„A tudomány egy vallás, amelynek az Igazság az istene” – interjú David Sloan Wilson evolúcióbiológussal
Idén a vírushelyzet miatt rendhagyó módon, online rendezik meg a BrainBart, melynek egyik sztárvendége David Sloan Wilson előadását szeptember 17. csütörtökön, 15.30-tól lehet követni itt. Ennek apropóján beszélgettünk.
- Az evolúcióelmélet és a vallás finoman szólva ellentmondásos viszonyban állnak. Nagy viták zajlanak a vallási fundamentalisták és a tudósok között miatta. De ha jól értem, Ön egészen más nézőpontból közelíti meg a kérdést.
- Két fontosabb vallásdefiníció létezik. Az egyik alapja a természetfeletti személyekbe vetett hit. A másik alapja a közösség. Emile Durkheim híres vallás meghatározása így szól: „Szentségekhez kapcsolódó hitek és gyakorlatok egységes rendszere... amely egyetlen erkölcsi közösségbe olvad, amit úgy hívunk, egyház, mindazok összessége, akik követik.”
Ez a valláskoncepció tudományosan magyarázható az emberi kulturális evolúció termékeként.
A lényege a közösségi működés, a szentség fogalmára azért van szüksége az egyéneknek, hogy valami önmaguknál nagyobb részeivé váljanak. A természetfelettibe vetett hit is szerepet játszhat azokban a vallásos meggyőződésekben és gyakorlatokban, amelyeket Durkheim leírt, de nem feltétele.
- Beszélhetünk általánosságban vallásról? Minden vallás egyforma?
- A vallások különbözőek, és bizonyos szempontok alapján fontos figyelembe venni az eltéréseket. De vannak bennük közös vonások, nem csak egymással, hanem más, nem vallásos hitrendszerekkel és gyakorlatokkal.
Mindenkinek szüksége van értelmezési rendszerre, hogy megértse a világot, és ami végső soron meghatározza, hogyan viselkedünk. Fontos megértenünk az értelmezési rendszerek természetét, mielőtt a különbségeikről beszélünk.
Hogy megértsük a kulturális diverzitást (beleértve a vallást is, de nem kizárólag), a kulcs ugyanúgy gondolni rá, mint a biológiai diverzitásra.
Minden vallásnak megvan a történelmi eredete, és a terjedése attól függően változik, hogy mire motiválja az embereket.
Sok vallás kihalt mára. Állandóan mutálódnak és újra kombinálódnak. Különböző társadalomgazdasági szerepeket töltenek be. A vallási sokszínűség egyik fontos tengelye a konzervatívtól a progresszívig terjed, akárcsak a politikai ideológiák esetében.
A kulturális rendszerek a kulturális ökoszisztémában léteznek és fejlődnek, épp úgy, ahogy a fajok a biológiai ökoszisztémában léteznek és fejlődnek.
- A Darwin’s Catherdal (Darwin katedrálisa) című könyvében azt írja, hogy minden társadalmi szervezet profitálhat abból, ha átvesz vallásos elemeket, beleértve a tudományt is.
- Igen! Úgy szeretek fogalmazni, hogy a tudomány egy vallás, amelynek az Igazság az istene. Egy tudós közösség is tökéletesen beleillik Durkheim vallás meghatározásába.
A központi érték a tényszerű valóság megértése. Mindenféle hitek és gyakorlatok szerveződnek az igazság elérése köré.
Megkövetelik az egyéni érdekek, például a pályán való előbbre jutás alárendelését. A kihágásokra, például a szándékos adathamisításra azonnali kitagadás a válasz.
Ön szerint nem úgy hangzik ez, mint a Durkheim-féle vallásfogalom? Persze van egy nagy különbség, hogy a tudósok
gondosan kerülnek bármiféle természetfeletti magyarázatot, arra szorítkoznak, amely tapasztalati úton igazolható.
