Döntött a bíróság: elkaszálták a kínai egyetemről szóló kerületi népszavazást
Az országos referendumot májusban az Alkotmánybíróság kaszálta el, a fővárosi népszavazás ötlete mögül pedig kihátrált a DK. Most úgy tűnik, a kerületben sem lesz népszavazás a Fudanról.
Megváltoztatta a választási bizottság jóváhagyó döntését és megtagadta a Fővárosi Törvényszék a Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester által a Fudan-ügyben kezdeményezett helyi népszavazás kérdésének hitelesítését - írja a HVG. A végső szót az Alkotmánybíróság mondhatja ki az ügyben.
Baranyi Krisztina polgármester két népszavazásra javasolt kérdést is benyújtott szeptember végén. Ezek a következők voltak:
Egyetért azzal, hogy a 2016/2017. (XII. 22.) Korm. határozat szerint kiírt nyílt, nemzetközi tervpályázaton nyertes Budapest Déli Városkapu Fejlesztési Mestertervtől (Diákváros) eltérő módon és funkcióval nem valósulhat meg fejlesztés a jelenlegi önkormányzati rendelet – 20/2010 (VI.04.) Nagyvásártelep KSZT – hatálya alá eső területen?
Egyetért azzal, hogy Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata a 2021. évi LXXXI. Tv. (Fudan tv.) 3. §-ában meghatározott cél megvalósulásához az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat se tulajdonba, se használatba ne adja át a Magyar Államnak, illetve a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványnak?
Ezek közül a IX. kerületi helyi választási bizottság október végén csak a másodikat engedte át, az első kérdést nem hitelesítette. A másodfokú fórumként eljáró Fővárosi Törvényszéknél azonban többen is megtámadták a jóváhagyott kérdést, ami ellen hárman adtak be felülvizsgálati kérelmet.
A törvényszék a helyi lakosok beadványainak helyt adva helyt adva úgy ítélte meg, hogy a kérdés nem felel meg a megkövetelt egyértelműségi feltételeknek.
Az indoklás szerint ugyanis „az átlagos tájékozottságú választópolgár a kérdés alapos szövegértelmezésével sem juthat egyértelmű következtetésre sem annak tartalmát, sem pedig az általa adott válasz lehetséges következményeit illetően sem”.
A HVG kiemeli, hogy így most éppen egyetlen népszavazásra bocsátandó érvényes kérdés sincs.
A törvényszék határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs, viszont
a közzétételt követő 8 napon belül alkotmányjogi panaszt lehet benyújtani miatta az Alkotmánybíróságnak,
amelynek 30 napja van dönteni.
Baranyi Krisztina azért próbálta helyi népszavazással akadályozni a kerületbe tervezett Fudan Egyetem építését, mert az Alkotmánybíróság májusban elkaszálta az ezt célzó országos referendumot, a fővárosi népszavazás mögül pedig kihátrált a Demokratikus Koalíció és a budapesti városvezetés is.
Megváltoztatta a választási bizottság jóváhagyó döntését és megtagadta a Fővárosi Törvényszék a Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester által a Fudan-ügyben kezdeményezett helyi népszavazás kérdésének hitelesítését - írja a HVG. A végső szót az Alkotmánybíróság mondhatja ki az ügyben.
Baranyi Krisztina polgármester két népszavazásra javasolt kérdést is benyújtott szeptember végén. Ezek a következők voltak:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter egy családi fotót posztolt, elárulta, mivel foglalkoznak a szülei és a testvérei
Magyar Péter a közösségi oldalán tett közzé egy képet a családjáról, hogy elejét vegye a róluk terjedő hamis tartalmaknak. A bejegyzésben leírta, hogy édesanyja és húga is bíró, míg édesapja ügyvéd.
Magyar Péter egy családi fotót tett közzé, amivel állítása szerint az interneten terjedő hamis képekre kívánt reagálni. A bejegyzésben a családtagjai foglalkozásáról is írt.
„Édesanyám világ éltében bíró volt, édesapám pedig ügyvéd” – közölte.
Majd hozzátette: „A húgom szintén biró.”
Az öccsével kapcsolatban megjegyezte, hogy őt az emberek már ismerik. Magyar Márton újságíró, a Kontroll című lap és YouTube-csatorna vezetője.
Magyar Péter egy családi fotót tett közzé, amivel állítása szerint az interneten terjedő hamis képekre kívánt reagálni. A bejegyzésben a családtagjai foglalkozásáról is írt.
„Édesanyám világ éltében bíró volt, édesapám pedig ügyvéd” – közölte.
Majd hozzátette: „A húgom szintén biró.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Molnár Áron szerint 17 milliárdos állami kifizetőhelyről kapott pénzt Tóth Gabi, Gáspár Győző, Pataky Attila, Dopeman és G.w.M
Molnár Áron szerint a Nemzeti Kulturális Alap egy ideiglenes kollégiuma osztott ki milliárdokat a választás előtt. A színész azt állítja, a döntéseket törvényellenesen nem hozták nyilvánosságra, és a pénzeket kampánycélokra adhatták.
Állami „kifizetőhelyről” beszélt Molnár Áron csütörtökön, aki szerint 17 milliárd forintnyi közpénzt osztottak ki a választások előtt ismert előadóknak is, a döntések egy részét pedig nem hozták nyilvánosságra, ahogy azt a törvény előírná. A színész a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsora adásában arról beszélt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alá tartozó Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő összesen 790 jogi személynek juttatott pénzt a teljes keretből – írta a 24.hu.
Molnár szerint a folyamat nem a szokásos pályázati rendben zajlott. Azt állította, 2025-ben, a választás előtt az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma számos döntést hozott, amelyekről a minisztérium egyedileg értesítette a kedvezményezetteket, hogy nyújtsanak be kérelmet.
„Ezek a döntések nem kerültek nyilvánosságra sem az NKA, sem NKTK honlapján, pedig ez törvényi előírás” – fejtette ki a színész.
Molnár Áron több nevet is felolvasott a kedvezményezettek listájáról. Állítása szerint Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence közös, jelenleg végrehajtás alatt álló cége 9 millió forintot kapott, az énekesnő pedig magánszemélyként további 5 milliót. Szintén Molnár állítása, hogy 5 millió forintos egyedi támogatásban részesült Gáspár Győző, Pityinger László (Dopeman), Zalatnay Sarolta és az Edda összes tagja. Pataky Attila cége150 millió forinthoz jutott, és
G.w.M is kapott a pénzből, amiből a színész szerint egy aranymajmot is vásárolt.
A színész úgy véli, a pénzeket politikai célokra adhatták, mivel szerinte a pályázatok nem voltak nyilvánosak, és az összegekkel nem kell szigorúan elszámolni.
„Az, hogy a pályázat nem nyilvános, törvényellenes. A kuratóriumi tagok nem nyilvánosak, ami ugyanúgy törvényellenes” – jelentette ki Molnár.
Azt is hozzátette, hogy állítása szerint a támogatások kiosztásához Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter hozzájárulása kellett.
Bár a döntések a hivatalos oldalakon szerinte nem jelentek meg, Molnár felhívta a figyelmet, hogy az Országos Támogatási Rendszerbe bekerültek, és a Közpénzügyi Portálon lekérdezhetők. Szerinte ez csak egy volt a több kifizetőhely közül, és mindet át kellene vizsgálni.
Állami „kifizetőhelyről” beszélt Molnár Áron csütörtökön, aki szerint 17 milliárd forintnyi közpénzt osztottak ki a választások előtt ismert előadóknak is, a döntések egy részét pedig nem hozták nyilvánosságra, ahogy azt a törvény előírná. A színész a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsora adásában arról beszélt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alá tartozó Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő összesen 790 jogi személynek juttatott pénzt a teljes keretből – írta a 24.hu.
Molnár szerint a folyamat nem a szokásos pályázati rendben zajlott. Azt állította, 2025-ben, a választás előtt az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma számos döntést hozott, amelyekről a minisztérium egyedileg értesítette a kedvezményezetteket, hogy nyújtsanak be kérelmet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az egyik alkotmánybíró lemondásra szólította fel Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét
Szabó Marcel alkotmánybíró az Alkotmánybíróság (AB) keddi rendes ülésén egy nyilatkozatot olvasott fel, amelyben távozásra kérte az elnököt. A Magyar Hang értesülése szerint a lépést azzal indokolta, hogy Polt Péter múltja súlyosan rontja az intézmény társadalmi presztízsét.
Zárt ajtók mögött, az Alkotmánybíróság keddi rendes ülésén szólította fel lemondásra Polt Péter elnököt az egyik bírótársa, Szabó Marcel – írta a Magyar Hang. A lap több forrásból származó értesülése szerint Szabó felállt és felolvasott egy nyilatkozatot, amire Polt Péter nem reagált, és vita sem alakult ki a felvetésről.
Szabó Marcel azzal érvelt, hogy Polt Péter múltja miatt az Alkotmánybíróság társadalmi presztízse olyan alacsony szintre süllyedt, hogy csakis az elnök távozása mentheti meg magát az intézményt.
Polt Péter korábban a Fidesz tagja volt, majd két ciklusban, 2000 és 2006, valamint 2010 és 2025 között legfőbb ügyészként dolgozott. Működését számos kritika érte, amiért az ügyészség több, fideszes politikusokhoz köthető ügyben nem indított eljárást, vagy indokolatlanul lassan folytatta a nyomozást.
Az Országgyűlés 2025. június 11-én az Alkotmánybíróság elnökévé választotta Polt Pétert, a megbízatás 12 évre szól.
Szabó Marcel 2016 óta alkotmánybíró. Márciusban ő volt az egyetlen a testületben, aki különvéleményt fűzött ahhoz a határozathoz, amely szerint a közmédiának a közösségi oldalain nem kell kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtania. A Magyar Hang szerint többször is voltak már a kormánnyal szemben kritikus állásfoglalásai.
A kétharmados győzelmet arató Tisza Párt elnöke, Magyar Péter többször is felszólította távozásra Polt Pétert és más, a Fidesz-kormány idején kinevezett vezetőket.
Magyar május 31-i határidőt szabott az önkéntes lemondásra, kilátásba helyezve, hogy utána jogi eszközökkel távolítják el őket.
Az ellenzékbe került Fidesz erre válaszul online petíciót indított az általuk kinevezett Sulyok Tamás köztársasági elnök védelmében, jelezve, hogy politikai eszközökkel is harcolnak a pozíciók megtartásáért.
A Magyar Hang forrásai szerint a keddi ülés „rendkívül feszült hangulatú” volt, de a nyílt konfrontáció egyelőre elmaradt.
Az Alkotmánybíróság az egyik a legfontosabb hatalmi ágat képviseli Magyarországon.
A törvényhozó hatalmat az Országgyűlés gyakorolja, amely megalkotja a jogszabályokat és ellenőrzi a kormány munkáját; a végrehajtó hatalom központi szereplője a kormány, élén a miniszterelnökkel, amely a törvények végrehajtásáért és az ország irányításáért felel; míg az igazságszolgáltató hatalmat a bíróságok, köztük a Kúria testesítik meg, amelyek feladata a jogszabályok értelmezése és az igazságos ítélkezés biztosítása. Az Alkotmánybíróság pedig a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja.
Zárt ajtók mögött, az Alkotmánybíróság keddi rendes ülésén szólította fel lemondásra Polt Péter elnököt az egyik bírótársa, Szabó Marcel – írta a Magyar Hang. A lap több forrásból származó értesülése szerint Szabó felállt és felolvasott egy nyilatkozatot, amire Polt Péter nem reagált, és vita sem alakult ki a felvetésről.
Szabó Marcel azzal érvelt, hogy Polt Péter múltja miatt az Alkotmánybíróság társadalmi presztízse olyan alacsony szintre süllyedt, hogy csakis az elnök távozása mentheti meg magát az intézményt.
Polt Péter korábban a Fidesz tagja volt, majd két ciklusban, 2000 és 2006, valamint 2010 és 2025 között legfőbb ügyészként dolgozott. Működését számos kritika érte, amiért az ügyészség több, fideszes politikusokhoz köthető ügyben nem indított eljárást, vagy indokolatlanul lassan folytatta a nyomozást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán hónapokig tartó vétója után az EU elfogadta a 90 milliárd eurós Ukrajnának szánt hitelt és a 20. szankciós csomagot
A döntéseket az tette lehetővé, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindítása után a magyar kormány elállt a vétótól. A hitelterv szerint Kijev már idén megkaphatja a pénz felét, az új szankciók pedig az orosz energiaszektort célozzák.
Miután újraindult az orosz olaj a Barátság vezetéken, az Európai Unió csütörtökön egy gyors, írásbeli eljárásban rábólintott a 90 milliárd eurós ukrán hitelre és a 20. szankciós csomagra is – írja a HVG.
A döntést António Costa, az Európai Tanács elnöke jelentette be, aki szerint az EU stratégiája két pillérre épül:
„Ukrajna megerősítése; nyomásfokozás Oroszországra. Ma mindkét területen előreléptünk: a 90 milliárd eurós hitel felszabadítása Ukrajnának, amely biztosítja a pénzügyi és katonai támogatást 2026–2027-re, a 20. szankciós csomag elfogadása Oroszország ellen, amely csökkenti annak háború folytatására való képességét. Európa szilárdan kiáll, egységes és rendíthetetlen Ukrajna melletti támogatása mellett” – közölte Costa.
Január végén egy orosz támadás miatt megsérült Barátság kőolajvezetéket keddre megjavították, szerdán pedig újra megindult rajta a nyersanyag szállítása Magyarország és Szlovákia felé.
A magyar kormány február vége óta ezzel a leállással indokolta, hogy miért akadályozza mindkét uniós javaslat elfogadását. Szlovákia egy ideig szintén blokkolta a büntetőintézkedéseket, de a napokban elállt ettől.
A most felszabadított 90 milliárd eurós hitelcsomag célja Ukrajna legsürgetőbb költségvetési és védelmi ipari szükségleteinek finanszírozása. A támogatás szigorú feltételekhez, többek között a jogállamiság biztosításához és a korrupció elleni hatékony fellépéshez kötött.
A támogatási csomag két fő részből áll: mintegy 30 milliárd eurót makrogazdasági támogatásként, az ukrán költségvetés stabilizálására folyósítanak, míg a fennmaradó 60 milliárd euró a védelmi ipari kapacitások fejlesztését és haditechnikai eszközök beszerzését szolgálja.
Az ukrán kormány által kidolgozott finanszírozási stratégia alapján a Tanács egy végrehajtási határozatot is elfogadott, amely már 2026-ra 45 milliárd euró hozzáférhetővé tételét irányozza elő.
A hitelt az EU a tőkepiacokról történő hitelfelvétellel finanszírozza, amelyre az uniós költségvetés nyújt fedezetet. A tervek szerint a visszafizetés hosszú távon az Oroszországtól Ukrajnának járó jóvátételekből történhet.
Az új, 20. szankciós csomag pedig tovább szigorítja az Oroszország elleni intézkedéseket.
Kiemelt célpontja az energiaszektor és az orosz olajexport kijátszására használt, úgynevezett „árnyékflotta”.
Az EU újabb hajókat vett fel a tiltólistára, így a szankcionált tartályhajók száma összesen 632-re nőtt. Emellett több mint száz új személyt és szervezetet is szankciós listára tettek, valamint szigorodnak a kettős felhasználású technológiákra - vagyis a háborús célra is felhasználható termékekre - vonatkozó exporttilalmak is.
Miután újraindult az orosz olaj a Barátság vezetéken, az Európai Unió csütörtökön egy gyors, írásbeli eljárásban rábólintott a 90 milliárd eurós ukrán hitelre és a 20. szankciós csomagra is – írja a HVG.
A döntést António Costa, az Európai Tanács elnöke jelentette be, aki szerint az EU stratégiája két pillérre épül:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
