prcikk: „Mi köze ennek a ki…tt vírusnak az újraválasztásomhoz?” – Donald Trump bukásának kulisszatitkai | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

„Mi köze ennek a ki…tt vírusnak az újraválasztásomhoz?” – Donald Trump bukásának kulisszatitkai

Így látták a bennfentesek az amerikai elnökválasztási kampányt.


Donald Trump kampányemberei már februárban, amikor látszólag minden a hivatalban lévő elnök mellett szólt, érezték, hogy a koronavírus-járvány akár az újraválasztásába is kerülhet. Trumpot azonban öngerjesztő győzelmi mámorában elhagyta minden veszélyérzete.

A Politico a két jelölt bennfenteseinek segítségével idézte fel e nem mindennapi párharc hátterét.

Brad Parscale, Trump 2016-os kampányának sikerkovácsa, egyértelmű volt, hogy ő vezeti elnöke duplázási törekvéseit. Február közepén minden nagyon szépnek tűnt, szárnyaltak a közvéleménykutatási eredmények még a hagyományosan demokrata államokban is, amikor megjelent a koronavírus. A kampányfőnök figyelmeztette a Fehér Ház urát ennek veszélyére, aki egy fültanú szerint e kérdést tette fel Parscale-nek: „Mi köze van ennek a ki…tt vírusnak az én újraválasztásomhoz?”

Joe Biden éppen ezt várta Trumptól, és tudta, hogy neki ellenkezőleg kell cselekednie. Elkezdett maszkot viselni, lemondta a nagy nyilvános eseményeket, és úgy igazította kampányát, hogy azzal ne ártson az embereknek.

Anita Dunn, Biden főtanácsadója elmondta, hogy Trumpnak a pandémia kellős közepén tartott látványos nagygyűlései kapcsán az újságírók, de még saját szövetségesei is értetlenkedtek. Attól féltek, hogy a politikai normáknak fittyet hányó celebelnöknek másodszor is bejönnek botrányos húzásai éppen ellenfele visszafogottsága miatt.

Csakhogy Trump propagandagépezete korántsem működött olyan olajozottan, mint négy évvel korábban. Jellemző például, hogy az elnök kampánycsapata és a republikánus párt országos bizottsága (RNC) között olyannyira megromlott a viszony, hogy a végén ez utóbbi már saját reklámokat készített az általa rendkívül alacsony színvonalúnak tartott Trump-hirdetések helyett.

Ezúttal túl későn indult el a Trumpot támogató Politikai Akció Bizottság (PAC) kampánypénzt gyűjtő akciója. Republikánus körök szerint az elnök pénzügyi csapata, amelyet fiának, az ifjabb Donaldnak barátnője, Kimberly Guilfoyle, a volt Fox TV-s vezetett, végtelen dilettantizmusról tett tanúságot. Még az is előfordult, hogy a szexuális életével gyakran dicsekvő hölgy rúdtáncot kínált egy pénzgyűjtő esten a felajánló donornak. Nem csoda, hogy nem tudtak vetélkedni Bidenék sok kis adományra épített stratégiájával, miközben a demokraták lemondtak arról, hogy házról házra járva győzzék meg a híveket.

Ez a döntés nem váltott ki kezdetben osztatlan lelkesedést, de végül őket igazolta, hogy jelöltjük egészséges maradt, miközben a vírus szélsebesen terjedt a Fehér Házban. Igaz, hogy Biden beindulásához kellett, hogy a dél-karolinai előválasztás előtt előlépett támogatóként az állam legbefolyásosabb politikusa, a képviselőház demokrata többségének frakcióvezető-helyettese. Clyburn nemrégiben egy interjúban elmondta, hogy már egy évvel korábban tudta, hogy Biden mellé áll, csak nem akarta idő előtt nyilvánosságra hozni. A kampánystáb most meggyőzte őt, és bejött: Biden elsöprő győzelmet aratott Dél-Karolinában, majd a szuperkedden is, miután több korábbi riválisa visszalépett és hozzá csatlakozott.

Trump kampányát az elnök szeszélyei diktálták, míg Bidené rendet, fegyelmezettséget sugallt.

És bár rendkívüli óvatossága gúnyolódásokat is kiváltott – alagsori főhadiszállása elnökjelöltségének mintegy szimbóluma lett – az amerikai szavazók végül mégis elutasították Trump elnökségének káoszát, miután több mint 235 ezren haltak meg a pandémia során, amelyet képtelen volt és nem is akart kezelni. Inkább választottak egy mintadiákot, aki hónapokon át ki sem mozdult otthonából, még az elnökjelölő konvención sem vett részt személyesen. Végül több mint 74 millió szavazatot gyűjtött, többet, mint bármely korábbi amerikai elnökjelölt, köztük levélszavazók millióinak voksait, akik ugyanúgy visszahúzódtak otthonukba, mint ő.

Trump mindenáron be akarta bizonyítani, hogy a vírus nem tartja őt vissza.

A járvány kitörése után Parscale a szabadtéri kampánygyűléseket javasolta az elnöknek, ő azonban ragaszkodott a zárt arénákhoz. Így vált a június 20-i tulsai, alig félházas esemény a kampány fordulópontjává és romlott meg végleg Trump és Parscale viszonya. Akkor próbálta kezébe venni az ügyek irányítását Jared Kushner, aki betekintést akart nyerni a kampány minden részletébe, bevonva a vezető republikánus képviselőket és szenátorokat.

Tony Fabrizio, Trump közvélemény-kutatója július 21-én egy 79 oldalas memorandumot írt, amelyben azt tanácsolta az elnöknek: előbb szorítsa vissza a koronavírust, mielőtt megnyitja a gazdaságot, követelje meg a maszkviselést, és a levélszavazásra biztassa híveit. Mindezt Fabrizio alátámasztotta azzal, hogy az elnök népszerűsége többhónapos mélypontot ért el. Parscale és Ronna McDaniel, a RNC elnöke azt javasolta Trumpnak, hogy hagyjon fel a napi koronavírus-sajtótájékoztatókkal. Az egyiken hangzott el ugyanis az a hírhedtté vált javaslata, hogy az emberek fertőtlenítőt injekciózzanak be maguknak a vírus ellen. Közben Kushner meggyőzte az elnököt, hogy rúgja ki Parscale-t.

Ezzel szemben Joe Biden március 11-én, egy héttel az elnökjelöltségét bebiztosító szuperkedd után kivonta magát a forgalomból. Politikai igazgatója, Stef Felman emlékszik arra, hogy folyamatosan figyelték a híreket, és világossá vált számukra, hogy a koronavírus veszélyes ütemben terjed.

Egyes demokraták attól féltek, hogy Trump a maga gőzhenger stílusával eltapossa Bident, ehelyett a kormány orvos tanácsadóit és a médiát söpörte félre. Néhány hét elteltével Biden már vezette a közvélemény-kutatásokat. Biden egy másik bizalmasa, Kate Bedingfield szerint az elnök napi tv-s tájékoztatói nemhogy megnyugtatták volna az embereket, hanem idegesebbé tették őket.

A demokrata csapat egyszerűen nem értette, hogy Trump miért nem állt elő egy átfogó stratégiával a járvány ellen, holott erre minden eszköz a rendelkezésére állt. Ehelyett szándékosan hazudott az amerikai közvéleménynek, és Biden „alagsorán” gúnyolódott. De májusban még Biden saját tábora is kételkedett a kihívó stratégiájának helyességében, és stábjának vissza kellett vernie a párt egyes vezető figuráinak követelését, amelyek több cselekvésre ösztönözték őt.

Még olyanok is osztották nekik az észt például a New York Timesban, akiknek korábbi támogatottjait Biden legyőzte az előválasztásokon. Közben azonban, nagyrészt Trumpék elhibázott pénzgyűjtő akcióinak köszönhetően Biden augusztusra már a tv-reklámok terén is előnyt élvezett. Ebben nem kis része volt annak, hogy az O’Malley Dillon vezette kampánystáb a Zoomon keresztül virtuálisan gyűjtötte össze a támogatókat. Ez nemcsak biztonságos volt a járvány miatt, hanem egyúttal idő- és költségkímélő módszer is.

De legalább ennyire fontos döntés volt, hogy Biden Kamala Harrist választotta alelnök-jelöltjének.

Bár kezdetben még bizonytalan volt, mert a volt kaliforniai főügyész egy vita során úgy tűnt, mintha rasszistának tartaná az egykori alelnököt. Biden azonban végül húgára, Valerie-re, és feleségére, Jillre hallgatott, akik emlékeztettek arra, hogy 2015-ben meghalt fia, Beau nemcsak jó barátja volt Harrisnak, de nagyra becsülte őt kollégaként is. Dick Harpootlian, Biden régi barátja és donorja szerint ez volt a döntő momentum a kampányban, mert a támogatók igazi nyerő párost láttak bennük.

Mire a republikánusoknak szeptemberre összejött a két fődonor üzletember, Sheldon Adelson és Bernard Marcus által összekovácsolt szuper-PAC, amelyből finanszírozták a Preserve America (Őrizd meg Amerikát) kampányt, addigra a közvélemény-kutatások szerint a szavazók több mint 70%-a eldöntötte, hogy kire adja voksát. Éppen ezért a Biden-csapat már ekkor hozott egy titkos döntést arról, hogy megkezdik a pénzgyűjtést Biden hivatalba lépésének, a leendő Fehér Ház stáb felállításának finanszírozásához.

Trump helyzetét nemcsak a koronavírus felelőtlen kezelése rontotta, hanem a fekete bőrű George Floyd május 25-i, rendőri erőszak általi halála és az azt követően országszerte kitört zavargások is.

Joe Biden néhány nap múlva nagy hatású üzenetben felszólított a rasszizmus elleni fellépésre, egyben olyan alapvető reformokat javasolt a rendőrségnél, amelyekkel vissza lehetne szorítani a túlkapásokat. Ugyanakkor a CBS-nek június elején adott interjúban határozottan elutasította azt a radikális követelést, hogy a rendőrség költségvetésének egy részét más, civil kormányszerveknek adják át. Ezzel semmissé tette Donald Trump vádját, mely szerint ellenfele el akarja lehetetleníteni a rendőrséget és a káoszt támogatja. Közben az elnök a hadsereg bevetésének fenyegetésével, a rendőrség dicséretével azt a látszatot keltette, hogy szítja a faji megosztottságot.

E viselkedésére a washingtoni Szent János templom előtti bibliás pózolása tette fel a koronát, miközben a rendőrök könnygázzal oszlatták fel a békésen tüntető tömeget. Bryan Lanza, Trump volt tanácsadója szerint az elnök ezt olyan gesztusnak szánta, mint annak idején George W. Bush, amikor megjelent az Ikertornyok romjainál, csak éppen fordítva sült el.

Ugyancsak fontos mérföldkő volt a küzdelemben a szeptember 29-i első elnökjelölti tv-vita. „Senki nem tudja, miért üvöltözött Trump Bidennel 90 percen keresztül” – mondta az elnök egyik tanácsadója az amerikai választások történetében példátlan eset után.

Ráadásul úgy tűnt: azt várja híveitől, hogy fegyveresen jelenjenek meg a szavazóhelyiségekben a választás napján, miközben nem volt hajlandó elítélni a Proud Boys nevű neofasiszta csoportot, amely számos utcai összetűzést provokált. Mi több: nem volt hajlandó megígérni, hogy elfogadja a választások eredményét. Bidenék azonban nem mentek bele az utcájába. Bob Bauer, Obama elnök volt Fehér Házi tanácsadója szerint tisztában voltak azzal, hogy Trump mindenkit bele akar hajszolni saját fantáziavilágába, ahol ő diktálhat, ezért úgy döntöttek: nem adnak lovat alá egyes botrányos kijelentéseinek túlreagálásával.

Trump azonban nem tágított, továbbra is megagyűléseket rendezett, aztán október 2-án robbant a romba: az elnök, a járványveszély megrögzött tagadója, elkapta a vírust. Biden tanácsadói szerint a volt alelnököt meglepte a hír, de nem érződött rajta káröröm riválisával szemben.

Dunn szerint ekkor igazolódott be, hogy Biden milyen jól döntött sokat gúnyolt alagsor-stratégiájával, mert megmutatta az amerikai népnek, hogyan kell egy elnöknek cselekednie.

Trump csapatát a pánik kerülgette, az elnök mélyrepülése tovább folytatódott a felmérések szerint, és a kampányemberek szerint rossz volt nézni Mark Meadows Fehér Házi stábfőnök válságkezelő szerencsétlenkedését.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megállapította, hogy Panyi Szabolcs „nem önálló, nem alanyi jogú tényező”
Az kormányszerv egy nappal a kormánymédia támadása után adott ki jelentést Panyi Szabolcsról. Az ötoldalas irat szerint az újságíró egy nemzetközi hálózat végrehajtója.


Villámgyorsan, mindössze egy nappal a Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró elleni kormánypárti sajtótámadás után egy ötoldalas „jelentést” tett közzé kedden a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A dokumentumban „hálózati személyként” azonosítják az újságírót, akinek a szerepét egy Magyarország ellen irányuló, titkosszolgálati hátterű művelet részeként értelmezik

- írta a HVG.

A hivatal szerint Panyi Szabolcs „szerepe csak a Magyarországgal szemben végrehajtott, dezinformációs célú és titkosszolgálati hátterű műveletek szempontjából, ebben a speciális, rétegzett hálózati struktúrában értelmezhető”.

A dokumentum tíz lábjegyzetéből nyolc a Szuverenitásvédelmi Hivatal saját, korábbi anyagainak linkjét tartalmazza. A hivatal arra a következtetésre jut, hogy „Panyi Szabolcs ebben a szisztémában nem önálló, nem alanyi jogú tényező, hanem egy Magyarországgal szemben mozgósítható nemzetközi politikai és média infrastruktúra aktív szereplője, végrehajtója”.

Lánczi Tamás, a hivatal elnöke már korábban jelezte álláspontját: „Pontosan ezért van szükség az átláthatósági törvényre. A Panyi-féléknek pedig nincs helyük a magyar közéletben”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentését az előzte meg, hogy hétfőn a kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amelyen Panyi egy feltételezhetően külügyminisztériumi forrással beszél. A portál azzal vádolta meg az újságírót, hogy segédkezett Szijjártó Péter külügyminiszter lehallgatásában azzal, hogy átadta a telefonszámát egy külföldi titkosszolgálatnak. A HVG szerint ez a vád a felvételből nem olvasható ki. Panyi a Mandiner cikkét előcsapásnak nevezte, mivel éppen egy olyan anyagon dolgozik, amely szerint Szijjártó Péter uniós tárgyalásokról szivárogtatott információkat Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek. Ennek alátámasztására közzétette a két miniszter egy 2020-as beszélgetésének leiratát is, amelyben Szijjártó arról győzködte Lavrovot, hogy avatkozzanak be a szlovákiai választásokba a magyar kormánnyal szövetséges pártok érdekében.

Az ügy keddre nemzetközi botránnyá terebélyesedett. Szlovákiában több ellenzéki párt is vizsgálatot sürget. Grendel Gábor, a Slovensko képviselője szerint „ez Szlovákia példa nélküli megalázása. Soha nem fordult elő a történelemben, hogy a szlovák kormányfőnek más kormány közbenjárását kell kérnie egy moszkvai látogatáshoz.” Az Európai Bizottság is magyarázatot vár a magyar kormánytól az állítólagos szivárogtatások miatt.

Az ügyben a politikai álláspontok élesen szemben állnak. A kormány és holdudvara hazaárulással vádolja Panyit, aki tagadja, hogy köze lenne Szijjártó lehallgatásához. Ezzel szemben Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke szerint nem az újságíró, hanem Szijjártó Péter követett el hazaárulást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A forgókaput átlépve menekült a kérdések elől az ukrán hamis zászlós akciót irányító férfi
A 444.hu stábja a rendkívül furcsa interjúban azt szerette volna megtudni Balog Gézától, a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség egyik vezetőjétől, hogy fizetett-e azoknak, akik a Tisza menetén ukrán zászlót feszítettek ki. Ő azt válaszolta, nem fizetett soha senkinek, de azt nem árulta el, miért is csinálták.
M.M. / Fotó: 444 - szmo.hu
2026. március 24.



A 444.hu stábja a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség irodájánál készített interjút Balog Gézával, a cég egyik regionális vezetőjével, aki a március 15-i Tisza meneten egy ukrán zászló kifeszítését koordinálta egy Deák térhez közeli erkélyről. A riporter kérdésére, hogy mit csinált a nemzeti ünnepen az erkélyen, Balog úgy felelt:

„Igazából ti is, pontosan tudjátok, hogy az a menet az a háborús menet volt, és a mészárszékért meneteltek.”

Balog az interjú alatt elég sietősre vette figurát. A beszélgetés során meg sem állt, előbb a forgóajtóba menekült, majd a beléptetőkapun úgy ment át, hogy átlépte azt. Ezután - valószínűleg a közös liftezést elkerülendő - a lépcsőházba vette az irányt, ahol gyorsan felgyalogolt, és közölte, hogy innen az újságírók nem jöhetnek tovább.

A kampányban egyre gyakrabban felbukkanó, rejtélyes non-profit cég tavaly nyáron került először a nyilvánosság elé, mint a Fidesz egyik kampányeszközének, a Digitális Polgári Köröknek a szervezője. Ők menedzselik a több száz csoportból álló Facebook-hálózatot, szervezik az offline találkozókat és árulják a Lázárinfós pólókat.

A cégnek azonban van egy láthatatlanabb oldala is: a 444 szerint egy XIII. kerületi irodából trollfarmot működtetnek, ahonnan az alkalmazottak fideszes és kormányzati posztok alá kommentelnek pozitív üzeneteket. Emellett a nevükhöz kötik a Magyar Péter filmjére történt tömeges mozijegyvásárlásokat és a március 15-i „hamis zászlós műveletet” is.

A nemzeti ünnepre a cég alaposan felkészült: a Tisza menetének útvonalán lakásokat vettek ki, köztük egy Bajcsy-Zsilinszky úti penthouse-t, ahonnan különféle akciókat hajtottak végre.

A Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökségn irodájához tartó Balogot a riporter tovább faggatta, többek között arról, hogy fizetett-e azoknak a kiskorúaknak, akiket az ukrán zászló kifeszítésével hoztak összefüggésbe. „Nem fizettem soha senkinek” – hangzott a rövid válasz. Arra a kérdésre, hogy a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség vagy a Morális Forráskód Kft. alkalmazásában áll-e, és hogy mik a tervek a céggel a választások után, Balog kitérő választ adott.

„Nem tudom, nem én vagyok az ügyvezetője a cégnek” – mondta, majd a kormányzati megrendelésekre vonatkozó felvetést is elhárította: „Szerintem nem történt semmilyen kormányzati megrendelés.”

A stáb egészen a cég első emeleti irodájáig jutott, ahol a választások előtt három héttel meglehetősen zsúfolt volt a hétfő reggel. A reggeli mítingre befutott Tatabánya fideszes önkormányzati képviselője, Horváth Kristóf is. Amikor a riporter arról kérdezte, miért a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökségnél kezdte a hetet, a politikus nem válaszolt érdemben. „Itt sétálok az utcán, kérem szépen! Legyenek szívesek, ne zaklassanak! Dolgozunk minden nap, Fidesz győzelem lesz, ne aggódjanak!” – zárta rövidre a beszélgetést.

A teljes videót itt láthatjátok


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Viktor öngólt lőtt: a 2024-ben alakult Tisza Párton kéri számon Szijjártó 2020-as lehallgatását
A miniszterelnök a Facebookon támadta be Magyar Péter pártját a külügyminiszter lehallgatása miatt. Magyar szerint a vád azért sántít, mert a pártja akkor még sehol sem volt.


Magyar Péter szerint Orbán Viktor úgy vádolta meg a Tisza Pártot azzal, hogy tudott Szijjártó Péter 2020-as lehallgatásáról, hogy közben a pártot négy évvel később, 2024-ben alapították. A pártelnök a Facebookon reagált a miniszterelnök posztjára, amelyben Orbán Viktor azt írta, hogy „külföldi titkosszolgálatok a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében lehallgatták a magyar külügyminisztert.”

Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint azt írta:

„Orbán Viktor szerint a külföldi szolgálatok 2020-ban a TISZA tudtával figyelték meg Szijjártó (hazaáruló) Pétert. A TISZA Párt 2024-ben indult. Orbán Viktor az öngólok királya”

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy beszélgetést tett közzé a Facebookon, ami állítólag Szergej Lavrov orosz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter között zajlott le 2020-ban. A felvételen Szijjártó szívességet kér moszkvai kollégájától, hogy egy meghívással segítsék a szlovák szociáldemokraták választási esélyét.

A kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt közölt Panyi Szabolcsról. Az erről szóló cikkükben pedig úgy keretezték az elhangzottakat, mintha Panyi azt mondaná, hogy átadta Szijjártó telefonszámát egy külföldi szolgálatnak, ezért tudták lehallgatni. A felvételen nem ez hangzik el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Feketekabátosok tépték ki az Orbán ellen tüntetők kezéből a transzparenseket Nagykanizsán
Szervezettnek tűnő csoport vette el és tépte szét a kormányellenes táblákat Orbán Viktor nagykanizsai gyűlésén. Az incidens új szintre emelte a kampányrendezvényeken tapasztalható feszültséget.


A színpad mögé, a kordonon keresztül tűnt el az a feketekabátosokból álló csoport, amely kedden este Orbán Viktor nagykanizsai kampányrendezvényén kormányellenes tüntetők kezéből tépte ki a táblákat, majd darabokra szaggatta azokat. A szervezettnek tűnő férfiak a helyszínen dolgozó újságírókat is kérdőre vonták és megfenyegették – írta a Telex.

A feszültség akkor éleződött ki, amikor a kormányfő beszéde alatt több ellentüntető is azt kezdte skandálni, hogy „Mocskos Fidesz” és „Hazudsz”. Erre a tér egyik oldalán fel-alá járkáló, fekete kabátos csoport tagjai körbevették a tiltakozókat, majd elvették és széttépték a transzparenseiket.

Amikor a lap munkatársai arról kérdezték őket, hogy kik ők és szervezetten érkeztek-e, a legtöbben nem nyilatkoztak. Egyikük a kérdésre annyit válaszolt, hogy

„no parlo italiano”.

A rendezvény után a csoport több tagja a színpad mögötti, elzárt területre ment be.

Orbán Viktor a beszédében maga is utalt a tiltakozókra, akiket úgy jellemzett: „tiszások ott hátul a félhomályban”. A miniszterelnök nekik azt üzente, hogy Magyarországon a legkönnyebb saját lakáshoz jutni.

A kormányfő a felszólalásában arról is beszélt, hogy Nagy Imre temetésekor ő is fiatal volt, és akkor a kommunizmus vett el éveket az emberektől. Ezzel párhuzamot vonva kijelentette: „ha ukránbarát kormány alakul, akkor keresztet vethettek a következő húsz évetekre”.

A nagykanizsai események nem előzmény nélküliek, az elmúlt napokban több helyszínen is megjelentek a kormányellenes tüntetőkre reagáló csoportok. Hétfőn Kecskeméten egy tízfős, feketébe öltözött társaság vonult a tiltakozók elé, és azt skandálták, hogy „Hajrá Fidesz!” és „Ukrán Tisza!”. A két csoport egymástól alig fél méterre kiabált, de fizikai atrocitás akkor nem történt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk