prcikk: Dr. Novák Hunor szerint bűn hagyni, hogy a gyerek átessen a bárányhimlőn | szmo.hu
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Dr. Novák Hunor szerint bűn hagyni, hogy a gyerek átessen a bárányhimlőn

Veszélyes-e a bárányhimlő? Jobb elkapni minél fiatalabban? Érdemes oltani? Melyek az oltás kockázatai? Dr. Novák Hunor segít tisztán látni a kérdésben.
Forrás: Novák Hunor - szmo.hu
2017. január 24.



"
A gyermekorvosunk azt mondta, döntsem el én, a patikus szerint pedig felesleges a bárányhimlő elleni védőoltás.
"
Tanácstalan vagyok, tényleg jobb, ha átesik rajta a gyerekem?

Ez csak néhány hozzászólás, nagyon sok szülő kérte, hogy írjak a bárányhimlő elleni védőoltásról, mert az ellentmondó tanácsok miatt nem tudnak dönteni, hogy érdemes-e beadni. Nagyon helyes, ha egy XXI. századi szülő az interneten is tájékozódik egészségügyi témákban, de nem irigylem a szülőket, mert ennek az eredménye az, hogy ellentmondásos információkat, történeteket olvasnak, így aztán nem tudnak dönteni.

Ahogy megszokhatták, evidence-based, vagyis bizonyítékokra alapozó orvosként nem a régen tanultakra, sokszor elavult orvosi tankönyvekre támaszkodom, nem internetes honlapokon fellelhető eddigi írásokból gyúrok össze egy n+1-edik újabb cikket, hanem a legújabb nemzetközi publikációkra, irányelvekre és a legmodernebb oldalra, a közel 6.000 orvos és kutató által szerkesztett UpToDate.com naprakész javaslataira alapozva készítem el egyedülálló összefoglalóimat.

Sokan bizonyára azt fogják mondani a cikk elolvasása után: „nekünk az orvos pont az ellenkezőjét mondta, mint amit Ön ír”.

A probléma az, hogy a korszerű információk lassan terjednek, és bár tartanak továbbképzéseket ebben a témában is, sajnos nem minden orvoshoz jutottak még el a régi nézetek cáfolatai.

Sok szülő fél – tényleg kockázatos védőoltást beadni?

Egyre gyakrabban találkozom azzal, hogy a szülők félnek a védőoltásoktól, mert az interneten azt olvasták, hogy… Először is tehát fontos kicsit kitérni a védőoltások mellékhatásaira, kockázataira és a manapság egyre „divatosabb” védőoltás-ellenességre - bár szerencsésebb volna, ha ehelyett inkább a járványbarát szót használnánk.

A leggyakoribb tévhit, hogy a védőoltás, főleg az MMR-elleni vakcina autizmust okoz.

Ezt anno dr. Andrew Wakefield tanulmánya állította, amely a nívós Lancet folyóiratban jelent meg. Kiderült azonban, hogy Wakefield meghamisította a jegyzőkönyvet, ugyanis érdeke volt ilyen rémhírt terjeszteni. Hogy miért, arról Boldogkői professzor is írt:

"

Az egyik ok az, hogy egy autista gyermekek szüleit képviselő ügyvéd jelentős összeget fizetett Wakefieldnek a „pozitív” eredményekért. Ha ugyanis kiderül, hogy az autizmust a védőoltás okozta, akkor a szülők jelentős kártérítésre számíthattak volna a vakcinagyártó cégtől. A másik, talán fontosabb indok az lehetett, hogy Wakefield már a cikke előtt kilenc hónappal szabadalmi kérvényt nyújtott be egy saját fejlesztésű egykomponensű kanyaró-ellenes vakcinára, magyarán ki akarta ütni az ellenfelet, az akkor már 10 éve a brit piacon lévő MMR vakcinát.

Szép kis történet, ugye? Azóta egyébként kutatók ezrei vizsgálták a kérdést szerte a világon, és

teljesen egyértelműen kiderült, hogy a védőoltás NEM okoz autizmust.

Annak ellenére tehát, hogy ez egy rengetegszer megcáfolt butaság, a mai napig terjed különféle „alternatív” gyógymódokat, pl.: homeopátiát is népszerűsítő oldalakon, hogy az MMR-vakcina autizmust okoz. Az oltásellenes klubok rendszeresen terjesztenek leleplező írásokat, tudományosnak tűnő cikkeket és videókat a védőoltások veszélyeiről, de mielőtt egy szavukat is elhiszed, érdemes megnézni, mennyire lehet komolyan venni az oltásellenes szubkultúra állításait.

Sok ezren követik az Oltáskritikus Életvédő mozgalmat, ami többek között azt a szenzációs felfedezést is hirdeti, hogy a méhnyakrákot okozó HPV vírus fizikai találkozás, szexuális érintkezés nélkül, online flörtöléssel, chateléssel is terjed - az internetkábelen keresztül a lányok hüvelyébe ugrik a HPV. Igen, ezt komolyan gondolják, nőgyógyász orvosra hivatkoznak, majd hozzáteszik: „a valóság nagyon komplex, a tudomány sehol sincs.”

hpv

Ezt követően pedig a védőoltások káros hatásairól írnak – bár a laikust a szakszavak használata megtévesztheti, ezen írásaik is hasonlóan nonszensz állításokat tartalmaznak. De nem kell aggódni, a megijesztett szülőknek tanácsot is adnak: etessenek parlagfüvet a gyerekükkel! Ugyanis állításuk szerint „a parlagfű van annyira intelligens, hogy helyrerakja az MMR vakcina okozta genetikai sérüléseket.” Hozzáteszik, a parlagfű rendszeres fogyasztása segít az oltáskárosodás enyhítésében: "a parlagfű az ízületi gyulladásoktól kezdve az agyhártyagyulladáson keresztül a cukorbetegségig mindenre univerzális csodaszer. Irtás helyett: együk!"

parlagfu_oltas

A fenti állításaik azt gondolom jól bemutatják, hogy az efféle szervezetek semmiféle oltásokkal, orvostudománnyal kapcsolatos állításait nem lehet komolyan venni.

Életveszélyes tanácsokat osztogatnak a szülőknek akkor, amikor a védőoltásokról akarják lebeszélni őket, és akkor is, amikor agyhártyagyulladásra parlagfűevést javasolnak.

Hogy mennyire veszélyesek a gyerekekre is, azt jól tükrözi, hogy az egyik fő védőoltás ellenes szervezet vezetőjének újszülöttje hat hetes korában meghalt, aminek kapcsán rendőrségi és gyámhivatali eljárás is indult, erről az RTL Klub riportot is készített – de ez a kijózanító pofon sem volt elég, életveszélyes tanaikat továbbra is hirdetik.

Az oltások kockázata SOKKAL kisebb, mintha a betegséget kapjuk el

A valóság nem fekete vagy fehér, ennél komplexebb gondolkodás kell ahhoz, hogy a helyzetet megértsük. Minden oltásnak van kockázata, lehet mellékhatása, ahogy annak is, ha beveszünk egy fájdalomcsillapítót (ha allergiásak vagyunk a gyógyszerre, bele is halhatunk!), és annak is, ha elmegyünk moziba (hiszen elüthet egy kocsi útközben). Ha nagyon primitíven gondolkodnánk, mondhatnánk, hogy a védőoltás veszélyes, de valójában mindig a kockázat és előny, haszon arányát kell mérlegelnünk.

Például a kanyaró elleni kötelező védőoltásnak lehetnek súlyos szövődményei is, akár agyvelőgyulladást is okozhat az oltás (pontosabban a benne lévő gyengített kanyaróvírus), de ez iszonyatosan ritka: egymillió oltás közül kevesebb mint egyszer alakulhat ki (az USA-ban 1963-1993 között 240 millió ilyen vakcinát adtak be az, ezek átfogó elemzésekor kapták ezt az adatot).

A világszerte sok százmilliónyi beadott oltás miatt ez azt jelenti, hogy a világon több olyan ember is lehet, aki maradandó károsodást szenvedett egyértelműen az oltás, pontosabban a gyengített kanyaróvírus következtében kialakuló agyvelőgyulladás miatt. Be lehet őket mutatni angol/német nyelvű oltásellenes leleplező filmben „oltáskárosultként”, és lehet ezen szörnyülködni, de oltás nélkül, a kanyaróval történő természetes megfertőződéskor az agyvelőgyulladás sokkal-sokkal gyakoribb, 1000-ből egy (!) gyereknél kialakul.

A kanyaró az egyik legagresszívebben terjedő vírus a földön, hogy mennyire veszélyes, azt jól tükrözi, hogy míg a rettegett ebolánál 1 fertőzött ember átlagosan 2-3 másikat fertőzhet meg, addig egy kanyarós ember átlagosan 12-18 másik embert betegít meg a környezetében. Ha nincs védőoltás, szinte minden gyermek elkapná a kanyarót, iszonyatos járványok törhetnének ki.

Magyarul ha nem oltanánk kanyaró ellen, több mint 1000-szer annyi agyvelőgyulladást átélt, károsodott ember élne ma a földön.

Az MMR-védőoltás során egy gyengített, részben lefegyverzett vírussal „támadtatjuk meg” a szervezetet, kialakul a védettség: védőoltással az agyvelőgyulladás esélye több mint 1000-szer kisebb, mintha nem oltjuk be a gyereket. Ugyanez igaz a többi oltás „mellékhatásával”, „kockázatával” kapcsolatban is:

nem a rémhíreket kell elhinni, hanem reálisan kell látni a helyzetet.

Mivel az oltásellenes hisztéria külföldön is terjed, az összeesküvés-elméletek nagyon népszerűek, ezért rég legyőzöttnek hitt betegségek támadnak fel újra: nemrég Disneylandban tört ki kanyarójárvány, Franciaországban pedig az évtizedek óta nem észlelt torokgyíkba halt bele egy kisfiú, akinek szülei elhitték az oltásellenes propagandát, ami szerint felesleges, sőt káros a diftéria elleni védőoltás beadása. Gyermekük halála után azt mondták: átverve érzik magukat.

Védőoltással egy adott betegség szövődményeinek gyakoriságát, súlyosságát tudjuk nagyságrendekkel csökkenteni. A védőoltás olyan, mint a kocsiban a légzsák, az ABS fékrendszer, a jól tapadó gumi és a különféle biztonsági berendezések: segítségükkel kisebb az esélye, hogy a kocsi kicsússzon a kanyarban, karambol esetén pedig kisebb az esély a halálos kimenetelre. Ha a védőoltásokról részletesebben tájékozódna, ezt a hiteles forrást tudom ajánlani.

Ma már nem igaz, hogy „a bárányhimlőn minél előbb át kell esni”

A bárányhimlő (varicella, chickenpox) az egyik leggyakoribb fertőző betegség, amin a gyerekek elsöprő többsége átesik; hazánkban évente legalább kb. 40-50 ezer új esetet regisztrálnak. Tipikus esetben bárányhimlős kiütések után a vírus a szervezetben lappang életünk végéig, majd felnőttkorban történő reaktiválódásakor (például a mellkason) övsömör nevű kiütéses betegséget hozhat létre. De ez nem mindig van így, a tévhitekkel ellentétben nem csak egyszer, hanem akár többször is lehet valaki bárányhimlős.

Nagyon elterjedt nézet a szülők (és az orvosok, egészségügyi dolgozók egy részének) körében, hogy az a jó, ha a gyermek minél hamarabb természetes úton elkapja a bárányhimlőt és átesik a fertőzésen. Ez a nézet több száz évvel ezelőttről ered, és nem teljesen alaptalan, azt ugyanis már régen is tudták, és tény, hogy akik nem fiatal korukban kapják el a bárányhimlőt, hanem serdülőkorban vagy felnőttként, akkor a fertőzés sokkal súlyosabb lefolyású, gyakrabban jár szövődménnyel.

Mivel akkoriban nem volt védőoltás, ezért valóban csak azt tudták tenni a bárányhimlő és szövődmények enyhítése érdekében, hogy minél hamarabb „megfertőztették„ gyereküket bárányhimlővel, hogy enyhébb lefolyású legyen a betegség. Ugyanakkor a fiatalon elkapott bárányhimlő is okozhat ugyanúgy súlyos szövődményeket – tehát a 21. században, a védőoltások korában

már nem igaz, hogy oltás helyett jobb, ha a gyermek minél előbb természetes úton fertőződik meg.

Mivel még mindig él a tévhit, hogy „a bárányhimlőt minél előbb célszerű elkapni”, ezért mindent meg is tesznek ennek érdekében a szülők. Már én is találkoztam több olyan gyerekkel, akit szándékosan „bárányhimlő-partiba” (!) vittek a szüleik, azaz egy masszívan bárányhimlős, fertőző gyerekhez vittek sok másik egészséges gyereket, hogy elkaphassák tőle a bárányhimlőt. Az egyik szülő azt mesélte nekem, hogy amikor híre ment a faluban, hogy bárányhimlős lett néhány gyerek, még a távoli településekről is vitték, özönlöttek hozzájuk a még bárányhimlőn át nem esett gyerekek – a szülők ugyanis alig várták, hogy elkaphassa gyerekük… Néhány évvel ezelőtt még arról is olvasni lehetett, hogy külföldön egy nő bárányhimlős nyalókát árult Facebookon a szülőknek, hogy könnyen meg tudják fertőzni gyereküket.

Akik olvassák oldalamat, ismerhetik a mottómat: Nem azt mondom, amit a szülők hallani akarnak, hanem az igazat! Most is ki kell ábrándítsak sokakat: a bárányhimlőt elkapni egyáltalán nem jó ötlet, sőt, elég kockázatos!

A bárányhimlő nem veszélytelen: valójában báránybőrbe bújt farkas

A bárányhimlő az esetek egy jó részében, becslések szerint minden tizedik gyermeknél szövődménnyel jár, és a nagy baj, hogy nem tudjuk biztosan megjósolni, ki lesz az, akin csak kiütések jelennek meg (bár az sem egy kellemes betegség), és ki az, akinél komplikáció lép fel.

A tapasztalat az, hogy hazánkban egyre több a szövődményes eset: két év alatt több mint 1600 (!!!) magyar kisgyereket kellett kórházban kezelni bárányhimlős szövődmény miatt. A bárányhimlő szövődményeként bőrfertőzés, vérmérgezés (szepszis, a keringés összeomlása), tüdőgyulladás, súlyos májgyulladás, epilepszia-szerű görcsök, agyvelőgyulladás, bénulás és teljes vakság alakulhat ki.

A bárányhimlő az immunrendszert tartósan legyengíti, megviseli,

így utána sokkal könnyebben kap el más betegségeket a gyerek. Tévhit, hogy az „erős immunrendszerű”, makk egészséges gyerekekre nem veszélyes a bárányhimlő: a Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályán közel a bárányhimlő súlyos szövődményei miatt kezelésre szoruló gyerekek 76%-a korábban teljesen egészséges volt, ez derült ki a nemrég befejezett adatfeldolgozásból, ami egybecseng a nemzetközi adatokkal.

Furcsa, hogy a közvélekedés szerint a magas láz veszélyes, a bárányhimlő pedig nem – noha valójában ezeknek pont a fordítottja igaz. Nem veszélyes a bárányhimlő? Vajon mit szólnának ehhez azok a magyar szülők, akiknek gyermeke nemrég 12 évesen megvakult a bárányhimlő miatt? Vagy azok a magyar szülők, akiknek nemrég négy éves gyerekük halt bele a bárányhimlő szövődményeibe? A példákat hosszasan sorolhatnánk, ezek nemrég megtörtént esetek hazánkban, és az Ön gyerekével is megtörténhet!

Sajnos én is találkoztam már több súlyos bárányhimlős komplikációval, részt vettem a kezelésben és nagyon mérges voltam, hiszen többeket közülük direkt „bárányhimlő-partiba” vittek a szülők, mert úgy hallották, jó ötlet, ha hamar megfertőződik. Mindezek a szörnyű esetek oltással elkerülhetőek lettek volna. Persze ez nem a szülők hibája, ők csak jót akartak, de ezért fontos, hogy a tévhiteket eloszlassuk és helyet kapjanak a korrekt információk, ezért küzdök cikkeimmel.

Dr. Mészner Zsófia és dr. Kulcsár Andrea bárányhimlős betegekről készített elrettentő képeiket az interneten bárki megtekintheti, aki a Google-ben rákeres. A linkre kattintva te is megnézheted, hogy milyen lehet egy bárányhimlő eredménye akár egy egyébként teljesen egészséges, erős immunrendszerű egyénnél is.

bárányhimlő

Maximálisan egyetértek dr. Kulcsár Andrea gyermekgyógyász szavaival:

„Két évtizedes tapasztalat alapján állítom, hogy a gyermek számára a legfölöslegesebb szenvedést a bárányhimlő, illetve szövődményei okozzák. Azért fölösleges, mert egyszerűen megelőzhető. A 21. században bűn megbetegedni és bűn szenvedni olyan betegségtől, ami elkerülhető volna.”

Mit kell tudni a bárányhimlő elleni védőoltásról, mennyire biztonságos, meddig nyújt védettséget, melyiket érdemes beadni? A teljes cikket ITT olvashatod el!

Forrás:

Clinical features of varicella-zoster virus infection: Chickenpox - Uptodate.com, 2016

Vaccination for the prevention of primary varicella infection (chickenpox) - Uptodate.com, 2016

Varicella in infants after implementation of the US varicella vaccination program. - Pediatrics 20111

Evolution of varicella surveillance--selected states, 2000-2010. MMWR Morb Mortal Wkly Rep. 2012 Aug

dr. Mészner Zsófia előadása - http://www.gyer2.sote.hu/okt/ea/vakcinamedfarmaMZS131104.

Update: Vaccine Side Effects, Adverse Reactions, Contraindications, and Precautions Recommendations of the Advisory Committee on Immunization Practices (ACIP)- CDC

Bárányhimlőről szakértőktől - baranyhimlo.hu

Epidemiology of varicella-zoster virus infection: Chickenpox, Post-exposure prophylaxis against varicella-zoster virus infection- Uptodate.com, 2016

Near elimination of varicella deaths in the US after implementation of the vaccination program. - Pediatrics, 2011

Címkép: Wikipédia

Ha Dr. Novák Hunor többi cikke is érdekel, kattints ide, a honlapjára!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekig tartó viszony a tanárnővel: Ricsi könnyek között tálalt ki a manipulációról és a kihasználásról
Egy ártatlannak tűnő öleléssel kezdődött minden, ami aztán nyolc évig tartó titkos viszonyba torkollott. Horváth Richárd a Partizánnak mesélt a pokoli évekről.


A Partizánnak adott interjút Horváth Richárd, aki arról beszélt, hogyan használta ki és manipulálta őt gyerekként a középiskolai angoltanára, akivel éveken át viszonya volt. Azzal kezdte a beszélgetést, hogy mivel ő férfi, biztosra veszi az áldozathibáztatást.

„Jönnek a viccesek majd, hogy bárcsak az ő idejükben lettek volna ilyen női tanárok. Ja, mindenki meg akarja dugni a jónő tanárnőt. Aztán én meg megtettem, és itt ülök mégis. És nem hiszem, hogy bármelyik osztálytársam cserélne velem most”

– fogalmazott.

Elmondása szerint a kapcsolat 2012-ben kezdődött, amikor 15 évesen megpillantotta a tanárnőt, akit „a világ legszebb hölgyének” látott. A viszony egy ártatlannak tűnő helyzettel indult: Ricsi egy családi probléma miatt nem készítette el a házi feladatát, és megkérte a tanárnőt, hogy ne csak egyest ne adjon neki, de ne is beszéljen senkinek a dologról. Állítása szerint a tanárnő ezt nem tartotta be, és szólt az osztályfőnökének. Ricsi erre egy bizalomról szóló Facebook-poszttal reagált, amiből a tanárnő tudta, hogy neki szól. Behívta a tanterembe, bocsánatot kért, majd megkérdezte, megölelheti-e. „Az az ölelés nagyon jól esett ott abban az adott pillanatban, és innentől kezdtünk el mi beszélgetni Facebookon, és egyre inkább elmélyültek ezek a beszélgetések” – emlékezett vissza.

Bár egy ponton Ricsi javasolta, hogy hagyják abba a beszélgetéseket, amibe a tanárnő először beleegyezett, pár nap múlva mégis újra megkereste azzal, hogy „szerinte semmi rossz nincs abban, ha mi ketten beszélgetünk, ha lelkizünk, mert hát mindkettőnknek jó”.

A fiú elmondása szerint ettől különlegesnek érezte magát. „Tök megtisztelve, meg különlegesnek éreztem magam. És valójában ez volt a hatalmas csapda ebben az egészben” – mondta. A kapcsolat hamarosan fizikai síkra terelődött, miután a tanárnő egy ajándékátadás ürügyén felhívta a lakására. Először csak ölelések és kézfogások történtek, majd a tanárnő elkezdte csókolgatni a nyakát, amit a fiú viszonzott, de közben végig bűntudata volt. „De mégis ott volt mindig is az a gondolat a fejemben, hogy ez az egész olyan bűnös, hogy ennek nem lenne szabad megtörténnie” – idézte fel.

A tanárnő először a harmadik fiának, majd a kisöccsének nevezte, végül „lelkitársak” lettek. Az első csók a nő lakásán, a kanapén történt meg, ami után a tanárnő azt mondta, legközelebb egy hónap múlva kaphat hasonlót.

Ricsi állítása szerint nem ő volt az, aki ezt a határt átlépte, innentől kezdve rendszeresen csókolóztak a tanteremben, a lakáson vagy az utcán elbújva.

A nő féltékeny lett, amikor Ricsi kortárs lányokkal próbált ismerkedni. „Ő azt szeretné, hogy kizárólag vele randizzak, mert ő szerelmes belém. Sajnos ez is jól esett akkor, és nagyon szupernek gondoltam magam, hogy hát egy felnőtt nő tényleg szerelmes belém”

– mondta Ricsi, aki szerint ezután a kapcsolat egyre inkább testivé vált, az érzelmi beszélgetések pedig eltűntek, ami miatt úgy érezte, kihasználják.

Az első szexuális együttlétre 2014. július 15-én került sor, amikor Ricsi már betöltötte a 17. életévét, a tanárnő pedig 18 évvel volt idősebb nála.

Elmondása szerint a tanárnő ekkor már egy közös jövőt ígért neki. „Elmondta, hogy velem szeretné leélni az életét, hogy nagyon várja, hogy végezzek a sulival, és együtt lehessünk örökké, hogy együtt öregedjünk meg” – emlékezett vissza a férfi, aki szerint a tanárnő már a kapcsolatuk elején manipulálni kezdte, hogy a saját szükségleteit kielégíthesse vele.

A viszonyról Ricsi apja is tudomást szerzett, miután a fia egy egész hetet a tanárnőnél töltött. Bár az apa nagyon kiakadt, végül nem szólt az iskolának.

„Azt mondta, hogy félt, hogy meggyűlölöm egy életre, ha ezt teszi. Értelemszerűen, ha meg is gyűlölöm, érte, egyébként ez lett volna a jó döntés” – mondta Ricsi. A viszonyról állítása szerint a tanárnő egyik kolléganője, egy magyartanár is tudott, aki nemhogy nem szólt, de még az osztályfőnököt is lebeszélte a gyanakvásáról, amikor az aggályait fejezte ki a diák és az angoltanár furcsa kapcsolatáról.

A titkolózás egyre jobban megviselte Ricsit, akinek egy alkalommal dühkitörése volt az osztályban. Ezt követően a tanárnővel közösen mentek el egy pszichiáterhez, aki Ricsi szerint nem mondta ki, hogy a kapcsolatuk nem normális. „Gyakorlatilag arra tanultam itt praktikákat, hogy hogyan ne legyek dühös, és hogyan kezeljem a dühömet” – mondta. A tanárnő manipulációi miatt Ricsi szociális élete beszűkült, elmaradtak a barátai. „Egyszer csak azt vettem észre, hogy basszus, már tényleg csak ő van nekem.”

Egy ponton megpróbált szakítani, letiltotta a tanárnőt mindenhonnan, és nem ment iskolába. Ekkor a tanárnő barátnője és a beavatott kolléganője is keresték telefonon, hogy vegye fel újra a kapcsolatot.

Ricsi ekkor az apjához fordult, hogy segítsen neki iskolát váltani, de ő azt mondta, a maradék két évet már bírja ki. „Az az egy ember, akitől segítséget kértem, ő is azt mondta, hogy bírjam ki” – fogalmazott.

Az érettségi után, 2018-tól Ricsi dolgozni kezdett, hogy a közös életükhöz gyűjtsön, de a tanárnő mindig kifogásokat talált. Végül 2019 decemberében szakított vele, de a nő 2020 márciusában albérletbe költözött, és újra összejöttek.

A kapcsolatnak 2020. április 5-én lett vége, amikor a tanárnő azt mondta, nem bírja nézni a gyerekei fájdalmát, ezért mégsem hagyja el a férjét. „Talán soha nem éreztem még akkora fájdalmat, mint aznap, mert nem tudtam megszólalni, csak ültem egy helyben, és úgy éreztem, hogy most belülről széttörtem”

– mondta.

Ricsi állítja, nem akar bosszút állni. A szakítás után tudatosult benne, hogy ez nem szerelem volt, hanem a lelki kizsákmányolása. „Egyetlen egy felnőtt diszfunkcionális működése sem legitimizálhatja soha azt, hogy egy gyerekkel visszaéljen” – jelentette ki. Terápiára kezdett járni, ahol a kapcsolat hatásai mellett a gyerekkorával is foglalkozott. Elmondása szerint sosem érezte magát eléggé szeretve, apja érzelmileg elérhetetlen volt, és gyerekként végig kellett néznie, ahogy nagyapja bántalmazza a nagymamáját. A terápia segített feldolgozni a traumáit, és rendezni a kapcsolatát a szüleivel, akik elmondása szerint sajnálják, ami történt. „Amit az egyik legnagyobb terápiás eredményemnek gondolok, az pedig az, hogy életemben először sikerült megölelnem úgy az anyukámat, hogy az jó érzés volt” – zárta a beszélgetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ártalmatlan szokásnak tűnik, de tönkreteszi a gyerekedet: a kőkemény igazság a kötelező ovis altatásról
Új kutatások szerint semmi szükségük nincsen rá egyes gyerekeknek, és ha kényszerítik őket, az az idegrendszerüket károsíthatja.


Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.

Egyre több szülő teszi fel a kérdést, miért ragaszkodik sok óvoda a mindenáron kötelező délutáni alváshoz, ami többet árthat, mint használ.

Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.

A tudomány ugyanis egyértelműen kimondja: az alvásigény nincsen kőbe vésve, az idegrendszer fejlettségétől függ.

A legtöbb gyerek 3 és 5 éves kora között szokik át a nappali alvásról a csak éjszakai pihenésre. Kutatások szerint 5 éves kor felett a gyerekek kevesebb mint 30 százalékának van szüksége a délutáni szunyókálásra.

Ha egy gyereket mégis rákényszerítenek a mozdulatlan fekvésre, az a testének nem pihenés, hanem stressz.

„A gyereket arra kényszeríteni, hogy ébren feküdjön egy sötét szobában, nem relaxáció, hanem tiszta stressz, ami megemeli a kortizolszintjét és garantáltan tönkreteszi az esti elalvást is” – magyarázza egy szakértő a jelenség hátterét. A kényszerített csend nemcsak az aznapi hangulatát teszi tönkre, de felboríthatja az éjszakai alvását is, ami egy ördögi körhöz vezet.

Ezt támasztják alá a Queenslandi Egyetem kutatásai is. Karen Thorpe és csapata kimutatta, hogy 5 éves kor felett a kötelező délutáni alvásnak semmilyen mérhető előnye nincs a gyerekek kognitív fejlődésére vagy egészségére, sőt, negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenés minőségét.

A vizsgálatok szerint a kényszerpihenő a stressz-szintet sem csökkentette megbízhatóan azoknál a gyerekeknél, akik már nem voltak álmosak.

A megoldás szerencsére nem bonyolult, és a pedagógusok leterheltségét sem növeli feltétlenül.

Az egyik bevált módszer a „20 perces szabály”: aki ennyi idő után sem alszik el, halkan felülhet az ágyában, és nézegethet mesekönyvet, rajzolhat vagy játszhat egy csendes logikai játékkal.

Máshol „suttogó sarkot” alakítanak ki, ahol az ébren lévők egy elkülönített részen színezhetnek vagy kirakózhatnak, amíg a többiek alszanak. A nagyobbaknál a fülhallgatós mese- vagy hangoskönyv-hallgatás is bevált, ami leköti a figyelmüket anélkül, hogy a többieket zavarnák. A lényeg, hogy a fektetés lehetőség legyen, nem pedig kényszer.

Természetesen a nagy csoportlétszám és a kevés felnőtt nehezíti a helyzetet, de a differenciált pihenőidő megszervezése nem lehetetlen.

Előre összeállított „csendes tevékenység-listával” és a terem zónákra osztásával a pedagógusok is fellélegezhetnek. A kulcs a szülők és az óvoda közötti nyílt kommunikáció. „A szülő jelezze bátran a pedagógusnak, ha otthon azt tapasztalja, hogy a gyerek a délutáni alvás miatt este tízig pörög. Egy kéthetes próbaidő alatt közösen figyelhetik a változásokat” – tanácsolják a szakemberek.

A felelősség azonban a családoké is. Ha egy gyerek elhagyja a délutáni alvást, kulcsfontosságú a stabil esti rutin, a képernyőidő csökkentése és a korábbi lefekvés, hogy az idegrendszerének legyen ideje regenerálódni. A cél nem az alvás eltörlése, hanem az, hogy a pihenés a gyerekek valódi igényeihez igazodjon. A pihenés maradjon lehetőség, ne pedig parancs.

Via ABC News, Anyugi Facebook-oldal


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Súlyos hibát követsz el, ha ezeket az élelmiszereket és ételmaradékokat lefagyasztod
Sokan hiszik, hogy a fagyasztás mindent megold, és ezzel óriási veszélynek teszik ki a családjukat.
Sz. E. - szmo.hu
2026. március 22.



Sokan hiszik, hogy a fagyasztás egyfajta csodaszer, ami minden maradékot és élelmiszert megment a kidobástól.

A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: ami már romlásnak indult, azt a mélyhűtő sem teszi biztonságossá.

Bár a fagyasztás valóban meghosszabbíthatja az élelmiszerek eltarthatóságát, fontos tudni, mikor biztonságos ez a megoldás, és mikor jelent kockázatot.

A mélyhűtés valójában csak szünetelteti a baktériumok működését, de nem pusztítja el őket.

Erre élelmiszerbiztonsági szakértők is felhívják a figyelmet.

Amint kiolvad a több napos maradék vagy a lejárt szavatosságú élelmiszer, a kórokozók újra aktívvá válnak, folytatják a szaporodást. Te pedig ételmérgezést kaphatsz.

Jobb esetben csak gyomorrontást.

Vagyis a legfontosabb szabály: kizárólag olyan ételt szabad lefagyasztani, ami friss és nem mutatja a romlás jeleit. Ha lejárt a fogyaszhatóság dátuma vagy elszíneződött az étel, akkor kuka.

És ez a mélyhűtésre is vonatkozik!

Ha lejárt fogyaszthatóság dátuma, vagy elszíneződött az étel, azt ne tedd a mélyhűtőbe, hanem dobd ki.

Ha az étel szaga megváltozott, állaga szokatlanul nyálkás, elszíneződött, vagy a csomagolása gázosodott, akkor már nem biztonságos.

Különösen veszélyes, ha a húsokat, halakat kint hagyod órákra a konyhában, főleg a nyári melegben.

A baktériumok ilyenkor már elszaporodhattak benne, ezért akkor se fagyaszd le, ha a dátum szerint még fogyasztható lenne.

Fontos, hogy a fasztó legyen -18 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten. A ételeket, élelmiszereket külön dobozban tartsd és légmentesen zárd le. A csomagra írd rá a fagyasztás dátumát.

Mivel a fagyasztás ellenére az élelmiszerek minősége idővel romlik, rendszeresen nézd á a mélyhűtőt, és ha valami elszíneződött, vagy már több mint fél éve van lefagyasztva, inkább dobd ki.

A fagyasztás tehát kiváló eszköz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, de csak akkor, ha betartod az alapvető szabályokat: friss alapanyaggal, helyes tárolási módszerekkel és okos kiolvasztással működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Alvásfigyelő alkalmazást töltöttél le? Okosórád van? Lehet, hogy többet árt, mint használ!
Mindenki a jobb pihenés reményében kezdi használni a kütyüket. De vizsgálat kimutatta, hogy sokaknál éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Sz. E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 22.



Milliók bámulják reggelente az okosórájukat, vagy az alvásfigyelő appot, hogy megtudják, jól aludtak-e.

A pihenés javítására kitalált eszközök azonban sokaknál éppen az ellenkezőjét érik el: szorongást és aggodalmat keltenek.

Az okosórák, fitneszkarkötők és mobilapplikációk azt ígérik, hogy a mérésekkel segítenek jobban aludni. Rengetegen tartják hasznosnak őket, mert úgy érzik, jobban megértik a saját alvásukat és tudatosabban figyelnek rá. A kép azonban ennél árnyaltabb.

Egy friss, közel ezer ember bevonásával készült norvég kutatás szerint nem mindenkinek tesznek jót ezek az eszközök.

Sőt, minden hatodik felhasználónál kifejezetten fokozták az alvással kapcsolatos aggodalmakat, ami alvászavarhoz vezethet – derül ki a Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmányból.

A legnagyobb kockázat a fiatalabbaknál jelentkezett, akik egyrészt gyakrabban használják ezeket az appokat, másrészt hajlamosabbak arra is, hogy túlgondolják az eredményeket.

Az úgynevezett „alváspontszám” például könnyen stresszforrássá válhat.

„A fiatalok hajlamosak azonosítani magukat a kapott adatokkal. Egy rossz pontszám után könnyen elkönyvelik, hogy az egész napjuk tönkrement, pedig lehet, hogy kipihenten ébredtek volna”

– magyarázta egy alvásszakértő.

Különösen veszélyeztetettek az álmatlansággal küzdők. Náluk egy rossz adat csak olaj a tűzre, hiszen azt az érzést erősíti, hogy valami nincs rendben velük. Ez tovább rontja a helyzetet.

„Inszomniás betegnek azt mondani, hogy az adatai szerint rosszul aludt, olyan, mintha a lámpalázas diáknak ismételgetnénk, hogy meg fog bukni. Ez csak tovább rontja a helyzetet, és negatív spirálba löki az illetőt”

– figyelmeztetett a szakember.

A probléma gyökere, hogy a pihenés egyfajta teljesítménnyé válik, az alvásfigyelő alkalmazás adatai pedig önértékelési kérdéssé. Ha a számok nem jók, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy rosszul is aludtunk, még akkor is, ha szubjektíven nem így éreztük. Ez egyenes út az aggodalomhoz, ami tényleg alváshoz, az pedig még kedvezőtlenebb pontszámokhoz vezet.

A szakértők szerint nem kell azonnal a kukába dobni ezeket az eszközöket, de sokkal tudatosabban kellene használni őket.

Aki azt veszi észre magán, hogy az alvásfigyelő követése inkább szorongást okoz, mint segít, jobban teszi, ha időnként kikapcsolja az értesítéseket, vagy akár teljesen félreteszi éjszakára. Érdemes a napi kilengések helyett inkább a heti átlagokra koncentrálni.

Jelzésértékű lehet, mi a válaszunk arra a kérdésre, hogy befolyásolja-e a reggeli pontszám a hangulatunkat.

Érzünk-e teljesítménykényszert lefekvéskor? Erősödtek-e az álmatlansági tüneteink, mióta az appot használjuk? Ha a válasz igen, érdemes stratégiát váltani.

A jelenségnek már nevet is adtak: orthoszomnia, vagyis a tökéletes alvás görcsös hajszolása az adatok alapján.

Fontos tudni, hogy ezek az eszközö k nem orvosi műszerek, méréseik pontossága korlátozott, és az alvás minősége természetes módon is ingadozik. A lényeg, hogy a technológia egy eszköz maradjon a nyugodtabb alvás eléréséhez, ne pedig maga a cél.

Amire még felhívnánk a figyelmet, az, hogy ne pörgesd folyamatosan a telefonodon a közösségi oldalakat: a doomscrolling rosszat tesz az idegeidnek.

Via Mirror


Link másolása
KÖVESS MINKET: