a világ legfontosabb energetikai csomópontjában, Washington pedig azonnal példátlan katonai következményeket lengetett be. Az amerikai hírszerzésből származó információk szerint

– írta a CNN. A szorost részben ellenőrző Forradalmi Gárda akár komplett akadálypályát is képes kialakítani a szoroson az aknarakó hajókból, robbanóanyagokkal megrakott csónakokból és a partra telepített rakétákból. A szorost a háború kezdetén lezárták, és a Forradalmi Gárda már többször figyelmeztetett, hogy ha egy hajó át akar kelni, arra tüzet nyitnak.

A Truth Social nevű platformon közzétett posztjában az elnök egyértelmű üzenetet küldött Teheránnak. „Ha Irán aknákat telepített a Hormuzi-szorosba – bár nincs tudomásunk róla, hogy ezt megtették volna –, azt akarjuk, hogy AZONNAL távolítsák el őket! Ez egy hatalmas lépés lenne a jó irányba.”

Azt mondta, a művelet jobban halad a vártnál, de a háború addig nem ér véget, amíg Irán feltétel nélkül meg nem adja magát, akár kimondják ezt, akár nem. Hozzátette, „Trump fogja eldönteni, hogy Irán mikor nem jelent már fenyegetést”. A szóvivő szerint a támadás hosszabb távon alacsonyabb üzemanyagárakat eredményez majd, a mostani kiugrás csak átmeneti.

Az olaj- és gázárakat az elmúlt napokban az mozgatja, hogy mi történik Iránban, és mi lesz a szoros sorsa. A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb energetikai csomópontja, ahol a globális olajkínálat egyötöde halad át békeidőben, így a lezárása vagy az áthaladás kockázatossá válása azonnal érezteti hatását a világpiacon.

Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke a Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet arra, hogy szerinte valami nagyon furcsa történik a magyar nyilvánosságban. Posztjában arról ír, hogy a Ripost, a Bors és a Metropol – melyek állítása szerint mind a kormányközeli Mediaworks médiabirodalom részei – ugyanazzal a szöveggel közöltek egy „hírt” a Facebookon: „Elcsípte a NAV az ukrán aranykonvojt.”

– állítja bejegyzésében. Radnai ezután a posztok elérését taglalja, számszerűsítve, hogy míg a Ripostnál egy átlagos poszt 265 reakciót kap, ez a bejegyzés több mint 165 ezret, a Borsnál a 720-as átlaggal szemben több mint 40 ezret, a Metropolnál pedig a 30 alatti átlag helyett 8 ezer feletti reakciót váltott ki. Ez szerinte több mint 500-szoros elérést jelent. Hozzáteszi, hogy a lájkolók között feltűnően sok a nem magyar profil, szerinte „orosz, távol-keleti nevű felhasználók tömege reagál”.

– vonja le a következtetést a politikus. Úgy véli, a kutatások szerint az ilyen AI-képek akkor is hatnak az emberekre, ha tudják, hogy hamisak.

– írja. Radnai Márk felidéz egy tavaly szeptemberi Népszava-interjút is, amelyben azt mondta: „Ez lesz az első olyan választás, ahol mindenkinek el kell majd gondolkodni azon, hogy a hír, vagy videó amit lát az valódi-e. Ha valaki azt hiszi, hogy túlzok, emlékezzen vissza ezekre a sorokra és nézze meg mi fog történni két hónap múlva.” Posztját azzal a figyelmeztetéssel zárja, hogy „amit láttok, az többé nem a valóság”.