3,2 millió embert kezeltek a háziorvosok magas vérnyomással, de meghaladta az egymillió főt az iszkémiás szívbetegségben és a diabéteszben szenvedők száma is.
A KSH egyik 2021-es adatokkal dolgozó tanulmánya szerint az elmúlt 11 évben az asztmások és a daganatos betegek száma nőtt leginkább, de 147 százalékkal ugrott meg az agyi erek katasztrófáit érintő diagnózisok és a cukorbetegek száma is - írja a napi.hu.
A 19 évesnél idősebb korosztályban 2021-ben tízezer lakosra:
4007 magas vérnyomásban szenvedő beteg jutott, 2011-ben 3400;
daganatos beteg 512 volt, 2011-ben 337;
a cukorbetegek száma is drámaian nőtt tíz év alatt, 2021-ben 1406 betegről szólnak a statisztikai adatok, 2011-ben pedig 1072 diabéteszes jutott 10 000 lakosra.
2021-ben a háziorvosok nyilvántartása szerint összesen 3,2 millió embert kezeltek magas vérnyomással, de meghaladta az egymillió főt az iszkémiás szívbetegségben és a diabéteszben szenvedők száma is.
A top négy betegszám emelkedés a következő volt:
az asztmások száma 272 százalékkal nőtt;
a rosszindulatú daganatos betegek száma 158 százalékkal lett magasabb;
a cerebrovaszkuláris (agyi ereket érintő) betegségek aránya 147 százalékkal ugrott meg;
a diabéteszesek (cukorbetegek) száma 137 százalékkal emelkedett két évtized alatt.
A demográfiai tendenciákról is katasztrofális képet fest a tanulmány, az idősödő korszerkezet miatt a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét.
Az ezredfordulótól a Covid19-járvány kitöréséig évente 126–136 ezren haltak meg, 2020-ban és 2021-ben a halálozások száma 141, illetve 156 ezerre ugrott, 2022-ben pedig 136 ezer haláleset volt, miközben a szülőképes korú nők száma is folyamatosan csökken.
A 2022-es népszámlálás adatai szerint már csak 9,6 millió fő élt Magyarországon, 333 ezer fővel kevesebben, mint a 2011-es népszámlálás idején. A 2011. és a 2022. évi népszámlálások között csak Pest és Győr-Moson-Sopron megye népessége gyarapodott 10, illetve 4,4 százalékkal, a többi megyéé és a fővárosé fogyott.
Eközben 2021-ben az előző évinél 22-vel kevesebb, 6516 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisban volt alapellátás. Az orvossal nem rendelkező, helyettesítésben ellátott praxisok száma 2015 óta a korábbinál meredekebben emelkedett, 2021-re számuk 375-tel, 662-re nőtt.
2023-ban összesen öt olyan háziorvos praktizál Magyarországon, aki 30 év alatt van. A KSH szerint 2021-ben 42,5 ezer orvosra és 105,3 ezer szakdolgozóra lett volna szükség az országban az egészségügy zavartalan üzemeltetéséhez. Ezzel szemben 41,2 ezer orvos dolgozott, és 101,6 ezer szakdolgozói állás volt betöltve.
Ötszázalékos volt az orvoshiány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Bács-Kiskun megyében 4,5 százalékon állt a betöltetlen orvosi állások száma, de Budapesten is óriási orvosi létszámhiánnyal (4,3 százalék) küzd az egészségügy.
A KSH egyik 2021-es adatokkal dolgozó tanulmánya szerint az elmúlt 11 évben az asztmások és a daganatos betegek száma nőtt leginkább, de 147 százalékkal ugrott meg az agyi erek katasztrófáit érintő diagnózisok és a cukorbetegek száma is - írja a napi.hu.
A 19 évesnél idősebb korosztályban 2021-ben tízezer lakosra:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Végleg leszámolhatnánk a méhnyakrákkal? Ezért küzd a ráktúlélő Tóth Icó
A Diagnózis egészésgpodcast új epizódjában Icó történetén keresztül ismerhetjük meg, hogy van megoldás az olyan súlyos bettegségre is, mint a méhnyakrák, a szakértő, dr. Tóth Richárd pedig mindent elmond a megelőzési lehetőségekről.
Voltál-e az elmúlt egy évben méhnyakrák-szűrésen? Ha férfi vagy, utánajártál-e valaha is, hogy hordozol-e HPV-vírust? Ha esetleg nemmel válaszolnál, akkor azért érdemes továbbolvasnod, sőt, megnézni a Diagnózis podcast legújabb epizódját, mert megtudhatod, hogy
miért érezheted magad nagyobb biztonságban, ha évről évre kizárhatod, hogy dolgod lenne a HPV-vel, vagy esetleg az annak következményeként kialakuló daganatfajtákkal.
Ha pedig azok közé tartozol, akik egészségtudatosak és rendszeresen eljárnak szűrővizsgálatokra, akkor is érdemes maradnod: megtudhatod, hogy mi jelenti a lebiztosabb védekezést a méhnyakrák ellen, ha valakinél mégis felüti fejét a betegség, hogyan küzdhető le, és mi minden segít ma már a tájékozódásban.
A podcast aktuális adásában megismerhetjük Tóth Icó történetét, akinél 15 évvel ezelőtt diagnosztizáltak méhnyakrákot. Második gyermekével volt várandós, amikor már tapasztalt furcsa tüneteket, de akkor még az orvosok megnyugtatták, hogy nincs oka aggodalomra. Miután megszületett kislánya, egy védőnő hívta fel arra a figyelmét, hogy a jelek, amiket észlel, akár méhnyakrák jelenlétére is utalhatnak, jobb, ha utánajár a dolognak.
Sajnos igaza lett a védőnőnek, Icónál valóban találtak rákos elváltozásokat. A diagnózis sokként érte:
„Nagyon sokáig nem fogtam fel igazán. Kialakult bennem egy halálfélelem, ami sokáig foglyul tartott. Az volt egyfolytában a fejemben, hogy mi lesz a két gyerekemmel nélkülem, hogyan fognak anya nélkül felnőni”
– meséli Icó.
Dr. Tóth Richárd, a Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati klinikájának nőgyógyász orvosa és daganatsebésze, a beszélgetés másik résztvevője megerősítette, hogy a daganatos diagnózis a legtöbbször tényleg igazi sokként éri a betegeket, és jó, ha az elhangzottak 10%-ára emlékeznek közvetlenül az orvossal folytatott beszélgetés után.
„Ebben benne van a szorongás, a félelem, de az is, hogy mi orvosok elárasztjuk a pácienseket egy sor információval. Ez mindenképp bénító hatású. Nagy segítség, hogy ma már vannak olyan kiadványok, mint amilyeneket a Mályvavirág Alapítvány készít, és segítenek az érintettek tájékoztatásában” – emeli ki a szakértő.
„Nagyon fontos, hogy adjunk reményt a gyógyulásra. Nem olyan rossz már a helyzet egy daganatos diagnózis esetén, mint régebben volt. Van tennivaló, van küzdelem, de van kiút is”
– hangsúlyozza dr. Tóth Richárd.
Icó komplex kezelést kapott, műtétre, sugárterápiára és kemoterápiára is szüksége volt – de meggyógyult. Remélte, hogy az ő történetéből mások is erőt merítenek, ezért magánkiadásban megjelentette azokat az írásait, amelyeket a gyógyulási folyamata alatt alkotott. A könyvbemutatókon találkozott sok sorstárssal, ez pedig megerősítette benne, hogy van tennivaló az érintettekkel való kommunikációban, a felvilágosításban. Létrehozta a Mályvavirág Alapítványt, amelynek vezetőjeként sokat tesz a méhnyakrákban érintettékért, de azért is, hogy minél többen megtudhassák: a méhnyakrák gyógyítható, de el is kerülhető.
Dr. Tóth Richárd is ezt tartja a legfontosabbnak, hogy
nem nagyon ismerünk már olyan daganatos betegséget, amelyről pontosan tudhatjuk, hogyan akadályozhatjuk meg a kialakulását – a méhnyakrák pedig ilyen.
Mivel jellemzően a HPV vírus két fajtája, a 16-os és a 18-as a legnagyobb maliginitású típusok, ezek hordozzák a legnagyobb kockázatot, amit már azzal csökkenthetünk, ha utánajárunk, hogy vajon a mi szervezetünkben megtalálható-e ez a vírus. De van egy még biztosabb lépés: létezik már oltás a HPV vírus ellen. Ausztráliában az oltás segítségével érték el, hogy ma már alig van méhnyakrákos megbetegedés az országban.
Tudtad, hogy a szűrővizsgálataidat akár OTP Egészségkártyáddal is fizetheted?
Már csak ezért is megéri egészségpénztári tagnak lenni - de a tagság számos más előnnyel is jár. A hamarosan esedékes adóbevallásodnál kérheted, hogy az adó-visszatérésedet az egészségpénztári számlára utalják, így egy plusz fix összeget biztonságban tudhatsz, amit az egészséggel kapcsolatos kiadásokra költhetsz. Számládat ráadásul munkáltatói hozzájárulással vagy egyéni befizetéssel is gyarapíthatod – így tudatosan és rugalmasan gondoskodhatsz saját és családod egészségéről.
A számládon összegyűlt pénzt pedig elköltheted például:
És hogy miért nem csak a nők számára kulcskérdés a HPV vírus szűrése, megelőzése?
Mert a férfiak is lehetnek érintettek. Egyrészt hordozhatják a vírust, és szexuális érintkezéskor továbbadhatják partnerüknek. Másrészt a HPV nemcsak a méhnyakrák kialakulásával okolható: a férfiaknál okozhat daganatot az ivarszerveknél, vagy a fej-nyaki régiót érintő daganatos megbetegedéseket.
Nézd vagy hallgasd meg a teljes beszélgetést, hogy megtudd:
- Mi az orvos tanácsa, kinek, mikor, milyen szűrés ajánlott?
- Hogyan gondolkodik Icó a HPV oltásról és vajon ajánlotta-e a lányainak?
- Milyen korosztályt érint a méhnyakrák?
- Mit kell tudnunk a HPV vírusról?
- Mit csinálna Icó másként, ha visszamehetne az időben?
A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.
Voltál-e az elmúlt egy évben méhnyakrák-szűrésen? Ha férfi vagy, utánajártál-e valaha is, hogy hordozol-e HPV-vírust? Ha esetleg nemmel válaszolnál, akkor azért érdemes továbbolvasnod, sőt, megnézni a Diagnózis podcast legújabb epizódját, mert megtudhatod, hogy
miért érezheted magad nagyobb biztonságban, ha évről évre kizárhatod, hogy dolgod lenne a HPV-vel, vagy esetleg az annak következményeként kialakuló daganatfajtákkal.
Ha pedig azok közé tartozol, akik egészségtudatosak és rendszeresen eljárnak szűrővizsgálatokra, akkor is érdemes maradnod: megtudhatod, hogy mi jelenti a lebiztosabb védekezést a méhnyakrák ellen, ha valakinél mégis felüti fejét a betegség, hogyan küzdhető le, és mi minden segít ma már a tájékozódásban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Azonnal hagyd abba a D-vitamint, ha ezt a 4 tünetet észleled - riadót fújtak az orvosok!
Sokan a téli fáradtságra fogják a kellemetlen tüneteket, pedig a megoldás egyszerűbb, mint gondolnák. Az orvosok szerint a népszerű vitamin túladagolása állhat a háttérben, de mit tehetsz ellene?
Sokan esküsznek a D-vitaminra a sötét téli hónapokban, de a jóból is megárthat a sok, a pótlás pedig könnyen a visszájára sülhet el. Orvosok figyelmeztetnek, hogy bizonyos panaszok esetén azonnal fel kell függeszteni a D-vitamin-kiegészítést – írta a UNILAD.
Az orvosok ajánlása szerint októbertől márciusig, amikor kevés a napsütés, a legtöbb felnőttnek napi 10 mikrogramm (400 Nemzetközi Egység) D-vitamin pótlása javasolt. Egy NHS-szóvivő szerint:
„Októbertől márciusig nem tudunk elegendő D-vitamint előállítani a napfényből, ezért a csontok és izmok egészségének megőrzése érdekében a legjobb, ha naponta 10 mikrogrammos D-vitamin-kiegészítőt szedünk.”
A hasznos pótlás azonban visszaüthet, ha túlzásba visszük.
Négy fő tünetre kell figyelni. Az első a hányinger, böfögés vagy gyomorpanasz. A szakértők szerint a kiegészítőt mindig étkezés közben érdemes bevenni. A második intő jel a fokozott szomjúság és a gyakori vizelési inger, ami arra utalhat, hogy a szervezet folyadék- és sóháztartása felborult.
Harmadikként a „ködös agy” és a fejfájás jelentkezhet: bár a D-vitamintól épp ennek ellenkezőjét várnánk, a túladagolás koncentrációs nehézségeket is okozhat.
Végül a negyedik tünet a csont- és izomfájdalom, ami szintén a túlzott bevitel következménye lehet.
Ha ezeket tapasztalja, azonnal hagyja abba a D-vitamin szedését, és ellenőrizze az összes szedett készítményt, beleértve a multivitaminokat is, hogy elkerülje a véletlen „túladagolást”. A kellemetlen tünetek enyhítésére igyon sok vizet és fogyasszon ásványi anyagokban gazdag ételeket.
A D-vitamin-túladagolás ritka, és szinte sosem napfény vagy élelmiszer, hanem szinte mindig étrend-kiegészítők túlzott fogyasztása okozza.
Fő veszélye a hiperkalcémia, vagyis a vér túl magas kalciumszintje, ami vesekövekhez és egyéb problémákhoz vezethet. Az amerikai ajánlások szerint a napi felső beviteli határ 4000 NE, de érzékeny egyéneknél már ennél kevesebb is okozhat gondot.
Tobias Mapulanga biomedikai tudós szerint sokan a szezonális betegségekre fogják a tüneteket, pedig a kiegészítő állhat a háttérben. „Sokan nyúlnak a dobozokért a sötétebb hónapokban, és véletlenül túllőnek a célon, majd a következményeket a szezonális vírusokra fogják; amikor az állandó szomjúság és a gyakoribb vizelési inger, a hányinger, a hasi fájdalom vagy székrekedés, a fejfájás vagy agyi köd, valamint az újfajta fájdalmak vagy görcsök röviddel a bevitel után jelennek meg, az arra utal, hogy a kiegészítő visszafelé sül el” – magyarázta a szakértő.
Sokan esküsznek a D-vitaminra a sötét téli hónapokban, de a jóból is megárthat a sok, a pótlás pedig könnyen a visszájára sülhet el. Orvosok figyelmeztetnek, hogy bizonyos panaszok esetén azonnal fel kell függeszteni a D-vitamin-kiegészítést – írta a UNILAD.
Az orvosok ajánlása szerint októbertől márciusig, amikor kevés a napsütés, a legtöbb felnőttnek napi 10 mikrogramm (400 Nemzetközi Egység) D-vitamin pótlása javasolt. Egy NHS-szóvivő szerint:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába győztük le a vírust, a maradványai tovább rombolnak a szervezetünkben – derült ki egy friss kutatásból. A tudósok szerint a koronavírus halott, „zombi” fehérjedarabkái felelősek lehetnek a hosszú COVID kínzó tüneteiért, mivel célzottan vadásznak és pusztítják a legfontosabb immunsejtjeinket. Egy kaliforniai egyetem kutatócsoportja január végén tette közzé az eredményeit, amelyek
új magyarázatot adhatnak arra, miért szenvednek milliók még mindig agyködtől, fáradtságtól és légzési nehézségektől
- írta a LADbible.
A kutatók rájöttek, hogy a vírus tüskefehérjéjének lebomlása után visszamaradó darabkák képesek megtámadni és elnyomni bizonyos immunsejteket. Gerard Wong, a Kaliforniai Egyetem biomérnöke szerint a folyamat nem véletlenszerű. „Ezek a töredékek a sejtek membránjának egy meghatározott görbületét célozzák. Azok a sejtek, amelyek tüskések, csillag alakúak, vagy sok csáppal rendelkeznek, elsődlegesen nyomás alá kerülnek” – magyarázta a szakember.
Ez a mechanizmus folyamatos gyulladást és az immunrendszer kimerülését okozhatja,
ami megmagyarázza, miért lehetnek az immunszupprimált emberek még egészségesen is fogékonyabbak a maradványok támadására.
A tanulmány az Omikron variáns egyik rejtélyére is fényt derített. Bár ez a változat rendkívül fertőző volt, általában enyhébb lefolyású betegséget okozott. Yue Zhang, a kínai Westlake Egyetem biomérnöke szerint az Omikron sok rejtélyes viselkedést mutatott.
„Senki sem tudta igazán megmagyarázni, miért szaporodott olyan gyorsan, mint az eredeti törzs, de általában miért nem okozott olyan súlyos fertőzéseket”
– mondta. A kutatás most választ adott erre. „Azt találtuk, hogy az Omikron tüske darabjai sokkal kevésbé voltak képesek elpusztítani ezeket a fontos immunsejteket – ami arra utal, hogy a páciens immunrendszere nem merül ki annyira.”
A felfedezés megerősíti a megelőzés fontosságát, mivel a kevesebb fertőzés egyben kevesebb hosszú COVID esetet is jelent. Ravi Jhaveri, a chicagói Lurie Gyermekkórház gyermekgyógyásza szerint ez az egyik legerősebb érv a védőoltások mellett.
„Az egyik legerősebb érv, amit a betegeknek, családoknak és orvosoknak adok az oltással kapcsolatban: a több vakcina kevesebb fertőzéshez vezet, ami pedig kevesebb hosszú COVID-ot eredményez”
– hangsúlyozta az orvos. A kutatók hozzáteszik, a mostani laboratóriumi eredmények egy lehetséges mechanizmust vázolnak fel, és további vizsgálatok szükségesek annak teljes megértéséhez, hogy a vírusmaradványok pontosan hogyan járulnak hozzá a hosszú COVID tüneteihez a betegekben.
Hiába győztük le a vírust, a maradványai tovább rombolnak a szervezetünkben – derült ki egy friss kutatásból. A tudósok szerint a koronavírus halott, „zombi” fehérjedarabkái felelősek lehetnek a hosszú COVID kínzó tüneteiért, mivel célzottan vadásznak és pusztítják a legfontosabb immunsejtjeinket. Egy kaliforniai egyetem kutatócsoportja január végén tette közzé az eredményeit, amelyek
új magyarázatot adhatnak arra, miért szenvednek milliók még mindig agyködtől, fáradtságtól és légzési nehézségektől
- írta a LADbible.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Évtizedekig a testtömegindex, vagyis a BMI volt a szent grál, a kikezdhetetlen mérőszám, ami megmondta a tutit az egészségünkről. Aztán jöttek a kellemetlen kérdések: miért lesz daganatos valaki, akinek papíron tökéletes a súlyba, és miért él vígan az, akit a BMI-táblázat rég a veszélyzónába száműzött?
A kutatók szerint a testtömegindex önmagában zsákutca, ha a daganatos betegségek egyéni kockázatát akarjuk megérteni. A válasz ugyanis nem a mérlegen, hanem a testünk formájában rejlik.
Egy brutális méretű, 340 ezer embert 15 éven át követő európai kutatás mutatott rá a British Journal of Cancer hasábjain, hogy a testalkatunk sokkal többet elárul a kockázatokról, mint a BMI-szám. A probléma az, hogy a BMI nem tesz különbséget izom és zsír között, és fogalma sincs arról, hova rakódik le a felesleg. A tanulmány arra jutott, hogy a specifikus testforma – vagyis a magasság, a súly és a zsíreloszlás matematikai kombinációja – sokkal pontosabb jelzőrendszer, mint a puszta testsúly. Ennek alapján négy, szinte archetípusos testalkatot különítettek el, és megdöbbentő mintázatokat találtak.
Az első csoportba tartoznak az „általánosan adipózus” emberek: magas testsúly, magas BMI, bő derék- és csípőkerület. Náluk az általános rákkockázat minden standard deviációnyi eltolódással 7%-kal nőtt.
Ez a típus különösen erős kapcsolatot mutatott a méhtestrákkal, a nyelőcső adenokarcinómájával, a máj-, vese-, epehólyag- és hasnyálmirigyrákkal, valamint a menopauza utáni emlőrákkal.
Aztán jönnek a „magas és karcsú” alkatúak, akiknél a magasság önmagában is rizikófaktor. Hiába a lapos has és az alacsony derék-csípő arány, az általános rákkockázat náluk is enyhén, 3%-kal emelkedett.
Ez a típus a pajzsmirigyrákkal, a pre- és posztmenopauzális emlőrákkal, valamint a malignus melanomával (a fekete bőrrákkal) mutatott összefüggést.
A harmadik fenotípus a „magas, hasra hízó” típus, ami a nagy testmagasságot központi elhízással, vagyis hasi zsírpárnákkal kombinálja, miközben a csípő viszonylag keskeny marad. Itt a kockázatnövekedés 4%-os volt.
Ez a testalkat 12 különböző daganattípussal állt kapcsolatban, köztük a vastagbél-, a hasnyálmirigy- és a prosztatarákkal, valamint szintén a melanomával.
A dohányzóknál ráadásul az ajak-, szájüreg-, garat- és gégerák kockázata is megugrott.
És végül a negyedik, ritkább kategória a „súlyos, de keskeny derekú” fenotípus, ami leginkább az atletikus, izmos testalkatú emberekre, például a súlyemelőkre jellemző. Magas testsúly és BMI párosul viszonylag keskeny derékkel és csípővel.
Ennél a csoportnál a kutatók nem találtak emelkedett általános rákkockázatot.
Egy kezdeti, gyenge jel utalt a pajzsmirigyrák esélyére, de a statisztikai elemzések ezt végül kizárták.
Mielőtt bárki rohanna a mérőszalagért, fontos leszögezni: ezek statisztikai valószínűségek, nem pedig kőbe vésett jóslatok. A kutatók hangsúlyozzák, hogy egy „kockázati fenotípus” még nem jelent halálos ítéletet, ahogy a „kedvező” alkat sem jelent védelmet. A rák egy rendkívül komplex betegség, amiben a genetika, a környezeti hatások és az életmód legalább akkora, ha nem nagyobb szerepet játszanak, mint a testünk arányai. A tanulmány üzenete inkább az, hogy a BMI-n túli mutatók, mint a haskörfogat, sokkal több hasznos információt hordoznak az egészségünkről.
Évtizedekig a testtömegindex, vagyis a BMI volt a szent grál, a kikezdhetetlen mérőszám, ami megmondta a tutit az egészségünkről. Aztán jöttek a kellemetlen kérdések: miért lesz daganatos valaki, akinek papíron tökéletes a súlyba, és miért él vígan az, akit a BMI-táblázat rég a veszélyzónába száműzött?
A kutatók szerint a testtömegindex önmagában zsákutca, ha a daganatos betegségek egyéni kockázatát akarjuk megérteni. A válasz ugyanis nem a mérlegen, hanem a testünk formájában rejlik.
Egy brutális méretű, 340 ezer embert 15 éven át követő európai kutatás mutatott rá a British Journal of Cancer hasábjain, hogy a testalkatunk sokkal többet elárul a kockázatokról, mint a BMI-szám. A probléma az, hogy a BMI nem tesz különbséget izom és zsír között, és fogalma sincs arról, hova rakódik le a felesleg. A tanulmány arra jutott, hogy a specifikus testforma – vagyis a magasság, a súly és a zsíreloszlás matematikai kombinációja – sokkal pontosabb jelzőrendszer, mint a puszta testsúly. Ennek alapján négy, szinte archetípusos testalkatot különítettek el, és megdöbbentő mintázatokat találtak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
